Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-25 / 299. szám

* WLEBNZ8K / 9 3 6 december 2 3. Kossuth Lajos az Í832-í836-ihi országgyűlésen Száz esztendővel ezelőtt}, 1836 május haviban zártu be V. Ferdinánd magyar ki­rály az 1832 december 16-ra összehívom: pozsonyi országgyűlést. Éjikor jelent meg Kossuth Lajos „Országgyűlési Tudósítások“ omü kéziratos lapjának legutolsó száma is, melynek legelső száma 1832 december 17-én, az országgyűlés megnyitásával egy időben látott napvilágot. Ennek az igénytelen ki­áll] i tás u irot.i lapnak, országgyűlési újságnak megjelenése, a Koitsuitih Lajos dicsőséges po­litikai pályafutásának a kezdetéi jelenti. Kos­suth 1832-ben, lapja első száma megjelené­sekor 30 esztendős vök. Élete végén, 92 esztendős korában is szerettette! és büszke önt.udaitlail gondotlt vissza az 1832-i pozsonyi országgyűlésre. Országgyűlési Tudósításai bölcójcre, mint politikai és államférfiul, sze­replésének a kezdetiére. Mindjárt a budai fogságból való kiszaba­dulása után alig pár héttel, 1840 junrus 9-én, Pest vármegye közgyűlésén köszönetét és háláját teje7.i ki a vármegye követe s egy­ben a megye Karai és Rendei iránt is, kik ügyét az 1839—1840-á országgyűlésen oly meleg szeretettel karolták fel. Ebben a be­szédében mondotta a röbbek között a követ­kezőket: Közel nyolc éve (rttehát 1832) tc- kinteues Rendek, hogy im az országos nagy szükség érzete felejtenem hagyd erőtlensége- met s engem az érdemtelen, hír s névtelen homályos polgárt késztette, hogy megkisérti : em 3 töretlen pályát egy niagy cél felé. A pálya nehéz volts göröngyökkel s tövisekkel :öl)t, előliem semmi törésj, semmi nyom... Én megizzadtam pályám homokát... s tapaszta- lék bőven megtámadást a nyílt erőszaktól a söoét rágalomig.“ Világos célzásit tel; az 1832-ik esztendőre, 1851 december 27-ikén, karácsony harmad­napján az Északom erikái Egyesült-Államok Baltimore városában hirdeti, hogy az orosz és osztrák elnyomás miatt az európai sza­badság veszedelemben van s Washington nemzetét hívja fel a magyar- és világszabad­ság védelmére. 1880-ban pedig, Iratai francia kiadásának előszavában szintén világosan céloz az 1832- iki szereplésére, mint politikai pályafutásának a kezdetére, midőn azt írja, hogy ,,f él század­dal ezelőtt“ midőn átléptem a közélet kü­szöbét... küzdöttem ég szenvedltem, hogy megszervezzem po:gánlársainrmak a szó. és tolbzabadságál; fejlesztettem és buzdítottam a demokratikus szellemei“ Az 1832—1836-iki országgyűlés egyike volt az 1825—1848 között lefolyt u. n. re­form-korszak legnevezetesebb országgyűlé­seinek. Több mint negyven esztendő óta ha­logatják a legfontosabb nemzeti reformok megvalósít ásás, ezért az 1832—36-ikll or­szággyűlésre megvi 1 osztottak és Pozsonyba küldötték a nemzet szinejarvát, mint ország­gyűlési követeket. Ezen az országgyűlésen jelent meg szülő­vármegyéjéből, Zemplénből Kossuth Lajos is, mlinít, a távollevők követe, (abiegatus sbsen- íawnX báró Vécaey Sámuelnek s még egy pár zempdénarssgyei nagybirtokosnak a meg­bízásából. Kossuthot Pozsonyba indulása előtt Ló- nyay Gábor deregnyői nagybirtokos kénbe, hogy Pozsonyból, hetenként egyszer levélben tudósítása az országgyűlési dolgokról' és költ­ségeire havonkénti 10 frintot ajánlott fel. Soós János, báró Vécsey Pál, a megyei sza­badelvű ellenzék vezérei ugyancsak ilyen ajánlattal! fordultak Kossuthoz és hasonló anyagi fölcéiielek mellett, ők is előfizetők lettek. Ezután még Sátoraljaújhely!, Sárospa­tak és Tállya városok fizetitek elő a levelekre. Kossuth Pozsonyban, 1833 januárjában, egy kerületi ülésen egy országgyűlési hírlap szükségességét fejtegette, javaslatát azonban a többség nem, fogadta el. Ö tehát folytatta a már megkezdett kéziratos Tudósításait. 1833 tavaszán arról értesíti Lónyay Gá­bort, hogy a haza minden részében,, sőt még Becsben is, mennyire érdeklődnek levelezése tránt. „Nem hiúság szüli örömem — írja —, hanem azon meggyőződés, hogy nemzetiem a tespedésnek mély álmából fosván csakugyan ébredez... A nyilvánosság hiánya érzetének ébredésér látom én azon részvétben, melyre tudósításaim méltathatnak, nevelik ezen szük­ségérzetéi! maguk tudósításaim... a szükség­nek ezen: érzete ki fogja vívni a szabadsaj­tói!.“ Ilyen előzmények után s ilyen körülmé­nyek között kezdette meg Kossuth La jos, pri­vát levelezés alakjában az országgyűlési ese­Irta: BODROGI JÁNOS menyekről szóló kéziratos íudásitávai szét1"*" küldését. A XlX-ik század első felében a sujtóv iszo­nyok Magyarországon nagyon bizonytala­nok és rendezatllenek voltaik. A bécsit kor­mány — különösen a Martmovics-féle öszr szesküvés vérbefojti'ct ótu — a legteljesebb mértékben gyakorolja a cenzúra jogát. A francia forradalommal kapcsoltaiba rombo­lások és háborúk valósággal idegessé tteuték a ,:t mona rch la vezetők öro t. Ez a magyarázata annak a kimólictlen ter­rornak, amelyet; különösen Sedlniczky rend­őrfőnök deputed életbe, nemcs.uk Ausztriá­ban, haniem a birodalom minden részében. Nincs biztosivá se a szó, sc a töll szabad­sága. Szépirodalmi és tudományos időszaki sajtóbermékek, egyházi és gazdasági lapok még meglehetős számmal vannak a század első negyedében rendszeres, önálló poli tikai hírlapokról a cenzura miaut szó sem lehetett. Ezen a hiányon gróf Széchenyi István akart segíteni egy uj lap alapításával, melynek szerkesztőjéül sikerült its megnyernie Kis­faludy Károlyt. A lap a *. Jelenkor“ vöt4 melynek szerkesztésére az engedélyt Lajos fő­herceg meg is adta, Pesit vármegye ajánlatára Kásfaludynak, a'ki azonban, még mielőtt megkezdhette volna a munkát, hirtelen meg­hald. Az engedélye, később Helmeczy Mihály kapta meg s a lap 1832 elején hetenként két­szer — szerdán és szombaton — cgY'^y ívnyi terjedelemben jelent meg. De a köz- szükségletet egyáltalán nem elégjdi ki, mert nagyon érezhető raj1,la a cenzura hatása. Po­litikai vonatkozású kérdés például csak olyan kerülhetett bele, mely a budai, vagy a bé­csi cenzúrán már ment keresztü . A pozso­nyi országgyűlésen tárgyalt politika kérdé­sek Lm er-térését a cenzor csak röviden en­gedte. Ezek a rövid cikkek egyáltialán nem tájékoztatták a közönséget az országos érde­kű poli tikáé kérdésekről s igy nem járul hato­tok hozzá egy egységes közvélemény kialaku­lásához. Ugyanakkor a külföld.; pOLitikai dol­gokról hosszú, hasábokra terjedő cikkeket is irhatliak. Az országgyűlési újság szükségességét az 1830-iki szeptemberi, egyik kerületi ülésen gróf Andrássy György tornah követ indbnvá- nyoztla. A Rendek foglalkoztak is a kérdés­sel, de eredményt nem tudtak elérni. Az 1832 december 22-iiki kerületi ülésben ismét gróf Andrássy György hozta elő az ügyet s a december 24-ikii és 26-ikd ülések jóformán csak ezzel a fon'.tos kérdéssel foglalkoztak. Az eredmény azonban ismén elmaradt. Ezalatt a Kossuth Lajos Országgyűlési Tu­dósításai — 1832 december 17-ike óta — pontosan jelentek meg hetenként kétszer s részletes és mindemre ikáoerjedő hiteles ada­tokkal tájékoztatták az ország Lakosságát az országgyűlés tárgyalásairól. A Lap nyomán aztán egészséges és egységes politikai közvé­lemény kezdetit kialakulni. Kossuth levelezéséhez nem kért senkitől semmiféle engedélyt, hanem airra támaszkod­va, hogy a privát levelezés minden állam­polgárnak eHdegenithetellen joga, irta, dik­tálná és másolitütta tudósításait s nemcsak fé't- víiiágasi'tásc akant Kossuth lapjával elémti, ha­nem azt is akarta, hogy a tisztán látó és a felvilágosodott közvélemény, az egész nem­zet szilárd akaratává erősödjék és ez az aka­rat legyen képes majd a (legszentebb nemzetn jogok visszaszerzésére és klivivására is. A legnagyobb figyelemmel kísérte az ösz- szes országgyűlési tanácskozásokat. Nem volt könnyű feladat, mert a gyűléseknek négyféle faja is voll: kerületi ülés, a korok és a ren­dek országos ülése, a főrenddk ülése éa a ne­gyedik, az úgynevezett vegyes vagy elegyes ülés. Ha valamelyik gyűlésen nem lehetett je­len, megbízott vaaki-q, hogy a gyűlésről is­mertetést írjon. Elkérte s fölhatsznáílta a kö­vetek és a főrendek országgyűlési beszédeit is. Báró Wesselényi. Miklós a gyűlések köz­ben, vagy a gyűléseit után maga kereste föl Kossuthot s úgy adta, át neki beszédeit. A lap szerkesztésére vonatkozólag az alábbi, igen érdekes fárjegyzéseit találjuk. „A zajt kerültem. Társadalmi összekötteté- 'sem a főrendek közt báró Wesselényi Mik­lósra és gróf Andrássy Károlyra (Gyula gróf atyjára), a másik táblánál nehány követre voltak szorítva, azokkal is ílegtöbbnyine csak ebédnél, vacsoránál találkoztam, mert Or­szággyűlési Tudósításaim sok dolgot adtak. Nem értettem a gyorsirászathoz, csak kö­zönséges .írással tettem az ülések alatt jegy­zeteket . . . jegyzeteim amolyan csontvázánk voltak, melyre testet rakni az emlékezőte­hetség feladata volt. Hát biz ’»'ti, Ima nem is voltam volna magányt kedvelő „insocitt- bilK“ medveberinészetü, (mindig az voltrwn) nem igen értein volna reá társaságira ve­gyül Imi . . . Nem is találkoztam soha senki­vel, oki szemein ne vetette voll inja, hogy hűtlen „reporter“ vagyok, nem is vethették még a kormánypártiak sem, inert noha igen terrné- szetesen miniden rok mis zen vem :i szabadelvű ellenzéki szónoklatokhoz vomzotrt, nem vesz­tettem szem elöl, hogy kötelességem hű ké­pét adni a tanácskozásoknak.“ Az ország­gyűlési ifjúság tagjai közül maga köré gyűj­tötte azokat, akiknek jó írásuk volt s akik a másolásra vállalkoztak. A leirt példányokat átolvasta, javítót to, hogy hibátlan példányok kerüljenek előfizetői kezei közé. Az országgyűlésen elhangzott beszédeknek legnagyobb része rögtönzés volt, ezeket te­hát csak Kossuth mentette meg lapja által az utókor számáar. Gróf Széchényi István is pl.-még a legfontosabb kérdések tárgyalásá­nál is a legtöbbször rögtönözni szokott. A lap szerkesztésével elvállalt kötelezett­ségét igen fontosnak tartotta. „Engem kötve tart Pozsonyhoz a becsület, — Írja báró WeseJényi Miklósnak 1833 szept. l én — Országgyűlési Tudósitá.saim iránt folyvást tart a közönség részvétele. Levelezőim szá­ma folyton-foJyvást inkább nő . . . összeszed­tem keservesen összezsugorgabott filléreimet, elkövettem mindent, amurit lehetett s im biz nap óta egyik szobámban a lythognafikus prés immár szüntelen mozgásban van, — a G9-ik számtól o 73-ikig tudósításaim Ivtho- graifiirozottak. Aggodalma, hogy Weselényihez irt leve­lében azért aggódik, hogy lefoglalják litho- gnafiáját, valóra vált. A kormány utasította gróf Zichy Ferenc fölovászmeslert, hogy a lytbog rafiát foglalja le. Kosisuth a parancs­nak rögtön eleget is tett. Az ellenzéki köve­tek közül sokan biztatták Kossuthot, hogy az egész dolgot, mint sérelmei vigye az ország- gyiFés elé, vagy hogy lapját a rág: módon ezután is adja ki. Kossuth ez utóbbi taná­csot fogadta el. A lap belenként kétszer jelent meg. Há­rom és fői esztendő alatt alig néhányszor fordult elő, hogy valamelyik szám 1—2 na­pig késett s ez is csak technikai okok miatt. A lapok nagyobb negyed rét alakúak, sokféle áTátssal, mindenük szám más és más kézzel irva. A legtöbbször nagyon süni és tömött: az írás, a papirosban is takarékoskodtak, de a formát és a keretet megtartották. Az egyes számok 8—12, ritkáin több oldalra terjednek, legnagyobb részük 8 oldalos. .Az Országgyűlési Tudósításokban csak az országgyűlésen, a kerületi ü-'ésen és a főren­dek ülésén elhangzott beszédeket közölte, igen sok esetben szabatosabban és világosab­ban. A lap nagyon megnyerte a tetszést s az egész országban igen szívesen fogadták és olvasták. Kossuth lapjában ugyan a saját né­zetét nem fejezte ki, de az!ért tisztán ki lehe­tett venni a közölt szövegből., hogy szívvel- lélekkel a liberális eszméknek és a haladás­nak a barátja. Nagy előszeretette1 és részle­tesen közölte a liberális szónokok beszédeit. (Wesselényi Miklósnak, Deák Ferencnek, Beöthy Ödönnek, Kölcseynek éls a többi ve­zetőknek beszédeit.) Horváth Mihály egyik Genfben megjelent munkájában Kossuth híres lapjáról a követ­kezőket írja: „Az Örszággvülést Tudósítások, melyeket egy sereg if jú tollúba mondva szer­kesztett, ügyesebb kezekbe nem kerülhettek, volna. A nálunk edd igeié még szokatlan élánikségü Irályban, szikrázó szellemmel s el­ragadó ékesszólással kiállított lap, a radikál- reform iránvnalk, azt terjesztve, szilárdítva, nagy lendületet adott,“ A kormány, látva a nagy érdeklődést, mindent elkövetett, hogy a lap terjesztését megakadályozza. A várme­gyéknek megtiltják a lap megrendelését, a postahivatalok utján pedig csaknem lehetet­lenné tették amnjak szállítását. A vármegyék azonban hajdúikkal küldették el a szomszéd vármegyékbe. Sarkad! Nagy Mihály jurátus s az ország- gyűlési ifjúságnak együk vezetője az 1832— 1836-iki országgyűlésről nehány érdekes föl­jegyzést örökített meg naplójában. „Divatba jött azon országgyűlésen — írja Nagy Mi­hály — eleve kidolgozott, hosszú beszédeket tartani. Hallottunk gazdag, de különben, gyenge fejű ifjú követektől remek munkákat szavalbalni. Látszott, hogy nem önerejükön Az ember legtzuuere- nebh la/átcjfága. mclyr minden más élőlény fölé helyezi, *pcn • fejért agy j dt gre ruűze r éh ez kötött am; képér hogy szellemével legyőz«« az anyi^ot (:% uralja, «V. örök mindcitség világát, átfogó hsucílnwt. de c?«k addig, míg életvitelébe au alattomos beo-g- ségek be nem lopóz/nuk, u, m ideges gyomorbaj, béhzavarok, álmatlanság, szédülések és egyéb ki* szá m i Eh ata<uL n rriegn y 11 vá n u! ásó k. A világhírű arncr.(kAi Gos'lro D. gyógynövény kivonatával készül éj* olyan baflÓMiytgokat tar­talmaz, hogy úgy a belföldi, mint a ku földi kór- lmrz-kbin rendkívüli eredményeket értek cl fenti megbeteged éscLnél. Gas ro D. kapható az ország öszzes gyógy- szerti'iraiban és drogériáiban, vagy postán meg­rendelhető 130 lej utánvét rncÜett C'ószár E. gyógyszertárába. Bucureşti, Olca Victoriei 124. szántainak s a közhit azt tartotta, hogy Kos- MiLh ké&7,itgetd azokat. Ez annyival h hetőbb lett, mivel az Ily kövekk körülié kitűnő ba­rátsággal forogtak s ha néha maguk fejétől őss'zefüggertieaiül adták elő véleményeiket, az a Kossuth Országgyűlési Tudósításaiban bővebben, szabatosabban jelent meg.“ Az orszttgg^-ülés vége felé Kossuth szép tajtékpipákkal jelent meg a haiászkapuj ká- véházhan, ahová a követek látogatni szok­tak. A pipákra az ajándékozó követek nevei­ket vésették be. Bezerédy István tolnai kö­vet, Kossuthnak jó barátja kezdette meg az ajándékozást s folytatták azok, kikről az volt a vélemény, hogy Kossuth-tal készítte­tik beszédeiket. A pipagyüjlemény megért egy párezer forintot. Kossuth szerette a sakkjatékot. Mindig tá­madott. lépteit határozottan tette. A lovak használatában nem volt párja. M ínéi inkább közeledett az országgyűlés vége, annál inkább erősödött a Fberá’is esz­mék hatása országszerte. Kossuth rendületle­nül hitt a magyar ügy vé gleges diadalában. PuÜszky Ferenc írja, hogy De/k Fenenctől hallotta, hogy Kossuth esténként lakására kisérte őt és beszélgetés közben bizalmát fe­jezte ki hazájának nagy jövőjét illelő'eg. Kossuth lapjának legutolsó számát, a 345- iket már Pesten szerkesztette, ahová Po­zsonyból való eltávozása után ment. Ebben írja. hogy csak a búcsú szavak jegyzi föl tehát még. melyeket Kajdátsy Ferenc moso- ni követ és Bártzay József tolnai követ el­nöksége alatt 1836 május 2-ikán, reggeli 9 órakor tartott kerületi ülésen Kajdátisy, mint egyik elnök intézett a rendek!tez. Annyi 'bizonyos, Kossuth lapja volt a sza­badelvű. demokratikus ás nemzeti eszmék­nek az egyetlen hirdetője, melyek 12 esz­tendő múlva, az 1848-lki alkotmányban ju­tott diadalra. Kossuth „Oi-szággyülési Tudósítások“ cí­mű lapjából egyes részleteket közöltek. Az anyag legnagyobb része azonban még ma is ismeretlen. 12 esztendő múlva itt van az 1848-iki ese­ményeknek százesztendős évfordulója Az életrajz megi-naírása kötelesség volna s azzal egyidöben meg jelen hetmek az „Országgyűlési Tudósítások“ is. Ez a munka összesen 345 számot tesz ki s csaknem 3000 nagyon tö­mötten Írott, nagy negyedrét oldalra terjed. Kinyomtatva körülbelül 4—6 vaskos kötetet tenne ki, de a történetírás is gazdagabb len­ne egy nagyérl'ákü forrásmunkával. Árak fűzve értendők. Van kötve is, kö- tetje 35—45 Lei tötib! ttel Fejtő Ferenc: Érzelmes utazás — — 72 Paul de Kruif: Az éhség legyőzői — 145 Kertész Erzsébet: Júliusi szerelem — 50 S. Maurham : Egy levél megrezdüi — 50 Alice Hobart: Lámpák a sötétben — 50 Hergesbeimer: Merített rózsa — — 50 Szőnyi Zoltán: Telibo'd — — — — 50 Lulofs Madelon : A másik világ I. II. — 100 Burroughs : Tarzan az őserdőben — 63 Andai Ernő : Soha ilyen tavaszt — 66 S.efan Zweig: A rendőrminiszter — 66 Horváth—Németh : A k^gyenc. (Gróf Teleki László élet'') — — — — 126 l Sinclair Lewis : Pillék a ldmpafényben 126 Mécs Alajos: Az ismeretlen Japán — 126 Gergely Márta: Szolgálni jobb — — 92 Pánfjorov: Ég a Volga — — — — 99 Burroughs : Tarzan és a törpék-------- 63 Kovrig János : Elsőosztályu fedélzeten 66 Strachey: Erzsébet és Essec 264 oldal 66 Victoria királynő 344 oldat — — 66 Zweig Stefan : A lélek orvosai — — 125 Emberek — — — — — — — 95 Marie Antoniette (3-ik kiadás) 99 Lepage-nál, Glní Postán utánvéttel. Utalva portómentesen. Kérjen teljes jegyzéket Lepage-tól, Clu'. LLOS Ardeal legelegánsabb, legelőke­lőbb uriüivat és angol szabósága 0RÜDEÍ1—TlffliSOÜR

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents