Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-25 / 299. szám
7 9 3 6 é fi r 9 m A ér 29. vziBNznrc 3 SZERENCSET patkó HOZ A szent ünnepek alkalmából a BOURJOIS cég, egy patkóalaku dobozban elhelyezeti, bájos üvegcsében bocsájija előkelő és hűséges vevőközönsége rendelkezésére, az elragadó finomságú „SOIR DE PARIS" „MON-PARFUM" iparfűmöket. Ára : Lei 115,— BOURJOIS PARIS Barátság Irta: BETHLEN MARGIT A barátság szó egyike azoknak, melyeket leggyakrabban alkalmaznak helytelenül. Tártán csak a szerelem szép és nagy szava vetél- ikedhecik vele ezen a téren. — ki az a magas, szőke ember, akinek épp most köszöntél?.--kérdi Y X-tól és X a meggyőződés nyugodt hangján azt feleli, hogy: — Ez? Ez Z, nagyon jó barátom. Együtt voltunk a fronton. Ejnye, be rossz szinben van. Igaz, hogy rég nem láttam, van vagy hat hónapja. Valószínű, hogy újabb hat hónap telik el anélküli, hogy eszébe jutna felhívni és megkérdezni, hogy mi az oka annak, hogy olyan feltűnő rassz színben van és ha időközben megtudja, hogy a faLesége elhagyta, üzlete tönkre ment, vagy hogy esetleg meg is halt, fejcsóválva és alapjában közömbösen csodálkozva fogja mindezt ludornásul venni. „Barátom!“ Miilyen könnyen mondják ki általában ezt a súlyos szót. Barátom az osztálytárs, barátom a jogászévek vidám, köny- nydlmü pajtása, barátom a híva tail! élet munkatársa, barátom úgy a fehér, mint a zöld asztal mellett véletlenül üllő férfi, akihez sem érzés, sem emlék, sem közös életfelfogás nem köt, csa,k épp, hogy egy asztal deszkája ailatt van a lábunk. Ha összeszámítjuk mindazokat, akikre általában ezt az elnevezésit ráakasztjuk, csodálkozva fogjuk látni, hogy ismerőseinknek .tetemes százaléka tartozik 'beléje. Barátom, hiszen semmit sem véteal ellenem. Barátom, szívesen vagyok vele együtt, amikor hébe-hóba találkozunk. Barátom, kaputos ember, úgy mint én, ugyanabba a kávéházba és vendéglőbe jár, mint én, sőt néha még ugyanazokhoz a családokhoz is meg vagyunk egyszerre híva, felfogásában se nem bo lsi, se nem más pánt állású, mint mi vagyunk, mi ok volna arra, hogy ne tisztelném meg e névvel? Hogy ezen kmil semmi sincsen, ami vele összeköt, azt általában nem veszik számításba. Azt sem, hogy a barát szó vállami nagyon mély, nagyon erős köteleket jelenít, hogy az több, mint testvér, több mint csatád, néha bzony még magánál a szerelemnél is nagyobb és különösen tartóssbb. Barátnak lenni, az annyi, mint a másikat épp úgy szeretni és különösen megérteni, mint önmagunkat. Azt jelenti, hogy van valaki a világon, akinek az érdeke; épp oly fontosak előttünk, mint a sajáímagunkél. Valaki, aki előtt hangosan gondolkozhatunk, mert nem kell félnünk attól, hogy félreért, sem aMtók hogy megvet minket az emberi gyöngeségért. Ami mindenkiben megvan, bármennyire sikerül is neki azt a többi előtt eitiitíkolnia. Valaki, akinél nem ikelffi larra gondolnunk, hogy ma, vagy holnap, vagy holnapután leszünk alkalmasak vagy alkalma ti anok neki, mert íegfennobb idóbeiileg lehetünk azok, de sohasem érzelmileg. Valaki, aki ellőtt nyugodt lélekkel levélhetjük az álarcot, mert olyannak szeret, amilyenek vagyunk, hibáinkkal, gyöngéinkkel