Ellenzék, 1936. december (57. évfolyam, 279-302. szám)

1936-12-04 / 281. szám

2 HLLRIV 7ÍÍK 193 6 decimhür 4. Orosz hadihefóh hlsCrih a Spanyolországira irama© tclaerlraíóKat LONDON, december 3. A ,,British United Press“ jelenti Moszkvából: Orosz részről uj tervet dol­goztak ki a madridi kormány megsegítésére s a hadiszereket szállító hajókat orosz hadihajók fogják kisérni. Kojanov orosz admirális, a Fekete-tengeri orosz flotta parancsnoka, parancsot kapott, hogy Odessza, Nicolaev és Se­bastopol kikötőkbe vonja össze tengeralattjáróit és hajóegységeit. Az „Ex- hange Telegraph“ jelentése szerint Largo Caballero kormánya és az orosz szovjet között megegyezés jött létre, melynek értelmében az összes még vö­rös kézen levő spanyol kikötőket átadják az oroszoknak. A Spanyol Jegy­bank aranytartalékának nagy részét Moszkvába szállították a Katalonia számára küldendő fegyver és municiószállitmányok árának fedezetére. Orosz közigazgatási és katonai személyeket küldtek ki a Fekete-tengeri kikötőkbe a kiadott rendeletek pontos végrehajtásának ellenőrzésére. Az orosz hadiha­jókon a tengeri ütjük során nagyszámú vezérkari tiszt fog tartózkodni. Az eddig küldött katonai és tiszti erősítéseken kivül kétezer főből álló műszaki csapat fog utbaindulni. Ajándékozzon szépséget Hát lehet e szépséget ajándékozni? Igenl Minden egyes üveg Scherk arcvizben benne rejlik. Tegyen egy üveg Scherk arrvize? a karácsonyi asztalról Hosszú hetekre ajándékoz őrgmet. Üvegek á Lei 62" 103" 164" 300" 475". Lotion. ^Faciale, Scherk (SCHERK * I C » I II Beszél a poros album.. Ahol Krecsányi volt a kapitány Emlékezés a legnagyobb magyar színigazgatóról „Copyright by Ellenzék and Pub­licitás Press Service.“ (Az Ellenzék budapesti tudósítójától.) A Budai Színkör felett meghúzták a lélekha­rangot. Elhatározta a város, hogy nem ir rá ki uj pályázatot s a jelek szerint lebontatja. A Budai Színkör, a valódi Budai Színkör, már meghalt 1914-ben s a halálba rangot fe­lette nem kisebb jelentőségű harangozó húz­ta meg, mint — a világháború. Kitört a világháború, az együttes férfitag- juit bevonultattélk katonának, csukászlinkébe öltözött Bánk bán, Cyrano és a többi szín­padi hős és Krecsányi Ignác, az igazgató, bezárta a színházat, azt mondta: nyugalom­ba vonul. Kifosztott király Aznap délben könnyei hulltak a pezsgő* pohárba s egy kifosztott király ült pirosbár­sony trónusán. A papkiilsejü Krecsányi ugyan a világ legigénytelenebb embere volt, télen fekete, nyáiron szürke ferenejóskában járt, csak azt az egy kedvtelését nem engedte el, hogy délben — bár egyedül — pirosbársony trónszerii széken ült az asztalhoz s ebéd után ezüsttálcán a fehérkesztyüs livrés inas (kesztyű és livré volt a ruhatárban, nem ke­rült pénzbe) egy üveg pezsgőt szolgált fel az igazgató urnák. Az igazgató ur fejedelmi mozdulattal egy pohánnyit megivobt, rágyúj­tott egy trabukóra és füstfelhőjébe burko­lózva, látszólag nem vette észre, hogy az inas az üveget szépen el dugaszéi ja fis elte­szi holnapra. így ebédelt az egykori nyomdászlegény, akinek egyszerű indulása azonban csak job­ban hangsúlyozza érdemét: ő volt az utolsó nagy magyar igazgató. ö jelentette a Budai Színkört, az ő keze alatt virágzott a budai s a Tinrsoara-i szín­ház, ahonnan nagy nevek kerültek a fővá­rosi színpadok élére. A buda—Timisoara-i társulat volt egyik rezervoárja a fővárosi színészetnek. Innen került az Operaházi« Maleczky Bianka, a valamikor napsugárnak becézett Kertész Dezső a Vigszinházba, Sze­gő Endre a Belvárosi Színházba, később a Vigszinházba. Az ő társulatánál volt Tábori Emii, a hires rendező, Felhő Rózsi, a nagy­nevű szubrett, Kardos Géza, a későbbi deb­receni