Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)

1937-02-03 / 27. szám

* ELLENZÉK A szociális betegségeknek közö> és a többi járványos vagy más eredetű betegségektől sa­játságosán niegkülöniböztető vonásuk az, hogy elterjedésük módját, mennyiségét és irányzatát, kórokozóit 'tökéletes ismeretük és többé-kevésbé tökéletes egyéni kezelésük melleit sem érthetjük meg, ha nem számo­lunk azokkal & gazdasági, társadalmi, erköl­csi és általános közegészségtanii állapotokkal, melyek az adott időben a sújtott népegysé­gek életét meghatározzák. Minden erőfeszí­tés, mely ezen betegségek egyéni, bár legtö­kéletesebbé kezelése által akarja a kérdést megoldani, eredménytelen, ha nem igyekszik azokat a többi tényezőkéit is befolyásolni, melyeknek hatása ezen körfolyamatokra 'be­bizonyosodott. Minden országban a 'tanulmányok és ku­tatások egész sora 'igyekszik állandóan figye­lemmel kisérni ezen ^társadalmi sebek“ ter­jedését, és irányzatát. Romániára vonatkozó­lag mindeddig, hiányzott egy olyan összefog­laló értékű munka, mely e betegségek fejlő­désének és elterjedésének egész szélességét fel­ölelje és megmutassa ennek a közegészségügy többi kérdéseivel valló összefüggéséit. Ezt a hiányt pótolja a nemrégen megjelenti dr. Ba­nii orvos kitűnő könyve & Fundaţia Regelui Carol kiadásában ,.Sănătatea poporului ro­mân cimmel. A SZIFILISZ Országos viszonylatiban a megbetegedések álLlandó növekedésével állunk szemben, amit megmagyaráz egyrészt a vizsgálatok nagyobb elterjedtsége és tökéletesedése, másrészt a vá­rosi és falusi lakosság vándormozgalmának egyre fokozódó mértéke. Országos arányban a legnagyobb mérték­ben szifiiázált Roman megye, ahol iooo le­iekre 60—90 biztosian megállapított beteg esik, ezt követi Neamtu—Putna—Tu tova, hói ez az arányszám 30—60 között váltako­zik. Transsylvaniában az átlag 4%o s a leg ferrőzÖDtebb megye Brasov (9.5 %o). Ezt kö­vetik Nasaud (7.4%o), Turda (6.7 %o). So­mes (6.3 %o), Ciuc (5.7%0) arányszámmal. A Banatban az á'.ílag 4.4 %o a legmagasabbra Ti­mis -Torontsalban emelkedik (j.4%0). Crisana- Maramures 4.2%o átlaggal szerep>el, Bihor 6.4 %o fertőzöttséggel szerepel. Ezek az 1932-ből származó orányszámoik mélyen alatta állanak az ez évi országos 9.j%o-nek, vagy a többi országrészek fertőzöttségi álla­potának. 1932-ben 1000 leiekre számított megbete­gedési arányiszám: Az egész országban Ölteni áhaa 9.5 %u 7.5%* Muteniában 10.7%# Dobrogeában 6.o%n Moldov ában 3 o. 2 % n Az egész Regátlban 13.8%« Basarabiában 5.5 %n Bu covin ában i2.2%o Transsylvaniában 4 % a s igy Transsylváma úgy egészében, mint egyes megyéiben a legkevésbé fertőzött or­szágrész, amit csupán az a szomorú tény za­var, hogy az egyes részletkutatásoknál dr. Stanca 1924-ben egyes franssylvániai fal­vakban a betegség döbbenetes elterjedését mutatta ki, igy Racatau, Cojocna, Preluca Noua és Solnoc Dobáca községekben a la­kosság 2$%-a, tehát minden 4. ember fertő­zött, Adalini (Cojocna megye) 23.3%, míg