Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-03 / 280. szám

taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141 163/1929 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. *zám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS ÉVFOLYAM, 280. SZÁM. CSÜTÖRTÖK Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, evente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföld: államokba csak a portókülönbözetcel öbo- ———BW ■. 7: wa——trrr. t \ 1936 DECEMBER 3. A december 1-i egyesülési ünnepet országszerte nagy pompával tartották meg W9 OFELSEGE BESZEDE Az uralkodó a Victoria-téren a diplomáciai kar, a kormány tagjai, a francia katonai küldöttség, a cseh, valamint a jugoszláv parlamenti küldöttség és tízezrek előtt olvasta fel beszédét . irmán —■— A parlament űiszfflfócn áldozott az eíjssüSCsi ünnep emiehCneh Megjelent a széleskörű közkegyelmi rendelet Nagy ünnepségek keretében ülték meg teg­nap Transsylván iának az ó-királysággal tör­tént egyesülési ünnepét az ország egész terü­letén. Különösen fényes ünnepségek voltak Bucurestiben, hol tegnap avatták fel a dia­dalívet is őfelsége II. Károly király jelenlé­tében. A főváros zászló- és virágdíszbe öl­tözött. Már a kora reggeli órákban hatalmas tömegek lepték él az utcákat, az iskolák nö­vendékei & a hazafias egyesületek tagjai hosszai sorokban özönlöttek a Victoria-térre, hogy iréstftvegyenek a diadaldv-felavató ün­nepségen. Reggel kilenc órakor a kormány tagjai, a diplomáciád kar, a francia katonai küldöttség Mattéiba user tábornokkal az é'én, a csehszlo­vák és jugoszláv parlamenti delegációk tag­I jai a Viotoria-téren felállított bíborba öltö­zött királya tribün köré sorakoztak, mely irtán száz ágyulövés jelezte őfelsége, Mária királyné, Mihai magyvajda és Miklós heroeg Elhangzik a kirá 1 yh és - • katonai díszszemle veszi kezdetét*/ A" jSiadaliiv alatt Banea.sa irányából a V iofori a -fér felé» tartva, ■ sorba jönnek a Mihaá Viteazul rend lovag­jai, utánuk a hadirokkantaik, özvegyek és árvák, majd a kitüntetett frontharcos tisztek küldöttsége s a Bucuresti-i helyőrséghez tar­tozó csapatok vonulnak fel. A királyi test­őrgárda oszlopa zárja be a menetet. A felvonulás után őfelsége II. Károly ki­rály a következő beszédet mondotta: Beszél az — Felavatjuk ma a diadalívet, mely hi­vatva lesz emlékezteim a jövő nemzedé­keit azok dicsőségére, üldk győztek és azok áldozatára, akik elestek vitézen har­colva egy eszmény beteljesedéséért, mely sok generációnak célja és ösztönző ereje volt. Húsz éve múlt, hogy a román sere­gek, a nemzetet egyesítő király vezeté­sű alatt, harcba indultak ezért az esz­ményért, szembeszáilva súlyos napokkal, de magasztos vitézség pillanataival dicse- kedve. Ez az emlékmű, amely itt emelke­dik s amit ihn ősi rítus szerint felszentel­nek, nemcsak szentelt vízzel van felavat­va, de azok vérével is, akik feláldozták magukat a román nemzeti egyesülésért. Évszázados álom — mely pillanatnyilag Vitéz Mihály vajda platt teljesedtél be —■ te voltál lelki tápláléka minden román­nak mindenütt, te voltál a hit. mely ve­zetted mindannyit, te voltál egész népünk létének értelme. — Ebben az ünnepélyes pillanatban, kegrgeletes gondolatunk azok felé fordul, akik csillogók, vagy alázatosak voltak, de akiknek lelkében hit vott. Hit, mely’ tü­relmet és erőt adott nekünk annak meg­valósítására, ami nemzetünk természetes joga volt. Adózzunk tehát azok emléké­nek, akik nem kímélték életüket azért, hogy minden román örökre egyesült or­szágban élhessen és hajoljunk meg azok emlékezete előtt, akik acélos erővel megva­lósították sok nemzedék álmát s adózzunk elsősorban napjaink Vitéz vajdájának Ferdinánd királynak. A múltban hasonló diadaliveket azért emeltek, hogy egy em­ber dicsőségét, vagy hódítás nagyságát hirdessék. Mi ezt a diadalívet egy nemzet és egy hit jelképének emeltük, de főleg azért, hogy megmutassuk az egész világ­nak: A román nemzeti egység megterem­tése nem sivár és faiánk hódítás, hanem kitörlése az idők könyvéből a: évszázados igazságtalanságnak, hogy: egyazon nép gyermekei különböző uralmak alatt él­jenek. — Mi, akik itt állunkt bennünket jelölt ki a sors, hogy megteremtsük mindazt, amit elődeink álmodtak és óhajtottak. De ugyancsak mireánk hárul a feladat: meg­őrizni és megerősíteni mindazt, amit annyi áldozat és annyi hazaszeretet utján értünk el. Magasztos, szent, de nehéz örökség. Egyetlen pillanatra sem szabad elfeled­nünk, hogy mindazt, amit ránk hagytak elődeink, csorbítatlanul. érintetlenül és megerősítve kell utódainkra hagynunk. — A nemzeti egység volt a tegnapiad számára a hitvallás és cél és ez teszi le­hetővé nekünk, hogy ma erre az emlék­műre tekintsünk. Holnapra a nemzet egyesülése kelt legyen főgondja minden­kinek, hogy beteljesítsük a nagy háború 800 ezer hősi halottjának örökségét. Az egyesülés mártírjainak a síron túlról hal­latszó szavával egyesül általam az örökre egyesült Románia királyának szaván ke­resztül az egész román nép szava: — December elseje a nemzet könyvébe mélyen belevésett dátum, jelentse igazi egyesülését mindazoknak, akik a nemzet javát akarják. Az egyesülésnek nem sza­bad üres szónak lennie. Az egyesülés erős valóság kell legyen, hogy erre támaszkod­Ünnepi légkörben folyt le a törvényhozó testületek tegnapi diszülése, A francia kato­nai küldöttség, a csehszlovák és jugoszláv parlamenti delegációk bevonulását meleg ünnepléssel fogadták, majd Saveanu elnök üdvözölte a vendégeket azzal, hogy Jugo­szlávia ugyancsak ezen a napon tartja egye­sülési emlékünnepét. Méltatja az Alba-Iulia-i határozat jelentőségét, majd a kisantant szö­vetséget élteti, mely él és élni fog. Han­goztatja, hogy a kisantant államok minden erejükkel meg fogják védeni határaik sért­hetetlenségét. Végül bejelenti a kisantant parlamenti uniójának megalakítását, mely rendes évi tanácskozásai során a három ál­lam közös problémáit fogja tanulmányozni. Saveanu parlamenti elnök után Lapedatu szenátusi elnök szólal fel s kegyelettel emlé­kezik meg azokról, akik feláldozták életüket Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia füg­getlenségéért. Csehszlovákia nevében Malypetr, a csehszlovák képviselőház el­nöke mondott ezután köszönetét a meghí­vásért. Örömmel fogadja el a kisantant par­lamenti linójának megalakítására vonatkozó javaslatot. A tanácskozások során kifejezést adnak majd mindenkor annak, hogy helyes­lik # három államfő politikáját s a szövetsé­ges népek ama óhaját tolmácsolja, hogy mások elnyomása nélkül szabadon és nyuga­lomban óhajtanak élni a jelenlegi határok között. Malypetr elnök Franciaországot élteti s hangoztatja, hogy a kisantant államokat nem tudja senki megriasztani. —■ A Népszövetség előtt — mondotta — a demokráciát, humanizmust és szabadsá­got fogjuk védeni. Hódolatát fejezi ki őfelsége II. Károly király és Pál jugoszláv régensherceggel szem­ben s abban a reményben, hogy béke ural­ma lesz a földön, Romániát, Jugoszláviát és a kis an tan tot élteti. Jugoszlávia nevében Malypetr után Girici jugoszláv parlamenti elnök emelkedett szólásra. A kisantant ke­retében való együttműködés óhaját őszinte szavakkal tolmácsolja. A kisantant a három szövetséges állam egyhangú álláspontját képviseli a biztonság megerősítésében. A nemzetközi szolidaritás és a béke müve. Ren­dületlenül bízik a kisantant erejében. A csehszlovák küldöttség nevében ezután Soükup csehszlovák szenátusi elnök hangoz­tatja, hogy a kisantant-államok hadserege a közös védelem célját szolgálja. — Senkinek sem engedjük meg —- mon­dotta — hogy tanácskozás tárgyává tegye jogainkat. Ismétlem: senkinek. Anghelovici, a jugoszláv szenátus elnöke szintén a kisantantot dicsőíti. Tătărescn miniszterelnök beszéde Ä külföldi küldöttségek vezetői után Tătă- rescu miniszterelnök beszélt. Hódoló, elis­merő szavakkal emlékezik meg Ferdinánd király érdemeiről, majd Ion C. Bratianu, Talke Ionescu, Nie. Fikipescu, Gh. Pop, Ste­fan Pop, T. Mihail, Goldis, Lucaciu Vasile, iRabiu s azok munkásságát méltatja, akik még életben vannak. Üdvözli a szövetsége­seket, kik a szabadságért és igazságért Ugyanúgy harcolnak. A határok és béke vé­delmében Románia a jövőben ús szövetsége­seihez van csatolva. — Egyesülve nyugodtan nézhetünk az idők elébe — hangoztatta Tătărescu minisz­terelnök s hozzátette, hogy bármily változás is lesz, mindig a népek szabadsága és etni­kai egysége fogja a világot uralni s az igaz­hasson Románia a fejlődés utján. A mai ünnep a nemzeti egység ünnepe, hadse­regem ünnepe, melynek hálásak lehetünk a nemzeti egység megteremtése miatt. Az egység és nemzeti integritás hason! it hatat­lan védőpajzsa. Nemcsak szeretetünk sza­vaival kell felé fordulnunk, de munkánk­kal is kell segítsük, hogy erős és hü esz­köz legyen, igazi határfal, melyen megtör minden ellenséges hullám. Románia, mely annyi áldozat árán beteljesedve látja szá­zados álmát, tudja, mit jelent egy háború. Ezért erős hadsereget akar, mely a béke őrzője lesz, de lankadatlan őre a határok sérthetetlenségének. •— Mellettünk állcmak szövetségeseink képviselői is. Eljöttek, hogy az egyesülés napján emlékeztessenek a hősi napok dics­fényére és a világ térképén megrajzolt határok állandóságára. Hittel harcoltunl; és győztünk, egyéni érdekeink feláldozá­sával. Az áldozat nem lett teljes a harc első céljának elérése által. Folytatni kell, hogy beteljesüljön, minden erők lelki egysége a holnap céljainak elérésében: Ro­mánia prosperitása és megerősítése. — Az, aki elmegy e diadalív mellett, gondoljon arra, hogy az a román dicső­ség emlékére emeltetett és annak alapján azok csontjai feküsznek, akik hittek és feláldozták magukat. Ha ezeknek a kö­vének hangjuk lenne, igy kiáltanának: — Gondolj az elesettek áldozatára! Mit teszel te hazád megerősítése és-kenszoffSátása érdekébenf rf — Kívánom, hogy kevesen legyenek azok, akik ezt a hangot hallva, el födjék arcukat ezt mondva: — Csak magamra gondoltam. — Ó drága kövek, a vitézség óráinak emlékeztetői, a nemzet hitének és remény­ségének emlékei, álljatok mindörökké őr­ként és mondjátok mindenkinek, hogy csu­pán hittel és a közért hozott áldozatokkal lehet valamit megvalósítani ezen a földön. — Tehát: hittel előre és fel a fejjel! — Éljen a nemzet természetes határai közt örökre kiterjedt Románia! Az uralkodó beszédét hatalmas (lelkesedés­sel és hosszam tartó ünnepléssel fogadták. Sággal örökre vont határokat együttesen fog­ják megvédeni. Kisebbségek Tătărescu miniszterelnök ezután a kisebb­ségek helyzetével foglalkozott. — Ha a régi erőszakos uralom oly ma­radványaira akadunk körünkben, melyek — más eredetű és nyelvű szigetek magjai, meg akarjuk őket tartani s nem óhajtjuk velük szemben a mult elnyomó, erőszakos törvé­nyét alkalmazni. A türelem, igazság és meg­értés törvényét, a mi törvényeinket alkal­mazzuk. Régi elnyomóinkból nem akarunk elnyomottakat alkotni. A történelmi igazság­talanságra való emlékezés nem lehet indok az erőszak és elnyomás korának visszaállí­tására. 1­Határok védelme — Bízunk jogaink erejében s az igazság és jog szolgálatába helyezzük erőinket Öt­millió katona mindig készen áll arra, hogy megvédje halárainkat, melyeket az igazság­ért vívott harcban elesettek vére szentelt meg. Megismétlem a világ előtt: Békét aka­runk! Úgy határainkon, mint a többi összes országhatárokon. Az emberiség civilizációjá­nak munkájában részt akarunk venni. Tu- datábatn vagyunk hivatásunknak s jelenlegi helyünket meg akarjuk tartani. A kisantant szövetségen keresztül is a békét akarjuk szolgálni. Ugyanakkor a Népszövetséget is erősitijük s kezet nyújtunk mindazok felé, kik a békét akarják szolgálni, Tătărescu miniszterelnök végül az egység­ben rejlő erő fontosságát hangoztatta s el­ismerését fejezi ki Franciaországgal s a francia hadsereggel szemben azért, mert az elnyomott népek felszabadításáért harcolt s hűséges maradt a szabadság és igazság esz­méjéhez. (Folytatása a $. oldalon) A parlament

Next

/
Thumbnails
Contents