Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-15 / 266. szám

1936 november IS. ELLENZÉK Tizennyolc év végre kétségbevonhatatlan diadalt aratott Bartók Béla operája, amelyben elő­ször szólalt meg a magyar zenei nyelv Egy nagy opera hüzdeimei a sikerig meg nem értés miatti kedvetlenségében elr fordulil tőle. íme itt a tanulmánynak egy-egy részlete. „Az uj magyar zenéből egy más, mélyebb gyölkerü, elhasználatlan magyarság szűzi tisz­ta levegője árad, olyan, mint a székely feny­veseké, melyek közé szorulltan megmarad va­lami; egy, valamikor országot átforgató, mo­numentális erejű életáradatból. Ennek csiráin nőit't nagyra a Bari ók zenéje. Végtelenül ki­fejező erejű, de szilárdszerikezetü léleknyelv- vé, melyhez foghatót ma hiába keresünk akárhol.“ „Eddigi operatradiciónk, minthogy a mű­sor túlnyomó részben idegenből fordított müvekből állott, egy sajátságos zenei dekla- mációt fejlesztett ki, amelytől aztán eredeti operák 'szerzői sem igen tudtak szabadulni. Szinte szabály volt ebben a daklamációban, hogy a nyelv és zene hangsúlya állandóan harcban álljanak. Többnyire a zene győzött s a hallgatóság, jobbára arisztokrácia és né­metajkú polgárság két emberöltőn át nyu­godtan tűrte a magyar nyelv kerékbetörését, nyelvérzéke nem tiilíia-kozott ellene.“ „A nyelv felszabadításának a természetes hanglejtés zenévé fokozásának útjára lépett Bartók. Ez az első mű a magyar operaszin- padon, melyben iaz ének elejétől végig egy­öntetű,, ki nem zökkenő magyar.sággali szól hozzánk.“ És erre a zenére húsz év előttti bírálói, so­kan azt mondták, hogy idegen és érthetet­len,. Azóta nem a Bartók mondanivalói vál­toztak meg. Dallamszövése sem lett átlátt- szóbb és úgynevezett „atonalitás“-án sem módosított a húsz évi alvás. Mégis kiragyog­nak az ünnep fényei és a felfedezés öröme virágzik ki a hallgatók szivében. Ez az ün­neplés — az igazság ünneplése. íme, a valt- tázott fülekhez is elérkezik már a Bartók muzsikája! Az uj mondanivalóiknak kinyi!­BUDAPEST, (november hó). Mcxst, hogy itt van, mindenki csodálkozva kérdezi: „Mi­ért kellett Biartók operájának reprizére ti­zennyolc évig várni?“ Ez az első igazan nagy zenei esemény az operai évben. De talán egész múltjában ritkán Hatott ilyen zsúfolt, ■ságot, ilyen kigyult, igazi, lelkes ünneplést a budapesti opera. Nem is ünneplés volt ez, inkább forró vallomástétel, állásfoglalás-tün­tetés Bartók mell elit. A taps úgy lobbant ki, mint az áradás. Az ünneplés harmincszor is kihívta Bartókot a függöny elé. Az erkélyen szorongó fiatalság és a földszinten magaval ragadott, máskor hűvös tömeg tombol s az odaadás lázas izgalma veszi körül Bartókot, aki kijön újból és ujiból, komo.yan, de csak alig hajlik meg a hódolatnak. Kijön, szét­néz mosoly nélkül, tekintete körüljár és va­lami átható, Itestvéri fényt küld az erkely- sorokhoz. Oda, ahol az igazi zeneszeretők, az ő törzstábora hevülten kiáltja Bartók ne­vét. Ez a tekintet komoly, minit aki szemlét tart e pillanatban is jelen és mult fölött. I a- lán visszanéz, emlékeihez? Mai sikerének út­ja kanyarog mögötte. Nem olcsó győzelem ez, nem volt ez az ut sima. Hogy is volt? Huszonöt év e’étt éppen Bartók egy ope­rapályázaton (a Lipótvárosi kaszinó pályá­zata volt) benyújtotta Balázs Béla szövegére készült első operáját. A bíráló bizottság visz- szautasétotta. Értelmetlen, előadhaitatlan, szerzőjének épe.méje is kétságbevonható — ez volt a válasz. Évek múlva aztán Bánffy Miklós gróf vet­te át az opera vezetését. Ekkor rövid ;dóre — Bartók zseniális müve megtalálta az iga­zi művészet iránt mind g fogékony — igaz művésziéIket az opera vezetésében is. Bánffy Miklós gróf maga rendezte a Bartók-opera előadását és Tangó dirigálta azt. A darabnak összegen két szerep ője van. A szopránt Ha- salbeck Olga, a kékszakállú (bariton) szere­pét Kálmán Oszkár énekelte. A bemutatónak akkor is nagy sikere volt. Csiak a konzervativebb,t a megszokott! nyu­gati zenével teljesen elvattázott füllü „szak­zenészek és müveitek“ horkantak föl. Ez az őserejü, itthoni erdő idegen volt' számukra — nem lelték az utat és tanácstalanul bo­lyongtak benne. Már megvolt ugyan a meg­értők és ílalkesedők tábora is. Talán, többen is voltak, mint azok, akik Bartókot érthetet­lennek, fülsértőnek, dallamtalan zavarosnak kiáltották ki. De hiába. A gáncsoskodók hangja végül is tulharsogra Bartók lelkes hí­veit, akik között elsősorban állott nagy al­kotó kortársa, Kodály Zoltán. S a fiatalok élén melléje állottak a nemzetközi viszony­latban is elismert fiatal zenetudós, Szabolcsi Bence és az uj magyar zenei kritika magas <szinvonalának igazi megteremtője, Tóth Ala­dár is. Mindez azonban nem segitett. Ma, hosszú évek után nem nehéz tisztán látni, hogy mi ttörtént. A történelem vagy mondjuk a müvelődéstörténelem lapjairól jól ismert örök harc folyt le itten is. Minden régi rendszer rémülten utasítja vissza az újat — a változás mindig megingatja, alakításba veszi a régit. A zeneétet hivatalos irányitói ezúttal is a meglévő rendszer testőrei vol­tak. Ez a zenei uralkodó réteg veszedelmeit látott Bartókban. Forma és hagyományrom ibolás uj utak keresése — a művészeti forra­dalom jele számára. Ezt nem lehetett rokon- szenwel fogadni, bátorítani. A közbejött események még inkább háttérbe szorították ezt a forradalmi jelzővel megbélyegezett ze­nét. Nem vették észre vagy nem akarták észrevenni, hogy éppen ebben a műben szó­lalt meg először az igazi magyar zenei nyelv. Tizennyolc év telt el azóta. Bartókot ma már világszerte elismerik. Most végre itthon is szóhoz jut újra mélységesen kifejező ze­néje. Sajnos, ez az opera — mai napig első operája maradt. Kodály annak idején re­ménykedő optimizmussal nevezte ezt az ope­rát elsőnek. I>e Bartók nem irt több szín­padi zenemüvet. Jó lenne, ha ez a mostani késői siker hozná meg ujiból kedvét ehhez a műfajhoz. Kodály 1918 nyarán, a bemutató alkalmából a Nyugatban irt rövid ibanul- mányt Bartók „Kékszakállú hercegiéről. Minden sora, minden betűje igazolódott az­óta ennek a tanulmánynak. Megtudjuk be­A TUDOMÄNvcö „ .. yy , KÖRÖK DSAVOLO ■ftudeh tUoßhÄjdjkJdH 'VLcdjáJiáxád A külföldi diiatermiai és kozmetikai intézeteit, valamint a gyár a ,>Dia- voló“ pudent töbszöri szigorú tudo­mányos kísérletnek vetették alá. Kü­lönleges készülékek segítségével, egy „Diavolo“ pudert használó hölgy ar­ca megfigyelések alá lőtt vetve. Az eredmény szenzációs volt. Bebizonyosodott, bogy a ,,Diavolo“ púdert alkotó elemek teljes Itisztasá- gualk. a bőr szöveteit nem támadja meg, hanem a bőrt bársonyossá teszi, melyet minden nő óhajt és amit a „Diavolo“ púder tökéletesen biztosit. Rendes doboz ára 45 lej Mignon doboz ára 22 lej O CPEAT1E O'ASGY* * tdfoci ele. Co/o-ru c*. . D/ausoZo fjen/rn. StddiidL « nak az emberi szivek is előbb-utóbb. En­nek a felismerésnek öröme parázslón mostan a „Kékszakállú“ visszatérésének ünneplésé­nél. Szeghő Julia. Sherid'an Claire igen érdekes cikkben jellemzi a londoni Sunday Chronicleben a különböző nemzetiségű nőket és férfiakat a szerelemmel kapcsolatban. íme a cikk: A külföldön kétféle angoll ismernek: az inteJIilöktuálist, akinek fizikuma nem kifo­gástalan és a kiváló fizikumút, aki viszont szellemi téren mutat hiányokat. Az intellektuális angol nem sok sikert arat a kontinensen. Viszont a fizikailag jól megtermett és kifejlett angol nagy benyo­mást kelt. , Az angolok megszokták; hogy hazájuk­ban a nők legyenek a kezdeményezők velük szemben s ezért nagyon gyámoltala­nok a külföldön, ahol a nők azt várják, hogy a férfiak tegyenek erőfeszítéseket. — Ilyenkor tehetetleneknek érzik magukat, mert cs»ak az üzlethez értenek. Ha aztán egy külföldi nő met hódit egy angolt, az nagy diadal a nő szálnára, aki szeret dia­dalával büszkélkedni. Az angolok különben külföldön — min­den különösebb ok n élik ül —- nagyon öntel­tek. Naivak és egyáltalában nem értenek a szerelem művészetéhez. Mert a szerelem művészet és egyben já­ték. Trenírozni kell rá, mint a sportra. És amint az angol teljes szívvel játszik, ugyan­úgy viszi bele a francia a szerelembe egész szivét. B'izonyoisi, hogy az ember mindenhez hozzászokik, még egy angolhoz is. De ha az ember sokáig tartózkodott a kontinen­sen, reménytelenül konstatálja az angolok szórakozott tekintetét, mikor egy asszonynak bemutatják őket. Mikor egy asszony magára vonja valame­lyik angol figyelmét, mit csinál ez az utóbbi? Felhatalmazza a nőt, hogy megnéz­ze, mikor golfozik, vagy pólózik, stb. Sehol a világon egyébként nem hívják meg a nő­ket ilyen unalmas látványosságra. Merné-e valaki tagadni az angolok kivá­ló, szolid tulajdonságait? De ki merné álli- tami róluk, hogy értenek a szerelemihez? * A francia megkívánja a nőtől a folytonos készenlétet. Megkívánja, hogy a nő mindig lő!e, mit nyert az operairodalom Bartókkal j csinosan legyen öltözve és állandóan a le- — és mit veszített azáltal, hogy Bartók, a hető legszellemesebb legyen. A nő ezt az erofesziteset hizelgo hód óla Ital viszonozza. Azt hiszem, hogy a világon sehol sem is­merik a nőket jobban, mint Franciaor­szágban. A franciák számára a nőkultusz, az élet értelme. És nagyon kellemes, ha valaki számára mi vagyunk az élet értelme. A franciák fizikailag hamarább elkopnak, mint az angolok. Gyakran csak 35 esztendő és már vége. De a művészet é tekintetben fölényben van az erővel szemben. íme, hogy viselkednek három nemzet férfiai a nőkkel szemben: Az angol csókol, de egy szót sem szól. A francia csókol és rengeteg sok min­denről beszél. Az olasz nem csókol, de túlsókat beszél. * Az olasz szenvedélyes, féltékeny és nincs semmi érzéke a humor iránt. Ha nőm ér célt, sir. És nincs unalmasabb, mint mikor egy férfi a vágy, a