Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-14 / 265. szám
I TU . IifíN ZP,K wmmsnmnmaaM mmyrnmbmr 44. HIT I« A ROHAN SAJTÓ UNIVIIISIIL: Rionvos idő óta pacifista célból háború-ellenes projxigandát folytatnak .s a lnSke véddméné ligát alakítottak. A fenyegető nemzetközi helyzet. a Renl'l leszerelési konferencia csődje, az óaik óta tartó tégyvcrke/é.s is legfőbb állami érdekünk nem engedik meg a pacifista propa- Randát. Ennek révén ugyanis kálwtós/.ereik- he/ hasonlóan elv anyagok kerülnek a szervezettbe, melyek részegséget Okoznak s az űrök boldogság látszatát keltik, inig lünk reles ik az i nielli Retinát és akaratunkat. A fiatal és önérzetes nemzetek nem mondhatnak le önként az önvédelem jogánál anélkül, hogy az. állam biztonságát ne Neszéhez, telnék. Ritka eset, hogy erősebbel kezdjen ki a támadó, mindig a gyengeség a támadás indító oka. A világháború után kedvező légkört teremtettek a pacifizmusnak és elhitették. hogy bízni lehet az úgynevezett kollektiv biztonságban, minek folytán a felkészülés minimumra csökkenthető. Voltak olyan kormányok, melyek hittek ebbten, inig aztán a legyőzőitek fegyverkezése újból szükségessé tette a katonai biztosítékokat. Magi not felszólalásán-« a franciák magukba szálltak s megerősítették határaikat nyugaton és az ismert brüsszeli nyilatkozat után a tengerig terjesztik ki erődvonalukal. A középeurópai helyzetiben — hol kétféle szövetségi rendszer van — nem lehet szó pacifista propagandáról. ROMANIA NOUA (Manta levelét közli, melyet Lapedatu miniszterhez, a román tudományos akadémia elnökéhez intézett): A Neamul Romanesc (Iorga lapja) az akadémia bizalmas üléséről ir, melyen lorga profesz- szor felhívta a figyelmet Mamiinak az 1930 október 18-i népgyülésen mondott szavaira. Az akadémia kérdéses ülésén Lupas egyetemi tanár is felszólalt s Maniu régebbi rádióbeszédével foglalkozott, melyben leszögezte — mondotta Lupas — hogy a románság egyesülését 33 százalékban a román hadseregnek, 33 százalékban a szövetséges hatalmak segítségének és 33 százalékban szerelmsének kell köszönni. Ilyen nyilatkozatot Maniu sohasem tett, mert a nemzeti-paraszt- párt hivatalosának közleménye szerint a kérdéses népgyülésen szószerlnt következőket mondta: „Isten és a demokrácia segítségével megszabadultunk a rabságtól 4. Ami pedig az 1934 év január hóban mondott rádióbeszédét illeti, a vita tárgyát képező szöveg következőként hangzóit: „Ne tévesz- sziik sohasem szem elöl, hogy az egységes Románia létét három döntő tényezőnek köszönhetjük, ezek pedig: a román lélek etnikai ereje, a civilizált világ bizalma és r<>- konszenve és igazságtalan elnyomóink hatalmas tévedése“. Maniu ezekután íoiga és Lupas professzorok nyilatkozataival kapcsolatban megfelelő kiigazítást kér az akadémia elnökétől. VIITORUL: Midőn az ellenség a határokra veti szemét, gondolatban a falaikban vágjunk, mert innen jön az igazi ellenállás, az ezieréves erő, mely annyi vihart győzött le a múltban. A kormány minden nap a falvak helyzetének javításán dolgozott. A parasztok kulturális és egészségügyi színvonalát emelte, amit statisztikai adatokkal tud bizonyítani. Ebben a munkában azokhoz a liberálispárti fiatal erőkhöz fordult, akik diplomával zsebükben, állás hiányában nélkülözni kénytelenek városokban. Fájdalommal állapítjuk meg, hogy százszámra szaporodnak a városi pályázók s senki sem akar vidékire menni. Az újságokban olvassuk, hogy templomokat, gátakat építenek s más munkálatokat végeznek falukban bizonyos munka táborok. Ezek a táborok azonban politikai célt szolgálnak a valóságban. Akik a falukban légy hónapig téglát hordanak, fényes állást szeretnének városban. Energikus, becsületes, müveit elemekre van szükség a falukban, hogy uj életet vigyenek azokba. CURENTUL: A jugoszláviai Hanoiból tytj fiatal tanító a román (uhuik clnémításáról ir szerb uralom alatt. Kérdi: ixr.jjon az cl némítás, nem a halál, a; clnrmzetlenités előjele, (unit a jugoszláv politika jobban szolgál minden másnál. Kevesen vonnak, kik n jugoszláv uralom alatt élő r< műin ok drámáját helyesen fojtják fel. Görög országbem, Albániában, Bulgáriában n román nép nem találkozik oly vak elnyomással. Nem önkéntes elnémulásról van szó, de lehetetlen álla mi intéz kedésről. l ovam dr., (l Balkánon lakó románság helyzetiméi; kitűnő ismerője hű tükrét adja annak, mily sok elleni mondás von hivatalos politikánkban azokkal a románokkal szemben, akik jugoszláv uralom alatt lakunk. A; úgynevezett ley felsőbb politikai érdeket mindig fölébe helyezték az országos közvélemény tiltakozásának, hogy a jugoszláv földön élő románsággal szemben alkalmaz érti rendszer elleni tördelést meg- akadályózzák, A határokon túl éló roméi raknak általában mindenütt megengedik iskolák tartását $ azt, hogy kifejezést adhassanak etnikai hovatartozásnknok. Jugoszláviával szemben azonban a román kormány engedékeny volt a politikusok hibájából. Jón ( Bratiamunak a békekonferenciáról törtéért Irangos visszavonulása irtán megfelelő egyezményt kellett volna Icöl/ri <népünk testéről a szerbekhez csertőit románokra voltatkozóan. Iskola hiányában román szó ott nem hallható. Tennünk kell valamit, míg erre idő l;i nétl közi k. Haton — 773 ezer fejiosztottak mes BUCUREŞTI, november 13. Az Ufov-i törvényszék ügyésze vád alá helyezle Alexandru Mi har, M. Sto- lan, T. Eftimiu, M. Coporan, 1. Radu- i>‘scu, S. C. Jordanescu, I. Caragea és í. Eapusncanu Bucuresti-i városi adóvégrehajtókat. akik különböző összegeket veitek fel a fővárosi adóhivatal számává, amelyekkel aztán soha el nem számollak. Alexandru Mihai 430 ezer, Ef- úmiu 50 ezer, Stoian KHi ezer, Coporan 39 ezer, Rndulescu 98 ezer és Jordanes- £ cu 54 ezer lejt sikkasztott. A megtévedt •isztviselők letartóztatásban vannak. Az a nß, aki éri 'keli a rninßstjjet ésis- meri egy teint varázserejét, .1/ es ikis a U’A rí', v “ | > tut 1: r t használja, melynek csodálatos •»sszetéteíe van. A ,L)’Argy‘ púder a .Toutes les Flours, Taifun“ ás .Cher miour" parfórodkkel van átitatva ás azt .1 meg elenist I izto-.itja, amit csak nagyvilági hölgy in észlelni, aki a tinóra és disztingvált dolgokhoz van hozzászokva. AjU-VUXcJL ' * fUldiilt Ahol nagy, művészi álmok válnak valóra Csodálatosan szép szabadtéri előadások Velencében és Veronában RÓMA, november 13. Volt az olasz színházaknak egy vajúdó, deficitekkel küzdő időszaka. Az olasz színházi embereik éveken kérésziül vitáztak ar- rói, hogy miként lehelne az elmaradt és színháztól elszokott publikumot visszahódítani n színház számára. A főcél uz volt, hogy újra szín,húzközönséget kelti nevelni. A szakemberek minden lehetői elkövettek. | Próbálkoztak kis avangardista színházakkal, j a feledés homályából régii olasz darabokat szedtek elő, jó és olcsó színházi előadásokat tartottak, de miindezek nem hoztak döntő sikert. Pirandello kezdeményzJősére a kormánykörök már megegyeztek abban, hogy Rómában áft'ondó jellegű társulattal nemzeti színházat létesítelek, de egyelőre ez csak terv maradt. A szabadtéri előadások megrendezésével sikerült egész nagy tömegeket megmozgatni a színház számára, azokat a tömegeket, amelyeket a kitünően szinkronizált amerikai és más külföldi filmek színház helyett mozihoz szoktak. A szabadtéri előadások megrendezésére sehol se nyalt annyi kitűnő alkalom, mint éppen Olaszországban. A szem már az előadások előtt jóllakik a látványosság szemlélésével. A látnivaló elrendezésén nem változtat már a reflektorok viliága. Egy-egy ilyen -velencei szabadtéri előadás gigantikus győzelme egy nagy rendező cézári álmának. Ki ne ismerné, aki járt már