Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-03 / 280. szám

PLI.PN Z AK 1 (J 3 ft december 3. mwvcasrrm’ii. i:m:éiiírai2>an kérjék sérelmeik orvoslásai a nyugdíjasok BUCUREŞTI, december 2. V nyugdíjasok szervezetének központi vezetősége időst tartott Bueuiestibeu. N. Sehina elnökletével. A tanácskozás vé­gén határozati javaslatot fogadtak el. melyben egyenlő elbánást és arányosí­tást kértek a régi és uj nyugdíjasok szá­mára. Kívánják, emeljék fel a 2000 le- jes nyugdijakat s adjanak drágasági ■ORBKHUaHMMHB pótlékokat. Fizessék ki az 1034—1935 évekről elmaradt összegeket s szüntessék meg azt a rendszert, mely nyugdíj tekin­tetében az ország területét részekre oszt­ja. Végül taksa és tandijengedinényt kérnek gyermekeik számára az. iskolák­ban. A vezetőség tagjai személyesen je­lentek meg a pénzügyminisztériumban, hol átnyújtották emlékiratukat. míg bőrét a nedves és hideg 9 időjárás érdessé feszi. Előzze ezt meg, és még ma vegyen NrVEA-CRÉME t A malária-esetek száma már eddig js 90 százalékkal csökkent 1895-ben LezJlcli es 1938-han lesz kész a mezőstül lápvlfltK ictsapolása Ezernégyszázhárom hold válik dús termőfölddé a patak szabályozásával TARGU-MURES, december 2. A mezőségi- táj egyhangú képének jellegzetes kiegészítője a láp. a mocsár, a végeláthatatlan messze­ségben elvesző nádas. A mezősóg földtani sajátossága hozta létre az óriási kiterjedésű tavakat, nádasokat s a nyáron vékony sáv­ban csillogó kis ér, a tavaszi és őszi esőzé­sek alatt szélesen szétterül a völgyek lapos fenekén, eláraszt vetést, elszaggatja a gáta­kat és magával ragadja az apró mal­mokat. A hajnali derengésben a róka indul lesre-s a déli napon a szúnyogok légiói zümmög­nek n lévegőben. Az embereket ilyenkor valami titokzatos láz irázza meg és veri le a lábáról. Az or­vosok eh inán t rendelnek ellene. A laposan szétterült viz, csak egy kárpót­lást adott az elrabolt földekért. A lápokon vágott náddal fedték házaikat az emberek és a sásból, gyékényből kosarukat, lábtörlő­ket, szőnyegeket fontak ügyes kezek. Ilven volt az élet képe a Komlód-patnk mentén még két éwelj ezelőtt. ü moll század vedén Az akkori megye alispánja — akkor köz­igazgatásilag oda tartozott e vidék egy része — 1895-ben veti fel sloször a Komlód-pa- bak érteniIete lecsapolasának eszméjét. Az egész völgynek egységes terv szerinti kiór- kolása leküzdhetetlen akadályba ütközött. A Komlód-patak vizének kihasználására a port- menti birtokosok viz jogot szereztek, melyről nem voltak hajlandk lemondani, mert a kis malmok jó jövedelmi forrást jelentettek. 1908-ban többen felebbeztek a fö’dmiive- lésügyi minisztériumnál a patak szabályozá­sának munkálatai ellen s a minisztérium kimondta, hogy a munkála­tokat mindaddig függőben tartják, mig a vizjogok körüli kérdések tisztázódnak. 1917-ben nyúltak megint komolyon a kér­déshez és a minisztérium elkószittetett egy tervet a Komlód egész hosszára vonatkozó lecsapódására, azonban a forradalmi idők­ben a munka abbamaradt. A földreform hozta megint homloktérbe és tette efiodázhatat’a.nná a több mint félszá­zados terv megvalósítását. Mures megye főnökségén hatahsas inaltesomó fekszik az egyik főtiszt­viselő munkaasztalán. Az iratcsomóból tud­juk meg, hogy 1922—23. 'években Cluj és Mures megye rendeletét ad ki a patak med­rének tisztogatására, azonban ez nem vezet hathatós eredményhez, hanem 1930-ban a föMmiíveiésügyi minisztérium egy felfolya- modványt vett kézhez, melyben számos alá­író a mocsárvidék lecsapolását kérte. Ezek­nek létkérdés volt a tófenék termékeny földdé való tetele. A földm ive 1 és ügy i minisz­térium az Aiud-i kuliurmémökséggel még ugyanazon évben elkészíttette a lecsapolás tervét a Komlód-patak egész hosszára. Meg­alakult a Tóbirtokosok szövetsége, mély azonban még mindig magánjellegű beavat­kozással a Madaras határában levő nádaso­kat lecsapolta, aminek eredménye azonban csak mintegy 10 hold termékennyé téte­le volt. 1934-ben Icland, Band, Căpuşul, Madaras s a ’ többi érdekelt községek együttesen ad­nak be kérést a