Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-19 / 14. szám
1937 fannáe 19. EttENTffK 3 IWRIf ff'WM ldiHMIIlilW/l?raiW!WtfkMMiil|||yymiHHHMMMBBBBnBBBBBWHBBBnMBWBBr>^ A köífő jobban van — £7.">ő emelet, négyen szoba — mondta vissza a telefonba n Református Kórház portása\ mikor az iránt érdeklődtünk, hogy meglátogat hat juk-e a beteg költőt, Reunó- ngik Sándort. Való, hogy először minden újságírói szándék nélkül jutott eszünkbe elmenni hozzá ^/és szerettünk volna névtelened és testetlenül libbenni oda, hogy sokezer barátja, tisztelője ás olvasója nevében meglobogtassuk előtte a szeretet sugaras fehér lobogóját. Ez volt eredeti szándékunk. De vagyunk annyira őszinték, hogy bevalljuk. lilább az utón jutóit eszünkbe — a mesterség indítékai a tudat alatt is hatnak — hogy a fát ogatásnak újságírói időszerűsége is van: Reméngik Sándor megnyerte a Baumgart en-di jut! Csend. Tisztaság, Világosság. Zaj fogó gu- miszönyegeken járunk fehérre lakkozott ajtók közt, itt-ott tompítottan szól q villany- csengő, s a szeretet egyenruhájába öltözött kedves testvérek, a kötelesség és áldozat fegyelmezett, de békés derűjével járnalc körül a szolxikban. . . . Krisztus sisakját viselők. Derült szüzek, Örökké virrasztók és mécsvivők.** A reggeli orvosi látogatás ideje elmúlt, délelőtti nagy nyugalom, az emberi szenvedés viszonylagos nyugalma honol a kórházon. Első emelet négyes szoba, mondjuk szinte félhangosan magunkban dobogó szívvel, amikor az előcsarnok egyik kiszögeHésében fonott karosszékben, nyugodt tartásban ülve életünkben először megpillantjuk a költőt. Első érzésünk igazi, önzetlen öröm: a költő jobban van s a bölcsek lehiggadt, felület- atutti derűjével szemléli a téli nap bágyadt sugarainak játékát. Itt-ott tompítottan újra szól a villamos- csengő. A szolgálatos orvos fehér kabátjában mindegyre áthalad a folysón. Gyéren szállingóznak a látogatók. És Reméngik Sándor beszél: —■ Igaza van, nagy öröm volt tnekem a Baumgart en-di j. Mert váratlanul jött. Mert a kuratórium elnöke, Babits Mihály döntött igy, az a Babits Mihály, akit én a magyar vers legfőbb bírójának tartok. A magyar vers legnagyobb értékének és más értékek legfőbb önzőjének. Elmondja, hogu a dijak ünnepélyes kiosztása január 18-án les• Budapesten, amin, sajnoti egészségi állapota miatt nem jelenhet meg. pedig ez u pillanat az idén a szokottnál is jelentősebb és ünnepélyesebb lesz: tízéves a Baumgarten alapítvány ... Különben a költőnek második otthona a Református Kórház. Jól és nyugodtan érzi magát. Mikor nagy beteg volt 1934 őszén, itt mentették meg az éleinek, nekünk és az irodalomnak. Lelke van ennek a háznak. Itt a testet azért mentik meg. hogy szebb és boldogabb otthont nyújtsanak a léleknek. Derültehbet, bölcset és szenvedésmenteset. Itt ébredt rá a nagybeteg költő a testvériség értelmének legmélyebb jelentésére. A költő legtiszteltebb szava, az ősi jelentésén kitágult értelmű szó: Testvér, Testvérem ... 