Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-22 / 17. szám
Szerkesztik: DR. VERESS EMDRE és MÁTRÁI JÄNOS. Az iparosok szervezkedésének egyedüli helyes média \/ ipartestületek feloszlatása óta sok szó é> vélemény hangzott cl a kisiparosok szer- \ czkedési módozatairól. Iparostársaim kö'/.üil öbben felszólítottak, mondjak véleményt az 'párosoknak a testületek feloszlatása után be“ következett helyzetéről és a szervezkedés módozatairól. Ennek a Ielhívásnak teszek az alábbi sorokban eleget. Az ipartesTÜlctck erős várai voltak a csatolt területek iparosságának és az ipartestületek iránt általános volt is a bizalom. E szervezet utján alkalmunk nyílt arra, hogy közvetlen kapcsolatban ál junk azokkal a hatóságokkal, amelyek jogos panaszaik elintézésére voltak hivatottak, anélkül, hogy előzetes cenzúrának lettek volna kitéve és hogy közbenjárókra lett volna szükség. Az ipartes- tületek feloszlatása után a legtöbb városban és községben szakmai szervezet nélkül maradtak a kisiparosok, mert a kulturális szervezeteket nem lehet ilyeneknek tekinteni. Ezeknek nem volt módjuk és lehetőségük arra, hogy megvédjék ai kisiparosok érdekeit. Annál kevésbé, mert egyetlen kulturális szervezet sem foglalta magába az összes iparosakat. A nmnkakomara különleges összetételénél fogyja sem a jelenben, sem a jövőben nem ludja megvédeni a munkaadói érdekeket. Naivság lenne feltétéit zni azt, hogy az alkalmazottak, akik a munkaikumarókban többségben vannak, elhanyagolják a saját érdekeket és tűrjék a munkaadói érdekek védelmét. Ha az illetékes fórumok a .legkevésbé is rokonszenveztek volna a kisiparossággal, ezzel a termelő osztállyal és ha nem lettek volna mostoha gyerekek, teljesítették volna már régen az iparosoknak a kézműipari kamarák felállítására vonatkozó és már számtalanszor hangoztatott óhaját. Szomorú, de tény, hogy a kére? eddg még nem talált meghal Igáit ásna. Ez azonban minket nem bá- tortaflonre eh Határozottan meg vagyunk győződve, hogy az iparosok annyi vészkiál- láaa után mégis csak meg iksz a kézműipari kamara. Azonban összecsukott kézzel addig sem ülhetünk, szervezkednünk keli, o'yan szervezetet kell létesíteni, amely vallásra és nemzetiségre vastó tekintet nélkül összesíti magában az összes iparosokat. amely elég erős iesz, hogy megvédje a kisiparosok érdekeit. Mert a nagyiparnak juttatott számtalan kedvezmény, a hatalmas trösztök a kisipart sajtó rendelkezések és a szigorú adóbehajtás odajuntatták már a kisipart, ahol a céhek idejében volt. A kisiparosoknak az ország vezetői közt kevés barátjuk van és ezek sem fáradoznak azon, hogy meghallgassák az iparosok tanácsait. Saját erőinkre vagyunk egyedül utalva. Ezt a hatalmas erőt sem használhatjuk azonban ki saját hasznunkra, mert olyan elemek furakod tak soraink közé, akik szétforgácsolták táborokra az iparosokat és akik nem vették figyelembe azit a régi, de igaz mondást, hogy összetartásban rejlik az erő. Hallunk olyan hangokon, hogy a kisiparosokat politikai szervezetekbe kell töm őri terű. Véleményem szeriirt az iparosoknak ilyen módon való szervezkedése a politikai klubokat megerősítené, de az eredmény az iparosok teljes meghasonlását és felbomlását vonná maga után. Az ilyen formán való szer- vezkezdés esetén csak a gyűlölet lángja robbanna fel az iparosok között. A mi szervezkedésünknek mentesnek kell lennie minden pajtikától és ahelyett, hogy a nemzeti és vallásgyüleletet terjessze, kizárólag gazdasági és szakmai psofitiíkávall kell foglalkoznia. Vannak olyan vélemények is, hogy az iparosoknak szakmai szindikátusokba kell tö- mörülniök és hogy ezek a szindikátusok közös federác óban egyem'jenek. A gondolat nem rossz, de több hátránya is van. Az egyes szindikátusok megalakítása költséges lenne és huzamosabb időt is venne igénybe. Ezenkívül több személyre is lenne szükség az egyes szakmák beszervezésére. Ezeket a hátrányokat kikerülni nem lehetne, sőt még újabbak is merülnének fel. Az országrészenként való szervezkedése is több félreértésre adnak alkalma:,, amelyet mi ki akarunk kerülni. Mert az a célunk, hogy sorúink közé vegyük be azokat, akik szakmánk ipán kérdései iránt érdeklődnek és a kézműipar fejlődését akarják előmozdítani. Ezr a kérdést könnyen meg lehetne oldani. Van egy központi szervezetünk, a Romániai Kis párások Országos Szövetsége, amelynek székhelye Bucurestibcn van és amelynek elnöke Samuit Alexandru, a munkák amar ák jelenlegi szenátora. Ez -a szervezet egyesit; magában mindazokat az előnyöket, amelyre minden szakmai szervezetnek szüksége van. Fiókja van az ország minden városában. Az egyes szakmák e szövetség keretében alakulhatnak meg és ezek a szakmák csak saját ügyeikkel foglalkozhatnak. A tagsági d jat az egyes fiókok szükségletük szerint egyszer s mindenkorra állapíthatják meg. Jogában áll a szervezetnek nyomban a megalakulás után és minden alakiság nélkül fiókokat a'ak tani. Minden helyiségben megalakulhatna egy fiók, ahol legalább negyven iparo van, a községekben pedig már 25 taggal i.s A megalakulás iránti kéréseket a köz- pon hoz kell beküldeni, ahol megadják a további utasításoka'l i.s. Kitűnik mindezekből, hogy a szervezkedésnek nincsenek nehézségei. Csak egy kis lelkesedésre és akaratra van szük.ség és olyan hatalmas szervezettel rendelkezhetünk, amely magában fog- faija az összes iparosokat, kisiparosokat nemzetségre és vallásra való tekintet nélkül. A cluji fiók már rég megkezdte működését, Mihail Viteazul tér 17. alatt, ahol minden délelőtt tartanak hivatalo, órákat é-. ahot a 'tagoknak díjtalanul intézik el ügyes- bajos ügyeket. Felhívom tehát ip.arostár.ai- mat, hogy valamenny en csatlakozzanak e szervezetihez. Az elmondott aktról azt hi-szerr világos, hogy a szervezkedésnek mi a legkönnyebb és a leghelyesebb módja Óhajtandó lenne, hogy minden tétovázás nélkü azokban a helyiségekben ás községekben, aho' iparosok vannak, kezdjék meg a munkát és szervezkedjenek olyan alapion amint m szervezkedünk. MOLDOVAN ANTAL. A Kisiparosok Országos Szövetsége Cluj-i fiókjának elnöke. Nagy sikerrel zajlott le a kisiparosok Sighisoara-i nagygyűlése Ö na Sió Kézműipari Kamarát és a Társadalombiztosító sérelmeinek orvoslását Kérte az ip rossáq sighişoara, február hó. F. hó 17-én nagyszabású iparosgyülés volt Sighisoaran, melyen az egész vármegye és még sok város iparossága képviselve vol. A közgyűlést Laczkovics Albert elnök nyitotta meg Ezután a tárgysorozat sorrendje szerint Laczkovics Albert az iparengedélyek kicserélésének ügyéről számolt be. Rávilágított arra a jogtalan taxák kivetésére, amiket az iparengedélyekért kérnek (200 lej), mivel ezeket már egyszer mindenik iparos megfizette. És most miért kell másodszor is megfizetni és miért kell csak éppen az iparosság kicserélje a diplomáját. Ha már diplomákat akarnak cserélgetni, akkor ne csak egy osztályét cseréljék ki, hanem valamennyi foglalkozásbelit, mert hiszen az iparosoknak az iparengedély éppen olyan diploma, mint az orvosnak vagy ügyvédnek a diplomája. A közgyűlés az iparengedélyek kicserélésére a következő határozatot hozta: Tiltako- z k a 200 lejes becserélési illetmény ellen s kéri, hogy csak a nyom látványok árát fizessék meg, ame’y nem kerülhet többe 5— 10 lejnél. Követeli 'továbbá, hogy az iparengedélyeket minden más okmány nélküli cseréljék be. A sérelmes adóügyeket Eisert Gusztáv ismertette. Kifogásolta az adók állandó emelkedését. Indítványára a közgyü és elhatározta, hogy a pénzügyminisztertől a kézmüipa- rosok adójának ötven százalékkal való leszállítását kéri s azt, hogy az adókivetéseknél az iparosok kiküldöttjeinek véleményét vegyék figyelembe. Roth Hans nagy beszédében fej;«! te ki, hogy a Munkakamara nem képviseli az iparosság érdekelt és indítványára úgy határozott a közgyü és, hogy politikai szempontoktól függetlenül működő Kézműipari Kamara és munkabiróság felállítását fogja kérni. Követelte a közgyűlés, hogy a képesítéshez nem kötött iparágak képviselői is képesítési könyveket kapjanak és állapítsák meg, hogy az iparosságnak melyik Csoportjához tartoznak. Hosszasan foglalkozott a közgyűlés a Tár- sadailomb ztositó sérelmeivel. Laczkovics Albert előadó a közgyűlés állandó éljenzése közt jelentette ki, hogy a kenyszerbiztositás a kisiparosok sírját ásta meg. Kérik mentesítsék a kis párosokat a Társadalombiztosító intézettéi, kérték a büntetések ekörlését és azt, hogy a beteg munkások betegségük elő két napján is a Betegsegélyző fizesse a táppénzeke:. Az előterjesztett javaslatokhoz Basch ne r Rudolf, Vuka Péter, Froni Frigyes Sighisoara-i, Körösi Béla, Físzkesz és Laurenciu Viktor Dumbraveni-i iparosok szólaltak fel. A közgyűlés Laczkovics Albert lelkesítő záró szavaival ért véget. Fontos terminusok, amelyeket be kell tartani minden iparosnak, ha el akarja kerülni a kellemetlenségeket és a bírságokat Mindenki tudja, hogy január hónapja kivételesen sok írásbeli munkát is jelent az iparosoknak és a kereskedőknek. Eltekintve attól, hogy ebben a hónapban kel) benyújtani a legtöbb adóra vonatkozó rendes vallomását, január hónapban még számos más hatósághoz kell különböző nyilatkozatokat és deklarációkat, is beadni, kimutatásokat is elkészítem. Az alkalmazottak bejelentése Felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy január havában kétfélekép>en kell bejelenteni az alkalmazottaikat. És p>edig egyszer az adótörvény értelmében, egyszer pedig a nemzeti munkavédelemről szóló itörvény alapján. Az adótörvény 47-ik artikulusa értelmében január 31-ig kell kimutatást beadni minden főnöknek összes alkalmazottairól. A törvény szerint ugyanis az állami és közintézményeken kívül, minden kereskedő, iparos, kézműves és bárki más, aki tisztviselőket, alkalmazottakat, ügynököket, munkásokat, szo'gákat vagy más alkalmazottakat fizetéssel vagy természetbeni javadalmazással szolgálatában tart, köteles ezekről egy kimutatást benyújtani, amelyben fel kell tüntetni az alkalmazottak neveit és lakhelyét. Minden név mellett fel kell tüntetni azt az ösz- szeget, amelyet az illető akár javadalmazás, vagy tantiem, haszonrészesedés, vagy bármely más formában élvezett, valamint az illetőnek az adókönyvén lévő számát. A törvény ik-fejezetten nincs hatályon ki- vül helyezve, mi azt ajánljuk olvasóinknak, hogy ezt a kimutatást nyuj sák be, annál is inkább, mert a nemzeti munkavédelemről szó'ó törvény értelmében úgy is hasonló kimutatás; keli készíteni tehát ez még munkatöbblettel sem jár. Egyszerűen egy példány- nyaá többet csinálnak a munkaügyi inspek• torátusokról szóló kimutatásokból és azt be- I adják az adóhivatalnak. Ezeket a kimutatásokat február i-ig okvetlenül be keLl adni, különben súlyos bírságok következhetnek. Községi adók és taxák A közigazgatási törvény 201-ik artikulusa értelmében a pvénzügyi év kezdete előtt negyvenöt nappal kötelesek a prefektusok vagy polgármesterek, a megfelelő delegátusok segítségével megkezdeni a jövő évi költségvetés e őkészitését. A közigazgatási törvény, amikor a községi adók kivetését és behajtását szabályozza, nem intézked ik a községi a dóvá illőm ások ügyéről, amiből az következik, hogy a községek és városok saját szabályrendeletük szerint intézik az adóvallomások benyújtásának formalitásait. Némely község és törvényhatóság már január hónapban követeli az adóva'ilomások benyújtását. Az adózó mentesül attól a fehértől, hogy ő tartsa nyilván az adóvallomás benyújtásának határidejét, mert a kifejlődött gyakorlat szerint az adóvallomási blankettákat a prefekturák és polgármesteri hivatalok szé osztják az adózók között, bzonyos hosszabb határidőt adnak azok kitöltésére és az ily módon kitöltött adóvallomásokat a megszabott ha:áridőben kall benyújtani. Ennélfogva nem kell külön gondot fordítani még most a községi adóvabarnások benyújtására. A bériők bejelentése Január hónapban esedékes « bérlők bejelentése is az adóhivatalhoz. Még akkor is, ha a mult évihez képest semmiféle változás sem 5 -.örtént, be kell nyújtani ezt a kimutatást I minden háztulajdonosnak és minden olyan s főbériőxtek, aki bútorozott vagy üres szobát vagy lakrészt ad bérbe. A kimutatásnál tel kell tűntetni a bérlő nevét, foglalkozását, a bér összegét és a bérleti szerződés adóhivatali láttamozisának számát. Ismétejften és kü ön felhívjuk olvasóink figyelmét arra, hogy semmiképp>en se mulasszák el ennek a nyilatkozatnak a beadását, mert a legszigorúbb ellenőrzés következik és mindenkire kiszabják a bírságot, aki a vallomást be nem adja. A birs ág p>edig nagyon suiyos, az évi adóval egyenlő összeg. Kimutatás a cégtáblákról A repülőbélyegekről szóló rendelkezések elő rjak a cégtáb ák repülőbélyegekkel való illetékezését is. Miután a legtöbb cégtáblára nem lehet fdlragaszcani a repülőbélyeget, mert azok anyaga fémből vagy üvegből készült, a Repü'őügy Pénztár megengedte, hogy' az összes cégtáblákat jegyzékben kell felsorolni. A kimutatásba fel kell venni az üzletben és eiárusitó helyiségben elhegyezett reklámokat és cégtáblákat. A lerovandó repülőbélyegek, hirdetmények reklámok és cégtáblák nagysága szerint változnak. És p>ed g 20 négyzetcentiméter után 10 banis, 40 deciméter 20 banis, 1 négyzetméter után 1 lejes, y négyzetméter után 5 leje?, 10 négyzetméter után 10 lejes és ezen felüli terjedelem után 20 lejes repülőbélyeg jár. A kimutatásban fel kell tűntetni minden egyes cégtábla vagy reklám nagyságát és az ennek megfelelően lerovandó repülőbélyeg értékét. Fel kell tüntetni továbbá a cég hirdetmény szövegét is. A többnyelvű hirdetményeknél vagy cégtáblánál annyiszor kéül az illetéket leróni, ahány nyelvű az illető hirdetmény vagy cégtábla. Ezt a kimutatást január 1 -én már el kellett készíteni és a kimutatásra, a megfelelő cégtábla szövege mellé felragasztott répái 15- bélyeget oly módon kell érvényteleníteni, hogy azokat a keltezéssel átírjuk, tehát att Írjuk rá: 1 Ianuarie, 1937.
