Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-01 / 254. szám
amt BIHARI IÁNOS TÜNDÖKLÉSE ÉS BUKÁSA A legnagyobb magyar cigányzenész szülőfalujában . .. Hogyan született a Rákóczi-nóta? — Bihari-cilinder. — Az ital vitte siroa minden idők legnagyobb magyar cigányzenészét DUiNASZER'DiAlHiBLY, (október hó.) Ne- mesabony község Dunaszerdabely tőszomszédságában fekszik. Ha egy abonyi gazdának kedve támadna, napos időben könnyén kibetüzhetné a szerdahelyi orosz temető sírkeresztjének feliratát a faluvégről. A vasút mellett diiledező skatnlyaházak valamelyikében láthatta meg a napvilágot Bihari János, a cigánykirály. Gombozó gyermekhad viháncolása köszönt felém a falu végén. Az egyik ablak mögött hegedű sivitozik: valamelyik buzgó népzenész tanulgatja a legujabb slágereket. Széles viztócsák ringanak mindenfelé, az apró házak negativja tükrözik bennük. A templomtorony hosszú, fehér sávja messziről jelzi az utat a plébánia felé . . . Évszázados tévedések Nyolc évve! azelőtt Bihari bevonult a magyar élet históriás alakjai közé: megrendezték halálának centennárius ünnepségeit és a szobrát leleplezték, hogy Erkel és Liszt közelségében hirdesse a magyar népi zene dicsőségét. Ez az elkésett abonyi látogatás azonban ajtót nyit az évszázados tévedés világában és hírül adja, hogy téves idővesszővel mértük eddig a cigánykirály életét. Lexikonok, zeneirodalmi munkák, sőt Ábrányi és Káidy Gyula buvárszeme is az 1769-ik évet jelzik születési dátumáuL. Erősítette a tévedést a tavaly elhunyt abonyi plébános hibás adatközlése is, aki ugyanezt a dátumot közölte annak idején a centennáriumot rendező bizottsággal. Holott az anyakönyv 1764 szeptember 21-ikén jelzi Bihari születését. Ez a bejegyzés egyébként tanúskodik arról is, hogy őt a születésen kivül semmisem kötötte szölőfa!újához, apja és anyja dunaszerdahe- lyi származásúak voltak és minden bizonnyal családi okok miatt költöztek Abonyba. A szerdahelyi anyakönyvben Bihari szülei: Ferenc és Dany Mária 1763-ban, Katalin lányuk születésekor szerdahelyi .lakosokként szerepelnek. Ez év januárja után, valószínűleg azonban a következő évben, Bihari Ferenc, bátyja népes családjával nem férr el a Fürdőgyolcs szélién álló házikóban és áthorgonyozott a szomszédbeH rokonokhoz. Tévesek a fiára vonatkozó adatok is. Ezek szerint Biharinak a fia is János volt, holott a szerdahelyi anyakönyvhen 1794 július 9-én Dánielt jegyeztek be. Több fiúról pedig nem tesz említést az egykorú, de későbbi irodalom sem. Leánya, Magdolna. Pesten született és anyja vök a hatvanas évek hires zenészének, Farkas Miskának, oki nagyatyja emlékét a József-főhercegnek ajánlott Orfetrsz- indulóban örökítette meg. Bihari Szerdahelyen kötött házasságot 1789 május 5-én Banyák Simon cimbalmos 15 éves Éva lányával. Ajándékul egy nászindulót hozott menyasszonyának Győrből és ebből alakult ki később a Rákóczi-induló. Bihari egy alkalommal el dicsekedett Ballá Károly- nak, hogy ezt a nótát a felesége hallotta először az eljegyzés alkalmával. Később gyakran muzsikálta a szerdahelyi Zöldfa-csárdában a csallóközi nemeseknek. Harci indulóvá a győri táborban avatták a mulatozó inzur- gensek, akik tüzesen pattogó hangjainál gyűjtötték a vitézi kurázsit. ,,A monduros eset“ Biharinak máisodik hazája volt Győr. Tizenöt éves korában már önálló banda ólén muzsikál a győrszigeti csárdában és kedvelt prímása a rábavidéki, nemes-duhajóknak a feketeszemü, lobogóhaju csallóközi cigány, Nem csoda tehát, ha a végett nem érő táborozásokban hátfájditó fölkelő nemesek egy hadi-fórsponton lezötyögtetik őt bandájával együtt Pestről. A győri csata emlékeképpen szerezte hires uniformisát Bihari, amelyben később az udvari és koronázási ünnepségeken bandájával együtt muzsikált. Ebben a díszes egyenruhában látható a Nemzeti Múzeumban lévő képén is. A „monduros eset“ igy történt: Miikor Napoleon gránátosai, szétugrasztot- ták a nemesi sereget, Kubinyi Károly, a felkelők ezredese nekidőlt a Rábának és csuromvizesen, egy kotyogó ku.ladccsa! a tomporán, édesek idejjén visszaszökött Győrbe. A sötét utcákon csellengve, nemsokára megtalálta a sárga házat, ahol Bihari bandája, vagy ahogyan a táborban nevezték: a nemzet éb- resztőkiakasai székeltek. Az ezredes megcsörrentette az ablakot: — Jancsi komám, csülökre! A primás széles arca megjelent a rács mögött és mikor megpillantotta vendégét, ajtót nyitott. Nem tudjuk, mi történt benn. de egy röpke félóra múlva az ezredes1 kék civildolmányban, de ázott sarkantyus csizmában kopogott végig a. kövezeten. A banda behúzott nyakkal kullogott utána. Betértek a monostori, kocsmába és Bihari rákezdett Hadik óbester nótájára. Vendége dult-fult mérgében, szidta a ..francát“ és a dicső hadat egyaránt. Hajnaltájban keblére nyalábolta a muzsikust és igy búcsúzott tőle: — Jancsi komám, én most eüszkolok a mundérodban. Küldök helyette másat, neked is, a kakasoknak is . . . Kiugrott a csárdából és nekivágott a veszprémi országutnak. Kubinyi szavát tartotta. Az egyenruhát annak rendje-módja szerint elkészíttette s fel- külde Pestre, a Kétpiisztoilyba. Nyolc darab zsinóros buzavirágszin nadrág, fekete-kék zsmóros dolmány, prémes mente és kakastollas vidraka'pag a banda részére, Biharinak külön egyet, arany zsinórzattal. Bihariék a felkelő sereg kudarca után eltűntek Győrből. Nem Pestre mentek, hanem REMÉNYIK SÁNDOR Szardahelyre. Bihari apósához költözött. Feleségét és fiát előreküidte fuvarosszekéren, ő és a banda gyalogszerrel malgattak hazafelé a francia sereg őrsei között ... A siker I Bihari 1803-ban kerül Pestre, tehát nem I tizennyolc éves korában, mint eddigelé vél- I tűk. A Beleznay-kert, Hét-választófejedelem l és a Két-pisztoly termeiből kapja szárnyra nevét a hir. Itt ölelkezik össze a nemzeti megújhodás fanatikus híveivel. Állandó vendége József nádor és a magyar nemesek. Sikere napról-napra nő. De felkapja a siker Dani fiát is, aki már gyerek korában remekül hegedű s még inkább mestere fesz a hegedűnek, amint ifjúvá serdül. KÉT VERS AKI VALÓBAN SEMLEGES Lehet, hogy a papgytikos kommunista, S a pap halálát megtorló vitéz, Mindenki, kit meggyőződés hevít S azért a barrikáclra lépni kész, Az ápolónő, ki fegyvert ragad, Fehér köntösét dobva messzire, S az örömlány, ki véres emberfővel Láncsáján, futva tart arrafelé, S ha összecsapnak, egyik oitmarad —: Lehet, hogy ezek mind-mind jobbak nálam, Ki kockázatot nem vállalok többé Közömbösségem pókhálós zugában. S lehet: eltalál igy is egy golyó, De csak mint járókelő idegent, Ki a világnézetek harcterén Valódi semlegesként által ment. ÁBEL PEDIG NINCS Testvér: megcsufolt, árva, legszebb szóm, Testvér, testvérem, testté vált igém: Mint oszló hulla, zöldes szörnyűségben, ügy heversz most — vagy tántorogsz felém Mint polgár, vértől részeg rohamkéssel — Te, aki asszonyodat besoroztad, S te másik, ki csecsemőd lágy fejét Keményíted már az acélsisaknak: Lásd, én még biztatlak, vigyázz, ne késs el: Irtsd ki a mást s gyilkoltasd le magad, De ügyelj, ne maradjon irmagod se, A tébolyt újra kezdeni vele. Káinok népe, testvérgyilkos ország, Mondhatnám azt is, hogy mi közöm hozzád? S ahhoz, hogy vigyorogva körülállnak Más kain-né pék s méreggel táplálnak, S szítják gonosz tüzed a fagyos égig? — De nem mondhatom, mert e vad fertőzés Nyargal már népem erein is végig. Esnek egymásnak, testvér a testvérnek, S a szúró szónak olyan éle van S lecsurgó vére, mint a rohamkésnek. Tépik egymást esztelen, vad vitákban, Elvekért, célokért, istenekért, Magukévá tett távot tébolyért — Itthoni sorsuk morzsoló markában. Halljátok hát: fagyosak az egek. Gonosz tűz nyújtózik a magasságba, S fent nem vizsgálják: ki gyújtotta meg. Ábel nincs, kinek füstje volna édes, S te, Kain, vértől részeg, rohamkéses, Ha hivatkozni mersz az istenedre: Jól vem, nem te vagy: istened a vétkes. Bihari boldog, örül fia sikerének. Pedig ekkor kezdődik kettőjük tragédiája. Danit asztaltól-asztalig invitálják és a mámor gőze annyira megüli a fejét, hogy soha többé nem tud kijózanodni. Tivornyázni kezd, kétes kalandok hőse lesz és három rövid esztendő sírba viszi az akkori idők legzseniálisabb fiatal muzsikusát. Apja a ,,Fiam halálára“ cimü rekviembe önti mérhetetlen fajdalmát és ő is megindul a fia után, a lejtőn lefelé. Ebből a. gyászdalból lett a világhírű „Hatvágás-induló.“ A végzetes határkő Bihari fékevesztett fájdalmában eszeveszetten szórja a pénzt, éjszakákon kártyázik és italba fojtja tehetetlenségét. A bandával mindkevesebbet törődik, úgyhogy a vezetést akaratlanul, de nem érdemtelenül, Balog Jancsi veszi ál. A cigánykirály menekül Pestrő:. Akkor már nagy ellenfelének, Lavottának a csillaga kezd ragyogni a magyar zene egén. A Be- leznay-kertben, egy furcsa, mámoros estén halálos sebet ejt hírnevén a cigánykirály. Ittas állapotban a hegedülő Lavottához lép és kezet csókol neki. Sokan az Öntudatlan hódolatban Bihari elismert vereségét látják és népszerűsége lassanként halványodni kezd. A nóták árván esengenek utána, de hiába sir a Hadik-nóta, a huszár-verbunkos, sarkantyú-verbunkos, a Chlopitzky-induló, a cigánykirály menekül tőlük cl a vidékre. Éppven kapxSra jön a hívás az egri tisztuji- tásra. Kocsin döcögnek Eger felé. A Hatvan—gyöngyösi országúton a kocsi nagy határkőnek döocen és az erősen ittas Bihari lefordul a kocsis mellől. Olyan szerencsétlenül zuhan, hogy a hátsó kerék alatt bal- karja teljesen szétroncsolódxk. Soha többé nem épül fel béna karja, hiába vesz kezébe vonót ezentúl, a bűvös szerszám nem engedelmeskedik neki. A jólétből a nyomorba zuhan. Egy ideig vár és remél, kontrás lesz a saját bandájában, aztán felhagy minden reménnyel és kis unokája, Farkas Zsiga kíséretében megindul a koldusok orszagutján. Két szerencsétlen bolygó kering a magyar zene egén úgyszólván egyidőben, az egyiket a téboly, a másikat a mámor űzi a sir felé: Csermák és Bihari. A cigánykirály a szerencsétlenebb: eleven halottként ténfereg az országutakon, mig végre 1827 tavaszán Pesten, a Kétnyul utcai Somogyi-házban utoléri a vég. Kultsár István megilletődessél írja le a temetést: ,,háromszáz cigány kiséri, sírnak és zokognak a kegyetlen időben.“ Nem 1828-ban balt meg tehát, mert Kultsár 1828 márciusában már nem élt, Bihari temetése pedig egy zord, esős ápri’is- végi nap>on volt. A ferencvárosi sirkertben temették el és tisztelői egy év múlva díszes kőkeresztet állítottak neki. Idők formarii temető megszűnt és a Rákóczi-.nóta halhatatlan szerzőjének jeltelen halála után száz évvel már nem sikerült megállapítani. Szülőfalujában és Ehinoszerdahetlyen csak egy-egy régi anyakönyvi bejegyzés őrzi nevét, holott megérdemelné, hogy emlékét legalább egy tábla vagy utcanév örökítené meg. K. j/ A világdijnyertes „HALÁSZÓ MACSEI jv-nál, Fűzve 53 Lei. 3 Cluj. Postán utánvéttel.