5 miközben beszél, szinte magamfeledke- zetten nézem Reméngik Sándort. A kórház szokatlan légkörében egyszerűbben és mégis felnagyítva hat emberi mivolta. Bizarr gondolatom támad és szinte kimondom: itt mentelmi joga van mindennek, ami emberi. És külön ragyogása az emberi élet két nagy pólusának: a szenvedésnek és a mosolynak. Kisért ez a felismerés: a szenvedés és a mosoly területenkivüU nagykövetségén vagyunk ...S miközben beszél, egyre a mosolyát figyelem. Halvány színek villannak át az arcán a nagy pillanatban, mikor q szenvedés szünetel,., Csillogó szemüvegén áthatolnak a szemei és a szemlélődök, mint csak a költő-bölcseké és mlélyek, mint a „visegrádi kutak“ ... Nézése belülről jön és mesz- szir&I, időtlen és testetlen Távolokból... Magammá akarom léngegiteni emberi és költői mivoltát. Nézem és először az az érzésem, mintha idegenben volnánk, mindegy hogy hol, más kontinensen, vagy távoli plánétán. De itt a napsugár, amivel Remtényik keze, mintha játszana — ez a napsugár a érnénk. Olyan ez, mint az életünk, mint a cranssg’ván gyümölcsös kertek termése: édes és fanyar. Nézem a költő arcát. Enyhén derengő mosolya alatt figyelem az embert, pontosabban a- emberi anyagot, a tesiet, a szenvedést. Úgy tűnik, mindez megfoghatatlanul messze van kielemezehetet'en az anyagi léte és felmérhetetlen, tiszta és messzefekvő. Csak a mosolya hozza közel, a mosolya materiáU- zálja. És villanásnyi idő alatt jövök rá az igazságra: nála nincs különb ember és különb ködő. Nála csődbe jut a mesterséges analízis, ő annyiban ember, amennyiben költő és annyiban költő amennyiben ember, ö a test és a szellem, a szenvedés és a mosoly örök párharcáéban havas zengő csúcsokra emelkedett alchimista, aki e végletes an- tagonismusbnn elérte a legtöbbet: a viszony- lagos nyugalmat ... Alchimista ö, aki a tuTizcncgy olasz, halász meghalt a viharban. Rámából jelentik: Pesaro kikötő közelében hirtelen támadt vihar felbori toll három halászból kát. A rajtuk, lévő tizenhárom halász közül nyolc a vízbe fulladt, ötöt sikerült kimenteni Ezeket kórházba szállították, nem sokkal később azonban három közülük is meghalt. Nemzeti-panisztpárti gárda vigyázta az előadót cacaasxuaEKBS Cluj, január 18. Madgearu volt nemzeti parasztpárti mii- niszter tegnap délután a vármegyeház dísztermében előadást tartott az ipar, kereskedelem és általában minden foglalkozási ág macionalizálásáról. A közönség zsúfolásig megtöltötte a termet. Ionel Pop, Socol, dr. Aciu, Petre Poruliu, Negnutiu, Popoviciu, Vaier Moldoveana s a Cluj-i románság több más vezető személyisége foglaltak helyet az első sorokban. Éljenzéssel és tapssal fogadták Madgearut, ki az emelvényen elhelyezett asztalkához sietve, emelt hangon kezdett hozzá előadásához. Előbb a háború előtti pénzügyi, kereskedelmi és ipari viszonyokkal foglalkozott s visszapillantást vetett az ó királyság régmúlt viszonyaira, melyről megállapította, hogy nem rendelkezett olyan fejlődési fokozatokkal, mely másutt határozott gazdasági rendszert alakított. Éles szavaikkal ostorozta a feudalizmust, mely útját állta az el őhalad ásnak majd a városok és ipar fejlődésével foglal kozott, melyben az idegen tőke jutott dön tő befolyáshoz. Madgearu véleménye szerin nem lehet letagadni az idegen tőke elő nyeit, mégsem lehet szemet hunyni a kár fölött, melyet .a romám tőke és munka szempontjából okoz. A külföldi tőke ezenkívül adott helyzetben a lej árfolyamát is károsan befolyásolhatja. Rámutatott a modern kapitalista államokra, mely ékben a tőke monopolra törekszik. A jogi s tényleges monopol egyformán káros s befolyásával a normális nacionalizmust Ls meghamisítja. A befolyás munkanélküliséget okozhat s az ennek nyomán támadt zavaros helyzet nacionalista jelleget ölthet magára. .4 naciosializálás eszközei — Milyen eszközökkel s milyen utón lehet kellő megoldást találni? — kérdi Madgearu. S a kérdésre adott válaszból kitűnik, hű akar maradni pártjának programjához, mert a mezőgazdaság felkarolását tartja legfontosabbnak. A mezőgazdasági termékek árának rentabilitását kívánja s hozzáteszi, hogy a mezőgazdasági termékek jobb értékesítése révén önmagától- megélénkülne a forgalom. A Romániába vonult idegen tőke feltételeket szabott és segítség helyett nacionalista érdekekkel ellentétes célt szolgált. Nem sikerült az idegen (străin) alkalmazottak helyének elfoglalása és a vállalatok roman.izálása. Az igazgatóságot s technikai személyzetet nem sikerült romá- nositani s a kérdés most már erélyesebb r ndszabályokat parancsol. — Mindenekelőtt — mondotta — szigorú ellenőrzést kell minden évben eszközölni s uj alapokra helyezett szakoktatást kell megvalósítani. Úgy kell a dolgot intézni, hogy legkisebbtől legnagyobbig minden helyet elfoglaljunk. Madgearu ezután hivatalos statisztikai adatokat ismertet, melyékben az volt a leg. fontosabb, hogy az idegenek (străin) a kisebbségektől (minoritar) külön voltak választva. Az ismertetett statisztika minden esetben azt mutatta, hogy az idegen és ki- sébbségi elem túlsúlyban van a románsággal szemben a vállalatokban. — Az eredmény rendkívül 1 esnijtó — állapítja meg Madgearu — nyúlván való, hogy nem értik ezt a kérdést a hatóságok.. Feltételek — Lássuk már most — folytatja — melyek a helyes nacionalizálás feltétele!? Egymásután peregnek a feltételek, Madgearu minden mondatán érzik a kormány- hatalomhoz közel álló vezetőpolitikus szava. Ügyelnie kell, hogy feltételei összhangban legyenek a nem ze ti-panasz tpárt programjával. Tehát: 1. A mezőgazdasági termelés eredménye nálunk legalacsonyabb a többi államok által felmutatott eredményhez viszonyítva. Megismétli: -Emelni kell a mezőgazdák jövedelmet. 2. Mezőgazdasági hitelt kell teremteni. Ez azonban ne jelentsen terhet s a jövedelmet károsan ne befolyásolja. 3. A mezőgazdasági és ipari termékek árai között összhangot kell létesíteni. 4. A kartelleket és trösztöket — minden egyéni monopolt — meg kell szüntetni. 5. Uj részvénytársaságok alakítását szigorú állami rendszabályokhoz kell kötni, A földgázt át kell venni állami tulajdonba 6. Az állam vegye át szövetkezetek utján az egész kereskedelem irányítását. 7, A tömegfogyasztási cikkeket — többek között a petróleumot — állami monopóliummá kell tenni s állami monopolt kell képezzen bizonyos cikkek külföldről való behozatala. 8. Erőt kell teremteni megfelelő szociális politikával. 9. Román szétosztást kell bevezetni a monopolizált árukra vonatkozóan. lt>. Uj alapra kell helyezni a városok háztartását s elővásárlási jogot kell biztosítani az államnak az összes -eladásra kerülő birtokokra vonatkozóan. 11. Végül: teljes egység szükséges a ro- manizáiás programjára vonatkozóan. Kisebbségi jogvédelem Madgearu volt miniszter néhány szóval kitért végül a kisebbségi kérdésre is s az állampolgárok egyenjogúságát hangoztatta. — Törvény előtt minden állampolgár egyenlő jogokkal bir! — s a közönség a kijelentést megtapsolta. — Készüljünk fel a versenyre velük, ez a feladatunk — folytatta. — Harcoljunk az analfabetizmus ellen iskoláinkban s helyezzük más alapra a közoktatást. Szaktudást adjunk minden