Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-29 / 278. szám

PALEOLOGUE drámai jegyzetei 1914 júliusáról Hogyan akarta megakadályozni a két császár a világháborút Tizenegy nap világtörténelmének dokumentumai a francia külügyminisztérium okmányaiban EPILEPSZIÁBAN SZENVEDŐK A világhírű amerikai „Donhide“ u bécv Wagner—Jauregg klinika vélem-nye szerinl az epilepszia összes olyan eseteiben is has/ nált hol minden más kezelés eredménytelen maradt. Poétán 200 lej utánvéttel megrendelhető Császár gyógyszertár, Bucureşti, Calea Vic toriéi 124. Tizenegy nap világtöri éneimének doku­inentumuit foglalja magában a francia kül­ügyminisztérium kiadásában most megjelen* hatalmas kötet. — llutszázötven oldalon a francia diplomácia rövid jelentéseit, jegyzé­keit közli azokról az eseményekről, amelyek 11)14 julüs 23-ika és augusztus 4-ike kö­zött lejátszódtak. Az emberiségnek ez a tizenegy napja örök titok lesz. Hiszen közel nyolcszáz jegyzék, jelentés, távirat és utasítás is csak szakado­zott kivonatát, elmosódó tükörképét adja annak a rövid időnek, amely az egész világ sorsát évtizedekre, talán századokra is el­döntötte. Paléologue, szentpétervári francia követ, akinek oroszországi emlékei körül sok vita folyt már, a katasztrófa kitörésének napjai­ban szinte percről-percre feljegyezte az ese­ményeiket. A szűkszavú feljegyzésekből, me­lyek a francia dokumentumok között a 794- es számot viselik, látjuk, bogy ezekben a na­pokban több történt jvercek alatt, mint a három megelőző évtizedben együttvéve. Julius 23-án este hat órakor ezt írja Pálé ologue: átadták a Monarchia ultimátumát Belgrádban. Másfél órával később az orosz cár és Poincaré francia elnök a La France hadihajó fedélzetén békéről és barátságról mondtak pohárköszöntőt . . . 'Pénteken, 24-én Szentpétervárt az antant követek tanácskoztak. Az orosz kormány azt kéri, hogy hosszabbítsák meg az ultimá­tum határidejét. Oroszország egye^jkedik; és — mozgósít Szombat, 25-ike. A szerb régens távirata a cárhoz. Az orosz kormány megígéri támo­gatását. A cár elvben hozzájárul 13 orosz hadtest mozgósításához. A német kormány leszögezi magát a Mo­narchia álláspontja mellett. — Szaszonoff orosz miniszterelnök azt ajánlja, hogy Szer­bia vegye igénybe Nagybritannia közvetíté­sét. Este hatkor fiatal tiszteket avatnak — ko­rábban a kitűzött időpontnál és az orosz hadügyminiszter, valamint a vezérkari főnök elrendeli a mozgósítást. Szentpétervárott és Moszkvában ostromál­lapot lép életbe. Julius 26-án ezt irja naplójába Paléolo­gue: részleges mozgósítás a Monarchiában. — az orosz 'intézkedés tehát előbb volt. — Majd folytatja: Szaszonoff őszinte és lojális megbeszélésre hívja fel az osztrák—ma­gyar kormányt. Azt ajánlja Berchtold hadügyminiszternek, hogy beszéljék meg az ultimátum módosítá­sát. Az orosz hadügyminiszter közli a német attaséval, hogy „Oroszország csak a mozgósítást megelőző intézkedésekre szorítkozik“. Kedden, 27-én a cár újból biztosítja a szerb régenst támogatásáról. Az orosz mi­niszterelnök elfogadja az angol javaslatot, hogy Londonban négyhatalmi konferencia üljön össze. Békés megoldás céljából . . . 28-án a Monarchia megüzente a hábo­rút Szerbiának. Szaszonoff megállapítja, hogy a németek magatartása biztató volt a Monarchia szem­pontjából. A francia követ a német és az osztrák-magyar követtel (Szapáry gróffal) NŐI DIVATLAPOK a téli szezonra (ruha, kabát, kosztüm) már hatalmas választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii. ALDEHIDES KÖLNIVÍZ UJDO N SÁG AZ jy Annabella discrétuj, szép illat. Nem mindennapi. - Nem mi n d e nkin érezhetni. Kesernyés illat, tehát a legújabb divaL fLawais Jes* Wa^er^Lavan Eau de Cologne íriss üde illat. A tö- kéle'.es illathüségü Kaphatók mindenütt!!! Forgalomba hozza „AHA** import. beszélget. „Nyugtalan tó benyomásokat sze­rez.“ Délután háromnegyed négykor közli az orosz miniszterelnök a francia követtel, hogy az orosz kormány hozzájárul minden An­glia és Franciaország részéről javasolt bé­kés megoldáshoz. Este háromnegyed kilenckor Vilmos császár a cárnak táviratozott: — Nem vagyok tévedésben afelől, hogy milyen nehéz Neked éppenugy, mint ne­kem, hogy ellenálljunk a közvélemény nyomásának. Tektntve a szívélyes barát­ságot, amely benőnket oly szorosan köt együvé, minden befolyásomat latba vetem a Monarchiánál, hogy békés és Oroszor­szág által elfogadható megegyezés váljék lehetségessé. 29-én délben elmegy a cár válasza, nem kevésbé barátságos hangnemben: Hogy elkerüljük egy európai háború szerencsétlenségét, lm rá t Hágunk nevélHn kérlek, tégy meg mindent, ami csak ha­talmadban áll, hogy szövetségesed ne menjen túlzásba. Két órával később a 25-én aláirt mozgósítási parancsot közzéteszi az orosz kormány. Szaszonoff a német követhez ezt a javaslatot intézi: — Amennyiben Ausztria (így, csak Ausztria!) belátja; hogy a szerb konfliktus európai kérdés jellegét öltötte és hajlandó ultimátu­mából eltávolítani azokat a szakaszokat, amelyek Szerbia szuverénitását érintik, Oroszország megszünteti a katonai elő­készületeket. Este fél hétkor megint a császár táviratát hozták, Berlinből: — Azt hiszem, hogy az orosz kormány és a bécsi kormány között lehetséges és kívánatos a közvetlen megegyezés, ame­lyet, mint megtáviratoztam, minden erőm­ből támogatnék. Természetes, hogy az orosz részről, mint osztrák részről foga­natosított katonai intézkedések a fenyege­tés látszatával bírhatnak és szerencsétlen­séget okozhatnak, ha lehetetlenné teszik közvetítésünket... 30-án reggel megjön a hire Belgrad újabb bombázásának. A francia miniszterelnök és külügyminiszter (VivLani) ezt táviratozza szentpétervári kö­vetének: Franciaország elhatározta, hogy szövetségi kötelezettségeit mindenben teljesiti. Tárgyalások a cárral az általános mozgó­sításról Januskievfics orosz tábornok, a ve­zérkar főnöke befolyásolni igyekszik a cárt. Nem hisz Vilmos császárnak. Kemény párbeszéd Vilmos császár ismét táviratozik: — A Monarchia hadseregének csak egy részét mozgósította Szerbia ellen. Ila most Oroszország Ls mozgósít, úgy misszióm, amelyet olyan barátságos formában rám bíztál és amelyet a Te kívánságodra elfo­gadtam, nagyon nehézzé, vagy lehetetlen­né válik. Az udvarias, érzelgősen barátságos cári válaszban is sok a kérlelhetetlenség. — A folyamatban lévő katonai előké­születek öt nappal ezelőtt határoztattak el. Nem mások ezek, mint védelmi intézi kedések Ausztria előkészületei ellen. Min­den szivemből jövő módon remélem, hogy ezek az intézkedések semmi befolyással nem lesznek közvetítő missziómra, ame­lyet olyan nagyra beesülök. Itt már kevés a remény. Szaszonoff tele­fonon felszólítja a vezérkart, hogy rögtön hirdessék ki az általános mozgósítást. Ugyanekkor egy orosz tábornok utazik Ber­linbe. Hátha .. . Az elsői fakepeszt a tizenkétmillió közül Julius 31-én hajnalban kihirdették az ál­talános orosz mozgósítást. A cár táviratot intéz Vilmos császárhoz: — Amig Ausztria és Szerbia között a tárgyalások folynak, csapataim őrizkedni fognak minden kihívó lépéstől. Ünnepé­lyesen a szavamat adom rá. Délben itt a válasz: — Európa békéjét még meg lehet men­teni — irja Vilmos császár, — ha Orosz­ország elhatározza, hogy megállítja a ka­tonai előkészületeket, amelyek Németor­szágot és Ausztria-Magyarországot fenye­getik. Itt már kevés a remény. Németországban deklarálják a háborús veszélynek megfelelő helyzetet. A német követ a cárnál és az orosz miniszterelnöknél jelenik meg kihall­gatáson. — Most éjfél van — mondja Pourtalés német követ — holnap délig várunk. Tizenkét óra nagy idő, de csak másnap délután kettőkor táviratozik a cár Berlinbe: — Megértem, hogy mozgósítani voltál kénytelen, de szeretném, ha ugyanúgy biztosítanál engem afelől, hogy ezek az intézkedések nem fognak háborúhoz ve­zetni, mi nt én biztosítottalak téged és hogy folytatjuk a tárgyalásokat országa­ink és a világbéke javára, amely mindket­tőnknek olyan drága. A két koronás fő szerepe tehát teljesen megváltozott, száznyolcvan fokkal meg­fordult. Vilmos császár öt órakor elrendeli az általános mozgósítást. Ugyanakkor Fran­ciaország is. Hat órakor a német követ át­adja a német hadüzenetet. A válasz elég vi­lágos. Vasárnap, augusztus másodikén lezárul az érdekes dokumentum: Háromnegyedkettő­kor Miklós cár megkapta Vilmos császár utolsó táviratát. A távirat hét órát késett. — Megelőzte a mozgósítás. A cár nem vála­szolt. Ezen a vasárnapon Luxemburg területén már német csapatok álltak és a nyugati ha­táron tiz órakor egy német altiszt halálos sebet kapott. Ez volt az első fakereszt a tizenkétmillió közül ... I. L. 1 isiében iartf a még ? L . Fei és fogfájás ellen: JiWOL Hülés és grippa ellen : JAWOL Hörghurut, csuz és zsába ellen: JAWOL Idegesség és reuma ellen : JAWOL Mert a leghatásosabb idegcsil- lapitó c'akis a: JAWOL Kapható gyógyszertárakban ! ! Néró császár monoklija Ki találta fel a szemüveget? BERLIN. (Az Ellenzék tudósítójától.) Or vosi statisztikák szerint egyre nagyobb les/, amaz emberek száma, akik szemüveget kénytelenek hordaná. A rövidlátás egyre jobban terjed, úgyhogy ma már szinte nép­betegségnek lehet tartani. Ez a betegség az összes kulturországokat úgyszólván egyfor­mán érinti. Annyi bizonyosnak látszik, hogy a civilizáció és az azzal egybekötött egyol­dalú szemerőltetés rossz, hatással van van ember látóképességére. Megállapítható, hogy régebben, amikor még az ember természetesebb életmódot élt, jobbak voltak e téren az állapotok. — Szemhibák, de különösen rövidlátás, alig- ulig fordult elő. — Egészen természetesen nem hiányoztak az ilyen jelenségek sem és az ember már jó korán kísérletet tett arra nézve, hogy látóképességét mester­séges utón növelje. Azt valószínűleg so­hasem lehet pontosan megállapítani, hogy tulajdonképpen ki találta fel a szemüve­get. Annyi bizonyos, hogy a szemüveg óriási fejlődésen ment keresztül, hiszen az első látást javitó eszközök egészen kezdet­legesek voltak és egyáltalán nem hason­lítottak a mai pápaszemekhtz. Köztudomá­sú, hogy az emberek mielőtt a tükröt fel­találták volna, rájöttek a viz tükröző tu­lajdonságára és sokáig abban nézegették magukat. , Kezdetben átlátszó köveket használtak fel arra nézve, hogy javítsák a látást. A német ,.Bri!le‘‘ szó kétségkőül a latin be- rilli szóból származik, amely átlátszó kö­vet jelentett. Pliniusnál található egy fel­jegyzés, amely szerint már Néró császár is „monoklit“ illesztett szemére, amikor a e’r- kuszban a gladiátorok küzdelmét nézte. Ez a monokli állítólag konkáv smaragd volt. amelyet a császár úgy illesztett szemére, mint a mostani enber a monoklit. Plinus adatait természetesen nem lehet pontosan ellenőrizni és sokan vannak, akik kétel­kednek Néró császár monoklijában. Nem lehetetlen azonban, hogy a hires római csá­szár rövidlátó volt egyik szemére és ezért viselte a smaragdból készült látásjavító eszközt. A szemüvegkészités művészete valószí­nűleg a középkorban fejlődött ki. Az első szemüvegek alighanem arab földön készül­tek. Állítólag itt élt az az Aihazan nevű arab, aki ebben az időben nagyitó üvege­ket tudott készfiteni. A firenzei temetőben van egy sírfelirat, amely 1317-bő! való és arról számol be. hogy a sírkő alatt nyug­vó Salvinus Armatus találta fel a szem­üveget. Ez nyilvánvaló tévedés, mert más források azt bizonyítják, hogy egy 1313- bau elhalt spinai szerzetes már ismerte a szemüveget és annak előállítás: módját. E kezdetekből óriási módon kifejlődött a szemüvegkészités művészete és a középkor végén kiidön céhük volt a pápaszemkészi- töknek. akik már ebben az időben művé­szi kivitelű szemüvegeket készítettek. A HALÁL IS DRÁGA. Parisból jelenik: Élni meglehetősen drága dolog, de meghal­ni sem olcsó mulatság a francia főváros­ban. Aki például a Pére Lachaiseban. Pá- ris hires temetőjében akarja örök álmát aludni, annak először 11.000 frankot kel! fizetnie a sírhelyért, nem beszélve a többi költségekről, amelyek a temetéssel függnek össze. Tévedés volna azt hinni, hogy a ha­landók vonakodnak ezektől a kiadásoktól. Épp ellenkezőleg: abban a temetőben oly nagy a kereslet a sírhelyek iránt, hogy az árak valószínűleg emelkedni fognak. Aki tehát sírhelyet akar magának biztosítani a Pére Laehaise-ban, annak jó lesz sietnie. A jó tisztviselő: egyéniség? Newyorkból jelentik: A newyorki egyetem általános ne­velésügyi fakultásának dékánja, Ned H. Dearborn, 256 vállalat vezetőitől kapott adatok alapján összeállította azokat a té­nyezőket, amelyek elsősorban jönnek szá­mításba a magántisztviselők alkalmazásá­nál. A lista első helyén az egyéniség áll. Azután igy folytatódik a lista:

Next

/
Thumbnails
Contents