Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-22 / 17. szám
Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ciuj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvoszrály: Piaca Unirii 9. gzim. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Ckij, postafiók 80. MAGYAR. POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi, államokba csak a portókülönbözettsl öbb. LVTÍiTé V F 0 L V a M, 17. SZÁM. PÉNTEK 1937 JANUÁR 2 2. Megkezdődött a népszövetségi knács Bdlencveiiira^oJiic ülésszaka Eden Genfbe utaztában Blum francia miniszterelnökkel, Beck lengyel külügyminiszter, Neurath báró német külügyminiszterrel tárgyalt. « Genfi megbeszélések az Aiexandrette-i víca békés elintézéséről. — Rossz hatást kelteit Berlinben Eden tegnapi beszéde ■ ———————— ----lé metf ország én ©íaszország szomlia on válaszolnak Anglia fegyzéké^e Ma kezdődik Genfien a Népszövetség kilencvenhatodik tanácsülése. Az ülés tárgysorozata, az Alexandrette\szandzsák vitás ügye, a danzigi kérdés és a spanyol polgárháború menekültjeinek kérdése, bár önmagukban elég• nehéz dolgok, nincsenek közvetlen kapcsolatban az európai külpolitikát izgató nagy vitákkal. Minthogy azonban Genfien egész sor külügyminiszter jön össze, bizonyosnak látszik, hogy az utóbbi vitatárgyak fogják az ülésenkivüli megbeszélések főtárgyát képezni. Egyelőre Eden angol külügyminiszter tegnapi beszéde képezi a külpolitikai viták legfőbb táplálékát. Ez a beszéd megelégedést keltett Angliában, ahol, a Times megállapítása szerint, nem egyik vagy másik párt, hanem az angol nép álláspontjának kifejezését látják benne. Ugyancsak elégültséget keltett Párisban is, viszont látható ellenérzést váltott ki Németországban, ahol sem a spanyol helyzetnek az angol külügyminiszter által adott beállítását, sem a világnézeti ellentétekkel szemben általa követelt külpolitikai semlegességet nem hajlandók irányadó elvnek elfogadni. Különösen ellenérzést váltottak ki Berlinben Edennek Németországról szóló kijelentései. „Az angol külügyminiszter még mindig azt hiszi — írja a Berliner Tageblatt, — hogy Németország feladata nem más, mint leckéztetéseket és szemrehányásokat kapni az angol katedráról.“ Az angol külügyminiszter — írják a berlini lapok — azzal a fikcióval dolgozik, hogy a vörös egyenlő a fehérrel, ami egyértelmű azzal, hogy következtetéseiben nem is számolhat az európai helyzet mai adottságaival. Az igy kialakult vita kétségkívül világnézeti ellentétek körül is forog, de az ellentét reális lényege az, hogy Németország és Olaszország, vezetőik ismételt kijelentése szerint, csak azzal a feltétellel hajlandók a spanyol eseményekkel szembeni semlegességüket mindvégig fenntartani, ha a szélsőbaloldali irányzat mm győzedelmeskedik Spanyolországban. Ezzel szemben Eden á feltétlen semlegesség mellé szögezte le Anglia külpolitikáját. Göring római látogatásával kapcsolatban még felmerült a terv, hogy Angliát a német—olasz állásponthoz való közeledésre bírják, Eden tegnapi beszéde után ilyesmire többé nem lehet gondolni, A kedvezőtlen fogadtatás, mely ezt a beszédet Berlinben érte, teljes mértékben érthető tehát. A rossz hangulat kifejezője lehet minden bizonnyal az is, hogy sem Berlin, sem Róma nem sietnek a legutóbbi angol sürgető jegyzékre adandó válasszal. Hir szerint erre a válaszra Göring Berlinbe visszaérkezése előtt nem is fog sor kerülni, a porosz miniszterelnök visszaérik kezését pedig legkorábban szombatra í várják. A német és olasz állásponttal párhuzama- ’ son haladó Portugália azonban már eljuttatta válaszát Londonba. Ebben a válaszban a portugál kormány fönntartja a jogot, hogy területén mindennemű ellenőrzést csak maga gyakoroljon, nemzetközi ellenőrzést portugál területen a legerélyesebben visszautasít. Londonban mégis remélik, hogy miután j Franciaország hajlandó az eJ’enőrzést saját ; területén is elfognám, végeredményben Por- j tuyáliám is ró lehet ugyanezt kényszeríteni, ! ha Németország és Olaszország válasza frányái kívánságokra beleeggezően fog hangzani. Ez a beleegyező válasz azonban az utolsó napok eseményei után egyáltalában nem látszik biztosnak. A genfi tárgyalásokat megelőzőleg a nép- szövetségi főváros felé utazó külügyminiszterek fölhasználták az alkalmat, hogy a közI beeső fővárosokban is tárgyalásokat folytassanak. Eden Párisban szállott ki, ahol hosz- szu megbeszéléseket folytatott Blum minisz- [ terelnökkel, akinek vasárnap Lyonban tar- f tandó beszédére külpolitikai körökben nagy érdeklődéssel várnak. Beck lengyel külügyminiszter Berlinben szállott ki, ahol Neurath báró német birodalmi külügyminiszterrel tárgyalt. Beck akinek Genfbon különösen a danzigi kérdéssel kapcsolatban lesz szerepe. I hir szerint indítványt fog tenni a népszövei- í ségi tanácsbaji egy bizottság összeáll it ásóra, j mely G világ nyersanyagai elosztásának kérdését vizsgálja meg. Ez a kérdés nagyban érdekli Németországot is, mely azonban továbbra is távol tartja magát Genftől. Ugyancsak nem vesz részt ezúttal sem a népszövetségi vitákban Olaszország, mely az abesz- szin kérdés eddig meg nem történt népszövetségi rendezéséig tüntetőén kerül minden ' tevékenységet Genfben, .4 szandzsák- lágyé LONDON, január 21. Eden ma délelőtt 11 órakor Genfbe utazott. Vele ! egy vonaton Genfbe indult Edwards, csitei nagykövet, a népszövetségi ta= nács soros elnöke. Eden kiszállott Párisban és megbeszélést folytatott Blum miniszterelnökkel. \ GENF, január 21. A Népszövetség tanácsülésének napirendjén első helyen áll Alexandrette-szandzsák ügye. Ezt követi a madridi követségek és konzulátusok épületeiben oltalmat nyert menekültek ügye, a madridi diplomáciai testülettel ; kapcsolatos kérdések, a mandátumbizotí- j ság pénzügyi bizottságának tevékenysége, amelynek előadója Victor Antonescu külügyminiszter, végül a danzigi probléma, stb. A népszövetségi tanács mai ülése zárt ülés lesz. I Delbos és Vienot tegnap megérkeztek a népszövetségi fővárosba. Delbos tanácskozott Rusdu-Arras török kiilügymi- • niszterrel, akivel megvitatta az Alexandrette-szandzsák ügyének békés megoldása érdekében a Quai d‘Orsayn kidolgozott tervet. A francia külügyminiszter ezután Antonescu külügyminiszterrel kettesben villásreggelizett, miközben át- 1 tekintették az Antonescu párisi tátoga- tása óta kialakult általános helyzetet. A villásreggeli után Delbos ismét találkozott Rusdu-Arras török külügyminiszterrel, aki később meglátogatta Victor Antonescu külügyminisztert. Rusdu-Arras és Antonescu megbeszélései délután 6 órakor értek véget, mikor a török külügyminiszter ismét találkozott Delbos- val. LONDON, január 21. Az angol lapok kedvező fogadtatásban részesítik Eden tegnapi alsóházi beszédét. A Times igy ir: Eden politikája, nemcsak a kormányé, de az egész angol népé s az egyedül felel meg tradícióinknak. Angliának egyetlen érdeke van, hogy a háború ne terjedjen át máshová és hogy Spanyolország politikai és területi függetlensége megőriztessék. Edén beszéde és a nemei sajté I BERLIN, január 21. A DN.B jelenti: Eden tegnapi beszédét kommentálva, a német sajtó oirna a megáilapitásrn jut, hogy az angol külügymiindsziter politikai fejtegetései nem felelnék meg a valóságnak. jPÁRÍS, január 21. Eden tegnapi alsóházi beszédét igen kedvező fogadtatásban részesítik a francia lapok. A Populaire többek között megállapítja, hogy az angol külügyminiszter beszéde azért rendkívül fontos, mert. mint az angol kormány külpolitikájának irá= I nyitója, határozott álláspontra helyez- i kedik Spanj olország azon jogát iile» i tőleg, hogy olyan politikai rendszert válasszon magának, amilyent akar. Az : angol politika keresztuthoz ért, amit 1 nem a demokrata Franciaországgal folytatott szoros együttmüködás jelképez. RÓMA, január 21. Á Capri-szigeten tartózkodó Göring miniszterelnök és felesége tegnap délután megtekintették Axel Munthe világhírű olasz írónak a San Michele dombon épiilit villáját. Göring pénteken hagyja el Capri-szigetét, délután ér Rómába és Mussolininál és C’uano gróf külügyminiszterinél tett búcsúié togatás után tovább utazik a német főváros felé. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalon) .Dadái Antal“ A transsylván művelődésnek ma ünnepélyes fénye gyű! ki Budapesten. Estére útnak indul az uj drámasorozat a Vígszínházban, amelynek első kapavágását „ősbemutató“ alakjában itt végezték, amikor szinrekerült Tamási székely falujátéka, a „Tündöklő Jeromos“. A transsylván sorozat első budapesti szereplője: Kós Károly történelmi színmüve a „Budai Nagy Antal“, amely tárgyát a magyar s román kisemberek első r,agy forradalmából és a vaüásujitás kezdeti folyamából merítette. Úgy látszik diadallal és fényesen indul e sorozat, legalább is ezt ígéri a budapesti sajtó rokonszenve, a főpróba eredménye és a könyvalakban már ismert szomorú játékról ejtett több vélemény. Bízó nyos, hogy minden megtörtént eleve. Bánffy Miidós, a régi kitűnő színházi ember mindent elkövetett „a diadal“ érdekében, miután a Vígszínház minden lehetősége már eleve kitárult. Súlyosan latba hullt a transsylván magyar irodalom jelentősége is, amely közel két tizede sikerről sikerre szárnyal és inár valóságos külföldi kirendeltsége van hab-bét Budapestre szakadt kitűnő tagjával. A fősulyt azonban a fö'.virágzott mérlegen Kós Károly személye és szelleme jelenti természetesen. Az érdekes emberi figura, amely messziről szemet szúr, a különködő politikai mult, amely sokszor erőszakos Ivirii volt, az építő művésziét sokágú fénye és két regény mesteri mivolta. Meg’epő bőségii érték, változatosság, újszerűség ostromolja most azokat is, akik esetleg már elfelejtették, hogy a fiatal Kós a finn és a Lechner-épitészet forradalmától elbűvölve a magyar stUforron- gás egyik vezére volt és váratlanul tűni el állatkerti építkezése és Attila éneke után a szőkébb haza vidéki csöndjébe, a Varjuvár- ba és a gazdag hagyományokba. Ahol végleg, sőt végzetesen is igazi transsyiván lett. Most a jelentőség és értelmezés egész raja dong körülöttünk. Sok mindenre kell gondolnunk és sok mindent ériznünk. Még a közárodalom szempont iából is történik valami: uj darabunk hivatott, hogy a drámairodalom és a színpad megtisztítása és meg- nemesitése körül terjedező világmozgalmat hathatósan támogassa. Már sóvárgunk a tiszta életért, a tisztázott múltért és a tiszta lehetőségekért. A darabnak közre kel! működnie továbbá a belső költészet és az elbeszélés nagy fölvirágzása után a transsylván színmű megteremtésében. Amelynek székely kezdeteit most a Kőrös fon-ásvidéki jelen és hagyomány lendíti előre. Budai Nagy Antal itt* a követleníil szomszéd földön és népművészetben tündöklő parasztság végzetének volt hordozója. Emellett még a régi és ma is időszerű transsylván és minden magyar föld ész-ember vallási és társadalmi nyomorúságának örök szószólója és vitéze. Természetesen minden fölött kell a transsylván célzat. És nemcsak ennek magyar oldala, vagyis a tanúság tétel, liogj* a román uralom alatt nagyszerűen kivirult az irodalom és most már a jeles líra, majd kitűnő regény után Íme a magyar dráma is hányja kalászait. Mert nem szabad feledni, hogy egy jelentékeny szász irodalom is támadt párhuzamosan, melyet a harmadik német birodalom egyre fokozódó szeretettel becéz. Hivatkozzunk-e a transsylván románság halai más teljesítményeire az utolsó másféltized alatt a s/xTemi és gazdasági művelődés terén? Igen, ez a szépséges és drágalátos Transsylvánía friss teremtő erőből duzzad és jótevőén lázas. Mi lehet még itt, mi lesz még, különösen ha mind a három testvérnép összefog majd egymással a nemes és az emberi szolgáhnányokra. Ezt a Transsylvaniát képviseli egészében és hangsúlyozva egyik oldalát most Kós a nyugat felé vivő első állomáson. A barátság, a magyarság, a művelődés, az emberiség, a transsylvánizmus édes és meleg izgalmával feszülünk az esti bemutató elé. Mélyen âhitjuk a sikert ezeknek az érzéseknek és eszméknek az érdekében Kós Károly egyéni érdekei mellett. Teli vágjunk rémé nyekkel p szép havas transsylván télben, a tavaszi rügyek sejtésével és áhltozásával. A i jövőbeli transsylván boldogság előre vetett édességével.