Aradu (Turda megye) 6.8%-ban fertőzött la­kosságú. Ismerve azokat a tényezőket, me­lyek a sz-íkiisz elterjedését, meghatározzák, Transsylvaniában is ezen folyamatnak emel­kedésével kell számolnunk a legközelebbi időkben az általános gazdasági, közegészség- ügyi, kulturális helyzetünk természetes folyo­mányaként, melyhez még hozzájárul az erő­sen fertőzött megyékkel való egyre nagyobb- méretü emiberanyag-kicserélődés. A TUBERKULÓZIS Országos viszonylatban a vizsgált 1927— 1929-es években az arányított halálozás1! jelzőszám (& vizsgált betegségben elhaltak szá­ma az összes elhaltakhoz viszonyítva) ezen «tápegységeikben 12% volt, azaz minden 100 Elterjedése a megyeszékhelyeken halálesetben 12-nél tuberkulózis volt a halál­ok. Ezen arányított halálozási jelzőszám alap­ján tanulmányozott 20 transsylvániai megye székhelyének helyzete igy áfáikul: 1928. A tanuimányozoll városok 1929. A tanulmányozod városok Arány szám VÁROS Abszolút számok % Arány­szám VÁROS Abszolút számok °l 0 0-9% Făgaraş Lugoj Miercurea Ciuc Si hişoara Tim'şjara Zălau 9 30% 0-9% Bistriţa, Dej, Lugoj Miercurea-Ciuc Sibiu Timişoara Sibiu 7 30,5% 9-liö/o Braşov Cluj Orav.ţa 3 15% I50/0 Cluj Fă ăraş Turda * 3 150/0 11-20% Aiud, Arad, Bistriţa, Dej, D-V3, Oradea, Satu-Mare, Sibiu, Sighet, Ti rda, Târgu-Mureş 11 ' 55% 11-20% Deva Odorh'iu Satu-Mare A ud, Arad, Bla«, Braşov, Sibiu, Sighet, Tg-Mureş W 5C% így az 1928-ban vizsgált 20 transsylvániai nagyvárosban a szóbanlevő értékjelző 11 he­lyen, azaz az összesek 5 5 %-ban igen magias, ii—20% közöt: mozgott s ez a szám 1929- ben sem mutat lényegesebb javulási «irány­zatot. Az ország összes városai közül éppen Ora- dean és Turdan találunk legtöbb tuberkulo- ti'kus beteget, míg Fagaras, Balti és Orheiu a leginkább mentesített helyek. A kisebb városok Ha a kisebb városok fertőzöttségét vizs­gáljuk, melyek társadalmi összetételükben, gazdasági és közegészségügyi tekintetben át­menetet képeznek a falu felé, ezekben az arányitól- halálozási arányszám 1928—1929- ben országos viszonylatban 9—13% között váltakozott. A (transsylvániai kisebb városokat aszerint csoportosává, hogy az értékmérő alapján a fertőzöttség növekszik-e, avagy fogy, a kö­vetkező sörrendet állíthatjuk össze: a tanul­mányozott 23 transsylvániai kis városról: Emelkedő irányzat 0/0 Állandó % Csökkenő irányzat Abrud Covasna Gherla Lipova Orşova Reşiţa Urziceni 30,4 Alba-Iulia, Beius Cărei Mare Gheorgheni Hunedoara Ora ştie Reghin Sebeşul-Săse: c Salonta-Mare Târ u-Săcuesc : 10! 43,4 Ba ia-Mare Bohuşi Caransebeş Haţeg Mediaş Simlăul-Silvaniei % 2(>,CH Ezen népközösségek között a fertőzés leg­nagyobb mértékben állandó irányzatot mu­tat. Szokatlan nagy arányszámot mutált fel Orsóvá 36%, míg Beius, Gherla, Alba-Iulia, Covasna, Urziceni arányszámai a 20% felett mozognak, összevetve még az országos át­laggal, a folyamat haladása, vagy pillanatnyi megállása a.helyek 84.8%-ban és csökkenése országosan csupán 12.2%-ban, Transsylva­niában a csökkenés 26.08 %-ban mutatkozik. ’K Elterjedése a falvakban. Ismeretes a városok szerepe a tuberkuló­zis terjesztésében, amennyiben az erősen fer­tőzött nagy és kisvárosok előbb-utőbb fer­tőzik a falvak néprétegeit írs, ahol aztán ez folytatja munkáját tovább még 'akkor is, mi­kor már az illető városban a folyamat csök­kenő irányzatot jelez. Országom átlagban az általános halálozás, mutató a falusi lakosság körében a tbc.-ban, 1927—1929-ben 8.6—10.3 tizezer emberre számítva, míg az aránylagos halálozási szóm ezekben az években ebben a néptömegben 3.5—4.4% volt. A transsylvániai megyék ezen mutatószám alapján igy csopor onthatok: s Évsz. 0—3% halálozás 3—5% ! 5—10% ................... 1927 Alba, Ciuc, Făgăraş, Hunedoara, Năsăud, t ălaj, Satu-Mare, Someş, Târnava-Mică, Turda Bihor, Braşov, Mures, Odorheiu, Sibiu, Tăr- nava-Mare, Trei Sca­une Arad, Cluj, Maramureş, Timiş Torontal 1928 r Alba, Mureă, Năsăud, Odorheiu, Sălaj, Satu- Mare, Someş, Turda, Târnava-Nică Bihor, Braşov, Ciuc, Făgăraş, Hunedoara, Sibiu, Timiş Torontal, Trei Scaune Arad, Cluj, Târnava- Mare 1929 Alba, Bihor, Sălaj, Hu« nedoara, ăsăud, Satu- Mare, Someş, Târnava Mică Braşov, Ciuc, Cluj, Făgăraş, Mureş, Odor­heiu, Sibiu, Trei Sca­une Arad, Maramureş, Târ­nava Mare, Timiş To- I rontal Ezen két kimutatás alapján a folyamat i megyékben így áfákul: csökkenő vagy növekedő fejlődése az egyes 1 Növekvő irányzat Állandó Csökkenő Alba, Arad, Bnşov, Caic, Făgăraş, Hunedoar . I Maramur ş, ălaj Cluj, Mureş, Năsăud, Odor- h.iu, Satu-Mare, Sibiu, So- . eş, Târnava-Mare, Târnava Mică, Timis, Torontal, îrei- Scaune, Turda. Bihor A 21 transsylvániai megyéből e táblá­zat «alapján 8-ban (azaz 38%) emelkedő, 12 megyében (57.1%) áldandó s csak 1 helyen (4.5%) csökkenő az irányzat. Az országos átlagban emelkedő folyamatot a megyék 46.5 %>, állandót 49.9csökkenőt 5.6%-ban találunk. Nálunk tehát inkább .a folyamat pillanatnyi megállapodását könyvelhetjük el, sajnos egyelőre erőteljesebb csökkenési tö­rekvés nélkül. Falus! lakosságunk helyzetét mii sem jellemzi jobban, minthogy országos átlagban a megyék 96.4%-ában, míg Trans- syllvániában a megyék 93.1%-ában a folyamat emelkedését, vagy bizonyosat nem ígérő ál­landósulását szemlélhetjük. Transsy vániai viszonylatban összehason­lítva a városok és a megyék helyzetéi, 1928- ban, mikor közös adataink vannak az ará­nyított halálozási arányszám alapján, a váro­sok sokkal súlyosabb fertőzöttségi állapotát szemlélhetjük. Míg a vizsgált városok csupán 45%-a volt a o—11%-ig terjedő arányszá- mu csoport!ban addig a megyék 100 %-ban a kisebb fertőzöotségü fokra mutatnak, ösz- szehasonilitva Transsylvania t über ku lórik us megbetegedési hányadosát az egész országra és 'az egyes országrészekre vonatkozó adatok­kal, országrészünk helyzete igy fest: 1922-ben: Egész Romániában 1000 léldkre számi ­tóit tbc. megbetegedési hányada 5.1 A regit egyben 1000 lélekre számított tbc. megbetegedési