színházigazgató. Mindenki szerette Krecsányit, ő pedig ra­jongott a színészeiért. Hallgatag, mogorva beszédű öregur, a mimózánál is érzékenyebb volt s egyszer, mikor Szeghő Endre megtré­fálta, úgy megsértődött, hogy többé nem lé­pett az öltözőjébe, a színpadon pedig meg sem tóttá. Szeghő már régen megbánta ár­tatlan tréfáját, de Krecsányi még mindig ha­ragudott. Egyszer aztán Szeghő egy próbabábut fel­öltöztetett fekete ferencjózsefbe, magasmel- lénybe, megmintázta rajta Krecsányi maszk­ját, a fodrász Krecsányi-parókát tett a bal« fejére, Szeghő Endre pedig egy cédulát akasztott a nyakába. A cédulára ezt irta: — Én nagyon szeretem Szeghö Endrét s adok neki 400 korona előleget. l>s a?nap este Krecsányi egy csomó bank­jeggyel valamit mormolva, oldalba bökte Szeghö Endrét. így adta oda a 400 koronát. És könnyeztek. Jusson eszetekbe ... Amint ezekről az időkről Czakó Pállal, a Nemzeti Színház titkárával beszélgetünk, ki­derül, hogy ma már úgy hat az egész, mint az egész távol ködébe vesző esemény. Az emlékek azonban nemcsak szint, de realitást is kapnak, amikor előkerül egy megviselt kis album! Krecsányi Ignác szín társulatának hucsu-albnma. A világháború forgószelétől szertetépett társulat búcsúja ez az album a közönségtől. — Ti — írja Krecsányi Ignác ar album előszavában — akik majd valamikor ezt a könyvecskét forgatjátok, jusson eszetekbe, hogy vo’t egyszer Timisoarán egy kisded müvészcsapat, ame’ynek ifja-örege, apraja- r agy ja szivének egész szeretetével, lelkének teljes lángolásával áldozott a magyar szín­művészeinek. Az album első oldalán egy gyönyörű nő fényképét látjuk: Hazier Irmád. Amikor a Bob herceget játszotta, a lelkes d’ákok be­jelentették, hogy este kifogják kocsijából a lovaikat. Tekintettel arra, hogy a diákok ál­tal vont kocsi nem túlságosan gyors köz’eke. dési eszköz, Haller Irma jónak látta elho­zatni bundáját. Előadás után szobalányával lekiildte a virágokat és o koszorúkat a ko­csiba s hogy a lány meg ne fázzék, ráadta kis télkabátját. Egetverő éljenzéssel ültették be a diákok a tiltakozó szobalányt a kocsiba. Csak másnap reggel került haza. — Nem gyühettem előbb — mentegető­zött. — Nem engedtek a diákok. Mostanáig ürmepel tok. Kertész Dezső nem játszik operettben Ez a csikós nyukkcndüjii, Adyra emlékez­tető fiatalember Kertész Dezső. Timisoaráről szerződtette őt Fuludi Gábor, a Vígszínház igazgatója. A Kiskirály cimü Kálmán-darab- ra akarta szerződtetni, de Kertész Dezső még akkor többre becsülte a komoly drámát a léha operettnél. Ez volt 1914-ben s 1935-ben még mindig operettlxm láttuk. Greguss Mar­git volt a naiva és Cseh Ivlin, a Royal Or­feum népszerű Cseh Ivánja volt a táncosko­mikus. És itt látjuk Koronkaj1- Rózsit, Kar­dos Gézát is, aki kétszer nyert nagy össze­get a sorsjegyen é“s így lett debreceni igaz­gató. Rendező Tábori Kmil, aki elszédült 3 boldogságtól, amikor 1904-ben Szikla y Kor­nél Tanante’la című bohózatáért 5 korona honoráriumot adott s azt lude, hogy karri­erjének legmagasabb csúcsára érkezett, ami­kor Ziehrer Der Schätzmeister cimü operett­jének fordításáért 120 korongit kapott s pár évre rá az egyik fővárosi mulató évi 14 ezer korona gázsival szerződtette háziszerzőnek. Kovács Vióro, Babits Vilma énekesnők, Len­kei Zoltán, Bejczy Györgyné, majd Szeghő Endre képe következik. A tragikus komika Szeghő Endre volt egyike azoknak az út­törő színészeknek, akik a divatos szavaló és éneklő előadómód helyett a természetes beszédet választották. A kedves, megnyerő külsejű Bánházy Teréz volt az anyaszlnész- nő s Mihályffy Julia a komika, akinek az életben idegfelőrlő, tragikus élet jutott osz­tályrészül. Egyedül tartotta el nyolcvan esztendős édesanyját és három