Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)
1936-12-04 / 281. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 mik 3 lej Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ciuj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivat«! £s könyvosztály: Pwta Unirii 9. szím. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési S40 lej. - pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente - Magyarországra*, negyedévre 10, félévre 20, évente 43 többi külföldi államokba csak a portókülönbözetttl öbbLVII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM. PÉNTEK 1936 DECEMBER 4. Parlamenti támadás készül a franca kormány semtepességi poliHká a ellen A BERLINI FRANCIA KÖVET TILTAKOZIK A francia kommunisták támadják a Blum-kormányi Leon Blum lemondással fenyegetőzik, ha a népfrontot megbontják. — Uj tervet dolgozott ki a londoni semlegességi bizottság a hadiszerszálluások megakadályozására ■ 1 ——BB— ——■ ' üegföriésif az érdeke!! á Ha mo\ áiliakezása léeiíeiországiíál ss versaillesl szerzőJés folyamhajózási záradékának felmondása miaiá Tegnap megtörtént az érdekelt államok tiltakozása Németországnál a Versailles! szerződés folyamhajózási záradékának egyoldalú lel mondása miatt. A beérkezett táviratok .Anglia, Franciaország, Csehszlovákia és Jugoszlávia tiltakozásáról beszélnek, valószínűnek látszik azonban, hogy ezzel egyidejűleg még egy-két másik állam is átnyújtotta tiltakozását. A tiltakozásnak tisztán formális jellege vau, az adott helyzeten nem változtat és különös jelentőséget nemzetközi szempontból nem tulajdcnithatnak neki. Gyakorlati szempontból jelentősége ezzel kapcsolatban csak Sztojadinovics jugoszláv miniszterelnök kijelentésének lehet, aki, miután a belgrádi német követ előtt sajnálatának adott kifejezést Berlin lépése fölött, hozzátette, hogy Jugoszláviának is régi célja a dunahajózásra vonatkozó nemzetköz!! rendelkezések megreformálása, aminek reméli, hogy el is jött az ideje. Valószínűnek látszik tehát, hogy ezen a téren újabb megegyezés^ re, vagy legalább is megegyezési kísérletre fog kerülni a sor a dunai államok között. Európa külpolitikái válságának előterében továbbra is a spanyol polgárháború áll, különösen a közeledő népszövetségi tanácsüléssel kapcsolatban. Ezen a tanácsülésen ugyanis elkerülhetetlenül tárgyalni kell Spanyolország panaszát Franco tábornok német és olasz részről való elismerése kérdésében. Géniben reménykednek, hogy az angol és francia diplomácia ügyessége ezúttal is meg fogja találni a kivezető utat, mely természetesen csak a tárgyalási viták nehézségein segíthet, nem Európa valódi helyzetének tragikus és véres valóságain. A londoni semlegesség! bizottság, melyben az együttműködő angol és francia külpolitikának fő irányító szerepe van, újabb tervet dolgozott ki a m nd nagyobb arányban folyó hadi- szerszállltások és a külföldről özönlő önkéntesek segítségének megakadályozására. A helyzet ugyanis az, hogy amint Largo Caballero tegnap a valenciai képviselők é’őtt mondotta, Spanyolországban ma már nemcsak polgárháború, hanem kicsinyített méretekben, de azért nem kevésbé fenyegető módon már a világháború folyik. Genf, értesülések szerint Franciaország állítólag rábírta Moszkvát, hogy a bizottság javaslatával szemben engedékenységet tanúsítson. Újabb nehézség azonban, hogy a népszövetségi tanács összejöveteléig Franciaországban kormányválság törhet ki. A francia kommunisták ugyanis elhatározták, hogy a kamara pénteki ülésén éles támadást intéznek a Blum-kormány külpolitikája ellen. El is fogadták a határozati javaslatot, melyet Deíbos kiTügyminiszter beszéde után akarnak előterjeszteni s amely homlokegyenest ellenkező irányzatot kíván, mint a kormány eddgi külpolitikája. Blum miniszterelnök és kormánya nem maradnak kisebbségben a kommunisták ellenzéki sza vazata esetén sem, mert külpolitikájukat fenntartás nélkül támogatják a középpártok is. Blum azonban nem akar középpárti szavazatokra támaszkodni és kijelentette, hogy népfronti többség hfánya esetén