vonalon s alkalmas embereket neveljünk magunknak. A nacionalista miszticizmus — fejezte be Madgearu emelt hangon — nem tud oly elemeket nyújtani, akik a románság javára tudják megtartani a mai egyensúlyt. Hind-geara nem nyilatkozik A közönség tapsai között Madgearu barátaitól körülvéve a szomszédos kisterembe siet hol a legközelebbi vonat indulásának ideje után tudakozódik. Oda lépünk hozzá s nyilatkozatot kérünk a politikai helyzetre vonatkozóan. Ideges, láthatóan nagyon ide- ges Madgearu. — Nem adok semmiféle nyilatkozatot! — Csak néhány szót! — Abszolút! ... — fordítja kifelé tenyerét, mindenkép szabadulni akar. — Olvasták Bucuresti-ben Lapedatu s Bethlen gróf nyilatkozatát a román-magyar közeledésre vonatkozóan? — Bethlen cikkét nem ismerem pontosan — válaszolja nyugodtabhan. — A nemzeti-parasztpárít a hatalom átvételére készül, nem döntött a párt a kisebbségekre vonatkozóan? — Dehogy nem— Miként? Hogyan? . .. — Nem nyilatkozom... Most nem nyilatkozom... Mikor indul a vonat?... Barátságosan kezet nyújt s a nemzeti- parasztpárti tagok vasgyürüjéből kilépek a folyosóra. Dragos professzor, parasztgárda-parancs- nok az ajtónál fülembe súgja: — Ügyeljünk Madgearura-... (K.) AZ EMÉSZTŐSZERVEK MEGBETEGEDÉSEINEK KEZELÉSÉNÉL reggelenként i — i pohai természetes FERENC JÓZSEF keserűvé abszolút megbízható hashajtó. Orvosok ajánlják. Ma és holnap : Főszerepekben : Ncrma Shaerer, Leslie Howard T o o NI o CJ UJ —1 UJ GO Szerdai kezdettel: ÜIGII világhírű tenor legújabb slágere Te vagy a szeretne se csili ?? g zzs családi katasztrófa PLOEŞTI, január 18. A Prahova-megyer Strejnic községben szerencsétlenség áldozatául esett egy egész falusi család. Steliana Paraschiv gazdálkodó felesége férjével és hat gyermekével a szobában tartózkodott, amikor egy üveg benzin, amivel ruhát akart mosni, valószínűleg párolgás utján, meggyűlt és robbanást okozott. A lángok hajós és művész egyensúlyával uralkodik „az engedetlen anyagon . ..“ Percek loholnak észrevétlenül az örökkévalóság végleten folyamában. Az idő korlátái kitágulnak, talán meg is szűntek. A költő szellemi ténye elűzi a mesterségesen mért időt. Csengők szólóinak meg és mintha álomban hallanám. A költő melleit nem érezzük az élet tér és időbeli korlátáit. Szavai, mosolya végtelenből jönnek és korlátia- lartul mennek a végtelenbe. A halk és vontatott mozgás alig ér el a tudatomig. Kint leszalad a lift. Felállók. Reméngik mosolyog. Mintha a szellem testet öltése lenne a mosoly. A napsugár csillogó sziporkákat játszik a szemüvegén. Félve jöttem le a lépcsőkön, mini aki tö- * marosan elkapták a házbelieket, akiket súlyosan megsebesítettek. A gazdálkodó családot azonnal beszállították a kórházba, ahol nem sok idő múlva Stefan Pannit gazdálkodó és felesége kiszenvedtek. A többi hat gyermek, akik közül a legidősebb huszonnégy éves, súlyos égési sebeikkel élethalál között vivődik. rékeny kincset hordoz és eszembe jntotl a Reméngik vers: .. Hang nélkül igy esedezem, ne találkozzunk többé sohasem Mint vigasz és megtartás zené t bennem egyénisége; Romon virág. Igen. Ez Reméngik Sándor, a: ember és a költő. Szétmarcangolt életünkben vigasz és megtorlás . . . Romon virág ... (Q. E ) PHaJgearu you miniszter másfélérás beszéde az ipar- és kereslce«Ie!em naciorcalizálásáról 4 lánaraloLSan i benzin balâîra égetett egy nyo c agn családot
