Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-22 / 272. szám
6 ELLENZŐK UKimaannHai LAKATOS IMRE A nyíli téren csináld diplemáscia Edén angol külügyminiszter nemrég rosz- szal ássad beszólt a „nyilvános szószéken mintáén hangfogó nélkül elhangzott külpolitikai nyilatkozatokról!, aminek divatját angol kor- mányférfiak nem hajlandók követni". Pedig a nyilvános szószék, sőt ennél is több a rá- j d óhullámok révén a világ egész nyilvánossága számára tolói ütött szószék többé már nem igen ik üszőből he tő ki a diplomácia eszközei közül. A diplomáciai művészet, ha egyáltalán még művészetnek lehet nevezni, .szintén kénytelen hozzáalkalmazkodni a mai éter szükségleteihez és a szükségletek közűt a nyilvánosságot kizárni többé nem lehet. Nem változtat ezen, hogy « valódi döntések ma sem a nyilvánosság elvitt történnek és liogy a szószéken történő mcgny lakkozásoknak többé-kevésbé inkább teátrá’is jellegük van. A nyilvánosság mégis nagy erővel szól be e ma már diplomáciai döntésekbe is s az országok vezetői — hogy jó, vagy rossz irányban, az más kérdés — nrnd erősebben veszik igénybe diplomáciai lépéseik számára is a nyilvánosság támogatását. Az igazi dplo- m a tóik sekág védekeztek ez. ellen. Hangoztatták, hogy a közvélemény mozgósítása külpolitikai kérdésekben különösen veszedelmes dc’og, mert állandó feszültségben tartja egymással szemben az egyes országok közhangulatát. De minden tiltakozásuk hiábavalónak bizonyult. Ma mindennapi dolog, hogy tömegekért és tömegszenvedélyeket mozgósítanak olyan vitákban, amelyeknek eldöntése az események világos ismeretét és foltétlen hidegvér: követel s amelyeket tömegszenvedélyek szembeállításával csak elmcrgesiteni lehel. A sóikat ócsárolt régi diplomácia homályba burkolt tárgyal;ísain néha bevallha- tatlan és gyanús célokat igyekezett érvényesíteni. Józan meggondolást lehetetlenné tevő szenvedélyeknek azonban ennek a diplomáciának munkájában alig volt helye. Albert Soréi, a francia forradalom hires történésze, aki’ demokratikus érzésű ember volt. már a háború előtt érdekes tanulmányban mutatót: rá a nyilvános diplomácia veszélyeire. És hol vannak ezek a veszélyek a maiaktól? Hetekig tartott — írja tanulmányában Soréi — amíg egy jegyzek egyik fővárosból a másikba jutott érs néha hónapokig. amig felele: érkezeti rá. Meggondolásra, józan lehdggradásra a •legveszedelmesebb vitás kérdésekben is bőven volt idő. A nagy diplomáciai összejöveteleken pethg, melyek különben elég ritkák is voltak, a diplomácia nagy virtuózai szánté 1‘art pour 1‘ar.c mérték össze fegyvereiket, minden szenvedély nélkül. Ez a fegyverösszemérés néha frivol játékká fajult, de mégsem játszott soha olyan mértékben és olyan 'könnyelműséggel milliók életévei cs halálával, mint a nyílt téren űzött mai politizálás. Ha például Gorcsa- kev herceg valamelyik ilyen kongresszuson túlzottan előtérbe tolta az orosz igényeket, Disraeli, minit az angol imperializmus főképviselője legtöbbször megelégedett annyival, hogy gúnyosan szellemes válaszban verte vissza az orosz ‘támadást. Egy ilyen alkalommal mondta például Gór csákó vr ól, hogy kijelentéseinél a delphii jósda maga sem tehetett volna egy csapásra ünnepélyesebb és két- érkdmübb kijelentéseket. A vita így hozzáértők szükebb társaságában mamiit,, tömeg- szenvedélyeknek ebben a diplomáciai harcban nem volt része. Meglehetős szerepe volt már azonban a nyilvánosságot izţgjalomba- hezó gyors hírszolgálatának az utolsó idők két legnagyobb európai háborújában. Az 1870-es francia—német