beadja lemondását. Most az a kérdés, hogy a kommunisták, akik eddig láthatóan jól érezték magukat a kormánytöbbségben, megvaló- sitják-e az így adott helyzetben is fenyegetésüket A külpolitika eseményei közé tartozik, hogy párisi hír szerint a francia kormány nyilvánosan készül elismerni azt a kötelezettségét, hogy támadás esetén Angliát katonailag Is támogatja. A locarnói szerződés csak Anglia ilyenirányú kötelezettségét irta elő a francia keleti határok megtámadása esetére. Most a franciák is vállalják a viszonosságot Angliával szemben, amit különben az angolok a locarnói szerződés megújítása esetén a szerződés többi résztvevőitől is kívánni akarnak. Ugyancsak a külpolitika eseményei közé tartozik az a hir, hogy Japán addis-abebai követségét főkonzulátussá változtatja át. Ez Abesszínia Olaszországba való bekebelezésének csendes elismerését jelenti, aminek eile .«szoígáltatásaképen Olaszország minden bizonnyal el fogja ismerni Japán fenható- ságát Mandzsúria felett. Egy másik hir szerint az olasz kormány a népszövetségi tanáes most készülő munkálataiban előreláthatólag nem fog résztvenni. Ez az áTásfoglaiás megfelel a római külpolitika álláspontjának a legutóbbi népszövetségi közgyűlés óta. vezércikk Végre sor kerül az emberiség igényeire is. A spanyol polgárháború iszonyatai között. Amelyek nem annyira ősi bűnöknek, mint inkább végzetes erényeknek látszanak. A >py~ reneusi félsziget a végletek és szenvedélyek országa. Itt folyt a gall Numantia hires ostroma esztendőkön át. A roncevallesi szorosban halt meg az őrjöngő Roland, mint utolsó a viaskodó franciákból és arabokból, de még akkor is olyat fújva Olifant nevű kürtjébe, hogy a nagy Karoling császár az óriási hegység másik oldalán meghallotta. Csak a végleges szenvedélynek vannak sikerei. Latin Amerika szintén megerősíti ezt a I tételt. A Cidek, őrült Jankák, Bolivárok, Férrerek, Riverák földje van itt és odaát. Már a vízi gothok, a harmadik alkotó elem a forró spanyol vér keveredésében, a kelta és római nyomán a mór előtt, átörökítette reánk a tulz/isok egyik fogalmát: a bigott Ságot, a vakhit határtalan erejét. Most is a hősi túlzások támadtak fel. Ami vandalizmus — ez a szó is, bár Ráma pusztuló fa- I lóinak tövében született, Andaluzia bizonysága szerint spanyolországi népelem hagyatéka — ami vérontás, ami gyűlölet, ami bosszú itt lángol és pusztít. azt nemcsak az elfojtott ösztönök forralják ki, hanem az elvekhe való ősi és határtalan hűségek is. A diplomaták, hírlapírók, menekülők, tartozzanak bármelyik világnézeti táborhozt egyhangúan kijelentik, hogy az öncél és saját igazság szolgálatában egyik fél se múlja felül a másikat és a szenvedély követ kezmé- nyei körül egyik se vethet kevesebbet, vagy többet a másik szemére. Az önpuszfitás e vad mámorát eddig hiába kisérlték meg lecsillapítani, enyhíteni, fegyelmezni, megalkuvóvá és kíméletessé átalakítani vagy átszervezni kívülről. A keneI tes európai humanizmus nem birt célt érni. Csak vöröskeresztes intézményeket és szerété tadományokot fogadtak el — ha együtt érkeztek a hadiszerszáliitásokkal — és szemet hunytak, ha menekülő idegen alattvalók sorában lappangva spanyolok is kiszivárogtak a külföldre, ha mint mindig és mindenütt a jó szivek vakmerősége mentett, rejtegetett, vigasztalt, ahol képes volt, üldözöttet és kárvallottad. De az emberszeretet komoly és alapos fényeinek nem derengtek föl szilárd lehetőségek. Még a túszok és „hadifoglyod cseréjét, a politikai vértörvényszékek elodázását sem csikarhatta ki külföldi beavatko- I zás. Most aztán végre, végre mégis valami remény sugárzik a véres ködön át. Ugylát- szrik a két fél kölcsönösen kezd a mámorból fölocsudni és megbékélni a „rendes háború“ kényszerűségeivel. Hivatkoznak már a Népszövetségre, hajlandók a tengeri zár alá vetett kikötőkben semleges övét létesíteni, már csínyján alkalmazzák a nyílt vize- | ken az átkutatás és kobzás jogát, csak ko- | moly bizonyítási anyagot szállítóinak Ply- | mouth lord semlegességi bizottságának. De g a mi dermedt