Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)
1936-11-13 / 264. szám
2 ELLENZÉK 7 f 3 IS ao fe mibe r 13. Politikusok a szatíra tükrében BUCUREŞTI, november 10. Ar. Încotro c. Bucure-sti-i szatirikus lap két csojHirtba os/tja a vezető polillku.sok.al. Az egyiklte azok tartoznak, akikre „szükségünk van", a másikba azok kerülnek, akikre ,,nincs szükségünk“ a válságban. Az első csoportba Inculet helyettes miniszterelnök, Cancioov pénzügyminiszter és Jorga — a másodikba: Madgeru, Cuza les Vaida tartoznak. A lap ezt a kővetkezőkönt indokolja: A román közvélemény nem szereti azokat a (politikusakat, akik szónokolnak. Épp így nőm értették meg Demos tonest a görögök s Cicerót a rómaiak. Az előbbinek szava pusztába kiáltott szó maradt s az utóbbi som ment sokra arany-szájával. A szónoklatoknál többre értékelik a kulisszák mögötti minik t hol az intelligens politikusok találkoznak. Azok. akikre „szükségünk van“, mindkét kellékkel rendelkeznek akkor is, ha munkájuk leplezése céljából ping-pongot játszanak szalonjaikban. Inculet... — Mazarimnak és RieheJninek jutott ki olyan szerep a történelemben, melyet a sors luculetnek osztott Romániáiban. Mindkettő pap volt s Inculetnek is kardinális szerep jut. ami nem csoda, mert a Basaraibia-i Ho- tinmegye-i Ediinet papi szemináriumiban tanult fiatal korában. Elmondhatta a költővel: — Mily boldogságot jelent a kivilágított ablak, midőn hó takarja az országutat! — Inculet nem sokat gondolkozott s az orosz uralom ePlen román nacionalista célkitűzéssel „forradalmi sejtet“ alakított. Ha- z.afiságát azokból a román könyvekből merítette, melyeket Stere küldött titokban Jasi- ból Bratianu s az állam biztonsági hivatal tudtával. Inculet már akkor megteremtette a kapcsolatokat azokkal, akik később nagy szerepet játszottak Romániában. Az orosz forradalom idején Inculet alakját egy szentpétervári kereskedelmi iskola laboratóriumában találjuk, amint nagy kíváncsisággal segédkezik fizikatanárának. Kihallgatást kér Kerenskytők majd visszatér Basarabiába. hol a „kenyeret és békét“ jelszót hangoztatja. A Kerensky által lepecsételt zsákokban küldött aranyat román forradalom céljára fordítja titokban. Nem csoda, hogy legendás hire van ma is és úgy tekintenek rá, mint alchimistára. Inculet semmit sem állít, nem erősiti meg a híreket, nem cáfol, szerény ember, aki szereti, ha ünnepük, de ezzel is takarékoskodik. Politikai nyilatkozatokat ad: hitet tesz a demokrácia mellett s ugyanokkor kezet nyújt a fasizmusnak. Cancicov pénzügyminiszter — folytatja az încotro — szintén olyan politikus. »kire „szükségünk van“. Mindenki szívesen fogadja és boldog, aki átölelheti. Matei Gantacuzino nem ismerte fel tehetségét, abban az időben, midőn még Psilander játszott a mozikban. Fiatal ügyvéd volt Bac&uban. Egyic védencét azzal jelentette fel Oretulescu ászszörny, hogy feltörte pénzszekrényíét, Canci- covniak mégis sikerült bebizonyítani, hogy ügyfele csak színlelte a betörést s bosszút akart állató az asszonyon, mert e&agyia. Semmiség tehát az egész. A háború idején képviselő volt Marghiloman táborában, majd Alecu Constantinescu örökébe ült a Bacau-i liberálnspárti tagozatban. Államtitkár volt a földmivelésügvi minisztériumiban, itt azonban, nem kedvelték, mert fizetésiéről önként lemondott. Nagy meggondolatlanság az ilyesmi, rossz példát mutat. Nem hiába került a pénzügyminiszteri tárcához. [ Jorga professzor — iállapítja meg az încotro — szintén azok közé tartozik, akikre szükségünk van“. A személyiségek kormánya idején azt a kijelentést tette, hogy >rÉn — nem vagyok én.