Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-08 / 284. szám
t93t> december & BLLBNZÉK a Régen Most 400 - 30 kisebbségi tisztviselő maradt meg Tg.-Muresen ban vannak'. A miíiisztériiim személyügyi osztálya most a vizsgáztató bizottság általánosságban tett osztályzatát .kifogásolta ás egyénenkénti osztályozást követel. A vizsgáztató bizottság fejévé Rosca Péter .köz- igazgatási felügyelőt nevezték ki. TG.-MURES, december 7, A kormány által bevezetett nyelvvizsgák következtében Tg.-Mures-en több mint 4LH) kisebbségi városi tisztviselő és alkalmazott vesztette el állását. Jelenleg alig 30 azoknak a száma, akik még ma is alkalmazásUj román kövei Prágában BUCUREŞTI, december 7. A csehszlovák kormány beleegyezését adta, hogy Aureliant nevezzék ki román követnek Prágába, Aurelian rövid időn beiül elfoglalja helyét a csehszlovák fővárosban. NŐI BETEGSÉGEK GYÓGYÍTÁSÁNÁL a természetes FERENC JÓZSEF keseriivioet gyakran alkalmazzák, mert könnyen bevehető, rendkívül enyhe hashajtó hatása fjedig gyorsan és minden kellemetlenség né'kül bekövetkezik. Or* vosok ajánlják. {fema^löhb cl űcríLndU / Régi cső — rossz vétel — val<fc ságos merénylet az emberi idegeire UJ TUNGSRAM CSŐ ítél! rádiójába és mindenki örömmel kailgatte. Vásáro'jon Tundrám rádiócsövet csakis eredeti pecsételt csomagolásban. „Itt laktak Constantinescuék - de ők már halottak“ S trada Abrud 27. Olyan nevezetes ház ez most Bucurmi- ben, hogy a soffőr, amikor bemondom neki a házszámot, azt mondja: „ahá, a szülőgyd- kossághoz megyünk“. A pályaudvartól még jó messze, a Griviía felsó részén tkanyarodunk be. A külvárosban vagyunk, egy eléggé rendes kis utcában. A ház — olyan, mint a többi itt köruiiötte. Két ki'3 ablak az utcára. Az ablakok le vannak függönyözve. — Int -laktok domnu Constantinescuék, de 'ík már halottak, az udvarban Comsa urék aktiak, Comsa ur itthon van ... Mindezt egy szusszra mondja el a- kislány, aki a falusi szabású deszkakapu előtt áíl. Látszik, hogy ez a kislány egy kis gyakorlatot szerzett ezekben a napokban, szinte rutn van abban, ahogy előreszalad és már az udvarról kiabál: „Comsa ur, magát keresik“. Eközben egy hatalmas komondort fog nyakon, szinte csüng a nyaltán, ahogy visszatartja az á-latot: „tessék vigyázni, mert harapós“. Comsa ur is, aki közben kijön a íakásábóJ, figyelmeztet, hogy a kutyára jó lesz vigyázni, mert különösen azóta nagyon „bolondos“ amióta a gazdáival ez a dolog történt. A Constantinescuék kutyája a „bolondos" komondor. Egyedül maradok. A gazdái a temetőben, a fiú a börtönben: néhány hét alatt igy maradt egy boldog kispolgári családból — egy bolondos komondor .,. Boldog család volt: jómódú szülők és egy elkényeztetett, egyetlen fiú. — Sose ment el hazulról anélkül, hogy apját, anyját meg ne csókolta volna .. . Ezt mondja Comsa ur, az egyetlen lakó most a házban, harminc év körüíla vasúti hivatalnok. A fiúnak csaknem barátja volt, nem sokkal idősebb aainál. Esztendők óta lakik a házban, minden®, mindenkit jól ismert. A végén is — ő volt a feljelentő, mert nem volt mit tennie, amikor már nagyon különös volt a dolog. Elment a rendőrségre és azt mondta, hogy nézzenek utána, Constanstines- cuék gyanús módon eltűntek, % H* bből a rendőri bejelentésből kiderült ha- “marosan egy olyan szörnyű tényállás, amely alighanem egyedülálló a kriminológia viilágtönténetében. Kiderült, hogy Constaoti- nescu Vasi.l huszonhárom éves vegyészmér- nökhalLgató megölte a szűkül, a holttesteket heteken át rejtegette, szét dara boka és vegyi utón próbáik ozotic a megmos kirótt holttesteknek az eltüntetésével. A nyomozó hatóságok légmentesen elzárt edényekben találták mefg a Constant! n es eu házaspárt tetemeit. A fiú mindent bevallott. Napok óra ég a szörnyű szenzációja van a Bucuresti-i sajtónak. * S okszor szinte az ájulás környékezett, mialatt Corn.*« Dumitru beszelt. Ez nem bűntény, hanem valami megnevezheteWen szörnyűség, amit nem lehet egyfolytában végighallgatni. Meg kall időnként piheni!etni az idegrendszere és a gyomorrendszert, annyira igénybeveszi egy-egy rémes részlet. Ilyenkor — dermedt csendben, egyre azt kérdezem: — Nem látszott rajta, hogy őrült? Comsa azt mondja, hogy nem. És elmond egy illyen részletet például: P* • * miután az anyjával végzett, megvárta az apját, aki délután négykor szokott hazajönni a hivatalából. Ebédet adott az apjának és azt mondta hogy az anyja elment valamit vásárolni. Megvárta, ómig az apja- ebéd után szokása szerint lefeküdt a díványra. Ekkor fejszével agyonütötte ...“ Ezt Comsa másképen mondja el, mint ahogy az újságok a fiú vallomása szerint közük. Azok szerint előbb az apját ölte meg... dehát nem is bolygatja az ember a tényállás pontosságát, nem lehet ideggel győzni az ilyen részleteket. Különösen it/t, ebben a házban, ahol mindent olyan élénken kell elképzelni, hiszen csak egy fal választ el a szomszédos lakástól, ahol mindez megtörtént. Amúgy is sokat beszél már ez a Comsa: — Aztán kérem, viíllanydrótoit csavart a nyakuk köré.... Azt is pjontosan elmondaná, hogy a holttesteket feldarabolta és kémiai edényekbe gyömöszölte ,,ez a gonosz fiú“. — Nem gonosz az, Comsa ur, hanem őrült. Váltig erősti hogy nem őrült. — Normális az kérem, ‘tessék csak idehallgatni ... C omsa most felidézi annak a néhány hétnek a történetét, mialatt a szomszédos szobában a fiú együtt aludt a meggyilkolt szüleinek a holttestével. — A feleségem egy délelőtt észreveszi, hogy a tejesüveg még ott áll a Constantinescuék ajtaja előtt. Be akar menni, az ajtó zárva. Dél felé találkozik a fiúval, aki azt mondja, hogy a szülei elutaztak néhány napra, mert a nagyanyja nagy beteg. Ezzel a mesével tartotta a házhölieket néhány hétig. Ez alatt az idő alatt este rendesen hazajárt és — anykit most utólag kiderült — éjszakánként azon dolgozott, hogy a holttesteket eltüntesse. Nappal pedig — igy tudott viselkedni: — Bejárt hozzánk naponta többször is és mint máskor is szokta, mindig tréfákat csinált. Jeleneteket adott le kabarédaraíbök- ból. Különösen Tanasét szerette utánozni. Még talán ennél a «rókázásnál is megdöbbentőbb a következő jelenet: — Az udvaron szemetet látott. Azt mondja a feleségemnek, hogy jó lesz, ha vigyázunk a szemétre, mert ha az anyja hazajön, nagyon fog haragudni. „Tudja Domna Comisa, milyen tiszta asszony az én anyám“. Az anyját megölte, a holttestét napok óta preparálta éjszakánként és — igy tudott beszélni. Vagy például: — Egy délután beszélgetünk arról, hogy a szülei talán máT mégis csak hamarosan hazajönnek. Azt mondja: „Aztán majd tanúskodnak róla ugy-e, hogy esténként rendesen jártam haza?“ Valóban: hazajárt esténként és hogy otthon mit csinált, arra rémes rágondolni. * S * gy kis környezetbannlmány: •* Az apa: vasúti ellenőr, kis vagyonkája van, a ház az övé, ezenkívül van vagy négy- százezer lejnyi megtakarított pénze, amit otthon tart. Azt mondják, a pénzével kamatüzleteket bonyolított le. Kölcsönad jó fedezetekre és jó kamatokra. „Camatar“ — igy nevezik itteni tájszólás szerint. Ezen a kamatokkal hizlalt pénzen fogan meg a tragédia: a fiú ehhez hozzányúl, igy kezdődik.^ Az anya: mindenki szeretettel beszél róla, azt mondják, nagyon rendes, szorgalmas asszony, ami itt a külvárosi negyedben nagy erény. Rajongásig szerette és kényeztette egyetlen fiák Rábeszélte a férjét, hogy egy kis házat vegyenek a fiúnak. Amikor a házra akarták a pénzt előszedni, akkor derült ki, hogy hiányzik a pénzből. A fiúra nem is mertek gondolni,.., A fiú: huszonhároméves volt éppen azon a napon, amikor a szörnyűséget elkövette. Negyedéves vegyészmérnök hallgatónak tudták a szülei, de most kiderült, hogy eddig még egyetlen vizsgát sem tett és csak egy régi indexe szól arról, hogy az első évre beiratkozott. Az életmódja: könnyelműen költi a pénzt, de láthatóan nagy szenvedélyei nincsenek. Most is probléma, hová költötte el azt a rengeteg összeget. Olthon a jó, szófogadó fiút alakítja. Szüleivel a legnagyobb tisztelettel beszél és sohasem megy el hazulról anélkül, hogy az anyját meg ne csókolná. „Anyás“ fiú, azt mondják rá az ismerősök. Anyja, apja persze nagyon szeretik, kényeztetik az egyetlen fiút, aki mérnökhallgató, „maholnap már mérnök“ is. Hogy első évnél tovább még nem jutott a négy esztendő alatt, arról persze fogalmuk sincs a szülőknek. Aminthogy fogalmuk sincs arról sem, hogy a megspórolt pénzüknek már nagyrésze elúszott a fiú kezén. Akkor derül ki, hogy a pénz hiányzik, amikor elő akarják venni, hogy házat vegyenek a „maholnap mérnök“ fiuknak. A pénz hiányzik, de arra persze gondolni sem mernek, hogy a fiú kezén tűnt el. Hogy mi történt volna, ha ezt megtudják, az szinte nem is kétséges: megbocsátottak volna a fiuknak, az egyetlen gyermeküknek. Az apa talán nehezebben békéit volna meg, mert azt mondják róla, nagyon szerette a pénzt, zsugori ember volt. „Camatar“ —- jó kamatra szokott kölcsönadni. De mégis: ez a zsugori ember a fiának gyűjtött, házat akart neki venni: elképzelhetetlen, hogy a végén ki ne engesztelödött volna. Az anya pedig imádta a fiák Most kiderül a fin vallomásaiból, hogy az anya már mindent sejtett, faggatta a fiút könnyes szeretettel és ígérte, hogy az apánál majd mindent elintéz ... És egy* napon ebből a megbévedt fiúból — szörnyeteg lett, fejszével oldotta meg a problémát. * C omsa ur váltig erősitgeti, hogy a fiú „normális“. — A legrendesebben viselkedett, semmi rendkívülit nem lehetett rajta észlelni. Ezt mondja az az ember, akivel naponta együtt volt azokban az időkben is, amikor éjszakánként a holttesteket próbálta — vegyileg nvegs emmtisi ten i. — Tessék vigyázni, megfogom a kutyát, mert nagyon bolondos — mondja Comsa ur, amikor kikisér. A komondor vérben forgó szemekkel marosa keze alatt. Ez a kutya maradt meg egy boldog családi élet romjain. „Bolondos“ lett a szegénv állat. A fiú eMenbeo —• normális. Nem hiszem, nem tudom elhinni Comsa urnák. Nem lehet vállalni az épeszű emberek közösségét ezzel a szörnytettel. A MIGRÉN ÉS AZ IDEGESSÉG szón essró amelyek a gyomor és bélmüködés zavaraiból erednek, gyakran már egy pohár természetes FERENC JÓZSEF keserüviz használata által is megszűnnek. Orvosok ajánlják. Beníoiu „A parlamentben elhangzott szavak nem mindig va ók újságokba“ BUCUREŞTI, december 7. Jelentettük, hogy Ostrovski Bucureşti-i szovjet követ cikket irt a Zorile című lapba a december 1-i ünnepségek alkalmából. A szovjet követ megállapította, hogy a Bucureşti-i ünnepség a békepolitikát s a határok sérthetetlenségét szolgálta, a Curentul című h»p pedig azzal válaszolt erre, hogy Basarabia csatlakozásának nyílt elismerésére hivta fel Szovjet-Oroszországot. Az ügy, amint előrelátható volt, a parlamentben is szóba került. Pamfil Seicasru képviselő — a Curentul főszerkesztője — ugyanis bizonyítékokat mutatott fel a parlamenti szószékről arra vonatkozóan, hogy szovjetorosz körökben ma is vitásnak tartják Basarabia hovatartozását. így orosz területen ma is megjelenik a „Vörös Basarabia“ (..Krasna Ia Basarabia“) cimü folyóirat, melyben ugyanaz a térkép látható, mini a Szovjet Köztársaság által kiadott földrajzban („Nouvells Geographic de URSS“). Az ntóbhi könyvet Nie. Mihailov, a „Stalin Műszaki Intézet“ előadója Irta. A térképen Basarabia úgy van levo- noluzvn. mintha ez a terület vitás volna. Ugyanilyen értelemben dolgozik a ,Journal de Moscou“ moszkvai lap is, melynek terjesztése tudvalevőleg szabad Romániában. Pamfil Sdícaru képviselő szerint ez annál súlyosabb, mert hiszen minden állami irányítás alatt áll Szovjet-Oroszországban. — Szükség van tehát a keleti halárkérdes tisztázására — hangoztatta P. Seicaru. — Ha mindnyájan egyetértünk a határok sérthetetlenségében. akkor tudnunk kell, hogy Nyugaton, Keleten és Délen egyformán határok vannak. Ehnlékezzünk vissza a semlegesség idejére, mf-dőn Oroszország roppant oda volt Transsylvaniáért s sokat beszélt erről, hogy Barasarhia-t feladjuk. Most nem fogadhatjuk el ezt a taktikát. A kormány nevében Bentoiu belügyi al- miniszter válaszolt Pamfil Seicaru felszólalására. Elfogadhatónak mondja Ostrovski cikkét s hangoztatja, hogy ügyelni kell a cenzúrának arra, nehogy a baráti kapcsolatokat valamely újságcikk kedvezőtlenül befolyásolja. Beszéde során Bentem vitába száll Goga Ociaviíinnal, ki a parlamentben elmondott s a hivatalos lapban szószertnt leközölt beszédének az újságok által történt átvételével foglalkozik. A belügyi államtitkár szerint a parlamentben elhangzott szavak műn mindig valók újságokba, mire Goga a. mondja, hogy a hivatalos lapban sincs helyük az ilyen szavaknak. Bentoiu alminfsz- ter a cenzura kérdésén túl érdemben nem foglalkozott Pamfil Seicaru felszólalásával s leszögezte, hogy a külügyminiszter feladata a válasz megadása.
