Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-25 / 299. szám
1936 d ec e m b er 25. ELLENZÉK BM 19 Magyarázatok a nacianál [izmusról I,<a : BALOGH ARTHUR A bábom utáni idők történetírója kétséget kizárólag fogja megállapítani, hogy ennek az időszaknak fő jellemzője a nemzeti gondolatnak az a tuízása, amelyet nacionalizmus néven ismerünk. Több jei mutat arra, hogy ennek bekövetkeztére már a háború likvidálása során számítottak. Ezt a jelenségei meg is magyarázhatjuk azzal, hogy a háború folytán több uj állam keletkezett, mások meg több-kevesebb területi gyarapodást nyertek. Mindkét kategóriába tartozók — némi tévedéssel — szükségesnek látták konszolidációjuk érdekében a nemzeti gondolatnak mennél tovább vitelét, nem számolva ennek a nacionáiizmnsba torkolló tendenciának a veszélyeivel. Társadalmi tanok mindig vagy előkészítették a nagy átalakulásokat (lásd Voltaire, Rousseau és a francia forradalom), vagy a beállott uj rendet akarták velők igazolni (lásd a mai fasiszta államböleseleteket). — Természetes azonban, hogy uralkodó eszmék sem élvezik azt a privilégiumot, hogy rájuk vonatkozólag bizonyos eszmezavarok, kusza tévhitek ne támadjanak. Vszont éppen az uralkodó eszmék tekintetében nagyon fontos azoknak minden erőszakolt indokolástól, belemagyarázástól, hozzájuk nem tartozó okoskodástól való megtisztítása. Ezért érdemes foglalkozni minden szám- bavehető á Sí ásfogla fással, amelynek kritikai megvizsgálása hozzájárulhat az eszmék tisztázásához. Igaz, hogy ennek a legteljesebb elméleti siker esetében is a gyakorlat szempontjából csak igen relatív jelentősége van, mert mint minden érzés, a túlhajtott nemzeti érzés is vajmi kevés hajlandóságot mutat a legalaposabb okfejtésekkel szemben Ls kapitulálni. Ezék jutlottak eszünkbe egv, a szóban levő témáról nemrég megjelent könyvnek az olvasása rendjén. A könyv cime: „Eretnek magyarázatok a nacionalizmusról.“ írója pedig Vámhérv Rusztem, ismert nevű magyarországi büntető jogász és szociológus. A könyv a magyarországi sajtóban nem maradt ellenmondás nélkül. Nem azért, mintha írója valami uj, veszedelmes tanokat hirdetne a témáról, hiszen az „eretnekének nevezett magyarázatok alatt jó részben rég megállapított igazságokat tálal föl nekünk. Az eretnekséget nyilván ő maga is csak azokra érti, amiket a nemzeti gondolattal kapcsolatban a magyarországi helyzetre nézve mond. Nem a kritika a baj, hanem az elfogult kritika, pláne, ha az a Népszava mentalitásában és modorában lesz hangoztatva. Ezért érthető és jogosult az ellemnondás, amelyet a könyv a magyar országi sajtóban kiváltott. Hegy a nacionalizmus vagy sovinizmus a nemzeti érzésnek túlhajtott, elfajult fokozata, nem djsűg. Nem oly egyszerű azonban a kettő közt megvonni a határvonalat. Hiszen az egész kérdés kompi ikáltságát eléggé mutatja, hogy mindeddig nem sikerült magának a nemzetiségnek sem minden tekintetben kifogástalan meghatározását adni, ámbár ezzel a szociológusok egész hadserege foglalkozott máig és még tninefg foglalkozik. A közkeletű meghatározásban fog'alt alkotó elemek (közös leszármazás, nyelv, történelem) mindegyike ellen lehet valamit felhozni, ügy hogy a nemzett együttérzés és törekvés még mindig elfogadhatóbb kritériumnak látszik. A nemzeti érzés alapját már a nagy magyar államba'eselő: báró Eötvös József megjelölte a 19. század uralkodó eszméiről szóló nagyszabású müvében, amelyet megjelenésekor a német tudományos irodalom n legnagyobb elismeréssel fogadott, ma «Vertben például René Johanne* a nemzetiségi elvről irt munkájában ötödfél- v/ázcídalon keresztül tudomást sem vesz róla. Eötvös szerint minden nemzeti érzésnek alapja a más nemzeteknél való