háborúban a híres emsi sürgöny és az ezt követő párisi tömeg- izgalom játszotta ezt a szerepet. A világháborút pedig talán megakadályozhatta volna, ha az eseményeknek a tökéletes hirszolgál- tatás által elindított gyors fejlődése helyett még egy-két. here marad a kormányoknak a további tárgyalásokra. De hol vannak a gyors hirszolgáltatás háború előtti eszközei a mai hírszolgáltatás tömegizgató lehetőségei mellett. A háború után főleg Briand hozta divatba a „diplomaţie sur la place pubîique“-eî, a nyílt téren csinált dip.ömáciát Természetesen Briand számára sem jelentette ez a kizárólagosan nyilvánosság előtt űzött külpolitikát. A francia államférfi inkább arra gondolt, hogy a nyilvánosságot is igénybe veszi külpolitikai céljai számára. Arra számított, hogv a háborús tapasztalatok után Európa lakosságának 'túlnyomó többsége irtózik a harcias föllépésektől s ezt a leikn állapotot akarta az akkor tényleg békés hajlandóságú ,/ocarnói politika" számárai értékesíteni. K cadet ben be is váll Briand számítóba. De azóta cvről-évre nagyobb szerepot játszanak Európa közéletében a megszervezett és nemcsak békés célokra mozgósítható tömegek. Az utolsó években pedig olyan „szociális dinamizmus“ — az elnevezés egy ismert francia diplomatától származik — mozgatja már a külpolitikai vitákat, amely 'legnagyobb mértékben veszélyezteti a nemzetközi tárgyalásokon résztvevő államférfiak szabad mozgásit is. Es ennék a szociális dinamizmusnak kifejlődésében főszerep*- a rádiónak van. Rádió közvetíti a tömegekhez az egyes országok vezető politikusainak egymással szemben tartott vitaíbeszédeil, rádió viszi át az éterhullámokban e beszédeknek a hallgatóság tetszését kiváltani akaró hanghordozását és rádió teszi néha szokottnál is kevésbé őszintékké ezeket .1 szónokokat, akik abban a 'tudatban beszélnek, hogy egy világ- szán pad közönsége áll előtt ük. A rádió ad le ■azonnal jelentés: a nemzetközi tanácskozások hangulatairól, várható következményeiről és látszólagos, vagy valódi eredményeiről. Brutális gyorsasággal, válogatás és ellenőrzés nélkül zúdítja az információkat az amugyis .sziinüelen izgalomban élő közvéleményére. Scha nem volt még példa erre a rohamos beszámolásra a külpolitikai, viták igazi, vagy csak megjátszott fordulatairól, amit azon forrón szállítanak a rádióhallgató polgár egyik vagy másik irányú szenvedélyeinek, ahogy azt a 'többé-kevésbé jóindulatú külpolitikai manőverek boszorküínykonyliáján kifőzték. És történik, mindez olyan napokon és pillanatokban, ;mikor talán a lét, vagy nemlét kérdéséről von szó az európai civilizáció szamára. A nagyközönség igy részesévé, szinte azt mondhatnánk cinkosává válik a világpolitika hatalmi játékának, melynek igazi mozgató erőiről fogalma sincsen. A külpolitika vitás kérdései ma már annyira szövevényesek, az események olyan széleskörű ismeretét, annyi majdnem szakemberi hozzáértést kívánnak, hogy tisztán hangulati alapon, vagy éppen nemzeti, vagy társadalmi szenvedélyek alapiján hozzájuk szólni alig lehet. Hogyan tudna például eligazodni a közönség a különböző őszinte, kevésbé őszinte és egyenesen egymás megcsalására irányuló nemzetközi szerződés labirintusában? Hiszen ítélkezését tisztán csak az egyedül rendelkezésére álló „igaza van“, vagy „nincs igaza“ kategóriái (szerint irányíthatja:. A rádió és újság- táviratok ujtán dolgozó diplomácia azonban mindezzel nem törődik. Inkább arra törekszik teljes erővel, hogy szolgálatába fogja az így megdolgozható tömegeket, maga mögé sorakoztassa őket vitáiban,, melyeket rendesen a béke megőrzésének címén folytat le. A béke megőrzésének cimén, amul a tömegek — ebben az egyszerű népi megítélés sem 103b november 22. CSODÁLATOS... HA HRKDETI ...