egyetemben, melyeket csak annyiban gyűlöl, mint ahogy ml magunk is haragszunk hibáinkra, gyöngéinkre, fájlaljuk, hogy vannak, nyirbáljuk, amennyire tőlünk telük, de tudjuk, hogy nélkülük nem lennénk önmagunk. Nagyon nehéz igazi barátnak lenni, épp oly nehéz, mint igazi szere'mesnek. Sok türelem kell hozzá, sok elnézés és sok megbocsátás. Es különösen nagyon sok szeretet. És egyoldalin sem lehet. Kettő ketl‘1 hozzá. Két roikonlélek, akiben mindkettőben megvan a barátsághoz való tehetségen kívül az a különös valami, amit nem lehet szóban kifejezni, hullám rezgés? rádiólelepathia? mit tudom én, ezek mind csak szavak, valami érthetetlen húr,, amelly megrezdüj, az egyikben a másik gondolatára, fájdalmára és rezeg tovább, akár akarjuk, akár nem, összeköt minket országokon, távolságokon át, m int valami hajszál vékony, vert, acélerős gyémántsod- rony, amely nem 'törik, nem laiul, nem szűnik meg soha, még akkor sem, ha évek hosz- szu során át távol vannak egymástól. Kevés ily barátság van. De hiszen tökélyből mindig csak keveset találunk. Én most a barátság esszenciájáról beszéltem, arról, amilyent egy életben legfeljebb kétszer-hi- romiszor tapasztal az ember, akkor sem rendszerint önmagán. Mert a barátsághoz épp úgy tehetség íkeEl, mint bármi máshoz. És az emberek átkuga nem tehetséges. Az csak a kiváltságosak égi ajándéka. Sok tulajdonság kell ahhoz, hogy valaki alkalmas 1 egyen arra, hogy valódi barát lehessen, hűség, megbízhatóság, Önfeláldozás, melegség és még sok egyéb. Hinni kell tudni a másikban, úgy, mint önmagunkban, hinni még akkor is, amikor a látszat ellene szól, amikor minden és mindenki ellene fordul, igen, még akkor is, amikor ő maga elveszti önmagában a hitet. Nem szabad eleresztenünk a 'kezét, akkor sem, amikor reánk csapott vele, mert tudnunk kell, hogy az, amit tett, csak pilianait- nyi eltévelyedés lehet, ami nem érintheti azt, ami mélyen bent kettőnk közönt él. Azt, ami miatt barátunknak fogadtuk. De ahogy mondom, az ilyen barátság ritka, ritka:, mint a fehér holló Ehhez már majdnem geníe kell, a barátság gerne-je. és SCIACHT: LONDON, december 24. A Havas-ügynökség jelenti Berlinből: A német jegybank fiatal tisztviselőinek karácsony előtti gyűlésén Schacht miniszter újabb kijelentéseket tett Németország gyarmati igényeire vonatkozóan. — A világ elég nagy ahoz, — mondotta, — hogy Németország is gyarmatokkal rendelkezzék. Lehetőnek tartom ennek az óhajnak teljesítését anélkül, hogy szükség lenne másokhoz való túlságos közeledésre. Németországnak szüntelenül hangoztatnia kell, hogy gyarmatokra van szüksége, mert csak igg képes táplálékot nyújtani népének. A Times hosszú cikkben számol be a németországi szánalmas élelmezési állaPARIS, december 24. ] A reggeli lapok szerint az utóbbi na- I pok eseményei enyhülést hoztak a kül- I politikai helyzetben. A Figaro igy ir: * a Gerue-k születnek, azokat nevelni nem le- ; hét. Rendes embernek meg kell elégednie az átlag „jó barát“-tal. Ami tetemesen kevesebb a „Barát“-nái. De még mindig több annál,'amit általában könnyedén, félvállról és felelősségünk teljes nemi udat ában annak szoktunk nevezni. „A világ elég nagy ahhoz, hogy Németország gyarmatokkal rendelk pofokról, melyet aggodalommal néznek német hivatalos körökben. A buzataría- lékok nem elegendők a jövő aratásig, az idei termés nem fedezi teljesen a lakosság s az élőállatállomány élelmezését. A német kormány két lehetőség között kell válasszon: Idegen búzát importál, vagy még inkább megszorítja a lisztfogyasztást. Németországnak az uj termésig 5 millió tonna búzára volna szüksége S ebből 4.3 millió tonnával rendelkezik. Így 500 ezer tonna búzát kell szerezzen külföldről a lakosság élelmezésére. A Times jelentése szerint a német kormány idegen kölcsön után néz., hogy a lakosság számára szükséges élelmet külföldön beszerezze. „Méltatnunk kell Delbost és munkatársait, amiért megoldották az abesszin- kérdést és azért ahogyan azt megoldót- í ták,“ Az Echo de Paris szerint azonban 1 nem szabad, hogy az olasz sajtó kevésbé éles hangja sok reményt keltsen Franciaországban, amennyiben a két ország közötti tárgyalások nem vonatkoznak konkrét problémákra. Viszont Franciaország minden biztosítékot megkapott az 1935 január 7-én kötött egyezményben, — írja a lap, majd igy fejezi be: — Megszüntettük addisz-abebai követségünket, mert az semmivé vált, de nem kértünk helyébe semmit Az Oeuvre szerint egyre nyilvánvalóbbá lesz Olaszországnak az az elhatározása, hogy többé nem avatkozik a spanyol ügyekbe. A lap azt a véleményét fejezi ki, hogy az angol—olasz megegyezéshez hasonlóan Franciaország és Olaszország között is tárgyalások kezdődhetnek egy „gentlemen agreement“ létrehozása érdekében. HA EL VAN DUGULVA ÉS GYOMRA ROSSZ, folyamodjék azonnal * természetes FERENC JÓZSEF keserüvizbez, mert ez már csekély, ahg egy pohárnyi mennyiségben is gyorsan, biztosan és mindig kellemesen kitisztítja «z emésztés útjait és friss közétrzeoet! tseremt. Orvosok ajánlják. SANDNER ZOLTÁN: Karácsony 1936 A távolban nem szül kint a fegyver, nem rohannak tankok nyomukban embe[ rekkel, nem perdül dob és nem kong a gong .. .1 A’em sikolt a nyomor és elszállt a gond . . . Mindenütt csend és béke . .. Távoli hegyek utain szánok csilingelnek, harmattól csillogó fák, füvek és bokrok susogó szellők érintésére egymásnak intrige tnek, a templom falai mögött orgona búg .., Mindenütt csend és béke ... Táncoló húpihék csillogva hullanak, elfednek házakat, hegyeket, utakat, hafk ima csendül csendben az éjben, felszáll az égbe, Isteni keresésben . . , Mindenütt csend és béke... De jaj! Ha az éjféli misének vége, újból fenyeget a háború és vész rémes éve! Karunk már gyenge s a széthullott kén t nincs, mi összekösse! Istenem. Eram' A kévét kössük össze . . . Ne engedd, hogy embermiiliók jajongva. < menjenek a meg nem ásott sírba. .' Jöjjön a csend, a rend. a nyugalom éve és legyen mindig béke. aj, szent, örök béke! Mindenütt csend és béke... SELECT MÖ^G Ö Karácsony alkalmával bemutatja Műsoron kívül a legújabb hangos híradó! MABIENE DIETRiCE, CHARLES BOYER kiváló müvészpár együ.tes remeke: Mim REME! csodásán szép technicolor film. Rendezte a világhírű: RICHARD BOLESL AWSKYÎ Olaszország visszavosiiil a spanyol iigyelktöl?
