Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-22 / 17. szám

«t î 937 Január 22. TS&ZBNZßK „Nem lesznek szenzációk!“ — írja a Viitorul a payment proerarrjáró ■MBBMBMMQiMMaWMWMa—M—WB—WBK—BWMWBtWEMT;WIIIIIWW ■ II IIBMWIIIIWI —■Wí iMIHIIHillllllli lllll ..... 11 MIMI ........... mt\M . — ..... . M"llll‘»|'*w^ÍiTBTfiii»<w .......... K /I liberális párt elvárja az ellenzékiö’, hogy megkönnyíti parlamenti munkáját most, amikor általános érdekű törvényeket készít. — A válaszként parasztgarda tanfolyamokat rendez A parlamenten kiviil folytatott harc színhelye áthelyeződik a kamarába, hol az ellenzék a kérdések s interpellációk halmazát intézi a kormányhoz. Ily helyzetben egyeaÜi! a pártpolitika kikapcsolása nyújt módot a parla= menti tárgyalások nyugalmának biztosítására. A liberális párt tisztában van ezzel s hivatalosában hirii! adja: „Nem lesznek szenzációk!“ Az alkotmány­módosítás terve s minden más kényes probléma igv érintetlen marad. A kormány általános érddkii törvényekkel szeretné betetőzni munkáját. Tudja, hogy üt a válság órája s addig minden találgatást idöelöttinek tart. Az el­lenzéken nem veszik ezt tudomásul s egyfelől Goga—Cuza. másfelől Aliba- lache pártja erősen készülnek a tavaszi összecsapásra. BUCUREŞTI, január 21. A Viitorul — a kormány hivatalosa — hosszú cikkben foglalkozik az utolsó par- lamjenti -ülésszak programjával s bejelenti, hogy á kormány tisztán pénzügyi, gazdasági és közigazgatási jellegű törvénytervezetek benyújtásával foglalkozik, nem k a 1 tehát különösebb meglepetéstől tartani. Azt is köz­li a Viitorul, hogy a kérdéses javaslatokat ' Tătărescu miniszterelnök s Dinu B raliami pártelnök alaposan megvizsgálta. A költ­ségvetés és ha didi szere lés tervének megsza­vazása a legfőbb feladat, annyival inkább, mert az utóbbi nagy részét a kormány meg is. valósította. A pénzügyi természetű tör- v'ény javaslat ok után a Viitorul a helyi és általános közigazgatásra vonatkozó uj ren­delkezések tervét is megemlíti anélkül, hogy ezek felöl részletes tájékozbatást nyújtana. — .Nem lesznek szenzációk — szögezi le . a- kormány hivatalosa — s elvárjuk az ellen- Izéskítőb könnyítse meg a kormány munká­ját az általános érdekű kérdések parlamenti tárgyalásában. A. Viitorul végül azzaí! nyugtatja meg az •ellenzéket,., hogy tudja: eájön a kormányvát- ââg 'fVlîănata és sor kerül majd a politikai heíyzét mlégvizsgáiásóra. Addig azonban min­den találgatás idoeilótti. Nemzeti koncentráció? Jobboldali körökben biztosra veszik, hogy nemzeti koncentrációs k-orrnány alakul. A Porunca Vremii felteszi a kérdést: Lehetsé­ges-e egyáltalán a koncentráció? Lehetnek,-e öregek együtt fiatalokkal? Vaida együtt Cu- zával, Gogával, Codreanuval, sőt: A veres cu- vaí! és Gheorgbe Bratiannval? — Nem lehet ilyesmit megvalósítani — szögezi le a Porunca Vremii. — Nemcsak széleskörű, de szüikehbkörü együttműködés­ről sem lehet szó. Még: Vaida—Cuza—Goga hármas összefogásra sem gondolhatunk. Az „Apărarea Naţională“ — Cuza lapja — beszélgetést közöl, melynek .során a nem­zeti kereszténypárt főelnöke határozottan kijelenti, hogy pártja