kiválóbb- s ágnak, felsőbhségnek az érzete. Azt mondhatjuk, nacionalizmussá ez akkor g lesz, amikor az illető nemzet hiúságában 1 és önzésében azt hiszi, hogy ő a nemzet, Ş az ő kultúrája a kultúra és vakká válik ~ más nemzetben :s elismerni azt, amit magában nagyra tart. Ez belső és külső bajok forrása. Egészen ellenszenvessé válik, ha a nacionalista hivalkodásokat és szó- ömlengéseket egyszerűen az sugall ja, hogy "zletnek sem rossz, a túlhajtott hazafiás* T cdás. A nacionalizmus kategóriájába tartozik a fasizmusnak bármely kiadása, mert mindnek alapja a nacionalista önhittség, az összes többieknél különb nemzeti lé** és elhivatottság érzése, amely bent diktátort rendszerrel igyekszik ezt az összes többieknél különb nemzetiség egységét megvalósítani. Holott az akár fasiszta, akár nem fasiszta nációnál izmus, nemhogy elősegítene, hanem hátráltatja a belső konszolidációt, mert a más nemzetségeknél el lens zen vet szűk E mellett az ilyen államokon át mindig nagyobb a háború veszedelme, mint a nem ily jellegű államoknál, már csak azért is, mert a nacionalizmus túlhajtott nemzeti önérzete kihívást láthat más nemzetek részéről jövő olyan dolgokban is, amelyek válójában nem azok, mi mellett természetesen mindig kész a másikra fogni, hegy az akarta a háborút. Szintén rég elismeri dolog, hogy minden fajta .nacionalizmus ellentétben áll a ncm- xeljLöziséggeil, a nemzetek közti békés együttműködéssel. Erre az utóbbi időkben magában a Nemzetek Szövetségében is ismételten utaltak. Annak az általános káosznak, egymás iránti bizalmatlanságnak, legyeinek azok barátok vagy ellenségek, amely ma a nemzetközi viszonyokban megállapítható, legfőképen a nacionalizmus az oka. A Nemzetek Szövetségében tett több nyilatkozat szerint a szövetség fiaskójának és válságának a/, a fő oka. hogy az államok nem képesek a nemzeti önzés talajáról a nemzetközt szolidaritás színvonalára emelkedni. Akármennyire igaz is azonban, hogy a uaekmáiizmus több hátránnyal jár az illető nemzetre, mint amennyi előnyt jelent az számára, egyfelől a jelen minden visszásságáért és hátrányáért nem lehet a nacionalizmust okolni, másfelől nem helyes azt egyes elszórt jelenségekbe erőszakoltan bélén? agyarázni. Ami az elsőt illeti, a ma általános gazdasági autarkiáért nem lehet egyedül a nacionalizmust felelőssé tenni. Az au- tarkiát létrehozta egyszerűen a nemzetközi gazdasági életnek a háború alatt kezdődött és máig is fennálló szét züllése. A háborúval velejáró volt a kölcsönös gazdasági elzárkózás. A háború után pedig ennek fenn kellett maradni, mert így követelte egyfelől a nemzetek közti politikai bizalmatlanság, másfelől, mert minden nemzetnek a háborúban, felül- és alul maradiaknak egyaránt, gazdasági élete annyira lesülyedt, hogy kénytelen volt más nemzettől csak annyiban fogadni e! javakat (hacsak bizonyos javakra nem volt okvetlen szüksége), amennyiben maga is túladhat feleslegén annak a másik nemzetnek. — Ebben a helyzetben, amint mondottuk, e politikai feszültségnek is igeu nagy szerepe van. Hiszen látjuk azt, hogy a politikai közeledést a gazdasági kapcsolatok felvételével próbálják előkészíteni. Hogy a magával nem bíró, önhitt és öntelt nacionalizmusnak a teljes gazdasági önellátás felelne meg, az természetes. Csakhogy inig a uacíunalLs-j ta érzelemnek nincsenek határai, a gazdasági világ realitásainak nagyon Ls vannak, mert a nem nélkülözhető és belföldön fel nem található javakat a leghevesebb nacionalizmus sem fogja nélkülüzhetőkké és belföldön feltal álhatókká leírni, hacsak azokat — ami azonban aránylag ritka eset — uj módszerekkel nem tudja előállítani. Mindez nem jelenti, hogy a nacionalizmusnak az autarkiához semmi köze sem lenne, de mindenesetre téves annak bűnbakjául egyedül a nációnál izmust odaállítani. Kétségbevonhatatlan igazságok értékét nem szállítja le az, lm valaki meliletök elfogult nézeteket, tévtsuiokai hirdet, elhamarkodott megállapításokat tesz. De mindenesetre leszállítja ez az Írásnak, amelyben azok napvilágot látnak, az értékét. Ha va kunit kifogásolunk az egyik nemzetnél, akkor a tárgyilagosság azt követeli, hogy kifogásoljuk azt egy másik nemzetnél is és tagadó esetben hasonlóképen járjunk el. Az „eretnek magyarázatok“ Írója azonban ez ellen nem egy esetben vét. Elvetendő a nemzeti önteltség, a nemzeti élet minden megnyilatkozására a szuper!ativuszok használata, mert ez lehetetlenné teszi a szüksége« ünbiráJatot. Hiába ömleng az önelé- güfitségtől dagadó hazafi kebel például arról, hogy az ő országában mindenütt kitűnő autóutak vannak, ha a külföldi em- hírnek saját tapasztalatai alapján más a véleménye, lő1 éppen úgy nem lehet elfogadni a nacionalizmusnak erőszakolt kihá- mozását sem bizonyos jelenségekből. Mindenki tudja, hogy Anglia, a sok tekintetben mintaország, mennyire ragaszko- d k a hagyományokhoz, aminek nCm egy- szför bizarrnak mondható kifejezését láthajuk. Az is tudvalevő, hogy az angol államszervezet és jog legfőbb elvei alól furcsának tetszhető kivételek voltak és vannak részben ma is. Bizonyos azonban, hogy például az adósok bebörtönzésének egészen a múlt század hetedik évtizedéig korlátlan fennállása mellett is Anglia épp úgy az egyéni szabadság mintaállama volt. mint a közszabadságé; bár az általános választójogot csak a világháború utolsó évében (1918 február) hozta be. Azt is bajosan lehetne állítani, hogy Anglia nem volt alkotmányos ország az 1688. évi trónfosztó parlamenti határozat előtt is, bár az „alkotmány“ szót ez a határozat használja először az angol nyelvben. Nem lehrt tehát némely jelenségekből általános következtetéseket vonni, ha a hasannemü jelenségeknek egész légiója mást mond. A természeti világ törvényeit sem nebány jelenségből, hanem az egybehangzó jelenségek nagy szám áltól állapították és állapítják meg. Gangszierek a fegy házban A hősi romantika, amely még mindig körülveszi az amerikai gonosztevőket, mint ismeretes, veszedelmes csábitóerő a jellemgyenge ifjúság számára, hogy a törvényszegők pályájára lépjenek, üe hol vannak ma már azok a ,,nagyok“, akiktől pár évvel ezelőtt még egy egész állam reszketett és akiknek a terrorjának a polgárok szinte minden védelem nélkül érezték magukat kiszolgáltatva? Al Capone történelmi név lett, de a „gépfeggverrevoiver“ Kelig George, Bailey Harvey, Karpis Alvin is gyakran szerepeltek az amerikai lapok bűnügyi rovatában, mint nz „állam I. számú“ ellenségei. Szinte meglepi az embert, hogy ezek a gangszierek még ma is élnek. Mert hosszú idő óta nem lehet hallani a nevüket, mivel ezek a bandafőnökök a f egy ház falni mögött ülnek és csak egy kisebbszabásu yangszter, a büntetési idejének kitöltése után most szabadult Stevens O. D. híradása idézi őket újra emlékezetünkbe. Stevens az amerikai szövetség hires fegyházában, Alcaretz Islandben töltötte A 'v büntetését. Ezen a szigeten, amelyről a szökés lehetetlen, fegyencke- dik minden egykori „nagy“. Stevens elbeszélte, hogy azok a hírek, amelyek feyyenctársai gyűlöletéről szóltok Al Coponevel szemben, igazak. Al Capone többizben denunciálta őket s ezért a fegyencek többször elverték. Al Capone főfoglalkozása Alcatraz- ban, hogy a falakat mossa. Bailey Harvey a fegyenctelep konyhájában dolgozik, mint burgonya- és répahámozó. A fegyenceket 6 óra 30 perckor gongütés kelti föl s utána minden fegyenc kitakarítja celláját. Inspekció Után az