Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-08 / 260. szám

s ■nrumesRcm . .'mbo'.iu.ui a nők vs on ata his/nn, hogy ha ,i kot noin.olnok valaki együttmüködést su- '., ilma/na rg\ olyan omlók emelésért-. amely őket o;;u'' tó os/mói szimbolizálná, iáként eme cl.1’ Francia lelkesedés, amerikai szkepticizmus Prófétai szavak voltak. Az eszmét terjesz­tőitek v-.s az hamurO'.in gyökerei vert. Az i S iki háború meg inkább ösztönözte aZ oszane megteremtőjét és barátait, Labouilaye kezáeménye/ésóre Barthold« t Amerikába küldték, hogy tanulmányozz«, az amerikaiak nemzeti érzését. A szobrász hosz- . abb amerikai tartózkodás után hazatérve, lelkes jelentést tett. Ms újra összegyűlt a Ixa- i .úti kör ebédre Giatignyban és gyűlést tar­tottuk, mellyen résztvett Martin Henri is. De ezúttal nem elégedtek meg az egyszerű társalgással. Határozott tervet készítettek. Az eszme tester öltött... 1S75 november 6-án nagy bankett volt az egyik párisi szállodában és nemzeti .illáirást !" toltak a szobor létesítésére. Egyidejűleg megalakult az ámen kai bizottság is, melynek toki data a szobor alapzatának és az alapo­zási munká a tokiunk biztosítása volt Bedloc szigeten, a newyorki kikötő bejáratánál. A franciák kezdettől fogva lelkesedést ta­núsítónak. Gyűltek az aláírások a kor :eg- jelcrutősebb személyeinek, köztük La-Fayette Oscar. Lesseps Ferdinand. Tocqueville, Wad. dington, NoailJes herceg és mások ösztönzé­Mit ir a „Nerv York Times“ Amerikában ellenben és ezt most érdekes megáll, api tani, a bizottságnak a legnagyobb nehézségekkel kellett küzdenie, hogy megtör­je .a hitetlenek ellenállását és hogy aláíráso­kat tudjon szerezni. Egész egyszerűen azért, mert <az amerikaiak nem akarták hinni, hogy a franciák csakugyan komodyan akarnak egy ilyen óriási méretű szobrot állítani és azx nékik ajándékozni. Mikor Bartholdi 1876-ban a fáladeliiai ki­állításra elküldte a szobor karját, a hitetlen- kedők kezdtek meginogni. De a New York Times megmaradt kétel­kedése mellett: „Habár enrefk a karnak, a megérkezése — irta ez a nagy újság — elegendő bizonyí­téknak látszik is arra, hogy a kart a szo­bor többi része is követni fogja, vannak gondolkodó emberek, akik az ellenkezőjét gondolják. Ezek észszerűen azt vélik, hogy egy szobrot nem kezdenek egy kar konstruá­lásával, mikor egy egész női alakot akar­nak teremteni és úgy gondolkoznak, hogy ez bizonysága a szobrász rosszhiszeműségé­nek. Ha Barthoidmafk csakugyan szándéká­ban vötna befejezni müvét, elébb az alapo­zással kezdte volna, aztán a .lábat mintázta volna meg, elébb a lábfejet 3 aztán a láb többi részét.“ De más nehézség is vök. Bizonyos puri­tán csoportok kijelentették, hogy szobrot emdlni a Szabadságnak a rhodosi kolosszus méreteiben, annak a bizonysága volna, hogy az emberiség vásszasülyedt a pogányságba. ,JEz a szobor — irta az egyik akkori új­ság — más votoa-e, mint egy barbár bál­vány?“ Az egyik newyorki újság azt Lrtta: „A fáklyát petróleum táplálná, de gondol­tak-e egy ilyen méretű fáklya fantasztikus világítási, költségeire? A mi polgárainkat már leroskasztják az adók, mint viselhetné­nek el hasonló terhet?