Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-25 / 299. szám
Î936 december 25. ELLENZÉK 1 DEMETER BÉLA 4 faanssyivániai Széciienyí Gróf fefiltó Imre sjr?repe a Gazdasági ügyied eajjjâszăi]<edéséLen Az egymást követő hétköznapi események valósággal kilendítettek saját érdeklődési körünkből. Lefekvés előtt megszólal tatjuk a rádiót, hogy pontos és részletes képet nyerjünk. a salamancali ütközetről, vagy arról, hogy Simpsonné hogyan töltötte canoesi villájában az éjszakát. — Már eljutottunk odáig, amikor teljesen közömbössé vált a holnap kérdése, egyszóval megfeledkezünk önmagunkról. A magyarság azért mégis a Dunamedenoébern él s a britt világbirodalom közjogi válsága bármennyire is érdeklődésre tarthat számat, azért korántsem befolyásolja megélhetésünket. A hétköznapokat tehát a külvilágnak ajándékozzuk s csak az ünnepek fölött rendelkezünk korlátlanul, amikor nincsenek lapok és eseményszom- junkát nem tudjuk kielégíteni. Szóval akaratlanul is kénytelenek vagyunk saját magunkkal, belső ügyeinkkel törődni. Ilyen körülmények között szinte természetesnek tűnik fel, hogy' részben elhaj- lunk a külvilágtól és vlisszalendüQünk azokra az ősi rögbikre, amelyek végeredményben egyedül biztosítják fennmaradásunkat. A transsylvániai magyarság egyik sajátságos vonása az, hogy nem szeret visszaemlékezni. A mult tapasztalatai korántsem bírnak elölte olyan érteikkel, hogy azokból tanulságokat vonna le és egyben megrajzolná belőle a jövő légies kontúrvonalait. A múlt század olyan emberi értékeket dobott felszínre, amelyekről köt élességünk néha megemlékezni. Átlapozva az immár poros könyveket, számos rendkívül figyelemreméltó és tanulságos elgondolásra és tényre bukkanunk, amelyek számunkra időszerűbbek az angol király házasságánál is. A mult század elején hatalmas lendületet vett a transsylvániai magyar építés. Intézmények születtek, hogy a tömegigényeket kielégítsék. Napjainkban, amikor hosszú vajúdás után végre megállapítottuk, hogy a magyarság legfontosabb célkitűzése a gazdasági szervezkedés és megalapozottság, nemesük históriai szempontból tanulságos visszatérni az időszerű kérdések gyökeréig, hanem kötelességünk is. 4 magyar élei bizáosiié'ka: a fedi A magyarság megélhetését évszázadokon keresztül kizárólag a föld biztosította. Ma is egyetlen szilárd alapunkat képezi s így természetes folyamatnak tekinthető, hogy az ember elsősorban a kenyérre gondol és csak azután következnek a többi kérdések. A XIX. század elején, mintha világosabban látták volna a magyarság helyzetét és alaposabban dolgoztak volna a korszerű intézményeik megteremtésén. A korszerűséget nem meghatározott időben értjük, hiszen egyetemes követelményeknek feleltek meg, olyanoknak, amelyek ma hatványozottan állanak fenn. A Transsylvániai Gazdasági Egyesületet is abban az időben alapították. 1844 január 5-én jelent meg gróf Teleki Domokos felhívása, vagy eredetű nyelven: „Felszólítás egy gazdasági egyesület létesítésére.‘‘ „Egy gazdasági egyesület felállítása sehol sem mutatkozik hasznosabb, sőt sürgető- sebb alakban, mint korunkban, melynek eddigelé csaknem egyetlen iparágát a földművelés és az ettől elváIhatatlan állattenyésztés teszi, s mely ezekben még annyira hátra van. (Már pedig valamint jelen kö- rülmény efnkhez képest még hosszasan, csupán ez iparág fogja tehetni nemzeti szorgalmunk főtárgyát, úgy egyedül ennek föl- virágzása nyomán remélhetünk ipar magosabb fokozataira juthatni, mert gyáriipar és kereskedés földművelésnek már bizonyos kifejlettségét múlhatatlanul feltételezi s ez azon egyedüli alap, melyen azok felváirágoz- ni képesek. Ez általányos törvénytöli eltérés a közgazdasági jelenetek legritkább kivételei közé tartozik.“ Imié, mennyire átérezték a gazdasági szervezkedés fontosságát az akkori idők sajátságos nyelvezetével, milyen tömören fejezték kíi a nagyhorderejű elgondolásokat. A Gazdasági Egylet 1844 március 4-én alakult meg. Elnökn-eík ifj. gr. Bethlen Pált, al- elnöknek pedig gr. Mikes Jánost és Kabos Dánielt vállasztották meg. Jellemző a komoly munkára, hogy már 1845 május 2-án szarvasmarha kiállítás volt Christur-on. — Ugyanaz év július 29-én próbaszántás. — Megszervezték a lóvásárokat, a várostól megvették az Ass zu patak nevű birtokot és 80 arany pályadijat tűztek ki egy olyan munkára, mely a tagosítás előnyeit biztosítja. A gyönyörű alkotó munkának azonban egyidőre a szabdságha-rc vetett véget és csak évek múlva sikerült életrekelteni a fiatal egyesületet. »4* isteni «jondívsseíés—.« Az újjászületést a második alapításnak lehet tekinteni. A feljegyzések is erről tanúskodnak. Finály Henrik „A Transsylvániai Gazdasági Egylet Monográfiája“ cimü munkájában ezeket írja: „Az Isteni gondviselés különös és kiváló kegyének lehet tekinteni, hogy ebben a szomorú korszakban, amelyben, az erőszak utján alapított kormányhatalom előtt, élő magyarnak lenni ;s már bűn volt, egy olyan férfiút adott, nki ritka bölcsességgel és mélyreható belá- iássál nemcsak fel tudta fedezni azt az ösvényt, amely a minden oldalról fenyegető veszélyek között is nyitva maradt a leik; szemei előtt lebegő szent cél: hazája és nemzete haladása és boldogulása felé, hanem szilárd elhatározással rá is lépett ez ösvényre és ritka tapintattal egybe tudta gyűjteni azokat a tényezőket és erőket is, amelyeket ez ösvényen előrevezeni és vezér- sége alatt a közjóért működtetni jónak látott. Ez a férfin gróf Mikó Imre volt.“ 1854 február 26-áira összehívták az egylet tagjait, hogy meghatározzák a jövőbeli terveiket. Ifj. gr. (Bethlen Pál lemondása folytán megüresedett elnöki tisztséget gr. Mikó Imrével töltötték be, aki egyike volt a mult század legnagyobb magyar társadalmi reformereinek. Aki átolvassa az Irányeszuié- ket, önkéntelenül is arra gondol, hogy a jelenlegi társadalmi helyzet kritikájáról s an- annak helyes urairól van szó. Az idő kereke egy pillanatig sem szünetel, s csak a társadalmi kérdések megoldása késik. Az EGE elnöke teremtette meg a Muzeumegy- letet és a magyarság csak a legnagyobb tisztelettel és megbecsüléssel gondolhat visiz- sza a hatalmas alkotóra. Súlyos időkben vette át a Gazdasági Egylet irányítását és sikerült megbirkóznia az összes nehézségekkel. Finály szerint abban az időben a nemzetre erőszakolt, minden vonatkozásban idegen s főleg nemzetellenes kormány gyanakvó vodt s minden olyan mozgalom, mely az egyesületi működés céljait szolgálta, politikai elbírálás alá tartozott. Minden eszközt felhasználtak a magyarság letörésére és csak az tudott magának a kormányhatalom felé érdemeket szerezni, aki árthatott az egyetemes magyar érdeknek. Mikó Imre gr. kiváló egyéniségének tulajdonítható, hogy úgy Bécset, mint Siibtiut sikerült megnyugtatnia és a magyarságnak megjelölnie azt az utat, amely az összeütközések mellőzésével komoly eredményekhez vezet. Ask elképzeli tfesrvek válnak Az egylet zilált pénzügyi helyzetét teljesen rendezte és hatalmas összeget ajándékozott a köznek, hogy a Gazdasági Egyesület útjában álló utolsó akadályokat is elhárítsa. Különös súlyt helyezett a gazdasági gépek beszerzésére, a szőlő- és gyümölcstermesztésre. A késői utódok nem is sejtik, hogy miiilyen alkotások fűződnek M/k6 Imre nevéhez. A Gazdasági Egylet többszöri sürgetéséig kezdték meg az Oradea—Brasov-i vasútvonal építését. Gazdaságából egész Transsylvánliát a legnemesebb gyümölesés szőlőfajokkal látta el, különös súlyt helyezett az állattenyésztés kérdésére, transsylvániaszerte jutalmakat osztott ki a legjobb tenyészállatok és fejős tehenek tulajdonosainak, az apaállatok beszerzésének megkönnyítése céljából szorgalmazta a turdai bilkumevelő telep megalapítását. Pókháló festmény Álljunk meg csak egg szóra! Idáig is hallottunk már sokféle csuda- bogárról, amit az emberi akarat és türelem hozott létre, mint a rizsszemből kifaragott pöttömke szobor. Hüledeztünk, mikor egg nagyon ráérő hollandus apró betűkkel levelezőlapra leírta az egész Robinson Crusoét, sőt még maradt is némi üres hely a papiroson. Aztán olvastunk müvészlelkü fodrászról, aki levágott szakáiból szőnyeget szőtt, de a mostani hir mindennél jobban elképeszti az embert: Szodan Jusztinusz bécsi festő — pókhálóra fest! Műtermében húsz remekművet találtak, amelyek mindegyikét négyöt hét alatt pingálta a mester. Hm, hm... Hát ez nagyon szép dolog. Mert pókhálóra portrét festeni, ehhez nemcsak művészet, hanem hatalmas türelem, is kell, lévén a pókháló eléggé gyenge alapzat. Nem mondom, amikor a mennyezetről akarjuk lesöpörni , akkor ugyancsak szívós és falhoz makacsul ragaszkodó anyagnak bizonyul, de festeni rá... az már kunszt! Nem csodálnám tehát, ha Szodan mester borsos árat fizettetne finom akvar el jelért. Az ember felakasztja szobája sarkába a pókháló festményt s amikor á vendégek gyanús szememéi kezdenek pislogni a rendetlenség miatt, csendes büszkeséggel megjegyzi: „Mit szóltok az uj pasztellemhez, ami a trafóig ári csatát ábrázolja. Egy pók és Szodan művész készítette.“ Bizony, ez nagyon előkelőén fog hatni, pláne, ha tovább fejlesztik e művészetet. így lehet majd babszemre kisebb méretű freskót pingálni, cseresznyemagból egy hatalmas szobor mását kifaragni, fog piszkál óból obeliszket készíteni s tán akad egyszer festő, aki szőke hajszálra ráfesti a Feszty-körképet. Csak türelem kell hozzá, tessék elhinni. Részemről már most szívesen felajánlom a bécsi művésznek a szobámban évek óta lógó három impozáns pókhálót, fessen rájuk tájképet, vagy nagyobb csatajelenetet, de siessen, mert a jövő héten nagytakarítást akar rendezni háziasszonyom. Szegénynek nincsen érzéke a művészetek iránt. csikótelepet létesített. Az 6 munkásságának eredménye a clnj.monostori gazdasági tanintézet, a jelenlegi Gazdasági Akadémia és az Aind-i v ine el térképezde. Felkarolta a cukorrépatermelés ügyét. Erről a kérdésről saját költségén könyvet Íratott. Törvényjavaslatot dolgoztatott ki a birtokrendezési ügyben és ennek köszönhető az 1880. évi XLV. t. c. megalkotása, mely megkönnyítette és elősegítette a transsylvániai tagosítást. 1873-ban Becsben saját költségén a transsylvárnai gazdasági terményeket kiállította és a gazdasági viszonyokat megismertette. 1872. óta bevezette Transsyl várnában a gazdasági vándorgyűléseket. Mint az aiudi Bethlen-'kollégium főgond- noka, egyházi és kulturális téren éppen olyan szívós, áldozatkész támogatója volt minden igaznak, mint a többi munkaterületeken. Hatvan évvel ezelőtt, 1876 szeptember 16-án hunyta le szemedt; de előre meghatározta azt az utat, amelyen a transsyl vániai magyar társadalomnak haladnia kell. Vázlatosan emeltük ki működésének főbb vonásai. Elgondolásai határozottan időszerűek és aimikoT a kisebbségi helyzetbe került magyarság, a kisebbségi népek egyetlen, törvényszerű útjára, a gazdasági szervezkedésre és megalapozottságra törekedjék, vissza kell tekinteni a múltba. A rendkívüli idők nagyvonalú vezetőembereket igényelnek. A Transsylvániai Gazdasági Egylet olyan nehéz időkben választotta meg elnökének Szász Pált, mini 1854-ben gr. Mikó Imrét. Mind a kelten főgondnoki szerepet öltöttek be az aiudi >B ebi en-'kollégiumnál. Abban az időben gazdasági problémák tömöritették a transsylvániai magyarság vezető értelmiségét. Az E. G. E. ma szintén mozgalmat jelent, olyan életmegnyilatkozást, amely létkérdésünket jelenti a szó igazi értelmében. A karácsony könyvszenzációja! Gulácsy Irén: NAGY LAJOS KIRÁLY. Hatalmas történelmi regény, 3 kötet, 900 oldal. Ára 43‘2 lej, vászonkötésben 648 lej az Ellenzék könyvosztályában, Chij, Piaţa Uniri-. Vidékié azonnal szállítjuk utánvéttel is. Kéri a könvvszenzáeiők jegyzékét.
