Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-04 / 281. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 mik 3 lej Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ciuj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivat«! £s könyvosztály: Pwta Unirii 9. szím. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizetési S40 lej. - pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente - Magyarországra*, negyedévre 10, félévre 20, évente 43 többi külföldi államokba csak a portókülönbözetttl öbb­LVII. ÉVFOLYAM, 281. SZÁM. PÉNTEK 1936 DECEMBER 4. Parlamenti támadás készül a franca kormány semtepességi poliHká a ellen A BERLINI FRANCIA KÖVET TILTAKOZIK A francia kommunisták támadják a Blum-kormányi Leon Blum lemondással fenyegetőzik, ha a népfrontot megbontják. — Uj tervet dolgozott ki a londoni semlegességi bizottság a hadiszerszálluások megakadályozására ■ 1 ——BB— ——■ ' üegföriésif az érdeke!! á Ha mo\ áiliakezása léeiíeiországiíál ss versaillesl szerzőJés folyamhajózási záradékának felmondása miaiá Tegnap megtörtént az érdekelt államok tiltakozása Németországnál a Versailles! szer­ződés folyamhajózási záradékának egyoldalú lel mondása miatt. A beérkezett táviratok .Anglia, Franciaország, Csehszlovákia és Jugo­szlávia tiltakozásáról beszélnek, valószínű­nek látszik azonban, hogy ezzel egyidejűleg még egy-két másik állam is átnyújtotta til­takozását. A tiltakozásnak tisztán formális jellege vau, az adott helyzeten nem változtat és különös jelentőséget nemzetközi szem­pontból nem tulajdcnithatnak neki. Gyakor­lati szempontból jelentősége ezzel kapcso­latban csak Sztojadinovics jugoszláv minisz­terelnök kijelentésének lehet, aki, miután a belgrádi német követ előtt sajnálatának adott kifejezést Berlin lépése fölött, hozzá­tette, hogy Jugoszláviának is régi célja a dunahajózásra vonatkozó nemzetköz!! ren­delkezések megreformálása, aminek reméli, hogy el is jött az ideje. Valószínűnek látszik tehát, hogy ezen a téren újabb megegyezés^ re, vagy legalább is megegyezési kísérletre fog kerülni a sor a dunai államok között. Európa külpolitikái válságának előterében továbbra is a spanyol polgárháború áll, kü­lönösen a közeledő népszövetségi tanács­üléssel kapcsolatban. Ezen a tanácsülésen ugyanis elkerülhetetlenül tárgyalni kell Spa­nyolország panaszát Franco tábornok német és olasz részről való elismerése kérdésében. Géniben reménykednek, hogy az angol és francia diplomácia ügyessége ezúttal is meg fogja találni a kivezető utat, mely termé­szetesen csak a tárgyalási viták nehézségein segíthet, nem Európa valódi helyzetének tra­gikus és véres valóságain. A londoni sem­legesség! bizottság, melyben az együttmű­ködő angol és francia külpolitikának fő irá­nyító szerepe van, újabb tervet dolgozott ki a m nd nagyobb arányban folyó hadi- szerszállltások és a külföldről özönlő ön­kéntesek segítségének megakadályozására. A helyzet ugyanis az, hogy amint Largo Cabal­lero tegnap a valenciai képviselők é’őtt mon­dotta, Spanyolországban ma már nemcsak polgárháború, hanem kicsinyített méretek­ben, de azért nem kevésbé fenyegető módon már a világháború folyik. Genf, értesülések szerint Franciaország állítólag rábírta Mosz­kvát, hogy a bizottság javaslatával szemben engedékenységet tanúsítson. Újabb nehézség azonban, hogy a népszövetségi tanács össze­jöveteléig Franciaországban kormányválság törhet ki. A francia kommunisták ugyanis elhatá­rozták, hogy a kamara pénteki ülésén éles támadást intéznek a Blum-kormány külpo­litikája ellen. El is fogadták a határozati javaslatot, melyet Deíbos kiTügyminiszter beszéde után akarnak előterjeszteni s amely homlokegyenest ellenkező irányzatot kíván, mint a kormány eddgi külpolitikája. Blum miniszterelnök és kormánya nem maradnak kisebbségben a kommunisták ellenzéki sza vazata esetén sem, mert külpolitikájukat fenntartás nélkül támogatják a középpártok is. Blum azonban nem akar középpárti sza­vazatokra támaszkodni és kijelentette, hogy népfronti többség hfánya esetén beadja le­mondását. Most az a kérdés, hogy