Velencében, a Riva Schia von rniho z közel eső kis teret, a Campo San Zaccariat, ahol a Goldoni játékokat rendezték meg. Ezen a csodálatosan szép kis hiáiromszegletü téren épitettek egy tribünt, a tér egyik részét szabadtéri színpaddá. alakították át. Carlo Goldoni velencei születésű volt. a klasszikus vígjáték nagy szelleme. II Ven- tagli'O (A legyező) című remekműve felváltva kerül színre másik darabjával, a Rafrufe chiozzette-vel. A vezető szerepet Zaccord játsza. Ki adhatná vissza ennek a nagy művész hangjának dinamikus erejét, szavainak dialektikáját? Ha néha-néha egy sötét zugból kirvllílanó fény el is kápráztatja a szemet, ismét csak halljuk ennek a hetvenéves zseniális művésznek a hangját, minden látnivalónál jobban lenyűgöz. Az egész nézőtér — körülbelül kétezer ember — áhítattal figyeli. A Szent Márk déren „Krisztus feltámadásának“ uz előadásai folytak. A turisták olyan nagy számmal lepték el a nyár és ősz folyamán Velencét, az előadást több mint húszezer ember nézte végig. A színpad 500 szereplő személy részére készült, « szereplők közt voltak a Fenice és a milánói opera tagjai. Verona, az álmok városa. A viliág minden tájáról érkeznek ide az idegenek és a filléres vonatok utasai. Az Adige partján elterülő Verona éppen úgy vonzza az embereket, mint az Arénában tartott operaelőadások hire. Itt találkozik a művészet az ide- genf orgn'lommal. A belépőjegyek csodálatos o’csóak, mÚT hat líráért lehet helyet kapni. A „Staggione lirica“ zenei vezetője Tullio Serafin, aki Toscanini után Olaszország legnagyobb karmestere. Rendkívül népszerű, mint ember és mint művész. Ezúttal három opera kerül műsorra. Verdi ,,Aida“-ja és „Otelló“-ja, továbbá Donizetti vigoperája, a „Szerelmi bájital“. Aida címszerepét Maria Ganigha énekelte, továbbá Galliano Maşini, a legújabb tenor- no gyság. Az évezredes római aréna harmincezer ember befogadására alkalmas, de szemmel- láthatólag zsúfolásig megtelt mindig. Amikor Tullio Serafin a kétszáz tagú zenekar élén a színpadra lép, elalszanak a rivalda lámpái és csak a hold világit. Mesés szép minden. Csodálatos látványt nyújt az aréna igy holdfényben. Felejthetetlen élmény az egész. A hatalmas színpad lassan kivilágosodik. Kétszázötven ni éter széles a színpad. A díszletek egész fantasztikusak, jellegzetes egyiptomi relifekké!. A néző ugv érezheti magát, mintha valahol Egyiptomba lenne. A hatás őszinte, mély, igazi művészet, tudás, erő. De talán az egész Aida-előadásnak legszebb része Radames bevonulása. Tizenkét arab mén, piros-zöldfoltos bikák, háromszáz rabszolga kiséri. A távoli hárfaszó, a papnők éneke eggyé olvad a két száztagú kórus zümmögő énekével. A nilusparti jelenet már diadal, nagy diadal a konvenciókkal szemben. Minden szó Az Ellenzék, mely pompásan átszervezett hírszolgálattal kedveskedett az utóbbi idő- !>en olvasóinak, újabb hatalmas áldozatokat hozott, hogy előfizetőinek szolgálatára legyen. Mint ahogy azt már előző közleményünkben hírül adtuk, megállapodott az ország egyik legnagyobb és legmegbízhatóbb biztosítójával, az Első Ardcal-i Biztosító Rt.-gal, hogy ott tízezer lejre biztosítja előfizetőit baleset ellen. Az előfizetőnek ez a biztosítás egyetlen bálim sem kerül, mert a költségeket az Ellenzék viseli. A biztosítás ez év december elsején lép éleibe, mikor is minden éves előfizetőnk, aki az előfizetési díjjal hátralékban nincs, megkapja biztosítási kötvényét. Természetes, hogy ez a biztosítás is az általános biztosítási feltételeknek alapján történik és néhány napon belül nyomtatott kérdőíveket kézbesítünk ki előfizetőinknek, melyek kitöltését és hozzánk való visszaszármaztatását fogjuk kérni, hogy jelentkezésüket elfogadtassuk az Első Ardcal-i Általános Biztositó Rt.