“ Feltétlenül tudja gyűlölni ellenfeleit. Veszi a (kalapját lés előadása előtt eltűnik, ha valamelyik kis diák Cuzát élteti. Argetoianu is megjelent legutóbbi előadásán, mire Jorga látható örömmel jegyezte meg: — Egy bojár, aki nemcsak szórakozásainak él. Argetoianu gyorsan a ^tárgyra tért41 s kese nüen válás zoB: — Mindig hibásan Ítélt, mikor rólam volt szó, hiszen mindig követtem... — Aztán idézeteket mondott Jorga müveiből. — A bojár, csak bojár marad — nevetett Jorga és senkj sem tudta kitalálni, mit gondol. Akikre „nincs szükség“ A három „szükséges“ politikus után Madgearu nyitja meg azok sorát, akikre „nincs szükség“, akiről Ionian is megállapította, hogy olyan, mint a pisztoly, melynek nincs sem csöve, sem kakasa. Hivatali szobájában késő éjszakáig világos volt a pénzügyminisz- flériumbam, ami forradalmat okozott. Mégsem (küldték sziveswn külföldre, mert ahányszor elment, mindig neanzeti-flMiirasztpánti kormányválság volt. 1930-ban Gemfll>e utazóit s Mamin mondott le. 1931 lxm Bálnában volt s Mi roncsén nyújtotta l>e lemondását. Ugyanígy történt az ellenzéki kormányokkal is: Jorga kormánya akkor bukott meg, midiin Madgearu Milánóban tartózkodott. Ma anár nincs semmi hatása Madgearu utazásainak Elvesztette varázséit. Jöhet-me- het tetszése szerint, a liberálisok mégis uralmon maradnak. A/i Imootro véleménye szerint Gaza és Vai- da ím azok közé tartoznak, kikre „nine* szükség“ u, mai válságban. S Goga ?... Erre a kérdésre Vaida adta meg o választ mláhány héttel előbb a Feleac-i gépkocsiver- w:ny a lkaiméval, midőn arról volt szó, hogy Goga a politika miatt bizonyos idő óta szakító Lt — a versírással. —- Kár — mondotta Vaidia Gogának. — hisz oly szép verseket Írtál.. . (s^ ) (f\ (fttffjl CPcioÁt ) SlkERPfL ^ y lAN^IKVIA I ^ lavolo MIQNO djvxJuijou 41 22m 1 z áruló veres mg Tíz évi {egyházra ítélte a Tg.-Mureti törvényszék a gyilkos legényt TG. iMURlES, november 12. A Mures-megyei Cuiesd községben borzalmas gyilkosság történt ez év nagypéntek éjjelén, melynek áldozata Csíki Gergely 45 éves gazda volt. A gyilkosságot a kis pásztó rleány fedezte fel, akinek feltűnt, hogy a gazda nem hajtotta ki a tehenét a reggeli csolrdára. Sokáig hiába kiáltozta a gazda nevét, mig a szomszédok nnegsokalták és behatoltak Gsiki házába. Borzalmas látvány tárult eléjük. A földön feküdt a gazda élettelen teste, fején hatalmas véres seb és nyakán szorosra font kötélhurok. Először arra gondoltak, hogy a gazda öngyilkos lett. Véres inggel járkált a gyfákos A gyilkosság hírére nagy tömeg verődött össze és ott tolongott Zöld Sándor 21 éves legény is, akinek az inge csupa vér voflt. Az egyik gazda észrevette ezt és rászólt Zöld Sándorra, hogy menjen haza és váltson inget, mert a csendőrök még azt hiszik, hogy ő a gyilkos és lefogják. A legény haza is ment és nekifogott, hogy a vérfoltokat kimossa ingéből. Nem sokra haladt munkájában, mert a csendőrök a gyilkosság gyanúja miatt letartóztatták. Zöld Sándor csakhamar beismerte tettét, azonban, hogy magát mentse, előadta, hogy a gazdát Gsiki Sándor, a gazda öccsének biztatására ölte meg, aki neki ezért az örök- lendő vagyon felét ajánlotta fel. A csend- őrség letartóztatta Csáki Sándort is, aki azonban tagadta, hogy a gyilkosságban neki is bármi része lenne. A Tg.-'Munös-i törvényszék bünbető tanácsa több ízben foglalkozott az üggyel, melynek rendén tisztázódott, hogy a gyilkosságért egyedül Zöld Sándor a felelős. Több tanú előadta ugyanis, hogy a gyilkosság éjjelén hangos szóváltást hallottak Gsiki Gergely portájáról. A gazda Zöld Sándort szidta, aki az éjszaka leple alatt behatolt a gazda udvarára és a padláson felhalmozott gabonát akarta megdézsmálni. Gsiki azonban rajtakapta a tolvajt és megfenyegette, hogy majd reggel ellátja a baját. Zöld Sándor nem várta meg, mig a gazda beváltja fenyegetését, hanem néhány óra múlva, nükor minden elcsendesedett, újra visszalopódzott a gazda házába, Csíki Gergelyt egy fahasábbal fejbeverte és puszta kézzel addig szorította össze a torkát, mig csak élet volt benne. Hogy a gyilkosságról a gyanút elterelje, egy kötelet kötött a halott gazda nyakára, majd kivert a mester- genondából egy facsapot és azt a kötél másik végébe kötötte. A hullát végül olyan in ........Ilii!11 ill III helyzetbe hozta, hogy első tekintetre úgy tűnt, mintha a gazda önmagát kötötte volna fel s a facsap közben kitört volna. Zöld Sándor mindvégig megmaradt állítása mellett, hogy a gyilkosságot az áldozat öccsének felbujtására követte el. A főtárgyalás Az ügy hétfőn került fötárgyalásra a Tg.- Mures-i törvényszéken, melyen még néhány tanút hallgatott ki a bíróság. Hosszas tanácskozás után kihirdették az Ítéletet, mely szaránt Zöld Sándort szándékos emberölés miatt tízévi fegyházbüntetésre Ítélte a bíróság, míg Csíki Sándort felmentette a felbuj- tás vádja alól. Ebben az Ítéletben az ügyész megnyugodott, mig az elitéit enyhítésért felebbezett. Nincs sok öröm az uj CFR autóbuszjáratokban Drága is, ritkán közlekedik és nem vette át az elbocsátod alkalmazóiakat CLUJ, november 12. November elsejével a CFR igazgatósága országrészünk több pontján autóbusz- járatot állított be, igv az Arad—Timisoara és Arad—Oradea-i vonalon. A vasút fennen harangozta be ezeket az autó- buszjáratokat, amelyek azonban igen keserű csalódást okoztak az utazó köKiszámíthatja SZERENCSET! N em egyszerű állítás ez, hanem matematikai valóság. Hála az aprólékos számításoknak, amelyek pontosaknak és szerencséseknek bizonyultak, az AURORA SORSJEGYÁRUDA a sorsjegyeket olyan készletből árulja, amelyet a BRAZÍLIAI módszer szerint válogatott össze. Ez a magyarázata a sok milliomosnak a mult sorsjáték alatt. A számok bizonyítanak. Kérjen felvilágosítást az egész országban mindenütt levő irodáinktól. SORSJ EGYET csakis az URORA sorsjegy-nagyárudánál vásároljon "Cú V) £ Q) ö, O U* eo Qí O Gí Szerencsés AURORA-sorsjegyek! Kereskedelmi Hitelbank R. T. Ci.II J, PIÁI A UNIRII NO. 20. zönség körében. Ugyanis a vasút autóbuszai megindításakor a CFR-nek az állammal kötött szerződése értelmében magán autóbusztársaságok ezeken a vonalakon be kellett szüntessék járataikat és itt a vasúti autóbuszok minden verseny nélkül maradtak. Azelőtt egy-egV vonalon több autóbusztársaság járatta kocsijait, ami természetesen versenyt eredményezett és a társaságok igyekeztek minél nagyobb kényelmet biztosítani a lehető legolcsóbb áron utazóközönségük számára. Most, hogy a vasút beállította saját gépkocsijait és kiszorította a törvényre támaszkodva a magán autó- buszjáratokat, a helyzet erősen megváltozott a közönség rovására. Eddig, különösen a fővonalakon úgyszólván óránként indultak kényelmes és olcsó autóbuszok, mig most a vasút csak egy járatot tart fenn, ami sokkal drágább, mint a magánkocsik voltak. Hogy csak egy jellemző példát említsünk, Timisoara és Arad között a magánautóbu- szok 66 lejért szállították az utasokat, ma pedig a vasút autóbuszain ezen útvonal megtétele 88 lejbe kerül. Tímisoa- rától Oradeára vasúti autóbuszon 262 lejt kell fizetni, mig a magánautóbuszok viteldija, ezen a vonalon csak 196 lej volt. Másik súlyos sérelme az utazóközönségnek, hogy mig a magántársaságok olcsó áron menettérti jegyeket adtak ki, addig a vasúti autóbuszok ezt a rendszert nem ismerik. Eltekintve attól, hogy az uj rendszer a közönség szempontjából sokkal drágább és kényelmetlenebb, még igen súlyos szociális szempontok játszanak közre a vasúti autóbuszok beállításában. Ugyanis nem az történt, hogy a vasút a régi autóbusztársaságoktól átvette volna azoknak felszerelését és személyzetét, hanem azokat máról holnapra leállította csak és a leállított társaságok-pedify igénytelenek voltak télviz idején szélnek bocsájtani alkalmazottaikat. Sajnos, itt is kisebbségi tragédiák történtek, miután úgy a jegykezelő személyzet, mint a kocsivezetök nagyrésze kisebbségi volt, akiknek reménye sem lehet arra, hogy állami szolgálatban elhelyezkedhessenek.