megyefőnökséghz, hogy a végfeges lecsapódás terveit készíttesse el. Erre a kérésre végre Poruhsky Ferenc me­gyefőn ök elhatározta, hogy a lecsapolást véglegesen keresztülviszi és 1934 április 14- ére értekezletet hivott össze, amely elhatá­rozta a Kom’ód-patak egész hosszára terjedő lecsapolást, melynek munkálatait a partbiir- tokosok kötél!esek megcsinálni. A határozat értelmében és az uj tervek szerint az egész patak hosszában egyszerre megindult a munka Creestitől le egészen Lechintaig a pataknak a Marosba való torkolásláig, pon­tosan 50 kilométer és 594 méter hosszú­ságban. E munkálatok által 1403 hold nádas és elárasztható terület szabadul fel, melyhez 178 ezer 743 köbméter föld kiásása vált szükségessé. A jelen pillanatig kiástak már 78 ezer 368 köbméternyi főidet a patak árkából; miáltal ebben az esztendőben több mint 600 hold föld már szánthatóvá vált, sőt nagyrészéről már be is takarították az első bő termést. A föld olyan dús, hogy több mint 25 évig nem szórni semmiféle trágyázásra s egyelőre csak dohány, cukorrépa, tengeri termelhető, mig a sza’más növényeknek iád kövér a föld. Jellemző a felszabadult tófenék nagy ér­tékére, hogy ebben az esztendőben 35—40 ezer lejt adtak holdjáért. A munkálatok tetemes költséggel járlak, melyből a megyefőnökség a vizmester áUH- tásö szerint 3 év alatt 105 ezer lejt fizetett ki. mig a községek és magánosok köbméte­renként 15 lejt fizettek a munkálatokért. A birtokosok összesen 1 millió 175 ezer 520 lejt, a községek további 106 ezer lejt fizet­tek eddig ki, arni sok helyen nagy nehézsé­giket okozott, azonban azokai sikerült áthi­dalni s a munkálatok zavartalanul folynak, úgyhogy az 1938. évben a «teljes befejezéssel lehet számolni. A lecsapolásnak óriási közgazdasági elő­nyein kivül még egy nagyon fontos követ­kezménye, hogy csaknem teljesen megszűnt a malária, mely eddig u munkás emberek százait tette évente hosszú időre munkakép­telen né. A körorvosok jelentése szerint a Komlód- patak vidékén 90 százalékkal csökkent a maláriabetegek száma. A jövő esztendőben további területek le­csapódását is tervbe vette a megyefőnökség s már folynak a tárgyalások a part-birtoko­sokkal a Sculia-i tónak a Zali-i tóba való lecsapó lisa érdekében, miáltal 130 hold vá­lik szabaddá. Az újkori követel menyeknek megfelelően lassan megváltozik a Mezőség romantikxis tája, eltűnnek q hatalmas nádasok, elköltöz­nek a vizi madarak s vidám lármájuk nem kiséri a gyékénnyel fedett ek hús szekerek utasait. A tájjal diassan egybe fog forrni az uj árok hosszú egyenesekből álló mértani vo­nala, melynek magas töltései alatt a gazda biztonságban hinti a magvakat a kövér föld barázdáiba. (—dór.) MIIWH Htftnnné'ív t'szU*1 Letartóztatták az orosz vezérkari főnököt LONDON, december 2. A British United Press jelenti Berlinből: Orosz menekültek közlése szerint Gctmcirnic orosz vezérkari főnököt mult hét végén letartóztatták. Vele együtt még 6í vezérkari tiszt került fogságba. A letartóztatások okát nem hozták nyil­vánosságra. A mindennapi bőrápolás Nivra krémmel, bőrét bánony- puhává és üdévé taszi. üli m A R0ÜÄN SAJTÓ EPOCA: Caga nagy beszédet mondott a felirati vita során s leszögezte, hogy a kis- antant államok Magyarországot kivéve sza­badon kereshetnek politikai kapcsolatokat. Akármilyen módon is szövegezlék a kisaji- tant ólhunok szövetségi szerződését, létezik egy erkölcsi határ, melyen túl az országok szövetséget köthetnek harmadik államokkal oly feltétellel, hogy ezek ne fogjanak össze Magyarországgal s ne veszélyeztessék a Ira- táraikat. Akkor tehát, midőn Itália Kelet- Európa térképének megváltoztatása fejében nekünk Ígérte a jugoszláv Bánátot, el kellett utasítani az ajánlatot. Amikor azonban Len­gyelországgal való szövetségről van szó, Ro- mánia szabadon tárgyalhat, ha Csehszlová­kiát nem szolgáltatja ki Magyarországnak és Lengyelországnak. Épp így Jugoszlávia is szerződést köthet Németországgal és Cseh- szlwákia is Oroszországgal, ha ezek a szö­vetségek nem sértik a kisantant államokat. Belgrad—Bucureşti—Prága