-gal. Az ajándék biztosításban tehát minden előfizetőnk részesülhet, aki egy éve előfizetője az Ellenzéknek és hátrálékban nincs az előfizetési dijjal. December elsején lép életbe as ELLENZÉK ajándék: ÍO ezer lej es balesetbiztosítása^ amelyet minden éves előfizető megkap, aki ninesen az előfizetési dijjal hátralékban Ebben a kedvezményben nemcsak a régi, de az uj előfizetőink is részesülhetnek, ha legalább félévre kifizetik az előfizetési dijat. Mentára ennek az Ardeal-i magyar sajtóban egyedülálló kedvezménynek megadása súlyos anyagi áldozatokat ró reánk, abban csak azokat az előfizetőinket részesíthetjük, akik hátrálékban nincsenek. Ezért minden hátralékos előfizetőnek érdeke sürgősen beküldeni a hátralékos előfizetési dijat az Ellenzék kiadóhivatala Cluj, Calea Moţilor 4. szám alá, hogy részesülhessen a 10 ezer lejes ajándék balesetbiztosítás kedvezményében. szegény, hogy megbirkózzon ennek a rendkívüli estének varázsával. A recitálás fárasztó sablonjai uiár nem jutnak eszünkbe, csak az emlékek szárnyán próbálunk valamit elvinni magunkkal erről az Aida előadásról. A pazarul gazdag nemzetközi publikum, mintha egy kissé kábult lenne attól a gyönyörűségtől, amit a sokezer éves Arénában kapott, ott, hol évezredekkel ezelőtt gladiátoroknak tapsoltak. A szabadtéri előadásokon kivül igen nagy sikere van Olaszországban a — revünek. Nagy mozik vagy színházak képtelenül olcsó árakon másod- és ha rmadhetes filmek keretében mutatják be jó rervüiket. Revü céljaira alakították át Rómának legnagyobb és legrégibb színházát, a Teatro Adriano-t. A legdrágább hely liárom Lírába kerül és ezért másfélórás mooielőadást és egyórás revüt adnak. Az előadások délután négykor kezdődnek, ináT az első előadásra alig lehet ülőhelyet kapni. Az előadás után egy félórával már a széksorok közötti helyek is zsúfoltak. Egv kis színházi egyveleg annak az országnak színházi viszonyairól, amely minden utazni vágyó ember örök szerelme marad: Itália. Salgó Mária. .AMERIKAI FURCSASÁGOK * * KIDERÜLT AZ INDIÁNOK CSALÁSA... Manhattan szigetét, amelyen Newgork városa épült 1626-ban, indiánok adták el Mimiit Péternek. A vételár nem mondható nagynak, mert a fézbőrüek egy kis pálinkát, amelyet ők ,,tüzes víznek“ neveztek és 24 dollár értékű csecsebecsét kaptak. Mindez köztudomású. Viszont most állapították meg, hogy nem az európaiak csapták be az indiánokat, hanem fordítva történt. Később derűit ki, hogy a Lang-Island lakói voltak a rézbőrü- ek: igy természetesen nem rendelkezhettek a Manhattan sziget felett. Éppen ezért később ismét meg kellett vásárolni a szigetet a valódi tulajdonosaitól. A FÉRFIAK HIÚBBAK?... Az Egyesült- Államokban nemrégen fejezték be a népszámlálást. Számos kérdésre kellett válaszolni minden amerikainak. Többek között arra kellett őszinte feleletet adni, hogy hány évesek. Mindenki azt hiszi, hogy a hölgyek jöttek zavarba az összeiróiv kellemetlen kérdése miatt. A Statisztikai Hivatal vezetője azonban a rendelkezésére álló adatok alapján más véleményen van. Megállapította, hogy az életkorra vonatkozólag sokkal több férfi tagadta meg a választ, mint nő. * Ennek a hölgynek sínes rossz foglaiko zása... Az Egyesült-Államok területén több- ezer vendéglőt tart üzemben egy vállalat. Az alkalmazottak hadseregében vara Miss Anima Martin. Foglalkozására nézve: főmeg- figyelö. A kisasszonynak meglehetősen furcsa beosztása van. Naponta tízszer kell étkeznie, még pedig azokban az éttermekben, amelyek nem tartoznak a vállalat kötelékébe. Miss Martinmek meg kell figyelnie, hogy a konikurrens üzleteikben milyen a kiszolgálás, mekkorák az árak, müven as ételeik minősége és milyen adagokat adnak. Megfigyeléseiről naponta jelentést tesz az éttermi vállalkozás igazgatóságának. Arról mem szól a híradás, hogy Anna Martin a furcsa foglalkozás következtében hány kilót hízott eddig.