csak egyedül kerülhet hatalomra, különben továbbra is irányi tó szerv marad az ellenzéki padokban. Ameny- nVben nem Cuza és Goga nyerne megbízást koüfriányalakitásra, abban az esetben a párt nagy erővel dobja magát a választási har­cokba „Románia a románoké“ jelszóval. Készülődés a nenizeti parasztpárton A rnemzeti-parasztpárt tisztában van ellen­felének erejével s hozzákezdett a március­ra kiirt közigazgatási választások előkészítő munkájához. Tapasztalatai alapján münde-, nekelőtl megerősíti a parasztgárdákat, me­A gyermekéi igazán szerelő szülők könyvel Dénes-Scbüchter: A ma gyermeke (A gyár- L3! roek feji'dése, tegti-lelki gondozása ős betegségei az ajszülött-korfcől a aíril- Es koráig'' kötve Lei 204, fázva — l>> Székely Béla: A ta gyárakéi — — — >) Székely Béla: A gyermekévek sasaailtása kötve 112, fűzve j} Stekfcl: Üzenet az anyáknak L (Sisgyorik- kor, csecsemőkortól kétéves korig) — i> Ftekel: Üzenet az anyáknak lí. (Óvodás­kor és az első iskolás évak) — —. iu Stekel: Üzenet az anyáknak Ut (Sáráiéi­kor és az érettség kora) — —. L2i Földes: A fiatal anya ji Wallenstein: Hogyan óijoa a mai lej iui* > > Kaphatók az HUenzék körcyvösziályába 1 j Ivek a választás tisztaságának megőrzésére és a támadások elleni védelemre vannak I hiva tv a. Hétfőn dd előtt nyílt meg Bucu- J resti-ben a ,, p arasztgárda-tanfolyam' mely­nek Rujinskii tábornok, a gárdák országos I parancsnoka, Dumitrescu ezredes, Zaharia I kapitány, Stefano tanár s mások a vezetői, j Radul esc u lelkész beszéde nyitotta meg a j tanfolyamot, aki rámutatott arra, bogy a I gárdák a hamisitatlan parasztpolitika meg­őrzésére vannak hivatva. Ezután Rujinski tábornok emelkedett szólásra s a paraszt­gárdák tagjai felé fordulva következőket mondta: — Az ország fejlődésében nagy szerepre vaavtok h i va tv a sazdasáei, kul turáSfe, poli­IsalacSő ember nem kínlódik NAThAVAj é» H ü L E S S E L, hanem egyszerűe n ASPÍRIN TABlETTÁfcAT vesz be. Minden toblettón taiio van a »Saye*«‘kereszt! tikai és minden más szempontból. Fiatalo­kat hívtunk erre a tanfolyamra faluinkból. Valóságos apostolok kell legyetek, uaéjpszesrü- si'teni kell a pártprogramot, mely a faéusi és városi munkásérdeket egyformán szol­gálja. A parasztok nem hibásak azért, mert figyelmen kivül hagyják ezt a programot, vannak, akik megmérgezik 1 étküket idegen tanokkal. Újfajta propagandával, bunkós­bottá! és erőszakkal dolgoznak. Kis csopor­tok jönnek s rá akarják erőszakol'.ni a falu­ra akaratukat, ijedelmet okozva. Úgy kell tehát szervezkednünk, hogy egyedül Isten­től féljünk. A nemzeti parasztpártiak gyá­vák, mert nem bíznak erejükben. Sokan vannak, de nincsenek megszervezve. Ha tizen összefognak s fanatikusak, akkor ki­jelentek, hogy: igenis nemzebiparasztpártiak s megvédik magukat. Szükség van a szer­vezkedésre, mely nélkül nem haladhatunk előre. Mindenütt tekintetbe kell vegyék erőnket. Amennyiben Ilyen értelemben vesz- szük át a hatalmat, emelkedni fog a paraszt­ság erkölcsi, gazdasági, kulturális életszín­vonala s eltűnik majd a mai aránytalanság, melyben egyiknek semmije sincs, mikor sok jut a