hányada 5.3 Transsylvania 1000 lélekre számított t!bc. megbetegedési hányada 3.3 Banatul 1000 lélekre .számított tbc. megbetegedési hányada 3.7 Crisana Maramureş 1000 leiekre számi­mitott tbc. megbetegedési hányada 5.2 így az egész országban Transsylvaniában találunk (legkevesebb tuberkuiótiikus beteget s aránylagosan alacsony értékszámot jelen­tenék Banatul és Crisana-Maramures is. A MALARIA Országos viszonylatban jelentős szociális betegség különösen a Duna, a Dnyeszter, a Fekete tenger és tavai környékén, O.léniá­ban, Munteniában, Basar ab iában, Dobrogeá- ban szedi álddozatait. Transsylváma legnagyobb részben telje­sen mentes ettől a fertőzéstől, amit szeren­csésebb földrajzi helyzete és igy kisebb fer­tőződén lehetősége magyaráz meg s igy ál­talánosságiban a megyékben a mai áriások szá­ma O—3 az ezerre. Satu-Maré, de különösen Bihor vármegyében találunk erősebb fertőző fészket. 1931-ben 1000 sok száma: létekre számítva a maiániá­Országos arány 5.7%o Oltenia IO.3 %a Muntenia i2.o%o Basarabia I I.7%o Dobrogea 4.8%o Moldova 9.1 %o Egész regát 9.5%o Bucoviiina 0-4%o Transsylvania 0.1 %9 A fertőzés kismértékű elterjedése szempont­jából Transsylvania áll legjobb helyen 0.1 %n elenyésző kisszámú fertőzött esettel. * Általános áttekintés céljából az 1931 — 1932-ős megbetegedési arányszám alapján 1000 délekre számítva csoportosítjuk a me­gyéiket a tuberkulózis, a 'szifilisz és a malá­ria elterjedésének tekintetbevételével su lyosságli sorrendben: i. Brasov, 2. Bihor, 3. Na'saud, 4. Hune­doara, 5. Somes, 6. Sibiu, 7. Timis-Toromtad, Caras, Severin; 8. Turda, 9. Oicu, Cluj; 10. Satu-Mare, 11. Maramureş, Alba. TreTScau- ne; 12 Arad, 13. Tarnava Miica, 14. Mures, Tárnává Mare; 15. Odorheiu, 16. Fagaras, 17. Salaj. így 'tehát a legsúlyosabban áll ezen beteg­ségek elterjedése szempontjából Brasov vár­megye, amely a szifilisz elterjedése tekinteté­ben első helyen áll Transsylvaniában, Bánat­ban és Crisana-Maramuresben (9.5 %o) s har­madik helyen a tlbc. fertőzés alapján (5.5 %o), Bíborban a tuberculózis. elterjedése (io.i%o), súlyos malária fertőzöttsége (9.2/00) mellé még tekónitélyes szifilisze« arányszám is járul (6.4%o). A legegészségesebb 3 megyénk Odorheiu,Fagaras és Salaj. Ha most ugyan­ezen szempontok és adatok alapján a kü­lönböző országrészeiket tanulmányozzuk, hogy Transsylvania helyzetét világosan lás­suk, a sorrend igy alakul súlyossága sorrend­ben: i. Muntenia—Moldova. 2. Basarabia. 3. Oltenia. 4. Bucovina. 5. Dobrogea. 6. Cri- sana Maramureş. 7. Banatul. 8. Transsyl­váma. Gyakorló orvosok és orvostanhallgatók nélkülözhetetlen kézikönyve, olcsó árleszál­lításban! — Dr. Forbáth Sándor: A MO­DERN THERÁPIA ZSEB KONYÁT!. (Re­cipe-könyv) 77o oldal, az eddigi 600 lej he lyett mos,- rövid ideig 165 lej. Kapható a Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Uni rá. Vidékre utánvéttel azonnal is szállítjuk Irton ION« EMIL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents