Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-03 / 280. szám

taxa poştala plătită

IN NUMERAR No. 141 163/1929

3

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadó hivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. *zám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS

ÉVFOLYAM, 280. SZÁM.

CSÜTÖRTÖK

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, evente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföld: államokba csak a portókülönbözetcel öbo- ———BW ■. 7: wa——trrr. t \

1936 DECEMBER 3.

A december 1-i egyesülési ünnepet országszerte nagy pompával tartották meg

W9

OFELSEGE BESZEDE

Az uralkodó a Victoria-téren a diplomáciai kar, a kormány tagjai, a francia katonai küldöttség, a cseh, valamint a jugoszláv parlamenti küldöttség és tízezrek előtt olvasta fel beszédét

. irmán —■—

A parlament űiszfflfócn áldozott az eíjssüSCsi ünnep emiehCneh

Megjelent a széleskörű közkegyelmi rendelet

Nagy ünnepségek keretében ülték meg tegnap Transsylván iának az ó-királysággal történt egyesülési ünnepét az ország egész területén. Különösen fényes ünnepségek voltak Bucurestiben, hol tegnap avatták fel a diadalívet is őfelsége II. Károly király jelenlétében. A főváros zászló- és virágdíszbe öltözött. Már a kora reggeli órákban hatalmas tömegek lepték él az utcákat, az iskolák növendékei & a hazafias egyesületek tagjai hosszai sorokban özönlöttek a Victoria-térre, hogy iréstftvegyenek a diadaldv-felavató ünnepségen.

Reggel kilenc órakor a kormány tagjai, a diplomáciád kar, a francia katonai küldöttség Mattéiba user tábornokkal az é'én, a csehszlovák és jugoszláv parlamenti delegációk tagI jai a Viotoria-téren felállított bíborba öltözött királya tribün köré sorakoztak, mely irtán száz ágyulövés jelezte őfelsége, Mária királyné, Mihai magyvajda és Miklós heroeg

Elhangzik a kirá 1 yh és - • katonai

díszszemle veszi kezdetét*/ A" jSiadaliiv alatt Banea.sa irányából a V iofori a -fér felé» tartva, ■ sorba jönnek a Mihaá Viteazul rend lovagjai, utánuk a hadirokkantaik, özvegyek és árvák, majd a kitüntetett frontharcos tisztek küldöttsége s a Bucuresti-i helyőrséghez tartozó csapatok vonulnak fel. A királyi testőrgárda oszlopa zárja be a menetet.

A felvonulás után őfelsége II. Károly király a következő beszédet mondotta:

Beszél az

— Felavatjuk ma a diadalívet, mely hivatva lesz emlékezteim a jövő nemzedékeit azok dicsőségére, üldk győztek és azok áldozatára, akik elestek vitézen harcolva egy eszmény beteljesedéséért, mely sok generációnak célja és ösztönző ereje volt. Húsz éve múlt, hogy a román seregek, a nemzetet egyesítő király vezetésű alatt, harcba indultak ezért az eszményért, szembeszáilva súlyos napokkal, de magasztos vitézség pillanataival dicse- kedve. Ez az emlékmű, amely itt emelkedik s amit ihn ősi rítus szerint felszentelnek, nemcsak szentelt vízzel van felavatva, de azok vérével is, akik feláldozták magukat a román nemzeti egyesülésért. Évszázados álom — mely pillanatnyilag Vitéz Mihály vajda platt teljesedtél be —■ te voltál lelki tápláléka minden románnak mindenütt, te voltál a hit. mely vezetted mindannyit, te voltál egész népünk létének értelme.

— Ebben az ünnepélyes pillanatban, kegrgeletes gondolatunk azok felé fordul, akik csillogók, vagy alázatosak voltak, de akiknek lelkében hit vott. Hit, mely’ türelmet és erőt adott nekünk annak megvalósítására, ami nemzetünk természetes joga volt. Adózzunk tehát azok emlékének, akik nem kímélték életüket azért, hogy minden román örökre egyesült országban élhessen és hajoljunk meg azok emlékezete előtt, akik acélos erővel megvalósították sok nemzedék álmát s adózzunk elsősorban napjaink Vitéz vajdájának Ferdinánd királynak. A múltban hasonló diadaliveket azért emeltek, hogy egy ember dicsőségét, vagy hódítás nagyságát hirdessék. Mi ezt a diadalívet egy nemzet és egy hit jelképének emeltük, de főleg azért, hogy megmutassuk az egész világnak: A román nemzeti egység megteremtése nem sivár és faiánk hódítás, hanem kitörlése az idők könyvéből a: évszázados igazságtalanságnak, hogy: egyazon nép gyermekei különböző uralmak alatt éljenek.

— Mi, akik itt állunkt bennünket jelölt

ki a sors, hogy megteremtsük mindazt, amit elődeink álmodtak és óhajtottak. De ugyancsak mireánk hárul a feladat: megőrizni és megerősíteni mindazt, amit annyi áldozat és annyi hazaszeretet utján értünk el. Magasztos, szent, de nehéz örökség. Egyetlen pillanatra sem szabad elfelednünk, hogy mindazt, amit ránk hagytak elődeink, csorbítatlanul. érintetlenül és megerősítve kell utódainkra hagynunk.

— A nemzeti egység volt a tegnapiad számára a hitvallás és cél és ez teszi lehetővé nekünk, hogy ma erre az emlékműre tekintsünk. Holnapra a nemzet egyesülése kelt legyen főgondja mindenkinek, hogy beteljesítsük a nagy háború 800 ezer hősi halottjának örökségét. Az egyesülés mártírjainak a síron túlról hallatszó szavával egyesül általam az örökre egyesült Románia királyának szaván keresztül az egész román nép szava:

— December elseje a nemzet könyvébe mélyen belevésett dátum, jelentse igazi egyesülését mindazoknak, akik a nemzet javát akarják. Az egyesülésnek nem szabad üres szónak lennie. Az egyesülés erős valóság kell legyen, hogy erre támaszkodÜnnepi légkörben folyt le a törvényhozó testületek tegnapi diszülése, A francia katonai küldöttség, a csehszlovák és jugoszláv parlamenti delegációk bevonulását meleg ünnepléssel fogadták, majd Saveanu elnök üdvözölte a vendégeket azzal, hogy Jugoszlávia ugyancsak ezen a napon tartja egyesülési emlékünnepét. Méltatja az Alba-Iulia-i határozat jelentőségét, majd a kisantant szövetséget élteti, mely él és élni fog. Hangoztatja, hogy a kisantant államok minden erejükkel meg fogják védeni határaik sérthetetlenségét. Végül bejelenti a kisantant parlamenti uniójának megalakítását, mely rendes évi tanácskozásai során a három állam közös problémáit fogja tanulmányozni.

Saveanu parlamenti elnök után Lapedatu szenátusi elnök szólal fel s kegyelettel emlékezik meg azokról, akik feláldozták életüket Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia függetlenségéért.

Csehszlovákia nevében

Malypetr, a csehszlovák képviselőház elnöke mondott ezután köszönetét a meghívásért. Örömmel fogadja el a kisantant parlamenti linójának megalakítására vonatkozó javaslatot. A tanácskozások során kifejezést adnak majd mindenkor annak, hogy helyeslik # három államfő politikáját s a szövetséges népek ama óhaját tolmácsolja, hogy mások elnyomása nélkül szabadon és nyugalomban óhajtanak élni a jelenlegi határok között.

Malypetr elnök Franciaországot élteti s hangoztatja, hogy a kisantant államokat nem tudja senki megriasztani.

—■ A Népszövetség előtt — mondotta — a demokráciát, humanizmust és szabadságot fogjuk védeni.

Hódolatát fejezi ki őfelsége II. Károly király és Pál jugoszláv régensherceggel szemben s abban a reményben, hogy béke uralma lesz a földön, Romániát, Jugoszláviát és a kis an tan tot élteti.

Jugoszlávia nevében

Malypetr után Girici jugoszláv parlamenti elnök emelkedett szólásra. A kisantant keretében való együttműködés óhaját őszinte szavakkal tolmácsolja. A kisantant a három szövetséges állam egyhangú álláspontját képviseli a biztonság megerősítésében. A nemzetközi szolidaritás és a béke müve. Rendületlenül bízik a kisantant erejében.

A csehszlovák küldöttség nevében ezután Soükup csehszlovák szenátusi elnök hangoztatja, hogy a kisantant-államok hadserege a közös védelem célját szolgálja.

— Senkinek sem engedjük meg —- mondotta — hogy tanácskozás tárgyává tegye jogainkat. Ismétlem: senkinek.

Anghelovici, a jugoszláv szenátus elnöke szintén a kisantantot dicsőíti.

Tătărescn miniszterelnök beszéde

Ä külföldi küldöttségek vezetői után Tătă- rescu miniszterelnök beszélt. Hódoló, elismerő szavakkal emlékezik meg Ferdinánd király érdemeiről, majd Ion C. Bratianu, Talke Ionescu, Nie. Fikipescu, Gh. Pop, Stefan Pop, T. Mihail, Goldis, Lucaciu Vasile, iRabiu s azok munkásságát méltatja, akik még életben vannak. Üdvözli a szövetségeseket, kik a szabadságért és igazságért Ugyanúgy harcolnak. A határok és béke védelmében Románia a jövőben ús szövetségeseihez van csatolva.

— Egyesülve nyugodtan nézhetünk az idők elébe — hangoztatta Tătărescu miniszterelnök s hozzátette, hogy bármily változás is lesz, mindig a népek szabadsága és etnikai egysége fogja a világot uralni s az igazhasson Románia a fejlődés utján. A mai ünnep a nemzeti egység ünnepe, hadseregem ünnepe, melynek hálásak lehetünk a nemzeti egység megteremtése miatt. Az egység és nemzeti integritás hason! it hatatlan védőpajzsa. Nemcsak szeretetünk szavaival kell felé fordulnunk, de munkánkkal is kell segítsük, hogy erős és hü eszköz legyen, igazi határfal, melyen megtör minden ellenséges hullám. Románia, mely annyi áldozat árán beteljesedve látja százados álmát, tudja, mit jelent egy háború. Ezért erős hadsereget akar, mely a béke őrzője lesz, de lankadatlan őre a határok sérthetetlenségének.

•— Mellettünk állcmak szövetségeseink képviselői is. Eljöttek, hogy az egyesülés napján emlékeztessenek a hősi napok dicsfényére és a világ térképén megrajzolt határok állandóságára. Hittel harcoltunl; és győztünk, egyéni érdekeink feláldozásával. Az áldozat nem lett teljes a harc első céljának elérése által. Folytatni kell, hogy beteljesüljön, minden erők lelki egysége a holnap céljainak elérésében: Románia prosperitása és megerősítése.

— Az, aki elmegy e diadalív mellett,

gondoljon arra, hogy az a román dicsőség emlékére emeltetett és annak alapján azok csontjai feküsznek, akik hittek és feláldozták magukat. Ha ezeknek a kövének hangjuk lenne, igy kiáltanának: — Gondolj az elesettek áldozatára! Mit teszel te hazád megerősítése és-kenszoffSátása érdekébenf rf

— Kívánom, hogy kevesen legyenek azok, akik ezt a hangot hallva, el födjék arcukat ezt mondva: — Csak magamra gondoltam.

— Ó drága kövek, a vitézség óráinak emlékeztetői, a nemzet hitének és reménységének emlékei, álljatok mindörökké őrként és mondjátok mindenkinek, hogy csupán hittel és a közért hozott áldozatokkal lehet valamit megvalósítani ezen a földön.

— Tehát: hittel előre és fel a fejjel!

— Éljen a nemzet természetes határai közt örökre kiterjedt Románia!

Az uralkodó beszédét hatalmas (lelkesedéssel és hosszam tartó ünnepléssel fogadták.

Sággal örökre vont határokat együttesen fogják megvédeni.

Kisebbségek

Tătărescu miniszterelnök ezután a kisebbségek helyzetével foglalkozott.

— Ha a régi erőszakos uralom oly maradványaira akadunk körünkben, melyek — más eredetű és nyelvű szigetek magjai, meg akarjuk őket tartani s nem óhajtjuk velük szemben a mult elnyomó, erőszakos törvényét alkalmazni. A türelem, igazság és megértés törvényét, a mi törvényeinket alkalmazzuk. Régi elnyomóinkból nem akarunk elnyomottakat alkotni. A történelmi igazságtalanságra való emlékezés nem lehet indok az erőszak és elnyomás korának visszaállítására. 1Határok védelme

— Bízunk jogaink erejében s az igazság és jog szolgálatába helyezzük erőinket Ötmillió katona mindig készen áll arra, hogy megvédje halárainkat, melyeket az igazságért vívott harcban elesettek vére szentelt meg. Megismétlem a világ előtt: Békét akarunk! Úgy határainkon, mint a többi összes országhatárokon. Az emberiség civilizációjának munkájában részt akarunk venni. Tu- datábatn vagyunk hivatásunknak s jelenlegi helyünket meg akarjuk tartani. A kisantant szövetségen keresztül is a békét akarjuk szolgálni. Ugyanakkor a Népszövetséget is erősitijük s kezet nyújtunk mindazok felé, kik a békét akarják szolgálni,

Tătărescu miniszterelnök végül az egységben rejlő erő fontosságát hangoztatta s elismerését fejezi ki Franciaországgal s a francia hadsereggel szemben azért, mert az elnyomott népek felszabadításáért harcolt s hűséges maradt a szabadság és igazság eszméjéhez.

(Folytatása a $. oldalon)

A parlament