szivünket most egy kissé meg- | békiti, egy komoly madridi hir szerint, az B ártatlan polgári lako^sság elvonásának való- g szinüsége az utcai harc veszedelmeiből és éhségeiből. A visszamaradt angol diplomáciai személyzet a franciával karöltve a kiküldött angol bizottság óhajtására 1000— 1000 tehergépkocsit kért a két kormánytól a fővárost lakosság elszállítására. Ez a valenciai kormáng hozzájárulása nélkül aligha történhetett meg. A kocsik eszerint megérkeznek majd és minthogy a természet fél- fegyverszünetet létesített, a háborús felek alaki egyezménye és pihenője ,nélkül is megvalósulhat a kiürítés. Egy pillanatra visszatér a humanizmus a drága Don Quichote földjére. És a föleszméhés, a szív csak újabb érvénye talán más megállapodásokat is fog sugallni, a borzasztó párbaj kevesebb ölés- set, kevesebb rombolással folyik majd tovább. Már csak ilyen jámbor vágyakkal él- jj hét most a távoli szemlélő, a polgárosultság § és művelődés „fényesi( századában. LONDON, december 3. A Foreign Office ma jegyzéket kézbesített a német nagykövetnek, amelyben sajnálkozását fejezi ki a versaiillesi szerződésnek a folyamhajózásra vonatkozó záradéka felmondása miatt. PÁRIS, december 3. A berlini francia nagykövetet utasította kormánya, hogy fejezze ki tiltakozását a német kormánynál a folyamhajózási klauzulák felmondása miatt. PRÁGA, december 3. A csehszlovák, külügyminisztérium jegyzéket nyújtott át a prágai német követnek, amelyben sajnálkozását fejezi ki a békeszerződésnek a folyamhajózásra vonatkozó részeinek egyoldalú felmondásáért. LONDON. (Rador.) A benemavatkozási bizottság a következő hivatalos közleményt adta ki mai ülése végeztével: A bizottság fö- gondja volt határozni afelett, vájjon lehetséges-e vagy nem közölni a szárazföldi és ellenőrzési tervet a két spanyol hadviselő féllel. A bizottság tulajdonképen nem tesz mást, mint kifejezésre juttatja a bizottságban képviselt kormányok azon kívánságát, hogy együttműködni kivannak az ellenőrzési tervezet elkészítésében és alkalmazásában a két spanyol tábor által megjelölt alapokon, ha azok válasza kedvező lesz. PÁRIS, december 3. Az Intransi- geant külpolitikai híradása szerint Franci,.; rszág segélynyújtási kötele« zettséget készül vállalni Angliával szemben. Mindeddig ugyanis az volt a helyzet, hogy csak Anglia biztosította a francia határokat s francia részről a viszonosságot a locarnói egyezmény határozta meg. Most Franciaország külügyminisztere, Deíbos, a kamara pénteki ülésén be fogja jelenteni a se= gélynyujtás vállalását. A kötelezettségre azért van szükség, mert a íocar= női szerződés már nincs érvényben és az uj szerződés megkötése a külpoliti= kai helyzet miatt késik. LONDON, december 3. Az alsóház mai ülésén Eden külügyminisztert megkérdezték, vájjon Anglia azon kötelezettsége, hogy támadás esetén fegyveres segítséget nyújt Franciaországnak és Belgiumnak, érvényes-e Anglia számára arra az esetre is, ha a támadás Franciaországnak a francia—orosz paktumból vagy a kisantanttal, esetleg Lengyelországgal kötött szerződéseiből kifolyólag tanúsított magatartása folytán következik be. Eden válaszéban kifejtette, hogy Angliának Franciaországgal és Belgiummal szemben vállalt kötelezettségei világosan részletezve vannak a locarnói szerződésben, mégis kijelenti, hogy 0- angol kormány Nagybritannia kötelezettségeit egy esetleges uj szerződésben a locamóiban foglaltakhoz lehetőleg hasonló formába akarja önteni. LONDON, december 3. A máltai kikötői hatóságok megtiltották a kikötőkben horgonyzó Thurston angol gőzös kifutását. .4 gőzös Odessából Valencia felé tartott és hadianyagot, főleg harcikocsikat szállított volna a spanyol kormánycsapatoknak. (Folytatása a 10. oldalon) Nyugati szél, több helyen záporesö, vagy záporszerül havazás, a hömérsék« let nem változik lényegesen. 1936 december 2-án. (Rador) Berlin 174.7.1 Amszterdam 236.50. Newyork 435, London 213.475, Paris 2a3.075, MMano 229.550. Pru ga 15.38, Budapest 85.75, Belgrad 10, Bucii resti 325, Varsó 81.90, Bées 735.750.