Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-13 / 9. szám
3 LEJ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 '-fr > Szerkesztőség és kiadóhivatal: Chij, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaca Unirii 9. g-rim. — Teleionszím: 109. — Leveleim: Ckij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BÁRT HA MIKLÓS E’őfizetéfi árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra-: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő, A többi külföld államokba csak a portókülönbözcttel öbb. LVIIÍ. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM. j SZERDA . 1937 JANUÁR 13. Enyhült a feszültség s berlini Iranda nagykövet és Hitler yezérkamellár kimagyar után ,A Marokkó körül megindult vitával kapcsolatban mindkét részről kijelentették, hogy nem volt és nincs beavatkozási szándékuk. — Francia lapok né mit beavatkozásról beszéltek, német lapok a francia hadvezetőséget vádolták hogy Marokkó megszállását készíti elő. — Kdiöndözö nemzetiségű a marokkói partok körül Coring porosz miniszterelnököt holnapra Rómába várják A francia és német sajtó között tegnap valóságos háború indult meg Marokkó kérdésében. Sőt, ami sulyosbilani látszott a helyzetet, a két kormányhoz közelálló hírügynökségek, a német DNB és a francia Havas is résztvettek a harcban. Szerencsére sajtóháborut köny- nyebb megállítani, mint az ágyuk és tankok háborúját és igy még mialatt teljes erővel tombolt a lapok hasábjain a harc, a két hatalom vezetőkörei között már megtörtént a feszültséget elsimító kimagyarázkodás. A marokkói kérdés körül keletkezett mérges sajtóvita mindenesetre rámutat arra, hogy a spanyol polgárháborúval kapcsolatos külpolitikai bonyodalom legveszedelmesebb pontját hol kell keresni. A helyzetet nagyban enyhítő tegnapi kimagyarázkodás Hitler kancellár és André Francois-Poncet berlini francia nagykövet között történt. A véletlen úgy akarta, hogy a berlini pápai nuncius betegsége miatt, a diplomáciai kar nevében a francia nagykövet üdvözölte tegnap újév alkalmából Hitlert, aki az újévi napokon távol volt Berlintől. Hitler válaszában a német politikai célok békés voltát hangoztatta s a később megindult beszélgetés során Francois-Poncet nagykövet előtt szóbahozta a marokkói kérdés körül megindult vitát is. Biztosította Franciaország képviselőjét, hogy Németországnak nincs és nem is volt szándékában a spanyol területi épség bármilyen formában való megsértése, amire a francia nagykövei szintén hangoztatta, hogy Franciaország el van szánva Spanyolország területi épségének és a marokkói helyzetnek tiszteletbentartására „az érvényben levő szerződések keretein belül.“ Ez az utolsó kitétel bizonyos fenntartást jelent, mert az ,,érvényben levő szerződéseid‘ teljesen kizárják a német érdekek érvényesülését Spanyol-Marokkóból, de úgy látszik, nem okozott különös visszatetszést Berlinben. Francois-Poncet Hitler kijelentését azonnal megtáviratozta Párisba, ahol Delbos külügyminiszter nyilvánosság előtt tett kijelentése szerint örömmel vette ezt tudomásul és a maga részéről szintén hangoztatta, hogy Franciaországnak semmiféle beavatkozási terve Spanyol-Marokkóban nincsen. Francois-Poncet nagykövet a Hitlerrel történt beszélgetés után különben azonnal gyorsvonatra ült és Párisba utazott. Berlinben úgy tudják, hogy jelentést fog tenni azokról a tanácskozásokról, melyeket a francia-német viszony rendezése érdekében német vezető körökkel hetek óta folytatott. Ezt megelőzőleg azonban példátalan hevességű sajtóharc indult meg a német és francia sajtó között, mindkét részről azzal a váddal, hogy a másik ország föl akarja használni az alkalmat arra, hogy Spanyot-Ma- rokkóra rátegye a kezét. A német „DNB“ sajtóügynökség ahhoz a híréhez, hogy q francia hadoezetöség Spanyol-Marokkó megszállását készíti elő és ennek érdekében terjeszti a német közbelépésről szóló híreket, még azt is hozzátette, hogy Délfranciaor- szagban a törvényes hatóságok kezéből teljesen a kommunisták kezébe csúszott át a hatalom. Ez a sajtóháboru mindkét részről nyilvánvalóan a szélsőségig menő propagon disztikus túlzásokra ragadtatta magái. Nem érte e[ azonban azt a célját, hogy Angliát egyik vagy másik irányban befolyásolja. A londoni külpolitika megtartotta szokásos hi- degi>érét és csillapító közbelépésével valószínűleg hozzá is járult a viharnak ezúttal gyorsan létrehozott lecsillapításához. Lón. donboin tisztában vannak, hogy a vádaskodásoknak mennyiben van és mennyiben nincs komoly magva. Tudják, hogy Marokkóba irányuló német csapatszállitásokról eddig vem lehet szó, viszont tisztában vannak azzal is, hogy német gazdasági kiküldőt tek, akik között lehetnek más megbízatásunk is, igyekeznek gyökeret verni a német ipar szempontjából értékes nyersanyagterületnek látszó Spanyol-Marokkóban. Másrészt viszont . igen jói tudják azt is, hogy a mai francia I kormánytól távol áll minden olyan terv, I hogy Eszaknfrikában katonai kalandot koc- I közt ásson, de tudják ugyanakkor, hogy az afrikai francia hadvezetőség valószínűleg elkészít ette a tervét Spanyol Marokkó megszállására arra az esetre, ha itten oalame- lyik, a francia érdekekkel ellentétes hatalom akarna elhelyezkedni. Az angol kormány különben rövid időn belül választ kért az érdekelt hatalmaktól a 'XÉjfíCIi Marokkó. Veszedelnües hangzása van e »évnek azok előtt, akik a világháborút bevezető eseményekre vLssz:»ern 1 ék eme k. Ma- rekkó, Agadir, Afgeciras, kísértetiesen hangzó szavak a nagy összeütközést közvetlenül megelőző időszakból. Mert ha a végzetes katasztrófa közvetlen előidézéséken a marokkói vitának talán nem is volt döntő része, a Németország és a nyugati hatalmak közötti feszültség végzetes kiélezésében Marokkó talán még nagyobb szerepet játszott, mint az Európa délkeleti szögletében lefolyt események. Érthető dolog tehát, ha hideg borzongás fut végig mindenkin, mikor a marokkói kérdés újabb előtérbe jutását látja, Talán csak kisért a dolog, falán csak az érdekeltek rémJ'áfásáról van szó. A marokkói kérdés felszínre dobása talán más célok elérésére szci’gál s igy nem tekinthető annyira végzetesnek, mint a világháborút megelőző időkben. A nagy idegesség azonsa, mely a dolgok ismerőit Marokkó említésére elfogja, mindenesetre érthető. Ez a terület ugyanis a nagy európai érdekellentétek egyik legveszedelmesebb pontja. A huszadik század első évtizedében a világhatalmi érvényesülésekre {örő német birodalom ezen a ponton telte meg egyik első s az európai feszültség kifejlődéséi«*» nagy szerepet játszó lépését. És ez a pont vöt az is, amely körül a német birodalommal szemben álló francia diplomáciának sikerült megszervezni a francia—angol frontot, melyhez természetesen a PárLssal szövetséges Oroszország is csatlakozott. Sőt, a Marokkó körüli megegyezésekkel kapcsolatban kötötték magukhoz a nyugati hatalmak Olaszországot is annyira, hogy megelőző szövetséges kötelezettségei ellenére is a világháború német ellenes frontjához csatlakozott. Marokkó neve elválaszthatatlan a vF’ágháborut megelőző eseményektől. Elválaszthatatlan lesz-e az annyira rettegett, esetleges uj háborút bevezető eseményektől is? Marokkó az angol világbirodalom számára a Földközi-tengeri bejárat kérdését jc- ; fenti és épp annyira életbevágó jelentőségű, . mint a Szuezi-csatoma előtt fekvő Egyiptom. Egyik kikötője, Ceuta közvetlenül I szemben fekszik Gibraltárral és mai ágyuk ; lőtávolát tekintve, épp úgy, mint Gibraltár, teljesen elzárhatja a Földközi-tenger bejá rátát. Az angolok Marokkónak ezt a részéi már a háború előtt annyira fontosnak tartották, hogy a Marokkó túlnyomó részét kezükben tartó francia szövetségesüknek sem engedték át, hanem a befolyásuk alatt álló í Spanyolország részére biztosították. A fran- I dákkal csak annyiban egyeztek meg, hogy I a németeket a lehetőségig szintén kizárták j cttőI a területről is s a békeszerződésben i a spanyol Marokkóra vonatkozó minden ! gazdasági joguktól is megfosztották őket. Nem szenved kétséget tehát, hogy ezúttal is szélső eszközökig mennének el, ha az angol érdekek veszélyeztetésére ezen a ponton I újabb kísérlet történnék. A berlini cáfolat tehát hogy hamis hírekről van szó és Ilyesmire német részről nem is gondoltak, szavahihetőnek íát&zik. Francia részről szintén szélső ellenállást váltana ki bármelyik idegen hatalom elhelyezkedése a spanyol Marokkóban. Ez, amint Párásban mondják, egyértelmű lenne szá- I mukra a stratégiai szempontból annyira