Ellenzék, 1937. január (58. évfolyam, 1-25. szám)
1937-01-19 / 14. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/197.9 ARA 3 LEJ Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cin j, Calea Moţilor 4. Fiókkiadó hivatal és konyvosztí ly : Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Chij, postafiók 80. tu» UJ——imjl * «'W .1»'' ’ LVlJ. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM. AI AGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS ■ásom KEDD Előfizetés árak: havonta 70, negyedévre 210, Hévre 420, évente 840 lej. — Magyarorszigra.: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettei öbb. 1937 JANUÁR 19. wvBi-ir^PiE^Jaaa A Spanyolország körüli nemzetközi vitákban a mai nap alighanem újra fontos időpontot fog jelenteni. Mára várják Londonban az önkéntes-toborzásokra vonatkozó német és olasz válaszok megérkezését. Franciaország válaszát szombaton átadták az angol külügyminisztériumnak és tegnapra közzé is tették. Ez a válasz, amint előrelátható volt, minden tekintetben csatlakozik az angol kívánságokhoz, csak a maga részéről is hangsúlyozza, mini feltételt, azt az angol indítványt, hogy a hadiszerek bevitelének és az önkéntesek beutazásának megakadályozására mielőbb hatályos ellenőrzést fognak megszervezni Spanyol- ország körül. Ugyancsak megérkezett tegnap Londonba a szovjetorosz válasz is, amelynek tartalmáról ellentmondó hírek érkeznek. Francia jelentések szerint a válasz lényegileg beleegyezést tartalmaz, de erélyes intézkedéseket kíván arránézve, hogy más államok se szeghessék meg a megegyezésben vállalt kötelezettséget. Egy Berlinen át érkező híradás szerint viszont Moszkvában tegnap közzétették a szovjetorosz válasz szövegét, mely lényegében visszautasítja az angol javaslatot. A szovjetorosz kormány e hir szerint a toborzások eltiltását az adott viszonyok között nem tartja célszerűnek s az angol kormány által javasolt intézkedéseket korainak mondja. Az angol jegyzék arra a részére pedig, mely a fegyverszállítások nemzetközi ellenőrzéséről beszél, nem is tér ki. Ha ez az utóbbi jelentés igaznak bizonyul, akkor erős ellentét fejlődhetik ki a beavatkozás megakadályozását sürgető angol—francia külpolitika és Moszkva között is. A helyzet további fejlődése szempontjából most már döntő jelentősége van a német és olasz válaszoknak, melyeknek tartalmáról egyelőre semmi sem szivárgott ki. Angol részről különben már megértették az első lépést az ellenőrzési rendszer megszervezésére is. A londoni benemavatkoz'ási bizottságban Angliát képviselő Lord Plymouth. aki egyúttal a bizottság elnöke is, az utolsó ülésen indítványozta, hogy minden hajó, mely a spanyol partokra befut, vegye fedélzetére a bcnemnvaf közőst bizottság egy megbízottját aki a szükséges ellenőrzést szigorúan végrehajtja. Az indítvány tárgyalásánál a német és olasz delegátusok elvben hozzájárulásukat adták, de csak azzal a föltétellel. ha a valenciai kormány kezében levő külföldi spanyol aranyt elét ekei lefoglalják. Erről n föltételről Franciaország lcéjivi- selőjc azonnal kijelentette, hogy nem fogad- hrrtja el és ugyancsak visszaül ásított a ezt Szovjet Oroszország képviselője is. Az angol indítványt, mely a tengeri oldalról szervezendő ellenőrzésre vonatkozik, természetesen ki kell hogy egészítse a szárazföldi határok ellenőrzésére is. Erre vanatkazálag Búim miniszterelnök kijelentette, hagy Franciaország hajlandó saját területén is elismerni a nemzetközi ellenőrzés jogát. Portugál résiről még hiányzik ugyanennek a hajlandóságnak a bejelentése. A francia sajtóban szintén bizonyos idegenkedés mutatkozik az ellenőrzés lehetőségeivel