csupán annyit mondtak ki 1933-ban, hogy meg kell kér­dezzék egymást, mielőtt másokkal határoz­nának. Goya szerint gyöngíteni s nem erősí­teni kell ezt a kapcsolatot. Nincs kizárva, hogy legközelebb a kisantant szövetség fel­bomlásáról olvasunk a jobboldali sajtóban, mert mindhárom állam szabadkezet tart fenn magának. ZORILE: Kevesen tudják, hogy Falchi- inegyében, Lunca-Banului községben Dúca emlékére mellszobrot emeltek a falusiak. Ma már sehol sines ez a szobor, mert h vatalos jelentés szerint ismeretlen tettesek lerombol­ták. A tettesek, szokás szerint, ismeretlenek maradtak. A bíró csak a parasztok tyúkjait tartja számon, nem tudja, mi történik az or­szágúton. Az esemény erkölcsi fej’ődésünket dokumentálja, a gencsztett megtorlás nélkül marad. Dúca mellszobrának ledöntése nem egyszerű bűntény, profán zálás, hanem a már elkövetett bűncselekmények helyeslése. S a kormány mégis úgy mondja, hogy Duca politikáját folytatja. ígérik, hogy Dúca vég­rendeletét utolsó betűig betartják, ugyan­akkor Dúca politikájának ellenségei tovább folytatják munkájukat. UNIVERSUL: A különböző vallási szek­ták az ortodox egyház ellenségei. Körülbelül százezer hívőjük van az országban, főleg ortodoxok közül toborozva. Több, mint két­ezer megtűrt vezetővel rendelkeznek, akik határozott ellenségei a görög keleti vallás­nak. A katolicizmust szintén az ortodox egy­ház ellenfelei közé kell sorozzuk. A trans- syÍvániai görög katolikus egyház a paraszt­ság között katolikus szentek tiszteletét tanít­ja, a: inteltektuelek pedig egységes román keresztény egyházat szeretnének Róma fenn­hatóságával. Mit tehet ezzel szemben az or­todox egyház? Nacionalista ortodox meggyő­ződést kell alkotni, ez képezheti csak az egyház és a nacionalista román állam alapját. Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A! Ki volt a „székelyek atyja“ Hatolyhai Pótsa József emlékezete Sft SFT.-GHEORGHE, december 2. A Székely Nemzeti Muzeum igazgató választmánya bensőséges ünnep kereté­ben emlékezett meg Treiscaune-megye nagynevű főispánjáról, Hatolykai Pótsa Józsefről, aki 1877-től 1903-ig volt fő­ispánja a megyének és ezalatt felbecsül­hetetlen értékű munkát végzett úgy gaz­daság?, mint közművelődési téren. Sipos Samu nyug. árvaházi igazgató közvetlen szavakkal ismertette a volt főispánnak az árvaház megalapítása és fenntartása érdekében kifejtett, áldozatot nem kímé­lő munkásságát. Felszegby István ref. kollégiumi tanár, múzeumi igazgató-őr Pótsa Józsefről, az emberbarátról tartott értékes előadást. Elmondotta, hogy Pótsa József a megye területén rengeteg isko­lát építtetett. Az ő érdeme, hogy a Szé­kely Mikó Kollégium felső tagozata lét­rejöhetett. ö alapította meg a Sft.- Gheorghe-i tanitónőképzőt. Különösen nagy gondot fordított arra, hogy a szé­kely leányok háziajs nevelésben részesül­hessenek. Ezért a megye minden részé­ben női gazdasági és ipariskolákat léte­sített. Hatalmas alapítvánnyal járult a Székely Nemzeti Muzeum megalapításá­hoz is. Árvaházakat és aggmenházakat létesített. A megye minden részében postahivatalokat szervezett. Gazdasági téren is felbecsülhetetlen értékű munkás­ságot fejtett ki. Az ő érdeme, hogy a város már 1891-ben vasúthoz juthatott a Sft.-Gheorghe—Brasov vasúti vonal felépitése által. Céljául tűzte ki, hogy gátat vet a székelyek kivándorlásának. Ezt elsősorban a háziipar fejlesztésével igyekezett elérni. Megalapította a székely háziipari egyesületet, majd székely szö­vőgyárat létesített, amely rövid idő alatt többszáz munkást foglalkoztatott. Mind­ezekért hálából „a székelyek atyja“ jel- 1 zővel tüntették ki. kisebbségi és emberi jogok előhareosa. Bucurestiben, Clujon Oradean, Timiroaran .. de mindenhol a legkedvesebb ajándék MIKULÁSRA egy értékes mo­dem illatú kölnivíz az: ANNABELLA (a dehydes kesernyés tip) a BROADWAY (Mitschuko típus) ...és férjének az „ADA“ gyors­borotva-szappan ! AAindenütt kaphatók! „Ada Lawander Water * remeik. — (Yardley sep J APA ser pori.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents