Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-05 / 29. szám
p TT.l.JRffZfíK 7 9.? 7 február 5. _________«KjaaiiiBraaft^^ wc -MriraiflrMrujaz, Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JÁNOS. A tisztességtelen verseny elleni intézkedések az uţ büntetőtörvénykönyiben Nem sznb«d többé másnak az áruját ócsárolni. Tilos ezután kilépett alkalmazottaknak volt sandája üzleti titkait elárulni, v«£y azokat a ma Ka részére felhasználni A védjegyeit, ipán imntálk a cég és szadalműk védelmére mar régebben léteztek • i/ egész világán törvények, de a „tis* *tis»ég- lelen verseny-’ máit a jogi szabályozás különleges területe az 1895. évog nein létezett. 1 /em'yoleszázükstcvenöt’ben hozták Németországban *z első különleges tisztességtelen verseny eföersi 'törvényt, amely azonlhun az üzleti verseny 'köréből még «.vsak két cselekménycsoportot vont szabályozás alá: 1. Más különleges áru csomagolásának (erohalaga), címerének vagy cégének utánzását. 12. Val« me.lv belföldön készített árunak külföldröl lehozott áruként való feltüntetését Az ipar és kereskedelemnek a hábonielöt- li időkben közismert rohamos fejlődése és a versenynek ezzel sziifcségképeo járó k in i élet- lenné vágása széjjel terpesztette a<z 1895-ös né. met törvény kereteit és 1909-ben Németországban megszületett az uj és első mai értelemben -vett tisztességtelen verseny ölteni torvény, amely a kereskedefanri versenyből már kiemelte az i Hóját is csefefcnnén veknek, égés? komplexumát. Az ezen törvény áttol eltiltott tisztességtelen 'versenycselekmények a következők rék- laurszédelgés. vagyis az áruk forgalomlxrho- z alakinál a kelendőség fokozása végett olyan dolgok híresztelése, amelyek a valóságnak meg nem felelnék — valamely árénak olyan jelzéssel kiállításban, vagy csomagolásban való forgalombehozaiaLa, amely alkalmas arra. hogy belföldön készült áru külföldi áru látszatát keltse — árunak olyan jellegzetes külsővel, vágj- oéyan elnevezéssel való for- galombahozása (ideértve a nevet, céget, 'ismertetőjelet. rajzot és védjegyet is), amelyről a forgalomban már egy más vállalatot szoktak felismerni, könyvek, folyóiratok, árjegyzékek katalógusok és falragaszoknak olyan kiáliitásban és ábrákkal való forgalom- bahozatebla, amelyekről a forgalomban ugyancsak már egy másik versenyvátíaiatot szoktak felismerni — verseny cél jalea más személyiének, vállalatának, vagy árunnak ócsárlása — más bitélflcópességének tisztesség belea módon twaló rontása — alkalmazottak elcsáhntása — kűépett alkaknazobtak részéről szolgaha-tiak körében szerzett üzleti t ükök ekamtása. Ezekhez a törvényes intézkedésekhez utóbb az ánrontás és üzleti ajándékot elleni ártézkedések járultak. De miután semmiféle paragrafusokba foglalt törvényes .rendelkezés nem tudja ezen a téren a kereskedelmi élet rohamos fejlődését követni, az 1909 os német törvény a fenti törvény tételes rendelkezésein tuí egy olyan eszközt bocsát a bíró rendelkezéséire, amely- 1 yel a joggyakorlat messzire utána tud menni az életnek. A törvény első szakasza ugyanis tkLmomdja, hogy ,,tilos üzleti versenyt a tisztességbe ütköző módon folytatni“. Ezen rendelkezés alapján a -báró a törvénybe^* ré&zSetezesüt esetekben 111] minden oly esaSetományt höntortbetj. «mely legjobb meggyőződése szerint az üzleti tisztességbe ütközik. (Valaki magánlakásán iparága zol vány nélkül folytait kereskedésit, az alkalmazóit főnökével versenyez valamely vezérképviselet -eiayerésére, a kereskedő a vevő által kért áru helyett más hasozxló árut csomagol he, • stb.) Ezt az 1909. évi töményt vették át a háború után az összes középeurópai államok és a fent ismertetett rendelkezések szabályoz. zák. ma nemzetközi vonatkozásban általában az üzleti versenyt. Nálunk Romániában a tisztességtelen verseny elleni törvény az 1932. évben lelt élet- belépbesfcve, mely azonban, egy már az 1930. évben a tűnvén yh ozás elé ter jeszteti és a német törvénnyel hasonló rendelkezéseket tar - tidlmia'ZÓ tervezet helyett csakis két intézkedést tartalmaz. Az égjük eltiltja oly cégek, 1 : ül ön-leges elnevezésének, csomagolásnak, ismertető jelnek és elmernek a kereskedelmi forgalomban való használatát, amelyről a kereskedelmi forgalomban egy más cég már előbb volt ismeretes, nug a irtások büntetéssel sújtja azokat, akik belföldön előállított árukat mint külföldi gyártmányaikat hoznak forgalomba Az 1932. évben hozott és a tisztességtelen verseny kiküszöbölését célzó törvényünk egyéb rendelkezései nem tartalmazván a hazai i-pari fis kereskedői világinak mind sürgetőid követelménye ezen törvénynek — módosítása. vagy ujna'hozata la utján — m indazon előbb felsorolt cselekmén yek re való kiterjesztése, amelyek ma már vilúgfelfo- gús szerint az üzleti tisztességgel össze nem egyeztethetők Ennek a követelménynek megvalósításán dolgozik már évek óta a Romániai Védjegylula jdonorok SzuivH.ség<- is A jam hűi len élelll hí lépett 11 j Ininlelötör vény veg.iv oly iiulézkedést tartuótnnz, melyék két megsziiintetésre régen megérett tisztesség telem versenycselekménynek fognak véget velmn Az eddigi rendelkezéssel széinlxm, mely a hitelmmtást kizárólag a pénzügyi és áruhitel elvonására alikadoiias valótlan álkitásokbím látta, az uj törvény 118. paragrafusa bünteti a másnak üzlete és áruja felöl tett valótlan vagy túlzott ócsároló állitásokat is. Az uj törvény 506 i>»nagnafnsa pedig av. eddigi szabiilyozaitlon helyzetet változtatja meg és vétségnek nű nősíti uzit ha egy nxa- gámfisztiv isélő azon válla lat maik, melyben szolgálatot teljesít, avagy ahonnan kilépett, valamely megengedett üzleti titkát másnak elárulja, avagy azt a maga részére hasznosítja. Ez a két uj törvényes intézkedés a hazai üzleti verseny olyan terét szabályozza, ahol a versenyjog szempontjából már legégetőbb volt a rendcsinálás. Február 28-ig meghosszabbítják az iparigazolványok és munkakönyvek becserélését? Í00 ezer iparos és munkás nem adhatta be kérvényéi BUCUREŞTI. Február hó Ismeretes, hogy a munkakönyvek és i)*ar- igazolványok becserélésének utolsó határideje január 31-éai lejárt. A munkaügyi minisztérium ezt H határidőt nem hossza bhitóttá meg. Bucurestiben és az ország többi részében összesen mintegy 100.000 iparos és nuui- kús nem tudta benyújtani kérvényét az előirt határidőig. Az érdekeltek most Alexán drescu Romám államti-ükárlioz fordultak és arra kérték, járjon közbe Nistor munkaügyi mlnsizternél hogy uz iparigazolványok és munkakönyvek beváltásának határidejét február 28-ig hosszabbítsa meg. A Bucurestiben megjelenő Capitala értesülése szerint az államtitkár már hozzá is járult a becserélési határidő meghosszabbításához. A cluji munkaka ma rá hoz erről hi- vabalos értesítés még nem érkezett. Világszerte drágább lett a megélhetés Országunkban átlagban négy százalékkal emelkedtek az árak. Állandó emelkedés után decemberben érte el csúcspontját a drágulási folyamat BUCUREŞTI, február hó. Az Argus című fővárosi közgazdasági lap érdekes kimutatást közöli a haza! megélhetési viszonyoknak az elmúlt esztendőben történő alakulásáról. A számadatokból kitűnik, hogy — az elmúlt évi áralaphoz viszonyítva, — országunkban a megélhetés állagban nagy százalékkal drágult. A számítások alapjául az 1916. év augusztus havának árszínvonala szolgát és az akkori árszínvonal jelölésére a száz szám szolgál egységként. Január hónapban az élelmicikkek index száma 3355 volc és ez a szám májusig fokozatosan- 3445-re emelkedett. Junius és julius némi csökkenést mutat, augusztus és szeptember a két előző hónaphoz viszonyítva jelentéktelenül bár, de emelkedik, októberben az index száma 3411, novemberben 3419 és december végén pedig 3489. A ruházati cikkeknél állandó és megszaki- oásnéküli az árindex emelkedése. Januárban 3832 volt az index szám és fokozatos emelkedés utján májusban elérte a 3943-ra növekedett az index szám, ami decemberben elérte a 4002-t. A különböző .szükségleti cikkeknél januárban 3194. februárban 3208 volt ez a szám, mároiustól júliusig 3250 volt az index szám, augusztusban ismét emelkedés kövei kezet** ami fokozatosan elérte decemlber hónapig a 3294-es számot. Az általános árindex lg,y alakult: Január 3460, február 3474, március 3514, április 35231, május 3537, június 3527, julius 3508, augusztus 3514, szepetember 3530, október 3554, november 3572. decerrr ber 3593. Decemberben tehát kulminált az áremekedés azonban, hogy további drágulás nem következik-e. nem tudhatjuk. A négyszáza'ékos átlagos árdrágulás látszatra nem jelentős teher, azonban figyelembe kell vennünk, hogy ezt a drágulást már hasonló drágulási folyamatok előzték meg, tehát jogosak az é!et állandó drágulásáról szóló panaszok. Ugyanakkor, amikor a hazai ár-index k-mutatás elkészült, a párisi nemzetközi kereskedelmi és iparkamara országközi viszonylatban hasonló számcsoportosi- tást végzett és adatai: most tette közzé. Ez a ki-mufa'.ás az elmúlt év kilenc hónapjáról készült és az előző év hasonló időszakában kialakult árakkal összehasonlítva, százalékban kifejezve mutatja az élet drágulását, vagy olcsóbbodásár. Azonban a kimutatásban szereplő huszonkét ország közül árcsökkenésre csupán ke lőben került sor. A párisi kimutatás érdekesebb adatai szerint Franciaországban 2.41 százalékkal, Belgiumban 6.73, Angiba 2.70, Németország 1, Egyesült-Államok 2.05, Magyarország 6.10 százalékkal drágult az éld. A legkisebb mértékben a Délafrkai Államszövetség iterületén drágult az élet. o.xi százalékkal. Lengyelországban 5.25, Csehszlovákiában 0.65 százalékkal csökkentek az árak. Az árkimutatással kapcsolatosan megjegyzendő, hogy az elmúlt év a devaJorizáoió esztendeje vall és — Románia kivételével, ahol az ércfedezet átértékelése csak következmény volt, — a legtöbb országgal kapcsolatosan uj számok várhatók. Az Argus meg állapi tja, hogy a ikézmüáruk és behozatali cikkek ára huszonnyolc százalékkal emelkedett az elmük három esztendőben. Az általános árindexből nem tűnik ki ez a nagyarányú emelkedés, mert ennek alakulását az élei mi cikkek ára befolyásolja. Védekezés a kartellek: ellen Az etanult év folyamán a kormány maxi •Hálta ugyan bizonyos nyersanyagok árai ez az áranuximálás azonban főképpen csak a gyári|xar, illetve a hadfelszerelési gyái 1 par véd elmében történt. A ki si [ záros ma 1 - teljesen ki van szolgáltatva a gyáripari kartell ón k ényupatinának. Sőt, uia már le ly.i kartellek is vannak, ha nem is a terme lök, Iranern a kereskedők körében. Az .1 kiT'paros, aki vagyon,, liely/.