ÉS EREDETI CSAKIS A GALLIA-bart estélyi ruhák színházi ruhák kazakok keppek rész re LAKKAL ÁTITATOTT SELYMEK A GALLIÁ-BAN kaphatók. Cluj, Ftr. General Neculcea 2. (Renner-palotai 3rasov, 31blu. Piaţa Libertăţii Nr. 3. Sír. Reg. M: r! (Szahadaágtér (Buzaaon ' '■ Vt i*i*r - • téved — annél bizonytalanabbnak éreznek, minél fölényesebb biztonsággal ígéri meg nekik mindenik fél arra az esetre, ha az ő irányát követik. A „ny.lt téren csinált diplomácia“ valamikor talán valóban biztositan fogja a békét azzal, hogy titkos mesterkedéseknek e e- jét veszi. Egyelőre azonban legveszedelmesebb szíllitója az egymással .szembeállított réohangulatoknak, melyek a háborús kirobbanás veszélyéig menőleg néznek ma farkasszemet. Román Opera 1936. novembnr 23-án, hétfőn este fél 9 órakor a második rendkívüli előadás PIA ÍGY hires primadonna és imíf Marineseu a bucureşti Roman Opera tenoristája felléptével színre kerül Hoflmanit Mas él vezényel: JEAN BOBESCU. —5B5— A bérletjegyek érvényesek. — Jegyek elővételben a színház pénztáránál!!! C Z EE EP OSZTÁS : Olimpia-------— Giulietta—------Antonia — — — Egy hang — — Niklaus —------Hoffmann — — Lindorf — — — Cappelius — — Daportutto — — Dr. Miracol — — Spalanzaui — — Crespel —------Chlemil —------Andreas — — — Cocheuille — — Pitichinaccio — Franz — — — Luther —------Nathanael------Hermann — — Diákok, vendégek, Pia így Ana Cioiac Piteiu-Georgescu Emil Marinescu C. Líjeicu Gh. Zuamirovschi M. Georgescu A. Iarotcky Tr. Ni cotau N. Robescu \ A. Almăsanu N. Mihailivschy táncolok, szolgák. Il : 13SSÖÖ Ingyen nyírják a haját az U. S. A. elnökének 75.000 dollár zsebpénz, ingyen fogászat, yacht és ujságelőfizeíés. — Rooseveit szerény ember, kedvenc éteie a rántó ta WASHINGTON, novembr hó. Franklin DokiJio Roosevelt^ mint az Egyesülj Államok elnöke, a folyó évi költségvetés .szerint 75.000 dollár fizetést élvez, azonban ez pusztán zsebpénz, miután az államkincstár a legbőkezűbben gondoskodik a mindenkori elnök rangszerü Oltárt ás ár ól, minek főbb pontjai a következők: 1. A Fehér Ház díjtalan használata. A ház és a berendezés értékét 25 millió dohárra becsülik. Magánszemély ilyen palotáért évi 387.805 dollár adót fizetne. 2. A Fehér Ház fenntartásának, tartozásának és átépítésének költségei,' amire tavaly az államkincstár 143.250 dollárt költött. Rooseve.t számára pompás úszómedencét építettek és a lépcsőket, ahol csak lehetett, lejtőkkel helyettteskették, miután az elnök nem tud lépcsőn járni. Rooseveltné számára a konyhát villamosüzemre alakitolták át. 3. A kincstár fjzeti a Fehér Ház 30 főnyi személyzetét, közöttük 12 gépkocsivezetőt, akik 20.000 dollárt kapnak. A nyolc gépkocsi fenntartása a kincstárnak évi 40.000 dollárjába kerül, a főkertész fizetése évi 3500 dollár. 4. Ingyenes orvosi, szakorvosi és fogászati kezelés a Fehér Házban lakó orvosok részéről, ami a kincstárnak évi 20.000 dollárjába kerül. 5. Ingyenes borotválkozás és haj nyírás a I Fehér Házban állami költségen fenntartott I föd r á sz -sz alonba n. ; 6. Az elnöki háztartás mosásáért a kincsI tár 1935-ben 5970 dollárt fizetett. 7. Az elnök ingyen használhatja a „Potomac“ állami vadítót, amelynek fenntartása évi 50.000 dollárba kerül. 8. Évi 25.000 dollár utazási átalány. Az elnök ezenkívül kíséretével együtt mérsékelt díjszabás szerint használhat különvona- tekat, különkocsikat és ingyen utazhat bármely amerikai hadihajón. Ha szállodában lakik, a számllá: a washingtoni kincstári hivatalnak küldik. 9. A kincstár fizeti a Fehér házba járó összes napi-, hetilapokat, folyóiratokat, könyveket és az elnök nyomdaszámláját. Roosevelt életmódja a lehető legegyszerűbb. Reggel nyolckor kel feil, elkölti szerény reggelijét.;, átfutja a Lapokat, fél 11-től 12-ig számos tanácskozáson vesz részt, 12- kor íróasztalánál fogyasztja el ebédjét, mély levesből, salátából és kávéból áll, azután folytatja munkája'lt- estig, majd néhány percig úszik medencéjében és vacsora után lefekszik. Legszívesebben filmekkel szórakozik a Fehér Ház filmszínházában. Kedvenc eledele a rántotta), amit Rooseveltné készít számára. Tsa&ljoft FGtnânul J Chfcfctstesiu: 100 újságcikk alapiáa románál a felnőtt nyelvtana. Gyors és biztos módszer. Teljes anyag 150 lej. Két részbe gyütj- ve részenként 75 lej. Kapható az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Yidékro utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kedves pörös ügy zajlott le a napokban Szalon.kiben. Egy fiatalember pír hónappal ezelőtt nagy szerelemre gyulladt a szép Theodóra nevű leányzó iránt, aki viszonozta is érzelmeit. Eddig minden rendben is letít varia;, de a leányzó túlságosan 'bőkezűen bánt kegyeivel, a szerelmes ifjú — a z«ng- zetes Zakar-ás névre hallgatott — azonban szerette volna a dolgot ennyiben hagyni. Naponta tízszer is hajlandó volt örök hűséget fogadni, de a házasság már nem ízlett neki. A dolgok végül1 is annyira elmérgesedtek, hogy a ileány szülei feljelentést tettek Zakariás ellen fiatalkorú gyermekük elcsábítása miatt. Szalonikiben a népek nemcsak szigorúak eriköics dolgában, Iranern indulatosak is. Az ilyesféle vilik nem mindig maradnak meg a szóbeszédnél. Nagy érdeklődés előzte mag, tehát a törvényszéki tárgyalást. Amig odafönn a bíróság a vádlottat faggatta, a fiú családja komor pillán tikokat vetett az „ellenfélre“, aztán amikor a tanukra került a sor — az efféle ügyekben különösen a női tanuk szoktak bőbeszédűek lenni —meguntak a hivatalos stilus/t és őeránduitak a kávéházba. Ott külön törvényszéke;) üik a csalid és megállapította, hogy a lány ilyen- meg olyanfék, szemtelen személy, aki az ő á-dott jó gyermeküket most 'be akarja ugratni egy szörnyű házasság sötét reménytelenségébe. Nem sokáig tárgyaltak, mert hamarosan megérkezett a leány családja is. A szembenálló asztal mellé ültek le és tartózkodás né.- kül tárgyalták meg, a nőcsábitó erénybeli hiányait. Már-már úgy látszott, hogy egymásnak ront, a két család. Szerencsére az egyik asztalnál ott ült egy öregember, aki híres vollt az okosságáról. Odaszólt a két tábornak: — Hát ha megegyeznének... — Nem mondom — szólt a leány apja —, adnék én hozományt is, ha megemberelné miagát az a Zakar:ás gyerek. Megpró hálhatná nálam az üzletben... — Az én fiamnak nem minden állás jó ám — -szólt közbe ,a fiú anyja. így elkezdtek tárgyaim és szépen rerdbehoztak a dolgot. Vagy csak azt hitték, mert a bíróságtól átszaladt egy ember: _ Jöjjenek gyorsan, mindjár; elítélik... Erre .akcióba lépett az egész család. A bíróság tiz percre felfüggesztette a tárgyalást. Addig papot kerítettek, gyorsan összeadták a két semmirekellőt. Amikorra az ügyvéd meg akarta kezdeni a védőbeszédét, már meg is szűnt a vád „tárgyi állapja“. A bírót meghívták a lakzira. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiéit, tásban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii.