szemben. A jobboldali „Ami de Peuple“ azt írja, hogy német és olasz részről a kommunisták álii- tedagos dél franciaországi uralmával kapcso- latbgn olyan föltételeket szabnak, amelyeknek elfogadását Franciaország önérzete nem engedheti meg. fílum miniszterelnök nyilatkozata után nem valószínű azonban, hogy ezen a ponton további nehézségek merüljenek föl. Külpolitikai körökben meglehetős föltü- nésf kelt MussoUninek a német nemzeti szocializmus hivatalos lapjában, a „Völkischer BeobachteP’-ben tegnap megjelent nyilatkozata. A Duce ebben a nyilatkozatban a demokratikus kormányzati rendszer bukásáról beszél, amelyről pedig Edén angol külügyminiszter multheti beszédében azt mondta, hogy az angolok nagyon is életképesnek tartják és minden áldozatra készek a védelmében. Mussolini kijelentései általánosságban vannak tartva s igy nem tekinthetők közvetlen válasznak Eden szavaira. A két egymásután következő kijelentés között azonban nehéz kapcsolatot nem látni. A Duce nyilatkozatában hangoztatja, hogy a demokráciák munkáját befejezettnek lehet tekinteni, ezek most már nem egyebek, mint a bomlás csomópontjai s a boisevizmus segítőtársai. „A mi politikai ideálunk viszont — tette hozzá Mussolini — olyan, mint egy szikla, mint egy gránittömb.“ Nyilatkozatában a Földközi-tengeri angol— olasz megegyezéssel kapcsolatban még kijelentette Mussolini, hogy ez csak megerősíti a Berlin—Róma tengely szilárdságát és hogy Olaszországnak a spanyolországi szovjetorosz beavatkozással kapcsolatban sincsenek ezen a vidéken területi törekvései. Arra a kérdésre azonban, hogy egy szovjetköztársaság alakulását akár Spanyolországban, akár Kataloniában az angol—olasz megegyezés által is védett Földközi tengeri status-quo megsértésének tekintené e, egyetlen szóval válaszolt: „természetesen!“ A Coring római látogatásával még megszilárdultnak látszó Benin—Róma csoportosulással szemben, diplomáciai körökben elterjedt liirek szerint London és Paris különösen az Egyesült-Államokkal való kapcsolataik megszilárdítására helyezik a su'yt. Különösen London tevékenykedik ebben az irányban, mert azt hiszi, hogy a szoros moszkvai kapcsolatoktól az utóbbi időben kissé eltávolodott francia külpolitikát igy még függetlenebbé teheti. London, Paris és Washington között szoros gazdasági kapcsolatok készülnek, melyek kiegészítenék a frank értékcsökkentése idején létrejött pénzügyi kapcsolatokat. A három hatalom tisztában van azzal, hogy együttműködésükkel gazdasági szempontból uralkodhatnak a világon s ezt a lehetőséget, amint Londonban mondják, ki akarják használni a béke biztosítása érdekében. A franciák, akik egyik legkitűnőbb gazdasági szakemberüket, Georges Bonnet volt kereskedelmi minisztert küldték most ki washingtoni nagykövetnek, az uj alakulatot főleg azért vennék szívesen, mert a Németországgal tervezett gazdasági tárgyalások, szerintük, csak a nyersanyagok túlnyomó része felett rendelkező Anglia és Amerika részvételével lehetnek eredményesek. Gamcliíi: ,JEiős Franciaországra van sziikség“ PÄR1S, január 18. A külügyminisztérium nyilvánosságra hozta annak a jegyzéknek szövegét, melyet a párisi angol nagykövetnek nyújtottak át, mint a francia kormány válaszát az önkéntestoborzások betiltására vonatkozó angol javaslatokra. Franciaország elfogadja az indítványokat, de kéri, hogy a többi érdekelt kormány is ugyanazokat a rendszabályokat léptesse életbe, továbbá, hogy utólagosan hatályos ellenőrzési tervet dolgozzanak ki, melynek révén véget vethetnek a Spanyolországba irányuló hadianyagszál l Húsoknak. PÄRIS, január 18. Párisi lapok folytatják a spanyol be nem