Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-14 / 265. szám
1936 BOY'eJn'B'er T¥. 'EZCBfTZVK 3 Végétért a rém. kai. egyházmegyéi iaisács közgyűlése CLUJ, november 13. A római katolikus egyházmegyei tanács tegnapi közgyűlésén Vorbu elmer püspök megnyitó beszéde után, melyet lapunk tegnapi számában már közöltünk, Balázs András státus! előadó nagy vonásokban ismertette az egyházmegye két évtizedes küzdelmét. Beszámolt a kisajátításról, melynek következtében az egyházmegye 23.000 hold földet veszített el, melyért mindössze 23 millió lej névértékű bont kapott. Fájó szívvel jelentette, hogy a katolikus középiskolák tanulóinak létszáma évről-évre csökken. E jelentéshez sokan szóltak hozzá, majd áttértek az évi jelentés egyes pontjainak tárgyalására. A jelentés részletesen beszámolt az Odor- heiu-i labdarugómérkőzés következményeiről, melyet egyébként dr. Gyárfás Elemér világi elnök szóval is részletesen ismertetett. Tárgyalta az egyházmegyei gyűlés azt a súlyos sérelmet is, mely szerint egy újabb miniszteri rendelet értelmében az iskolában műsoros előadásokat csak a vallásügyi minisztérium vezérigazgatóságának előzetes engedélye alapján lehet tartani. Szóbakerült a bolsevizmus veszedelmes terjedése is, amelyre Orbán János esperes hívta fel a figyelmet. Dr. Bairtha Ignác a szövetkezeti élet fellendítésére hívta fel az egyházmegyei nagygyűlést. Azután az iskola -sereknek tárgyalására kerüt a sót. Dr. Pitner Árpád ismertette az iskölasórelmek egész sorozatát és beszéde I végén határozati javaslatot terjesztett elő. A j javaslat szerint az egyházmegyei nagygyű- I lés mély fájdalommal lállaipdtja meg az is- ikolasérelimeket és felkéri Vortmohner pöspő- köt. hogy járjon közbe a közoktatásügyi mi- nlsztémi innál, hogy szüntesse meg egyes alantas hatósági közegek eddigi magatartását. Dr. G3ráTrfás Elemér indítványára elhatározták, hogy hasonló lépéseket tesznek a belügymmiszténiumnál is. A javaslat elfogadása után Boga Alajos egyházmegyei főtan- felügyelő a hitvallásos iskolák helyzetével kapcsolatban hangoztata, 'hogy országrészünk katolikusa! ragaszkodnak törvényadta jogaikhoz és követelik a törvények betartását. A délutáni ülésen Majláth püspök üdvözlő táviratát olvasták fel, letárgyalták a gazda», sági iskola ügyét és a nagygyűlés végén a. választásokra került a sor. A megürült igazgatótanácsi helyekre az egyháziak közül Szabó György apátot, P. Sándor Vitálist 3— 3 évre, Sándor Imre esperest 1 évre, a világiak közül Matskássy Pált, Hevessy Józsefet, Urmánczy Jeromost, gróf Béldy Kálmánt, báró Szerstkereszthy Bélát és dr. György iMr jóst választották meg. A közgyűlés végén Vorbuchner püspök indítványára köszönetét szavaztak az előadóknak. FÉRFISZABÓK FIGYELMÉBE! Az őszi szezon divatlapjai már nagy választékban kaphatók az Ellenzék könyvosztáiyában, Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnali szállítunk. A konyhaóüványon legyen VIM! Ott van a helye — és egész lakás a birodalma! Mert bármit is tisztítanak VlM-mel, az ragyogó tiszta lesz: ablakpárkány, kilincs, deszka és lábas, evőeszköz és főzőedény, minden, üvegtárgy, fa zománc, réz, vagy kő. De kell, hogy a valódi VÎM legyen! antirevizianista Qradean A liberális párt tegnap délben tartotta meg a határszéli Oradea-n naggyü- Jését, amelynek különös súlyt és jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy az eddig az Ardeal-i városokat ritkán látogató Dinu Bratianu vezette le. A gyűlésen a kormány tagjai közül számosán vettek részt és csupán Tatarescu miniszter- elnök maradt távol, mert egyéb elfoglaltsága megakadályozta öt a gyűlésen való részvételben. A nagygyűlésen, amelyen ezrek és ezrek vettek részt, a szónokok valamennyien Mussolini ismert milánói beszédével foglalkoztak és a legélesebben és leghatározottabban foglaltak állást a Dúcéval szemben. „HesiíeseSí vagyunk minden bizonytalanságtól“ I m m 5? şa mmm ORADEA, november 13. A kormány tagjait az Oradeari állomáson Lapedatu éts a helyi hatóságok vezetői fogadták. Villlásreg- geli után a Dorian filmszínház helyiségébe mentek, mig az óriási tömeg az Unirii-téren helyezkedett el. Pontosan délben 12 órakor nyitotta meg a gyűlést Mosoiu Tiberiu, Cluj-i egyetemi tanár, államtitkár. — A határok közelsége sokszor a jövő iránti: bizonytalanságot szokta felidézni az ott élő lakosságiban — mondotta. — Ki jelenítem, hogy mi mentesek vagyunk a bizonytalanságtól és az idegességtől. A háborúban az utolsó szót mi mondottuk ki Kisújszálláson, Kenderesen és Szolnokon. Megvan az erőnk és megvannak a fegyvereink a védekezéshez. mellett a szövetségeseink mettlett, ákik a revízió ellen vannak és eleget teszünk vállait kötelezettségeinknek. Ezután Bratianu Dinu a 'kisebbségekről besziédt. Kijeién tette, hogy nincs erőszakos romarnizálás és a liberális pártinak az a célja, hogy itt minden nép boldogan éljen. Majd beszédét ezzel zárta be: — Itt senki s'em mehet át. Egyetlen talpalatnyi földet sem adunk oda ; A nagy tapssal fogadott beszéd után In- culet helyettes miniszterelnök szólott. — Az olasz lestvérnemzet miniszterelnökének revíziós beszéde sötét fellegeket vont fejünk főtté — mondotta Incult. — Ne leA szónokok valamennyié Mussolini milánói beszédével foglalkozott gyen a Dacé nagylelkű mátsok terhére. Románia a megcsonkított és nem Magyarország, mert ezer évig éltek idegen unalom alatt a transsyivaniai románok. Beszéde további részében kijelentette, hogy Romániának fontos hivatása van a 'latin kultúra terjesztésében. Románia demokrata, nem akarja egyetlen osztály7 kiváltságát sem. Nem akar senkit sem elnyomná, de a román népet meg akarja segíteni. Ezután őfelségét a királyt éltette és beszédét ezzel fejezte be: — Egyetlen talpalatnyi földet sem adunk oda. „Inkább meghalunk .. Ezután Nistor miniszter ecsetelte a románság ezeréves szenvedését és azt hangoztatta, hogy ha bárki szemet vetne erre a területre, akkor egységes román hazával találja magát szemben, amely nem riad vissza semmiféle áldozattól. Beszédét azzal fejezte be, hogy „inkább meghalunk, de egy talpalatnyi földet sem adunk át.“ „Nacionalizáljuk az ipart és a kereskedelmet“ Á sorozatosan gyújtó beszédek után Pop Valér ipar- és kereskedelemügyi miniszter beszélt. Hangoztatta, hogy a pénz értékének állandóságát minden áron meg kell őrizni. Majd a következőket mondotta: —1 Nem nyúlunk ugyan senki jogaihoz, nem csökkentjük mások jogait, de senki sem veheti rossznéven, hogy atyai figyelmet szentelünk a román elemnek és fejlődését minden termelési ágban elősegítjük. —• Ezt az utat követi a ma megjelent és az ipairi alap létesítéséről szóló 'királyi dekrétum. Igenis, az ipart és a kereskedelmiet nacionalizáljuk. (Ennek hallatára úgy a teremben, mint a téren frenetikus taps tört ki a hallgatóság soraiban.) — Biztonságban akarunk élni határaink közt. A múltban azért uralkodott rajtunk az ellenség, mert mi gyengék voltunk. Most azonban egységesen sorakozik föl a nemzet, hogy megvédje az országot. Egy dolgot tudjanak meg azok, akiket illet: Aki változatlan, örök határainkat érinti, betört fejjel menekül innen. Lapedatu — Debrecenről Végül Lapedatu miniszter beszélt. Kifejtette, hogy7 annak idején Románia a Tiszáig terjedő területet követelte és mdvtel azt nem kapta meg. Bratianu Ionel ott is hagyta a bék ekonf erenciát. — Nekünk Debrecenhez is jussunk van — mondotta Lapedatu — mert ott templomaink voltak és csak később sikerült az el- magyarosdtás. Végül köszönetét mondott Bratianu Dinu- nak, valamint Tătărescunak, amely szavaira a hallgatóság nagy lelkesedéssel ünnepelte a liberális párt vezetőit. Ezután a tömeg — amely „Egyetlen barázdát sem adunk vérrel szerzett földünkből“, „Viszontlátásra Budapesten“, Vérrel is megvédjük határainkat“ feliratú táblákat hordott — elvonult a liberális párt vezetői előtt, akik a délután folyamán visszautaztak Bucur esti-be. Egy hónapon belül 2 százalékkal emelkedtek az árak CLUJ, novemiber 13. Bratianu Dinu a revízió ellen A nagy lelkesedéssel fogadott