másiknak. Rujinski tábornok beszéde után Stanciu Stoian professzor tartott előadást a paraszt­gárdák ifjú tagjainak. OSLO, január 21. A holland földművelésügyi és kereskedelemügyi miniszterek Svédország felé utazva, elhagyták Oslot. Elutazásuk után Koht norvég külügyminiszter a sajtó számár^ adott nyilatkozatában elmondotta, hogy a holland és norvég miniszte­rek megbeszéléseinek tárgyát a két ország közötti gazdasági kapcsolatok képez­ték. Ezzel kapcsolatban kidolgoztak több tervet, melyek — remélik — végleges megegyezéshez vezetnek. A lapok ugyanekkor közlik Colijn holland miniszter- elnök egy felhívását, mely szerint a skandináv államoknak tanulmányozniuk kellene a meglevő nemzetközi gazdasági határok megszüntetésének a lehetősé­geit. Koht külügyminiszter elmondotta, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban az osloi kormány álláspontját magában foglaló emlékiratot nyújtott át a holland minisztereknek. A norvég kormány az emlékiratban kifejezi azt a reményét, hogy a vámhatárok fokozatosan megszűnnek. Lehetséges, hogy ennek érdekében Nor­végia is csatlakozni fog az 1932-ben Hollandia, Belgium és Luxemburg között Ouchyban kötött megegyezéshez. A norvég külügyminiszter végezetül kijelen­tette, hogy országa kész együttműködni a nemzetek közötti kereskedelem éssze­rűbb és a mostaniaknál tartósabb alapokra fektetett rendszerének kiépítése én dekében. 1881 január 21-én a óit ágképet csak alig zavarják izgalmak. .4 magyar képviselő- házban ti el fi Ignác interpellálja Tisza Kálmánt, mint belügyminisztert, Bariba Miklós összekaszabolása ügyében. .4 pénz­ügyi bizottság üléséről szóló tudósításban elkallódott neveket olvasunk, mint Őrb- day Sándor. Móric: Pál, Vargics Imre, Éles Henrikét, melyek a maguk idejében híresek voltuk „A ...a káli viselés n közös hadseregben nem pang veszélyben “ a görög—tör 51 határ!,-'igazítás háborúzni fenyeget, Barthelemy Sainr-Hilaire francia külügyminiszter körrendeleté a követek­hez, mell/ elvitatj0 Görögország jogát, hogy a berlini kongresszusra hivatkozzék, a habozó hatalmakat újabb lépése ízre Ösz­tönzi. Banff y hál mán hr. o kertjében tévő ta­von korcsolyapályát rendezett he. De a sétatérj tanon is <vig az élet; a Korcsolyá­zó Egylet estélyeket és versenyeket ren­dez. Az utolsón Bornemissza Anna br.-nö, Brandt József dr.-né. Ürmösi Mór. .Apos­tol Sándor, Vizi Árpiid nyerték a dijakat, A Tud, Akadémiában Högyes Endre és Solgmosi Lajos transsyloán tudósok sze­repeltek. Az Ellenzék vezércikke ,,Nemzeti Színházil címmel Kemény Endre hr. in­tendáns emlékiratát ismerteti, mely szín­házunk évi 26.000 frt. uj szükségletének a fedezését sürgeti. Dömjén Róza (később Festetich Andorné), a debreceni színtársu­lat művésznője szerepelt vagy sikerrel a Proletárokban. A bírálat dicséri Gyenesl, Szombathelyit. Gläser Her mint. K r aszna i- nét, Gabányit is. Esle a Csók-han folytató­dik a vendégszereplés és a fentieken kí­vül még Szacsvay, Zilahi, Krasznaj is játszik. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. .4 kisebbségi és emberi jogok előbareosa­Az I. O. V. vezetőségének kezdeményezésire törvényjavaslatot nyujtanak be a varlamentbe Cl..;, l’iaţa Unirii. — Vidékre azonnal száüiUu.v. a ive:; a i a vall osiírák-magyar hadseregliefi rokkand tisztek CLUJ, január 21. Az osztrák-magyar hadsereg világhá­borúban résztvett tisztjeinek és tovább­szolgáló őrmestereinek nyugdiját tudva­levőleg a román kormány még 1920-ban rendezte. A törvényhozóknak az volt a szándékuk, hogy ezt a problémát a meg­nagyobbított Románia egész területére rendezzék, mert a törvénynek 52—53. szakasza bejelentette, hogy a csatolt te­rületeken lakó és román polgárokká lett tisztek és továbbszolgáló altisztek, rok­kantak nyugdiját egy későbbi törvénnyel lógja rendezni. A végrehajtási utasítás is kihangsúlyozza, hogy a rokkant tisz­tek bármilyen hadseregben is szolgál­tak, még ha az osztrák-magyar hadse­regben is, ugyanolyan járandóságot kap­nak és ugyanolyan jogokat élveznek, mint a többi tisztek. E jog elismerése érdekében azonban 1925. évig nem tör­tént semmi, amikor a törvény módosí­tása megtörtént, amely kimondta, hogy a költségvetés keretének lehetőségein belül az orosz hadseregben résztvett tisztek | nak, mint alantasaik. Különösképen rosszul jártak az altisztek, minthogy az 1932-ben hozott törvény nem foglalkozik egyáltalán velük, épen ezért szükségessé vált, hogy végre igazságot teremtsenek az ország területén élő összes rokkant tisztek nyugdijainak rendezése érdeké­ben. T)í\ fuga füsti« rokkant százados, a Cluj-i JOV hivatal vezetőjének kezdemé­nyezésére élénk mozgalom indult meg az egyenlőtlenség kiküszöbölésére. A na­pokban az osztrák-magyar hadseregben szolgált tiszteknek egy nagyobb küldött sége kereste fel dr. Pop Ionel országgyű­lési képviselőt, akit sikerült meggyőz­niük álláspontjuk igazságos voltáról és Pop loan magára vállalta, hogy még a jelenlegi parlamenti időszakban felszó­lal érdekükben. Értesülésünk szerint Pop Ionel a közeli napokban törvény­javaslatot terjeszt a parlament elé amelyben az osztrák-magyar hadsereg­ben szolgált tisztek nyugdijait rendező, í933-ban közzétett törvénynek módos i lását és helyes magyarázatát fogja kérni. „Csak" szürke törvényjavaslatok ugyanolyan jogokat éheznek, mint a román hadsereg világháborúban részt- vctt tisztjei és altisztjei. Nem intézkedett azonban ez a törvény sem az osztrák-magyar és a magyar had­sereg rokkant tisztjeinek nyugdijáról. \ Hogy pedig az osztrák magyar hadsereg rokkant tisztjei is megkapják azokat a jogokat és kedvezményeket, mint a ro­mán és orosz hadsereg tisztjei, annál is inkább igazságos cselekedet lenne, mert a többi utódállam nem tett semmi kü­lönbséget a rokkant tisztek között és ugyanolyan jogokat és nyugdijakat kaptak, mint a hazai hadsereg tiszt­jei, hogy ezzel az uj állampolgárok lo­jalitását elismerjék. E törvényt azonban eddig az összes fó­rumok és állami szervek hibásan magya­rázták, mert azoknak a rokkant és nyug­díjas tiszteknek kéréseit, akik jogaik el­ismerését kérték, visszautasították azzal az indokolással, hogy nem esnek e tör­vény rendelkezései alá s igv kevesebb ívuncfrli int ps rnfcfo$intsp£*pl\7 inriilplrnl Lrím.

Next

/
Thumbnails
Contents