avatkozás kérdésének vitatását. A „Petit Párisién“ értesülése szerint a moszkvai kormány hosszabb habozás után elhatározta, hogy a jövőben kötelezőnek tartja magára ntzve a bene movatko7ás politikáját Franciaország és Anglia mellé csatlakozva ebben a kérdésben. A francia jegyzék teljesen csodálkozik az angol állásponthoz. Az Ami de Peuple úgy tudja, hogy az olasz és német kormányok válasza nem lesz visszautasító, de nehézségeket fog okozni. A lap tudni véli azt is, hogy a garanciák ellen folytatott német sajtóhadjárat tovább folyik. MOSZKVA, január 18. A szovjetorosz kormány válaszolt az önkéntestoborzások megtiltására vonatkozó január 10-i angol jegyzékre. Hir szerint a válasz kedvező, de bizonyos fenntartásokat foglal magában. RÓMA, január 18. Az Olaszországban tartózkodó Göring porosz miniszterelnök királyi vadászaton vett részt. Ma délben a német politikus feleségével Umberto olasz ■trónörökös meghívására Nápolyba utazik. Innen Görring egy torpedóromboló fedélzetén Capri szigetére megy néhány napi tartózkodásra. BERLIN, január 18. A Völkischer Beobachter vasárnapi száma nyilatkozatot közöl Mussolini olasz kormanye 1 noktő 1. „Az európai egyesült államok gondo’ata nem valósulhat meg, de fel kell támadnia az európai eszmének, mely kultúránk, sőt fenmaradásunk érdekében összefogja Európa népeit a boisevizmus ellen“. Beszéde további során Mussolini a demokrácia bukásáról beszélt, majd rátért az angol—olasz tengeri megállapodásra. „Ez a szerződés — mondotta a Duee — első jele az enyhülésnek és csak erősiti a német—olasz tengelyt“. Érintette Mussolini a spanyol kérdést is, hangsúlyozva, hogy Olaszországnak ez irányban semmiféle területi igényei nincsenek. Az újságírónak arra a kérdésére, vájjon a független kommunista Katalónia megalakulását az olasz—angol egyezményben megállapított Földközi-tengeri status quo íelboritásának tekintené, a Duce egyetlen szóval felelt: „Természetesen!“ PÄRIS, január 18. Az északkeleti határvonalat látogató Cramelin tábornagy, vezérkari főnök tegnap Metzben nagy beszédet tartott: „Erős Franciaországra van szükség — mondotta többek között a vezérkari főnők — de erőnkkel nem akarunk visszaélni. Fegyverfkezésünk kizárólag Franciaország védelmét szolgálja“. — TirafcsaaügM—'—1 — ZMSjéfé."3 Bucurestiből jelentik: A derült, hideg idő egyelőre tovább tart, egyikét nap múlva borulás és a nappali hőmérséklet emelkedése várható. * I 1937 január 16. (Rador) Berlin 175.10, Amszterdam 238.425, Newyork 435.50, LonI dón 213.850, Páris 203.375, Milano 229.250, \ Prága 15.20, Budapest 85.75, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 82.25, Bécs 73,45 Meg lesz-e a jugoszláv-horvát megegyezés ? Uj nemzetgyűlésnek kell meghatároznia Jugoszlávia jövő államformáját BELGRAD, Január 18. J mozgalom vezére között szombaton meg- A jugoszláv és horvát politikai élet fe- j indult tanácskozásokat. Hir szerint Macsek szült érdeklődéssel figyeli a Stojadinovics i a horvát nemzet igényeit három pontban miniszterelnök és Macsek, a horvát nemzeti j csoportosította: 1. Alkotmányrevizió; 2. Koncentrációs kormány; 3. Általános titkos választás alapján összeült nemzetgyűlés határozza meg Jugoszlávia jövő államformáját is. Mára várják Í.©iiil®Rlkasi az ©akénies-ioborzásra vonatkozó némei és ©lasz válaszok megérkezéséi Franciaország már beleegyező választ adott. *» Moszkva állítólag visszautasította az angol indítványt. «* Nehézségek az ellenőrzési rendszer megszervezése körül ...................... —■" —■— MUSSOLINIs „A demokráciák munkája már befejeződön, most nem egyebek, minI a bomlás csomópontjai és a boísevhmus segítőtársai“