bevezető beszéd után Dinu Bratianu, a liberális párt elnöke mondotta el beszédét. — A revíziós szándékok és a fegyverek zaja nagy nyugtalanságot idéztek elő a békés nkanatu népek között. Ezért tartunk ma Oradeán gyűlést. Felvetődik az első kérdés: lehet-e beszélni revízióról háború nélkül? (Nem lehet, nem lehet! zúgta a tömeg.) A másik kérdés: igazságtalanságot tartalmaz-e a trianoni békeszerződés? Megállapíthatom, hogy Bucuresti-i béke sokkal; súlyosabb volt, mint a trianoni. Transsyl várnában a lakosságnak mindössze 18 százaléka volt magyar. Csak a 450.000 székely éttt egyetlen tömegben. Kívánatos, hogy az államférfiak mielőtt bombát dobnának az európai közvélemény közé, előbb győződjenek meg a tényleges helyzetről. Abban az esetben, ha a revízió kérdését felvetik, meg fogjuk védeni nemzeti ixigyónunkat. Románia egy ország mögött sem marad katonai erényekben. Mi megvertük Mackensen hadseregét és a volt osztrák maagyar hadsereg legvitézebb ezredei a román ezredek voltak. De készülnünk kell a háborúra. Nem szabad, hogy a mozgósítás bennünket készületlenül érjen. Éppen ezért a polgári lakosságot elő kell készíteni az esetleges mozgóNapjaink legidőszerűbb kérdése: a drágaság. Nyomasztó súlyát különösen a kispolgári tömegek és a munkásosztály érzi, amelyek háztartásában még egy tejes drágulás is sokat számit, mert felborítja a kínos gondossággal elkészített szegényes költségvetést. A cluji munkásszervezetek ezért gondoskodtak egy olyan szervről, mely a helyi piacon figyelemmel kíséri a legfontosabb közszük- ségteti cikkek árának alakulását, azért, hogy ennek arányában tehessen emelni a munkabéreket is. Hivatalosan, „áreltenőrző bizottság“-nak nevezik ezt a szervet, amely minden hónap második csütörtökjén végigjárja a piacokat és üzleteket, hogy meggyőződjék orról, hogy egy négy tagból álló munkáscsalád szükségletei mibe kerülnek. A november havi Önellenőrzés tegnap délelőtt történt meg. A munkaügyi felügyelőség a gyáriparosok szövetI bizottságban. Megállapításaikról jegyzőkőny- ! vet vettek fel, ameljmek lényege a következő: A kenyér, liszt és liusnemüek, szalonna és zsiradék ára számbavehetően nem emelkedett, megdrágult ellenben a tej, amelynek ára literenL'ént egy lejjel emelkedett. A tehéntej ölt, a 'bivalytej pedig hat tej literenként. Á vaj ára aszerint váltakozik, amilyen üzletekben vásárolják. 65 lejtől 85 lejig árulják a vajat ’kilónként. Érthetetlen a tojás áremelkedésének az oka. A múlt hónapban még 1 tej 40—50 bani volt egy darab, tegnap már 2 tejjel árusították. Ennek a szokatlan áremelkedésnek valószínűen spekuláció az oka. A tojósnagykereskedők az egész országban kezükben tartják a piacot s az árak szabályozása az ő tetszésükre van bízva. Megdrágult a szemes paszuly is. 5 tej helyett most 6—7 tej egy kiló, de kevés a készlet s így újabb áremelkedésre tehet számítani. A női és férfi ruíhanemüek ára lényegesen nem emelkedett, a cipő, illetőleg a munkások által használt strapacipő azonban igen. Egy pár férficipőnél 20—30 tej a drágulás. A női cipők ára természetesen nem a luxus, hanem a munkacipőket értve, változatlan. Drágult a tűzifa is. mig ezelőtt egy hónappal 60 tej volt egy mázsa középminő- ségü tűzifa, ma 62, sőt 65 lej. Külön lapra tartozik a munkáslakások béremelkedése. A 'bizottság egy külvárosi egy szoba konyhás műnk áslak ás bérének alakulását szokta figyelemmel kisérni. Egy évvel ezelőtt egy szerény egy szoba konyhás lakásnak havi bérc még csak 700 tej volt A múlt hónapban Glujon a drágaság indexszáma 1396.35 század volt. Tegnap az indexszám 1421.72 századra emelkedett. Százalékban kifejezve, a múlt hónap óta az általános drágaság tehát 2 százalékkal emelkedett. Valószínű, hogy ezt az áremelkedést a bérek emelkedése fogja követni, amit természetszerűleg az ipari cikkek áremelése fog követni. s'tásra. Ez azonban nem jelenti azt, mintha Románia háborút akarna. Kitartunk azok sége. a Dermatn bőrgyár kiküldötte és munkásszervezetek kiküldöttei veitek részt