fonttos gyarmatbirodalmuk veszélyeztetésével és háború esetén a francia hadsereg egy részét Afrikában kötné le. Pedig a francia had vezetőség, mely a világháború alatt is több mint egymillió katonát hozott a gyarmatbirodalomból, ezúttal még nagyobb gyarmati hadsereggel számit hadi terveiben. Marokkó az a neuralgikus pont. amely francia és angol részről a legnagyobb ellenállást válthatja ki. Az európai feszültség mai pillantaiba*! nem tekinthető tehát nagyon bíztató dolognak, hogy ma már e körül a pont kőiül folyik a játék. spanyol kérdéssel kapcsolatos újabb jegyzékére, melyben az önkéntestoborzás gyors megtiltását kívánja addig is, amig a spanyol határok körül valamilyen ellenőrzési rendszert megvalósíthatnak. Az ezirányu ango'l törvényes rendelkezések után, most a jran- eia kormány is szigorú rendeletét adott ki, mely szerint azok, akik valamilyen módon beavatkoznak a spanyol polgárháborúba, elvesztik francia állam polgárságukat és szabadságvesztéssel büiitetendők. Akik pedig már tevékeny részt vesznek a spanyol harcokban, azok számára egyhónapi haladékot ad, hogy válasszanak a francia állampolgárság megtartása, vagy elvesztése között. A jelentős külpolitikai események közé tartozik, hogy Göring porosz miniszterelnököt holnapra Rómába várják. Hivatalo<s magyarázat szerint, Göring, aki feleségével érkezik, üdülés céljából ma géni át ogat ást tesz Olaszországban. Beavatott körökben azonban úgy tudják, hogy Mussolinivel és más olasz államférfiakkal megbeszéléseket készül folijtatni a német—olasz légiforgalom és a Spanyolországgal kapcsolatos külpolitikai helyzet ügyében. BERLIN, január 12. Hitler ma szokásos külsőségek mellett fogadta a diplomáciai kar újévi üdvözleteit. Mivel a pápai nuncius betegen fekszik, a diplomaták nevében Francois Poncet francia nagykövet mondott üdvözletei Hitler válaszában többek között ezeket mondta: Ha mi igyekszünk gazdasági függetlenséget biztosítani a német népnek, i nem azért tesszük, hogy elszigeteljük ma- l gunkat a körülöttünk levő világtól, hanem ! abban a meggyőződésben, hogy egy igazán i egészséges világgazdasági rendszer csak j egészséges nemzeti gazdaságpolitikára épül- j hét fel és általában a világgazdasági válság ! megoldása az egyes nemzetek belső politikai \ és gazdasági válságának rendezésétől függ. PARIS. január 12. Bérlőmből jelenti a Havas-ügynökség, hogy Hitler kancellár tegnap déle olt. mikor fogadta a diplomáciai testü- B let tagjait, biztosította a francia nagykövete! afelől, bogy Németországnak nincs és so-, ha nem is volt szándékában a spanyol birtokoknak, vagy Spanyolország területi épségének bármilyen formában való megsértése. A nagykövet 'válaszában korm'lnya nevében ki-' jelentette, hogy Franciaország el van szánva Spanyolország terii’eti épségének és a spanyol-marokkói helyzetnek tiszteletbentartására, az érvényben levő megegyezések keretein belül. Hitler kancellárnak a francia nagykövethez intézett megnyugtató szavai úgy Londonban és Parisban, mint Washingtonban a légkör enyhüléséhez vezettek. LONDON, január 12. Az angol kormányt a marokkói német csapatsz ál itáisok ügye nem aggasztja túlságosan, mert értesülése szerint ott a jelen pillanatban csak kevésszámú német műszaki szakértő tartózkodik. Angol illetékes körökben nem erősitik meg azokat a laphireket sem. amelyek japán katonáknak Cadixban való partraszállásáról szólnak. LONDON, január 12. Az angol kormány jelenleg angol forrásból kapott információk teljes birtokában van a spanyol marokkói helyzetet Üető’eg. Nem erősítik meg a hűek, hogy Marokikóban uj/.ibb német csapit tok szálltak volna partra. Azt megerősi tik, bogy Ceuta ban klsebbméretü erődítési munkálatokat végezitek a németek. Egyelőre Nagybr:tann:a nem hdajdonÁt rendkívül komoly jelleget az itteni helyzetnek. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) Zfdijéré.'a Bucurestiből jelentik: Transsylvaniában és Banatban váltakozó felhőzet. az ország többi részeiben borús ég. Északkeleti szél, mely Basarabiában. Muntenia keleti részeiben és Dobrogeában erősebben fuj. Csökkenő hőmérséklet, havazás Moldovában, Basarabiában. Muntenia keleti részeiben és Dobrogeában. Prede- álon a hóréteg 24 cm, Sinaián csupán 2 centiméter,