éténél fogva nem tud nagyobb tételben vásárolni, ha nem esetről-esetre szerzi be nyersanyag szükségletét, nagy és kivédhetetlen kon- kurrenciával találja szembe magát. A pénz sajátos törvénye az, hogy minél nagyobb a tömege, annál nagyobb a hatalma. Ha irhát nagyobb üzletről von szó; a kartell - enged nyereségből és a nagytőke a nagyobb tőkével megtalálja a kiegyenlítődés módozatait. .Más azonban az eset a löké vei nem rendelkező kisiparosnál. Vlig 1 tökével rendelkező kivi páros olcsóbban <N kedvezőbb feltételek mellett szerzi l>e szükségletét, addig a tőkenélküli kisiparom drágábban szerzi, be ugyanazt. Nem beszélve arról, hogy már városiközi viszonylatban is nagy árkülönbségek vannak, miáltal a kisiparos már eleve elesik egy más városban a munkavállalás lehetőségétől. Védekeznünk kell és pedig a lehetőségek szerint. A szövetkezeti tömörülésen kívül a csoportos anyagbeszerzési társulást kel' megteremteni. Ezáltal, mint nagyfogyasztó, előnyösebb árakat és versenyképességei , ér el a kisipar. Ha tekintetbe vesszük hogy például a fém- és faipar minden kész vagy nyersanyaga kartelláru, tisztában lehet minden kisiparos a csoportos anyag- beszerzés fontosságával. A módozatok egyszerűek és szakmai szindikátusokként vagy egyénenként szerezhetők meg, a Kisipari Munkaadók Szövetségének keretén belül. Mint kisiparos fizetett adót, de a pénzügyigazgatóság szerint negyvenötmilliós ex portot bonyolított le. A timisoarai pénzügyigazgatóság Tickmann Mendel szűcs ellen adóvizsgálatot rendelt el. Tickmann, mint kisiparos, az adózás tekintetében a patenta Hsába volt besorozva, időközben azonban a kincstár tudomásiára jutott, hogy’ nemcsak iparos, hanem exportőr is. 1934. óta ugyanis nagyarányú kivitelt bonyolitott le Csehszlovákiával és Magyarországgal. Az adó- vizsgálat során megállapították, hogy a szücsmester negyvenötmillió értékű szőrme - és prémárut exportált. A pénzügyigazgatóság erre engedélyt kért az ügyészségtől, hogy a pénzintézetekben, melyekkel Tick- marm dolgozott, megállapíthassa ennek átutalását és forgalmi adatait. — Ily módon megkapta a pénzügyigazgatóság a bankoknak Tickmannra vonatkozó könyvkivonatait. Most készítik az adókihágási Iratokat. Hír szernt hatalmas összegű adóbírságot vetnek ki Tickmann Mend elve. A cáréi iparosok temetkezési egyesülete önálló jogíswanélyiség lett. Mi-kor a cáréi Ipartestületet feloszlatták, nagy riadalmat kellett az Iparosok Temetkezési Egyesületének sorsa az érdekeltek között. Ez az egyesület az Tpartestület alapítása volt és annak kebelében külön csoportként működött. Mikor az Ipartestiilet összes vagyonát a Munkakamarának kelleti átadni, az volt a feltevés, hogy a temetkezési egyesület va- gy< na is a munfcakamara fenhatóstága alá kerül. A temetkezési egylet tagjai azonban agggódtak. hogy az eddig befizetett pénzük elvesz. Az egylet vezetősége összehívta a tagokat uj alapszabály elhatározására, hogy önálló jogi'szérnély lesz. Az illetékes hatóság az uj alapszabályokat jóváhagyta és kimondta a Cáréi-i Iparosok Temetkezési Egyesületének önálló jogiiszemélyiségct. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállításban, hatalmas választékban már 120 lejtől kezdve kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. TANULJON ROMÁNUL! Cherestesiu: 100 újságcikk alapján románul a fe’nőtt nyelvtana. Gyors és biztos módszer. Teljes anyag 150 lej. Két részbe gyűjtve részenként 75 lej. Kapható az ELLENZÉK könyv osztá• lyában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre kapják.
