Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-19 / 14. szám

2 nrruNz/iK 1937 ) an n ír 19. A HALÁLRAÍTÉLT MAGYAR HADITUDÓSÍTÓ NAPLÓJA SPANYOLORSZÁG RÉMSÉGEIRŐL VI. ír la: Kalász József Copyright by Publicitás Press Service and ELLENZÉK A madridi követség jelen­téséből: ., . Kalász József sorsáról még m ndig nem sikerült semmi bi­zonyosat megtudnunk. Állok, didergők a sötét cellában. Unalmamban leltárt csinálok a zsebem­ben. Nem látom a tárgyakat, de fogásuk­tól érzem, hogy mi, micsoda. Találok négy szál parafinos gyufát. Ez jó. A oipőtalpon vagy a falon is meggyullad. Van 12 ciga­rettám. 1U7 pezetát számolok össze a sötét­ben. Egy zsebkendő. Útlevél. Megolvasom, hogy hány lap van az útlevélben. Harminc­kettő. Bele van ragasztva a valutakiviteli engedély is. Az tizenhat lap. Harminckettő meg tizenhat negyvennyolc. Szórakozom... A szivarzsebben van egy papírdarab. Arról nem tudom kitalálni, hogy micsoda. Szabadon járhatok, kelhetek... A tárcával el lehet babrálni egy óra hosz- szat. Nyolc darab igazolvány van benne. -Nagyon jó igazolványok. Ezt a nagy nyolc­ról hajtott papirt a dombornyomása címer­rel a spanyol követ írja. Nagyon melegen ajánl benne a spanyol hatóságok figyelmé­be. Ez a kisebbik papir itt, a fényképpel, a hadügyminisztérium igazolványa. A had­ügyminisztérium meghagyja a polgári és katonai hatóságoknak, hogy a lehetőség ha­tárain belül minden kérésemet teljesítsék és jármüvet bocs ássanak rendelkezésemre... Ezen a vékony papíron a katalóniai egye­sült szocialista párt kezeskedik megbízható­ságomról. Ez a hosszú papír azt mondja, hogy szabadon járhatok, kelhetek az or­szágban. Salvus conductusom van. .Szaba­don járhatok, kelhetek. Négy lépést fel, négy lépést le s oldalt is mehetek két lé­pést. Jó papírjaimmal kezemben ülök össze­hajtott kabátomon, a földön és fázom. Mindegy. Megbízható ember vagyok, ezt több hatóság bizonyítja. Itt van róla az írás. Jogom van igénybe venni katonai jár­müveket Ls . .. Mikor lesz már reggel? Nehezen virrad. Ha akarják, akár meg is esküdhetem rá, hogy december 17-éről 18-ára virradóra legalább öt éjszakát ra­gasztottak össze. Számoltam hármasával öt­százig és ezertől visszafelé. Fönt a plafon alatt a tenyérnyi ahlak végre mégis csak derengeni kezdett. Reggel van Várom, hogy majd jönnek értem, visznek kihallgatásra, vagy’ sétálni, vagy enni hoz­nak, vagy mit tudom én, benyit valaki, de nem. A kis ablak már egészen fényes, már régen nappal van, de a vasajtó nem nyi- lik ki. Négy lépés fel. négy lépés le, kettő ide, kettő oda . . . rájövök, hogy a fal mellett körbe is lehet járni, igy sokkal hosszabb... Már fent a kis ablak ismét kezd besöté­tedni, eltelt a nap s még mindig nem nyi­tott be hozzám senki. Enni sem adnak. Megfeledkeztek rólam? Vdakî magyarul fîifyti! Valenciában Egész nap jövést-menést, beszélgetést hal­lok. Most fütyülnek. A fütyülést egészen jó*l hallani. Fülem ráta pasz tóm az ajtóra, magyar nótát fütyül valaki. Valami régi kupié, a szövegét nem tudom, de a dalla­mát ismerem. Próbálok jelt adni annak, aki kint fütyül s mikor elhallgat, ugyan­azt a melódiát visszafütyülöm. A szomszéd cellából zörögnek a vasajtók. Németül kérdi valaki, hogy nem vagyok-e éhes? Mielőtt még felelnék, megismétli franciául és spanyolul is. — Igen, igen. Éhes vagyok. Valami olyasmit mondanak, hogy várjak, maíjd szólnak. Vagy tiz perc múlva kulcs zörren a zár­ban s kinyitják az ajtót. A szomszéd cellá­ban már villany ég, este van, kápráziik a szemem a fénytől. Egy katona nyitott ajtót s int, hogy men­jek ki. Átmegyek a másik cellába s meg­állók. A katona kimegy. Többen vannak a cellában. Valaki azt mondja: — Bitte Platz zu nehmen. Mutat a földre. — Daniké — ud va viaskodom s leülök a földre. Itt is cemientpadló van, ez is hideg. A cellaiársak néznek rám, én Ls nézek rá­juk, próbálom eltalálni, hogy kik lehetnek, milyen nyelven beszélnek. Persze, hiszen az előbb valaki magyarul fütyült, itt egy magyarnak is kell lenni. Magyarul kérde­zem: — Van itt magyar? Egy szőke fin hátát a falnak vetve áll és név et. Egy plakát és egy télikabát Három erénye van a Columna Chólának. A vitézség, fegyelmezettség és szervezett­ség. A Columna Chola egy valenciai század. Jó volna, ha a Columna Chola toborzó- plakatjának is volna legalább egy erénye, ha egy kissé melegítene... ötpercenként felébredek, nem lehel kibírni. Állandóan forgolódni kell, olyan hideg ez az átkozott beton. ügy tanultuk az iskolában, hogy a spa­nyol partvidéket a Golf áramlat melegíti. Mi van most ezzel az áramlattal? Itt va­gyok a spanyol partvidéken, Valenciában, a politikai rendőrség börtönében, fekszem a Columna Chola toborzóplakátján és nem érzem, hogy ;i Golf áramlat melegítene. Eladnám az egész Golf áramlatot egy rongypokrócért . . . Griacia som tud aludni. Gracia filmszi- nésznő és borostás szemöldöke van. Olyan a szemöldöke, mint egy öreg betörő álla a vizsgálati fogságban. Szegény Gracia, nem tudja borotválni a szemöldökét már tizen­kilenc napja, mióta letartóztatták. Az ajak- ruzsa is fogytán van. övé a Columna Chola loborzóplakátja. Nem tudom hol szerezte, ágynak, inat rácnak és lepedőnek használja. Megosztotta velem, mivel nincs takarója, nekem viszont van egy télikabátom s azzal takarózunk ketten Sajnos, ahhoz, hogy ketten takarózzunk vele, a kabát elég keskeny (még szerencse, hogy Gracia elég sovány) és a gondatlan pozsonyi szabó hátul még sliccet is szabott rá. (Oh, gondatlan pozsonyi szabó! Hogy szabad télikabátra hátulról sliccet csinál­ni? Hát nem gondoltál arra, hogy Spanyol- országban takarónak fogom használni és a sliccen bejön a hideg? . ..) Forgolódom, forgolódom, a papir zörög. Mig végül is eltépem a Columna Chola pia­ka Iját, melyen közösen fekszem Anderes Gracia mexikói filmszinésznövel, aki ugyan- ugy, mint én, nem tudja, hogy miért kell hideg betonra terített pirosnyomásu papí­ron feküdnie. öreg spanyol átmegy a hidon Szomszédunk, az öreg spanyol sem alszik. Köhögés kínozza. Állandóan keresztülköp rajtam. Eddig még nem köpött rám. Hallom a sötétben a loccsanást, minden köpése pon­tosan a sarokba talál. Nem merek felülni, mert akkor eltalál. Hej, öreg, nem kellett volna átmenni azon a hidon. Az ilyen öregeknek ágyban a he­lyük. Hetvenhatéves koromban nekem, ha azt mondják, hogy nem szabad átmenni a hidon, hát visszatérek. Az öreg, ö nem, nagy fiú volt, átment a hdon. behozták. Most itt van és köhög. Felemelkedik és ké­rész tü köp egy francia pincéren, egy mexi­kói színésznőn és egy magyar újságírón. Nagyon kemény o beton és nagyon fázom. Ez már a második éjszaka... A többiek csendben vannak, csak én for­golódom s a spanyol köhög. Heten va­gyunk a cellában, hat férfi, egy nő. Uegint kiújulnak fájdalmak Kösxvény - Csüz - Lábfájás • Ischias - Neu- ralgiák - Bőrbajok - Érelmeszesedés - Pangás Kritikus életkor M i sem borzalmasabb, mint a köszvény és csúz okozta kínzó fájdalmak, a neuralglák az ischlas kisugárzó fájdalmai, melyek mind húgysavnak a vérbe való hatolásától, tehát a vérnek húgvsavvai való mérgezésétől erednek. Haavér rendellenességei irritálják a börmélyeb- ben fekvő részeit, ekzemás kiütések, pőrsené- ses hólyagok, furunculusok, pattanások jelent­keznek, vagy egyéb, csúfító iaesiókat és kínzó viszketést okozó börbajok lépnek fel, mint pso­riasis, csalánkiütés, sycosis, bőrpirosság, pörse- nések, prurigo stb. A keringési zavarok ugyan­csak a mérgező anyagokkal telt vér izgalmi álla­potának következményei ; ezek megpuhítják és gyulladásba hozzák a visszereket, megkernényl- tik a véredényeket és ezáltal visszereket, arany­eret, érkeménységet, visszeres gennyedéseket és veszedelmes érelmeszesedést idéznek elő. E fájdalmas betegségek leküzdése céljából el­sősorban a vér regenerálására kell gondolnunk. Ezidőszerint a Dépuratif Richelet a valódi “vér rectificator”. Hatása alatt a vér megszabadul mérgező lerakódásaitól és ismét azzá a tápláló folyadékká válik, mely életet visz a legapróbb sejtekbe is. A sebek elszáradnak és leesnek, a gennyedések megszűnnek és elzárulnak, a da­gadt visszeres lábak lelohadnak és az erek meg­merevedésének veszélye elhárul. A Dépuratif Richelet a húgvmérgek könyörtelen pusztítója, felszabadítja az Ízületeket és enyhíti az izületi, izombeli fájdalmakat, valamint a chronikus neuralgiákat is. Ez a hatalmas gyógyszer a nedv­keringés szabályozásával véget vet a kritikus életkor betegségeinek ; megszünteti az érelme­szesedéssel járó bajokat: a szívdobogást, szem- káprázást, vértolulásokat stb.'és elhárítja a bé­nulás veszélyét. Továbbmenőleg regenerálja a vért és bámulatosan megfiatalítja a szervezetet. Nyílik az ajtó, valaki felgyújtja a vil­lanyt. Felülök. Most az öreg sem köhög, líunyorgalok. a hirtelen támadt világosság­ban nem látok. — Hans Mü’.Jer! — kiállja 'valaki az aj­tóban. Most már látom: egy civil. .'seakisem mozdul, mélyen aludhatnak cellatársaim, pe­dig jó hangosan kiáltották a nevet. A civil rám mutat. — Ested Harts Müller? — Nó, nó. Nem én vagyok Hans Müller. — Donde Hans Mül'er? Vállat vonok. Este jöttem át ebbe a cellá­ba a magánzárkából, még nem ismerem m’v 1 £37 január 15-iki sorsolásoknál a kővetkező nagy és kisebb nyerem'nyeit közli játékosainak és az Oficiilor Rurale P. T. I. C’uj, Sir. Reg. Maris 46 s£ám » LEI 259.0 0’— melléksorsjegynél 226.131 S. II. számú sorsjeggyel, az Oficiale Rurale P. T. T. á tál eladva. LEI 50.000*— anya orjegy dupla seri: brn 43.182 S. I és S. Ií. sz. CLUJ Str. R. Maria 46. alatti, .ArdeaL Központi Sz khelye á fal eladva LEI 53.000*— mdléksorsjegynél 136 728 S. II. számmal, az Oficiale Ca­sei Corpului Did c ic Bucureşti, által LEI 50.003’— melléksorsjegynél 136.728 S. III. számmá , az Oficiale Ru» rale P. T. T. által valamint számtalan na^yolb és hisebs nyereményeb, az ország <" i':der részein e'eszfvre szerint őket. Ém nem tudom, melyik a Hans Müller. Még egyszer kiáltja a nevet. Han« Müller feltüpászkodik a földről. Most már én is tudom melyik: aki egész nap veszekedett a lengyellel. A civil int, hogy kifelé. Látom, amint a vörös képű német arca lilává változik, aztán e'.sápad. Kimennek. A villanyt elfelejtették eloltani. Ejnye, most fel kell kelni, kibújni a ka­bát alól. Mi az? Mindnyájan felébredtek? Alighogy becsapódott az ajtó a cela ^valamennyi la­kója felül. Hallgatnak. Furcsa. Madridban, a föld alatt, légi bombázáskoi láttam ilyen halálfej^arcokat. A lengyel, aki mindig ne­vet, most a fogát vicsorgatja és káromko­dik. Az öreg sipanyol sem köhög. Sir. A hri- gádbe'i franc'« dühösen visszavágja magát a betonra. Csak úgy koppon a feje. Gracia is sir. Mi ez? — Wohn? — kérdezem a lengyelt. — Ho­vá vittCk Hans Möllert? — Autofahren... — feleli s visszafekszák, A litván fölkel s leoltja a villanyt. A kivégzés legegyszerűbb módja Autofahren? Mit jelent az? Éjszaka au­tózni? Nem értem. Csönd van a cellában, a sipanyo! ismét köhög. Halkan ismétlem magamban: „autofahren“ ... Gracia megér­zi, hogy nem értem, mi történt s nem ér­tem, amit a lengyel mondott. Kinyújtja a kezét: a kabát alól, fejemre teszi s ujjával a ha Iá n fcék om ra bök. — Bumm — súgja halkan. Most már tudom. Ha teveszőrre nyomtatták volna a Colum­na Shola három erényéi s ha selyempap­niindcn gyógyszertárban és drogériában kapható lanná változna nyült lélikabálom, akkoi sem tudnék most elaludni. Úgy zúg a fe jeniben a sötétben halkan súgott „bumm“, mintha ágyút sütöttek volna el a fülem mellett. Ez itt az egyszerű kivégzés! mód. A de­likvenst autóba ültetik, rae’lé egy detektívet. Útközben a detektív előhúzza a revolvert, a „kivégzettet“ kidobja a kocsiból, az autó megy tovább . .. Ez az ..autofahren“. (Folytatjuk.) ELHÍZÁSNÁL, SZIVELZSIROSODÁS ÉS MAJ- ELZSIROSODÁS es-, leiben reggel, dé ben és este egyhsrmad pohár természetes FERENC JÓZSEF keserüviz — fé órává] az étkezés elő t bevéve — rendk viil értéke.0 htziszer, melynek hatás?- gyors, biztos és mindig kellemes. Orvosok ajánlják. VILÁGDIJNYERTES FÖLDES JOLÁN HALASZÓ MACSKA UTCÁJA már a Yl-ik kiadás jelent meg. Fűzve 53, kötve 72 lej aa Ellenzék könyvosztályában, Cluj, P, Unirii. hogy . ol és mi yen vajat vásárol! - Ha félti a sa­ját és család a egészségét, MzáróJgg o eş-î védjegyű pasztőrözött, dán eljárás szerint készült, kul- turás víjat fogadja el Î! Baplia'ó: lö és Z3 úMs eredeti gépcsomagolásban Iliiül „Transsifvánia* vaj-őyár, TAROU-MURES «BBaMBBHMP—B—Wfi fóivégzik egy cellatársamarf Híilíeri sdáinl viszi!í

Next

/
Thumbnails
Contents