Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)
1937-02-03 / 27. szám
Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE és MÁTRÁI JAMOS.______________________ nrArntnMranMmnMsmauiwiMnBnnnuEZKwnnummOTaBBmnwrrn ire ■—in'in «nmwnanw. vifwmmpmwmbwmwwwwwb^wwmwwwmmib——————i :\ Cluj-i szabó szindikátus endkivülí közgyűlése CLUJ. 1937, február hó. Vasárnap, január 31-én, d. e. 10 órakor a T au Carolina j. .szám alatt levő voll Ipa- rosteitülcj helyiségében rántották a cluji abónve.-rerek rendkívüli közgyűlésüket. A több mint 100 rendes tagot számláló szabó szindikátus élen Corondán György elnökkel. tarla!ma.s és a cluj. iparosok érdekeinek megvédésére, a szabóiparosok tokinit'é- ' vének fejeil.es z résére, a kontár-munkások bojkottálása érdekében nagy felkészültséggé! gyüléseztek. A gyűlést ii órakor Cordondán elnök meleghangú beszéde nyitotta meg. Üdvözölte a szépszámban megjelenj tagokat és felh vta :t zindikátus minden egyes tagját, hogy erejükhöz képe>t azon legyenek, hogy a cluji szabó-szindikátus prosperá jón és kitűzőét célját nr-nél hamarabb és minél jobban elérhesse. Közölte a közgyűléssel, hogy mivel a jelenlegi vezetőség eleget lett azon kötelezettségének. hogy mega ko ott a a szindikátust, azt, mint jogkszemélyisége: elismertette, beadja a lemondását, és kéri a közgyűlést, hogy jelöljék ki azokat a tagokat, akiket a jövőben a szindikátus vezetésével megbíznak. Felhívja azonban azokat, akik netalán a jelenlegi vezetőség után következnek, hogy hivatásuknak le kiismeretesen tegyenek eleget és igyekezzenek a szindikátus céljait mindenben önzetlenül és önérdekerkej félretéve szolgálni. Corodan elnök szavait Erős J., a női szabók megbízottja tartalmas felszólalása követte, mely felszólalás minden szava a jelenlegi vezetőségbe vetető rendíthetetlen bizalmáról, valamint arról tett tanúságot, hogy (az eddig kifejteit minden .ténykedés kimondottan csak- i- a szindikátus érdekében történt. Felszólalt még többek között Király József 's, aki közvetlen szavakban ecsetelte a mai iparosok helyzetét és a szindikátusba való tömörülés aktualitását. Kérte a közgyűlési, hogy legjobb belátása szerűm szavazzon, hogy kik legyenek azok, akik a jelenlegi ve- ze.őségec felválthatnák. Felszólalt még Kun Jenő. aki kijelentette, hogy még mielőtt szavazásra kerülne a sor, ő már úgy a maga, mint pedig a női szabók részéről a jelenlegi vezetőségnek teljes bizalmat szavaz és kérj a közgyűlést, hogy mmdenki saját- belátása és lelkiismerete szerint. szavazzon bizalmat a jelenlegi vezetőségnek. Az elhangzott felszólalások után a közgyűlés egyhangúlag bizalmat szavaz a jelenlegi vezetőségnek és felkéri azig hogy a kitűzött programhoz tartva magát, térjen át a közgyűlés tárgyára. Cristea Vasile alelnök bejelentette a közgyűlésnek a lemondásál, mivel elfoglaltsága nem engedi meg, hogy ezen tisztséget kel- -ő odaadással betölteni- tudja. A közgyűlés Cristea lemondásán nem fogadja el, de megszavazza, hogy Cristea mellé, mint helyettes titkár, W eint raub legyen kinevezve. "Wein- traub a tisztségét elfogadja a közgyűlés nagy éljenzése közölt. Cristea áléinak románul, dr. Kovács ügyvéd pedig magyarul ismerteti az uj ipartör- vény a kisiparosok könyvelési kötelezettségére vonatkozó részét;. Tudomására hozza a közgyűlésnek, hogy addig is,, amíg végleges intézkedés nem lesz, a munkakamara által díjtalanul tartandó könyvelői tanfolyamra iratkozzanak be a tagok. A tanfolyam órarendjét a szindikátus kellő időben közölni fogja a tagokkal. Cristea Vasile alelnök románul, majd dr. Kovács ügyvéd magyarul ismerteti a munka- kamara azon tervezetét, mely szerint a volt ipartestü.el székhazának adósságát ki lehetne fizetni s ezzel meg lehetne menteni az épületet és az eddig befizetett részvényeket, A közgyűlés a tervezel ellen szavaz és ugyanakkor a vezetőséget bízza meg .azzal, hogy a szindikátusnak .alkalmas /irodahelyiséget keressen és béreljen és felmerült az a gondolat, hogy a .szindikátus /tagok apró összegétet összeadva havonta, abból egy szabóipa- rcsojs. székhazát íeá^gltik és így saját helyiségeikben lesznek. Felszólaltak még, kü önhöző .szakkérdést, megvitatva: Nagy, Milos, Dávid József, Szigeti, Petkás, Schenk József és mások. A közgyűlés berekesztése előtt egy pár perccel értesülve Trib József szak társ elhalálozásáról, Cri tea 1 elnök linditványozásá- ra a közgyűlés t diái lássál 3 percig néma haliiga á sál áldozott elhunyt harlársuk emlékének. Corondán elnök felhívta még .1 tagok figyelmét <u szindikátus keretén belül működő jogügyi osztályra, kinek vezetője dr. Kovács Sándor ügyvéd, megköszönve ,a megjelenteknek a gyűlésen va ó részvételt, a köz- gyiiés 2 óraikor ért végett. I Nagy ársmeHtedések: áss épületfa és az asztalosáru piacon Az asztalosok körében nagy a. panasz, meri a fakereskedők az épületfa és asztalosam árát ismét felemelték. Két esztendő előtt, amikor a takereskedők még nem .voltak kar- teliben, az ej őrendü fenyőfáim köbmétere 1400, .1 harmadrendűé pedig 800 .lejbe .került. Két esztendő előtt megcsinálták a kartelt. amely agóta állandóan emeli az árakat. Ma már a harmadrendű fenyőfaáru köbmétere 2200 lejbe kerül. Ugyancsak állandóan emelkedik a furnir ára s. Kél' esztendő óta a különböző furniráru drágulása 30—60 százalék. Leginkább drágult az úgynevezett zárólemez, I. .■ wii 1—hchmmHHBMK I amely nélkül az asztalosipar el sem képzelhető. A drágulást résziben az export okozza, ment a külföldnek Igen sok asz alósamra van állandóan szüksége és azért mind erős valutával fizet. Transsylvániáb.ui a 'termelőnél egy köbméter elsőrendű fenyőáru 460 lej. Ennek vasúi.i fuvard ja a Bánátig 200 lej. Ezzel együtt tehát mindössze 660 lejbe kerülne. Timisoarai asztalo.mes.erck már igyekeztek maguknak Transsylvaniából fenyőárut szerezni, azonban a kartellszerződés értelmében a termelő nem adhat el magánszemélynek. A kis pari híielin^ézei leíáiliíásáfói szóló dótvényjavaslaioá rfárgyalia a paríamení Mi van a javaslatban? — Minden kisiparos kaphat termelési vagy beruházási kölcs'ünt, de csak a szövetkezetek utján A karácsonyi szünet után összeült parlament elé terjesztették a kisipari hitel, nxézet- ről szóló .törvényjavaslatot. A konverzió óta a kisiparosok hitelhez nem tudnak jutni. A pénzintézetek csupán néhány elsőrangú nagykereskedő cégnek, — nagyipari, gyár.; vállalatoknak nyújtanak rövid lejáratú váltótárea-hitel:, de egy ‘kiskeres- kedő, egy iparos, aki szeretne berendezkedni, szeretné üzemét fejleszteni, vagy anyagkészletét beszerezni, képtelen hitelhez jutni. Fia meggondoljuk, hogy minden nagyobb I városban többezer iparos van, elképzelhetjük, ‘ hogy mennyire hiányzik a hitel, amely nélkül az iparosok nem tudnak bo dogulni. A pénz ügyminiszter és a munkaügyi miniszter tehát nagyon üdvös dolgo: ct-elcke- j dent, midőn az Ipari Hitelintézet felállít ásá- I val az iparosok nehéz helyzetén segíteni j kivan. , Mi van a törvénytervezetben A hitöl ntézer alaptőkéje legkevesebb ezer ! millió lejben van tervezve, mely összeget j részben az állam, részben az egyes iparos szervezetek jegyeznék le. Az alaptőke az igazgatóság egyszerű határozatával emehető. Hogy az alaptőke minél nagyobb legyen, az állam minden évben 50 millió lej összegű részvényt fog jegyezni 20 éven át, úgy, hogy ily módon az .intézet alaptőkéje 1000 ma dió lesz. Ezen évi 50 millió fej fel fesz véve a pénzügyminisztérium évi költségvetésébe. A Hitelintézet jogot nyer a törvénytervezet szerint arra, hogy az igazgatóság határozatával az alaptőke háromszorosának megfelelő mennyiségű kötvényeket (kötelezvényeket) bocsásson ki. Az ezen kötvényekből eredő jövedelem nem lesz megadóztatva, j Maguk az iparosok ezen hitelintézettől I nem fognak kölcsönt kapni, hanem különböző iparosszervezeHek utján, ame'y iparosszövetkezetek ezen hitelintézettől hitek fognak élvezni. Csak kisiparosok kaphatnak hitelt? A kölcsönöket a következőképpen nyújtják: i. 5—12 hónapig termelési célokra. I 2. i—5 évig beruházásokra. HiteGiD 'csakis: kisiparosok kaphatnak. Kisiparosoknak számlának .azok, akiik nem több, mint tiz munkást alkalmaznak, vagy nem több, minit 20 lóerős gépeket! használnak, fa és fémipari iskolai, ipari líceum; végzettségük van, vagy akik a tanonc- •idő letöltése uitán lettek iparosok. A munkálok létszámának időleges változása nem vonja miaga után az üzem jellegének megváltozását ás. Ha azonban ez több, mint hat hónapig tart, úgy a mühe.yfőnök i elveszti 'kisiparos jellegét. A kihitelezett öszegek b ztosi Hasaképpen az intézetnek joga van felülvizsgálni, hogy a kért célokra használják-e fel a kölcsönt. Azokat, akik más célra haszná’ják a kölcsönkér.: összeget, mint amilyenre előirányozták, súlyosan meg fogják büntetni a Btk. 551. szakasza alapján. A kölcsönt pedig mnden formalitás nélkül visszavonják. A Hitelintézethez benyújtott kérvényeké- u következőképpen kell megírni): Fe. kell tüntetni elsősorban a kér.t összeget, a pontosan meghatározott célt, amire azt fel akarják használni, a kötelezettség vállalást, hogy a kölcsönt csak arra a célra használja fel a kölc-öntvevő, végül az ingó és ingatlan vagyoni állapotot. A nem precíz .kérvények semmiseknek vétetnek, minden formalitás nélkül. Ha a nyilatkozatot, illetve a kérvényt rosszakarattai állították ki, úgy azt csalásnak fogják minősíteni s a Btk. 551. szakasza alapján fognak a csaló ellen eljárni. A különböző költségek é> kamatok, amelyeket a ködeiöntvevő fizet az intézetnek, nem lehet nagyobb, mint a Banca Naţionala vissz eszámi.olási .kamatlábán felül, 3 és félszázalék. A kamat maximumát utolsó esetben a hitelintézet igazgatósága állapíthatja meg a legfelsőbb gazdaságügy,i tanács véleményezésére. A kölcsönöket csak iparosszövetkezetek utján lehet kérni Az igy nyújtott ipari hitel olyképpen 'esz biztosítva, hogy a kölcsönvevő iparos gépei, berendezése, árukészlete (kézizálogul szolgálnak. Azonban e kézizálog ott maradhat az iparos műhelyében, ipari, .telepén, mihelyt a zá ogkötést a pénzintézetnél alárja, a zálogul lekötést megtörtén.nek vehetik. E köl- csönforma nagyon előnyös az iparosokra, mert hiszen eddig berendezése, — szerszámai lekötésére soha senkitől hitelt nem kaphatott. A hitei módot nyújt minden iparosnak arra, hogy a megfelelő gépeket, szerszámokat megszerezhesse, üzemét f-ejleszhesse — magának egzisztenciát teremtsen. Azonkívül hosszú lejáratú törlesztéses zá- logkölcsönök nyújtását is célozza e törvény- tervezet olyhép, hogy az iparosok ingatlanaira elsőhelyi 'bekebelezés mellett, a becsér,ték fele erejéig hitelt, fog nyújtani. Ha valaki a fölvett kölcsönt nem fizetné vissza, a kölcsön közadók módjára,'- ennek teljes szigorával lesz behajtható. Kétségtelen, hogy e törvény alapját minden városban, — ahol még szövetkezetek nincsenek, — meg fognak alakulni az Iparosok Szövetkezetei, minthogy az Ipari-Hitelintézet csak szövetkezetek utján fog hitelt nyújtani. E 'törvény az iparos társadalomnak régi vágyát és álmát valósítja meg, végre sor kerül a kisiparosokra is, Jj eínökválatz^ásra l<ţ - 'pzü! a lurJa-i iparom Egy ei Emlékezés Farkas Miklós elnökről TUKDA. 1937 február hó. A turdai Magyar Iparosegyh-t nemrég el hunyt elnökéneik, l arkas Miklósnak a hely. megürült, amit nemsokára be fognak tölteni Éppen ezzel kapcsolatban meg akarjuk ragadni az a!,kaimat, hogy az elhunyt Farka Miklós egyéniségét méltassuk és egyben pé! önképül állítsuk Transsylvania övsziparos- saga elé, hogy lássa mindenki araiak az érti Fennek a munkásságát, ki egész életén ál önzetlenül küzdött és dolgozott az. iparosság is egyben a magyörság érdekeiért. Egyszerű sorsból a szenvedések és nélkülözések létráján küzdölte fel magát Farkas Miklós csizmadia mester azokra a tisztségekre, melyekre öt a közbizalom emelte Ugyanis Farkas Mik'ós neme ak az Iparos Egyletnek volt az elnöke, hanem vezetője volt, mint elnök a Csizmadia Társulatnak, olelinöke a magyar pártnak, elnöke a Turdai Magyar Dalkörnek, a városi tanácsnak és cgyizben, mint helyettes polgármester vezette a város ügyeit. De ezenkívül a református egyháznál is kivette részét a munkábóE' mert Farkas Miklós mindenütt teremfeni és alkotni szeretett, ö mindig békességre, szeretetre és egyetértésre sarkalté munkatársait mert csak ezen az utón látta elérhetőnek kitűzött cé’jait. Munkásságának legszebb eredményei és példája az Iparos Egylet körül kifejtett tevékenysége. melyet líarmafh Domokos nyomdokain igazán példaszerű kulturinté/.- ménnyé fejlesztett. Ezt a nagy és szép munkát csak az tudja igazán értékelni, aki ismeri a turdai Iparos Egylet mintaszerű intézményét, mely nemcsak az iparosoknak, hanem Turda összes magyarságán a k a büszkesége és erős vára. Farkas Miklós az iparos társadalom kimagasló, tipikusan nemes egyéniségű vezetője volt, aki a sok munka-mezőn, ahová öt 3 közérdek és hivatása állította mindig és mindenütt maradéknéiküli igaz jószándékkal, töretlen energiával, jól megfontolt komoly alapossággal és legföképen sorstársai életni- |\ójának javítását célzó imponáló céltudatossággal állta meg a helyét, töltötte be vezetői, irányítói, szervezői és alkotói munkakörét és mindenkor egész embernek bizonyulva és az elfogulatlan közvélemény pálmáját méltán kiérdemelve, rendkívüli hűséggel állta meg helyét bámulatos, erős szilárd lélekkel mindhaláláig. E nagy iparos vezér helye most üresen áll. Turda iparossága most készül, hogy uj elnököt válasszon és Farkas Miklós helyét betö'tse. Nehéz kérdés ennek az ügynek a megoldása, nem azért, mintha nem lennének utódok és mól ló emberek e helyre, hanem azért, mert a mai küzdelmek ellentétes kicsinyeskedései közt ritkán és nehezen akad vezető ember, aki az összesség bizalmát, tiszteletét és szeretetét biztosíthassa. Eddig is már több név került forgalomba az elnökségre, igy Tompa Lajos és Sándor. Csetri Sándor, Pálffi Sándor. De e nagy-fontosságú vezetői áFásra a turdai híradások szerint dr. Farkas Sándornak van a legnagyobb kilátása, aki szintén egy ügybuzgó, lelkes vezető, ezenkívül pedig Turda iparossága is a legnagyobb szimpátiával viselkedik iránta. Reméljük hogy az uj elnök v álasz lás nem fog ellentéteket kiváltaná és igy a munka tovább folyhat abban a mederben, melyben Farkas Miklós és derék munkatársai vezettek hosz- szu évek során át. V. E. Kaphatók az kchöne Wiener n 38 Le a! Femme Elegant — 33 Lei Record — — — 33 Lei Dsti'dion — — 20 Lei sZSäitjäöa?] Cluj, Piaţa Unirii 9. sz. Telefon : 109.