szenvedély, vagy a csa­lódás miatt sir. Nem lehet vele semmit se csinálni, nem lehet neki mit mondani. Az egyetlen spanyol, akit ismertem, — lehet, hogy kivétel volt — azt állította, hogy az asszonyok szeretik, ha ütik őket. Ennek a spanyolnak az a különös szokása I volt, hogy égő cigarettáját imádottja te­nyerébe nyomta, úgy oltóiba el. Vájjon kü­lönösen kegyetlen fajta a spanyol? * Azt hiszem hogy a félliUíkemység, amely különben hízelgő, teljesen nélkülözhetetlen a szerelemben. Egy férfi, aki nem félté­keny, unalmas. A féltékenységnek azonban nem szabad felvennie angol formáját, a veszekedést, mert az unalmas. Olyannak kell lennie a féltékenységnek, amilyen a spanyoloknál. Mert van-e annál kellemesebb, mint érez­ni, hogy egy férfi kész érettünk meglőni egy másikat, vagy megverni bennünket in­dulatában. íEgy francia elmesélte nekem, hogy egy­szer, egyetlen egyszer életében megütött egy asszonyt. És attól fogva az asszony nem akart tőle megválni s csak a legnagyobb •erőfeszítések árán tudott tőle megszaba­; dúlni. í Az arabok nagyon féltékenyek, de mikor megölik versenytársukat, azt épp annyira büszkeségből, mint szerelemből teszik, mert nállunk ez a szokás. A megcsalt arab nem­csak versenytársát, de az asszonyt is meg­öli. Az arabok szerint az asszonyról csak akkor bizonyos az ember, ha bezárva és elrejtve tartja. És mivel az arab tudja, hogy fehér nőt nem ölhet meg büntetlenül, — afelől pillanatra sem kételkedik, hogy egyszer eljön a nap, mikor az asszony megérdemli a halált — jobbnak látja ke­rülni. Az arab férfi szerelme nagyon önző. Az ideálizimusnak nyoma sincs ebben az érzelemben. * Az orosz szerelme a legtökéletesebb el­lentéte az arab szerelemnek. — Amennyire egyszerű és primitiv ez utóbbi, annyira sokszínű az orosz szerelme. Egy török pasától hallottam Isztambul­ban, hogy miután egy orosz nőt imádott, soha többet más asszonyt szeretni nem tu­dott. És igy van vele mindenki, aki valaha orosz nőt szeretett. Az orosz éppen olyan művésze a szere­lemnek, mint a francia, éppen úgy sirán­kozik, mint az olasz, éppen olyan szenve­délyes, mint a spanyol, éppen olyan jó pajtás, mint az angol. Egv ördögnek és egy szentnek a keveréke, gyermek és bölcs, szerzetes és bűnöző, brutális és gyengéd. Az ő számára a világ színpad; nem az éílet ér­tékéhez van érzéke, hanem a gesztushoz, a pózhoz. Az oroszok csak ritkán ölnek, de gyakran lesznek öngyilkosok. Korai gyengeség Az egészséges férfinak normális körülmé­nyek között 60—65 éves kőiig meg kell őriz­nie nemi képességeit, míg a férfiasság idő- előtti teljes vagy részleges eltűnése szervi zavarokra vezethető vissza. A gyengeség he­lyes kezelése csak oly készítménnyel lehet­séges, mely annak okaira hatással van. A Re- ‘on nem lévén izgató, hatása 3 napi kezeles után észlelhető: e hatás erős és állandó. A Reton tabletta hatása a gyengeség intim • okaira csodálatos: A férfi újjászületik. A kezdés napi 3 tabletta. Egy 25 tabiíettás tu­bus ára 98 lej. no lej előzetes beküldése el­lenében postán bérmentve kapható. Kapható az összes gyógyszertárakban és drogériákban. Vezérképviselet: E. & S. Ciora, Bucure^: , III. Str. Speranţei 37. Egy angol írónő a — szerelemről

Next

/
Thumbnails
Contents