gyermekét. Az egyiket tanítónőnek nevelte fel, a má­sodikat színésznőnek, a harmadikat a ke­reskedelmibe Íratta. Reggel háromkor kelt, varrt kilencig, azután próbára szaladt, tán­colt, ugrált, énekelt kettőig, ebéd után me­gint nekiesett a- varrógépnek, zakatoltatta hétig és azután rohant a színházba Nagy postája volt: naponta hat-nyolc levél s min­den borítékban fizetési meghagyás. Ezek miatt zokogott mindig a színfalak mögött, egész addig, amig az ügyelő rá nem kiál­tott: Elmondták a végszódat. Egy mozdulattal letörölte könnyeit, be­ugrott a színpadra s az első mozdulatára, az első szavára a közönség dőlt a nevetés­től. .Nem is komika volt ő — hősnő. Becsukódik az album, vele egy darab élet. Lebontják a színházat és vele egy darab életet... Máriáss Imre. S mindez 7000 leiért Fejszével támadták meg és rabolták ki az öregasszonyt DEVA, december 3. Pasc Simion Cimpa községi gazda, só­gorának, Deatc Ioannak a társaságában, fegyverrel és fejszével felszerelve éjszaka behatolt Muntean Antonia 70 éves Cri- vadia-i asszony házába. A felriadó öreg­asszonyt fejszével fejbeütötték, megkö­tözték, száját betömték, végül átkutat­ták a lakást. Zsákmányuk mindössze 7000 lej volt. Reggel a szomszédok sza­badították meg kötelékeitől az öregasz- szonyt, aki azonnal jelentette az történ­teket a csendőrségen. Az általa megadott személyleirás alapján hamarosan le is tartóztatták a banditákat. Fizet az állam Az 1935—36. évi állami tartozások BUCUREŞTI, december 3. j A decemberi állami anyagkiadások fedezetével párhuzamosan az 1935—36. költségvetési év állami tartozásait is ki­fizetik, csupán az 1934—35. évről fenn­álló követelések 50 százaléka marad fi- zetetlenül. Ezt a felerészt 1937. évben kiSizetésére kőzeSebkrői sor kerül készpénzzel fogják kifizetni. A még ré­gebbi időről származó rendezetlen tar­tozást ,,B“ kibocsátású kölcsönkötvénv- nyel egyenlítik ki. A Prezentul jelentése szerint a pénzügyminisztériumban most tanulmányozzák a beszámítás kérdését. Harc a kontárok ellen Január I-foI hezdvs megkezdik az ipnrengedély­néthüli iparosok ellenőrzését CLUJ, december 3. A kontárkérdés megoldása rengeteg gondot adott az összes hivatalos ipari tényezőknek. Valahányszor fokozódott a munkanélküliség, mindig újabb és újabb megoldási tervek merültek fel s anélkül, hogy ezt a kérdést közmegelégedésre meg lehetett volna oldani. A kontárkér­dést a gazdasági krizis idézte elő és amig ez meg nem szűnik, bármilyen szi­gorú rendszabályokat is alkalmaznak, a kontárokat nem lehet kiirtani. Az uj munkatörvény kifejezetten meg­tiltja, hogy ipart folytassanak azok, akik iparengedéllyel nem rendelkeznek s e rendelkezésre hivatkozva a munka­ügyi miniszter most felhívta az összes munkaügyi felügyelőségeket, hogy kezdjék meg az iparengedély nélkül dolgozó iparosok ellenőrzését. Az ellenőrzés a Cluj-i munkakamara területén is nyomban megkezdődik, mi­helyt az iparengedélyek becserélésének határideje véget ér. Akkor a munkaka­mara már tudni fogja, kinek van joga ipart folytatni, vagy kinek nincsen és a munkafelügyelőségek nemcsak váro­sunkban, hanem az összes községekben is megkezdik majd a kontárok ellenőr­zését. Minden esetben jegyzőkönyveket vesznek fel, a kihágások ügyében a tör­vényszékek fognak dönteni. CONTINENTAL SZÁLLODA (Budapest, VII., Dohány - utca 42. ) A főváros középpontjá­ban, mindenhez közel. 160 szoba Hideg-meleg viz, köz­ponti fűtés, garázs a házban. Kitűnő étterem! Szolid árak, figyelmes kiszolgálás! Finom családi szálló ! ■BaBHanawanoBnaBBaeuHn FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállí­tásban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piat» Unirii,

Next

/
Thumbnails
Contents