a kom­munisták, akik eddig láthatóan jól érezték magukat a kormánytöbbségben, megvaló- sitják-e az így adott helyzetben is fenyege­tésüket A külpolitika eseményei közé tar­tozik, hogy párisi hír szerint a francia kor­mány nyilvánosan készül elismerni azt a kötelezettségét, hogy támadás esetén Angliát katonailag Is támogatja. A locarnói szerző­dés csak Anglia ilyenirányú kötelezettségét irta elő a francia keleti határok megtáma­dása esetére. Most a franciák is vállalják a viszonosságot Angliával szemben, amit kü­lönben az angolok a locarnói szerződés meg­újítása esetén a szerződés többi résztvevői­től is kívánni akarnak. Ugyancsak a külpolitika eseményei közé tartozik az a hir, hogy Japán addis-abebai követségét főkonzulátussá változtatja át. Ez Abesszínia Olaszországba való bekebelezésé­nek csendes elismerését jelenti, aminek ei­le .«szoígáltatásaképen Olaszország minden bizonnyal el fogja ismerni Japán fenható- ságát Mandzsúria felett. Egy másik hir sze­rint az olasz kormány a népszövetségi tanáes most készülő munkálataiban előreláthatólag nem fog résztvenni. Ez az áTásfoglaiás meg­felel a római külpolitika álláspontjának a legutóbbi népszövetségi közgyűlés óta. vezércikk Végre sor kerül az emberiség igényeire is. A spanyol polgárháború iszonyatai között. Amelyek nem annyira ősi bűnöknek, mint inkább végzetes erényeknek látszanak. A >py~ reneusi félsziget a végletek és szenvedélyek országa. Itt folyt a gall Numantia hires os­troma esztendőkön át. A roncevallesi szo­rosban halt meg az őrjöngő Roland, mint utolsó a viaskodó franciákból és arabokból, de még akkor is olyat fújva Olifant nevű kürtjébe, hogy a nagy Karoling császár az óriási hegység másik oldalán meghallotta. Csak a végleges szenvedélynek vannak sike­rei. Latin Amerika szintén megerősíti ezt a I tételt. A Cidek, őrült Jankák, Bolivárok, Férrerek, Riverák földje van itt és odaát. Már a vízi gothok, a harmadik alkotó elem a forró spanyol vér keveredésében, a kelta és római nyomán a mór előtt, átörökítette re­ánk a tulz/isok egyik fogalmát: a bigott Sá­got, a vakhit határtalan erejét. Most is a hősi túlzások támadtak fel. Ami vandaliz­mus — ez a szó is, bár Ráma pusztuló fa- I lóinak tövében született, Andaluzia bizony­sága szerint spanyolországi népelem hagya­téka — ami vérontás, ami gyűlölet, ami bosszú itt lángol és pusztít. azt nemcsak az elfojtott ösztönök forralják ki, hanem az elvekhe való ősi és határtalan hűségek is. A diplomaták, hírlapírók, menekülők, tartoz­zanak bármelyik világnézeti táborhozt egy­hangúan kijelentik, hogy az öncél és saját igazság szolgálatában egyik fél se múlja fe­lül a másikat és a szenvedély követ kezmé- nyei körül egyik se vethet kevesebbet, vagy többet a másik szemére. Az önpuszfitás e vad mámorát eddig hiá­ba kisérlték meg lecsillapítani, enyhíteni, fe­gyelmezni, megalkuvóvá és kíméletessé át­alakítani vagy átszervezni kívülről. A kene­I tes európai humanizmus nem birt célt érni. Csak vöröskeresztes intézményeket és szeré­té tadományokot fogadtak el — ha együtt ér­keztek a hadiszerszáliitásokkal — és szemet hunytak, ha menekülő idegen alattvalók so­rában lappangva spanyolok is kiszivárogtak a külföldre, ha mint mindig és mindenütt a jó szivek vakmerősége mentett, rejtegetett, vigasztalt, ahol képes volt, üldözöttet és kár­vallottad. De az emberszeretet komoly és alapos fényeinek nem derengtek föl szilárd lehetőségek. Még a túszok és „hadifoglyod cseréjét, a politikai vértörvényszékek elodá­zását sem csikarhatta ki külföldi beavatko- I zás. Most aztán végre, végre mégis valami remény sugárzik a véres ködön át. Ugylát- szrik a két fél kölcsönösen kezd a mámor­ból fölocsudni és megbékélni a „rendes há­ború“ kényszerűségeivel. Hivatkoznak már a Népszövetségre, hajlandók a tengeri zár alá vetett kikötőkben semleges övét létesíte­ni, már csínyján alkalmazzák a nyílt vize- | ken az átkutatás és kobzás jogát, csak ko- | moly bizonyítási anyagot szállítóinak Ply- | mouth lord semlegességi bizottságának. De g a mi dermedt szivünket most egy kissé