“ És ezeiket az érveket több newyorki kp is átvette. De minden ellenállás lelohadt, mikor más városok: Boston, Fiíladelfia, Baltimore kije­lentették, hogy ha Newyork nem volna ké­pes viselni a Franciaország által nagylelkűen felajánlott szobor kivilágításának költségeit, ők készek elfogadni ia szobrot. A világ legnagyobb szobrának utazása és felállítása Ezalatt pedig Franciaországban. Bartholdi vezetése alatt folyt a szobor konstruálása. A szobrász 1882 julius 20-án a párisi sajtó részére villás reggelit adott a szoborban, egy, a szobor térdének magasságában emelt padlón, amelyre 'kötéllépcsőm lehetett jutni. NobeI- THOMAS MANN dijas 30ZSE? EGYIP tómban 600 lap, nagy alak, fűzve 211 Lei a nagy trilógia utolsó kettős kötete. — Thomas Mann Jakab (158 Lei), József (158 Lei) I IRÍ^ AíiF‘r,á1' Postán CJuj. utánvéttel. 1884-ben lelálili'lották a 214 bron/áapból álló szobrot és egész Piri« megbámulhatta a kolosszust, mely uralkodott a szomszédos tetőkön és magasabb volt a Vcndomc-osz­lopnál. A szobor átszállitáisát Rouen ból New­york l\t 188y lsen kezdték meg az 1000 ton­nás lsére fedélzetén. A szobrot szétszedték és a 214 bronz lapot gondosom megszámoz­ták és osztályoznák. Az lsére jminus 17-én érkezett Newyorkba, nehéz ut, után. Az ame­rikai bizottságot képviselő Stone tábornok vette át .1 szobrot hivatalosan, egyszerüsé- gében «s' végtelenül mély benyomást keltő iininepséigi (keretében. Az alapozás és talpazat Bedloc szigeten, ahal pár hónappal eílőbb még nyulcik ug­rándoztak, végre elkészült s hozzáfoghat­tak a szobor föláll it.vsához. A zsörtölődök és a Cassandrák a feláliu tási munkálatok alatt is tovább zsémbdltek. A franciák minden hilletlenségi ellenére ii> megtartották ugyan Ígéretüket. A szobor ott vojţo, mindenki láthatta, de olyan biztosak-e bemie felálii'lói, hgy egy ilyen kolosszus biztositékot nyújthat a megkívánható biz­tonságra? Bizonyos, hogy az első viharban összeomlik, hiába állítják a szobor alkotói, hogy képes ellcntálitani minden orkánnak. Nevetséges egy' i!yen magas szobrot cmelná Az amerikaiakban abban a korban még nem élt a felhők a rcotlók eszméje... És vájjon egy napon a szobor kinyújtott karja, melyet semmi se támaszt alá, nem fogj-e az öbölbe esni, nemcsak esetleges szerencsétlenséget NEZZE EZT A TÉRKÉPET I em maradt város, község, falu, ahová Sorsjáték szerencséje el ne ért volna? okozva, de nevetségessé téve a (két köztár­saságot is? Mások esztétikai és erkölcsi okok miatt Ítélték el a szobrot. A „Telegram“ azt irta, hogy ez a kifi- oamodot: bal lábára támaszkodó asszony nem fellel meg annak az ideáinak, ahogy egy „äodyit“ képzelünk el s hogy a 'karjának nincs tengje!ye. Egyébként nyilvánvaló, hogy az ércet meg fogja enni a rozsda. Ami azt az eszmét illeti, hogy lépcsőt szerkesszenek a szobor testében, hogy a fejébe lehessen kapaszkodni, tiszta hülyeség. Az emberek efczédülnének és (lezuhannának. És újra felveteMék a kivilágítás kérdését, a petróleum (költségeit. Röviden az amerikaiak, a nagyvonalúság specilistái, kicsit meg voltak rémülve az ajándéktól. A háború alatt a Szabadság szobrot Miss Liberty-nek nevezték. Mint minden end ék, mélyet az emberek valamilyen eszmével emelnek, ez a nagy- szobor is részese volt mindannak a lelke­sedésnek és ócsárlásnak, melyet az általa képvielt eszme megér?. Sok támadást ért: meg, A negyed sorsjegy ma mindenki reménysége. A játékosoknak óriási nyereményeket juttat és az ö revén segítjük az állami kórházak betegeit. A negyed sorjegy, kétszáz leiért, milliomossá teheti önt. Emlékezzék a nyeremények özön- ére a húzás napján. Az emberek ezréi, tíz­ezrei lettek boldogok és szerencsések. Egy negyed sorsjegy kétszáz lei, de ne feledje el, hogy értéke minden hónap 15.-én MILLIÓKAT tehet ! Az S. osztály húzása november 15.-én. Vásárolj on idejében sorsjegyet! de mindig diadalmasan került ki a támadá­sokból. OktóbeT 29-én fényes külsőségek Iközt ün­nepelte meg Newyork a Szabadsag-szobor ötvenedik évfordulóját. Zászlók díszébe öl­tözött a nagy amerikai metropolis. Felvonul­tak az iskolák, a küldöttségek, a nagy hajós­társaságok. A Normandie, a franciáik büszke ócean- járója tisztelgett a szobor előtt és Roose­velt elnök beszédet mondott a szabadság eszméjéről. A „hot fox“ az uj tánc Hogyan készül föl a magyar főváros a téli íáncidényr? BUDAPEST, (november hó.) A táncoló Budapest... Százhelvienkét mulató, szálloda, vendéglő, kávéház, tánciskola kapott ható­sági engedélyt, 1936—37 telén százhetvenkét helyen fognak, táncolni Budapesten! — Dehogy! — mondják a főkapitányság illetékes osztályán. Hatósági engedély nélkül is szabad a tánc a fővárosi kaszinókban, klu­bokban, egyesületekben. Úgynevezett ^zárt­körű“ táncestélyt akár minden este is ren­dezhet bárki. Az egyes alkalmakra kért tánc- engedélyek számát pedig meg sem lehet álla­pítani, hiszen szombaton és vasárnap este minden nagyobb közforgalomban levő Herém­ben — táncolnak. A táncláz nem csökkent az idén sem. Október elején például újabb tizenöt nagy kávéház fordult táncengedé­lyért a főkapitánysághoz. Kezdődnek a bálok, a műsoros táncesté­lyek, konjunktúra-heteket élveznek máris az úgynevezett „össztáncok“, a pesti táncisko­lák jövedelmező attrakciói, gomba módjára szaporodnak Budapesten a ,,dán cingok“ a ,,táncos bárok“, a „jazzos tavernák“, a „grillroomok“ és a ,,cosy comerek“. Újra felvárradt a jazz-zenekaroknak. Továbbra is nagy a kereslet a jó és mókás dobosokban. Kissé szétnéztünk a pesti táncfronton. Először arra a kérdésre kerestünk választ, hogy 1936—37 telén mit fognak táncolni? Az európai 'tánctanárok legutóbbi londoni kongresszusán két csoportba osztották az ér­vényben levő társadalmi táncokat. A kétféle valuer, a bécsi és az angol valuer, az egyszerű foxtrot, vagy amint ezt a láncot az ango­lok elnevezték: a ,,quick step“ és a sima tan­gó, amit a nemzetközi szabályok szerint csak vörös lámpafény mellett szabad lán­colni, az idei társadalmi táncok első cso­portjába tartoznak. A második csoportba tartoznak a „félsikert aratolt“ és az „újdon­sült“ táncok. Astaire Fred,, a jeles filmszí­nész és az ismert „tánc-szerző“ legutóbbi tánckreációi, például a „piccolino“, a „con­tinental“, a „carrioca“, csak félsikert arat­tak a világ táncosai között. Szenvedélyes tán­cosok és táncosnők megtanulták ezeket a táncokat, a „carrioca“ lekerült az artista- dobogóról az egyszerűbb táncparkettra is, de közkedvelt tánc nem lett belő.e. Megakadt a ,„rumba“ karrierje is. A rumbához bizo­nyos tánc technikai ludas kell. A rumba sok­kal több és sokkal ritmikusabb mozgást' kí­ván, mint a többi tánc. — Budapesten csak kevesen rumbáznak! — jegyzi meg beszélgetésünk során az egyik ismert tánctanár. Pedig két érdekes és igen kedves rumba-figura: a ,.salut cubian“ és a „carré roisé“, széppé és elegánssá tette ezt a kubai eredetű táncot. — Uj táncok? — folytait ja. informátorunk a beszélgetést. — Igen, a divatos táncok ka­raktere nagyon megváltozott. A fiatalság diktál a táncfronton. A fiatalság a nagyon ritmikus táncokat karolja fel. A „hot“ és a „swing“ ilett a divat, a tüzes, lendületes tán­cok hódítanak. A llágy, sima, puha 'tangóból „sharp tangó“ lett. Ez a finom tánc éles, talán kissé szegletes vonalakat kapott. A „slow fox“ helyét pedig a legújabb tánc- kreáció, a „hot fox“ foglalta el. Megtudtuk, hogy az uj „hot fox“-ot a zsú­folt délutáni táncosteák számára 'alkották a londoni! és a párisi táncmesterek. A nemzet­közi tánctanárok erre a célra kiküldött bi­zottsága három héten át délelőtt, délután és este tárgyalta, vitatta, próbálta a „hot fox“ lépéseit, figuráit. Ilyen ritmikus lánc még sohasem volt divatos! — mondják a tánc­professzorok. A férfi és a nő ugyanis arány­lag igen kis helyen rendkívül ritmikus moz­dulatokká táncolja a „hot fox“-ot. A „rhythm dancing“, amint az angolok ezt az uj táncot hívják, sokkal ritmikusabb jazz. zenét :s .kíván a többi fox. és step-táncokhoz képest. Budapesten általában nagyon jól és szé­pen tánco.nak. A világot járó fizetett tán­cosok és táncosnők között is rendkívül sok a magyar. A legcifrább nevű táncos artisia- pár útlevelében is gyakran egyszerű magyar neveket lehet olvasni. A magyaroknál talán csak az .angolok és a spanyolok táncolnak jobban. Pedig Parisban, Rómában, Brüsszel­ben, Berlinben és Amsterdamban ép annyian résztvesznek a „the dansant“-okon, mint Bu­dapesten. — Tánc nélkül egyszerűen becsukhatnák a boltot — mondja az egyik nagy dunaparti szálló igazgatója. A táncos zenére délután és esite is szükségünk van. Pedig ezek a tán­cos teák és vacsorák számunkra sok gondot okoznak. Példán! meg kell .akadályoznunk, hogy hölgyvendégeink petrezselymet árulja­nak a tánc alatt, a tánc közben kikosaro- zott férfivendégeink pedig megsértődjenek. Mert egy petrezselymet áruló hölgy, vagy egy váratlanul kikosarazott férfi legközelebb nem tér vissza a táncosteára és másik helyi­séget keres fel. Már pedig ma a szállókban, vendéglőkben, kávéházakban egyaránt nagy szükség van a törzsvendégekre. A tán cd éhi tárnokait és a táncesteket külön­ben is meg keil szervezni. A táncot nem le­bet, amint a szakkörökben mondják, egy­szerűen feltálalni! Változatos zenére van szükség. A zenészeknek ho$ fúvós-, hol vo­nóshangszereket kelll használniok, énekelniük, fütyülniök, mókázniok, táncolniok. Fontos a terem díszítése éis világítása is. És különö­sen a táncesteken nem maradhatnak el a — tréfás meglepetések sem. Konfetti, szerpen­tin, léggömb, virágcsata, táncverseny... A táncos fiatalok, sőt a táncos öregek is nagy- igéanyüek. FÖLDES 30Lftr „Halászó Macska“ könyve világdijat nver.. MÁRIA JÓL ÉRET? 270 lap kötve 93 Lei lEPAGE'cluj. Postán utánvít!. Kérjen Pantheon ujdonságjegyzéke; m

Next

/
Thumbnails
Contents