étkezőterembe vonulnak a fegyencek, ahol tiz gázbombákkal és revolverekkel fölfegyverzett őr vigyáz rájuk. Az étkezés után munka következik 11 óra 40 percig, akkor 50 perc ebédidő s újra munka 16 óráig. Vacsora után 21 óra 30 percig égnek az elektromos lámpák. Aki jól viseli magát, időnként domi- nózhatik, kézilabdázhatik, sőt egy-egy szigorúan cenzúrázott filmet is megnézhet. Az engedetleneket sötét zárkával büntetik, vizen és kenyéren. Az élelmezés egyébként nem éppen rossz, de rettenetesen egyhangú. Az élet Alcatrazban mindenesetre borzasztó és sok gangszter, aki azelőtt erős idegeivel dicsekedhetett, szenvedett súlyos idegösszeroppanást. Ami pedig a* egyforma bírálatot és értékelést illeti, ha valaki úgy látja, hogy a hagyományokhoz való ragaszkodás dacára, Angliában nincsen nacionalizmus — mert ez utóbbi a nemzeteknek gyermekbe teg- sége, amire meglett nemzeteknek nincsen szüksége — akkor következetlenség, ha a saját hazájában némely családnévnek régies írásmódjából, a diszmagyarból és hasonlókból igyekszik a nacionalizmus meglétét megállapítani. A múltat illetőleg is bizonyára a leghelytelenebb utón jár az, aki a nemzet életében nagy szolgálatokat tett intézményeknek csak a visszásságait látja meg. Senki sem állítja például, hogy a régi magyar megyei rendszernek nem voltak visszásságai, hogy a régi láblablrór világ minden tekintetben ideális volt. De hová lett volna a szabadság a Habsburgok beolvasztó törekvéseivel szemben a megyék ellenállása nélkül? A Deák Ferenc tábla- birói mivolta sem von le semmit az ő nagyságából. Ha a náción álizmust az önkritikára való képtelenség jellemzi, akkor nem szabad feledni, hogy a régi magyar közéletnek nagyon is meg voltak a maga bírálói, amire nézve elég Széchenyit említeni. Egyáltalában nem az a mérvadó, hogy egy nemzetnek mely és minő gyengéi, fogyatkozásai vannak — mindegyüknek vannak — hanem az, hogy gyengéi vagy erőségei, jó vagy rossz tulajdonságai vannak-e túlsúlyban és minden rossz tulajdonságai mellett Ls ériéket jelent-e az a nemzet, az általános emberi haladás, kultúra és civilizáció, az ember eszméjének mérlegén, lévén csak az a „nemzeti“ valódi érték, ami érték mint „emberi“ is. Olyan témával való foglalkozás, aminő a nacionalizmus, sok lemondást vált ki még akkor Ls, ha a témával foglalkozó teljesen elfogulatlan, amit ivem mindig lehet mondani az eretnek magyarázatok írójára. Semmiféle nemzetiségű és világnézíetü történetiró nem mondotta még a tatár és török ellen hadakozó magyar nemességről, hogy' az a harcot csak úri passzióként űzte, sportként, mint ma a vadászatot. Ez valóban eretnek megítélés, mert szembeszáll a történelem általános megállapításával. Ha valahai, éppen a nacionalizmus magyarázatánál kell óvakodni minden túlzástól és elfogultságtól, mert különben a magyarázó ugyanabba a hibába esik, amelyet jogosan vet a nációnál izmusnak a szemére. Ennek követelésére legtöbb joga a kisebbségeknek van, mert a kérdés első sorban őket érinti, a joggal kifogásolt visszásságokat főleg ők érzik mindennapi életükben. CONTINENTAL SZÁLLODA (Budapest, VII., Dohány - utca 42.) A főváros középpontjában, mindenhez közel. 100 szoba Hideg-meleg viz, központi fűtés, garázs a házban. Kitűnő étterem! Szolid árak, figyelmes kiszolgálás! Finom családi szálló ! ilavi 40 lejért olvashatja az összes líÖEiyvujdonságokaá az Oíenzék köicsönkönyTiárábj», C:íi|, Piéta Unirii. Városunk íe •• >no de zise bl» és legdnsabbsn leî- szere!f 5DÖ9 kötetes magyar ki>5- csörckönyvtára. Havi 40 lejért rűntlennáp cserélhet. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiáll tásban 240 lejért kaphatók az ELLENIEK könyvosztályában Cluj, Piala Unirii. tJ