meg- | békiti, egy komoly madridi hir szerint, az B ártatlan polgári lako^sság elvonásának való- g szinüsége az utcai harc veszedelmeiből és éhségeiből. A visszamaradt angol diplomá­ciai személyzet a franciával karöltve a ki­küldött angol bizottság óhajtására 1000— 1000 tehergépkocsit kért a két kormánytól a fővárost lakosság elszállítására. Ez a valen­ciai kormáng hozzájárulása nélkül aligha történhetett meg. A kocsik eszerint megér­keznek majd és minthogy a természet fél- fegyverszünetet létesített, a háborús felek alaki egyezménye és pihenője ,nélkül is meg­valósulhat a kiürítés. Egy pillanatra vissza­tér a humanizmus a drága Don Quichote földjére. És a föleszméhés, a szív csak újabb érvénye talán más megállapodásokat is fog sugallni, a borzasztó párbaj kevesebb ölés- set, kevesebb rombolással folyik majd to­vább. Már csak ilyen jámbor vágyakkal él- jj hét most a távoli szemlélő, a polgárosultság § és művelődés „fényesi( századában. LONDON, december 3. A Foreign Office ma jegyzéket kézbesített a német nagykö­vetnek, amelyben sajnálkozását fejezi ki a versaiillesi szerződésnek a folyamhajózásra vonatkozó záradéka felmondása miatt. PÁRIS, december 3. A berlini francia nagykövetet utasította kormánya, hogy fe­jezze ki tiltakozását a német kormánynál a folyamhajózási klauzulák felmondása miatt. PRÁGA, december 3. A csehszlovák, kül­ügyminisztérium jegyzéket nyújtott át a prágai német követnek, amelyben sajnál­kozását fejezi ki a békeszerződésnek a fo­lyamhajózásra vonatkozó részeinek egyol­dalú felmondásáért. LONDON. (Rador.) A benemavatkozási bizottság a következő hivatalos közleményt adta ki mai ülése végeztével: A bizottság fö- gondja volt határozni afelett, vájjon lehet­séges-e vagy nem közölni a szárazföldi és ellenőrzési tervet a két spanyol hadviselő féllel. A bizottság tulajdonképen nem tesz mást, mint kifejezésre juttatja a bizottság­ban képviselt kormányok azon kívánságát, hogy együttműködni kivannak az ellenőrzési tervezet elkészítésében és alkalmazásában a két spanyol tábor által megjelölt alapokon, ha azok válasza kedvező lesz. PÁRIS, december 3. Az Intransi- geant külpolitikai híradása szerint Franci,.; rszág segélynyújtási kötele« zettséget készül vállalni Angliával szemben. Mindeddig ugyanis az volt a helyzet, hogy csak Anglia biztosította a francia határokat s francia részről a viszonosságot a locarnói egyezmény határozta meg. Most Franciaország külügyminisztere, Deíbos, a kamara pénteki ülésén be fogja jelenteni a se= gélynyujtás vállalását. A kötelezett­ségre azért van szükség, mert a íocar= női szerződés már nincs érvényben és az uj szerződés megkötése a külpoliti= kai helyzet miatt késik. LONDON, december 3. Az alsóház mai ülésén Eden külügyminisztert megkérdezték, vájjon Anglia azon kötelezettsége, hogy tá­madás esetén fegyveres segítséget nyújt Franciaországnak és Belgiumnak, érvényes-e Anglia számára arra az esetre is, ha a tá­madás Franciaországnak a francia—orosz paktumból vagy a kisantanttal, esetleg Len­gyelországgal kötött szerződéseiből kifolyó­lag tanúsított magatartása folytán követke­zik be. Eden válaszéban kifejtette, hogy An­gliának Franciaországgal és Belgiummal szemben vállalt kötelezettségei világosan részletezve vannak a locarnói szerződésben, mégis kijelenti, hogy 0- angol kormány Nagybritannia kötelezettségeit egy esetleges uj szerződésben a locamóiban foglaltakhoz lehetőleg hasonló formába akarja önteni. LONDON, december 3. A máltai kikötői hatóságok megtiltották a kikötőkben hor­gonyzó Thurston angol gőzös kifutását. .4 gőzös Odessából Valencia felé tartott és ha­dianyagot, főleg harcikocsikat szállított vol­na a spanyol kormánycsapatoknak. (Folytatása a 10. oldalon) Nyugati szél, több helyen záporesö, vagy záporszerül havazás, a hömérsék« let nem változik lényegesen. 1936 december 2-án. (Rador) Berlin 174.7.1 Amszterdam 236.50. Newyork 435, London 213.475, Paris 2a3.075, MMano 229.550. Pru ga 15.38, Budapest 85.75, Belgrad 10, Bucii resti 325, Varsó 81.90, Bées 735.750.

Next

/
Thumbnails
Contents