Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-13 / 264. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal ^ s könyvosztály: Plata Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Ctuj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra-: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel !öbb. LVII. ÉVFOLYAM, 26 4. SZÁM. PÉNTEK 193 6. NOVEMBER 13. A bécsi hármas találkozó első eredményes Budapest és Bécs Saivatalosagi Is elismertél« Olasz­országnak Akesszlnia feletti uralmát Tisztult a légkör London és Róma között. , A nemzetek együttműködése csak a Népszövetség utján lehetséges“ — állapitc k meg Londonban Eden és Beck Delbos francia külügyminiszter nagy békebeszéde A bécsi hármas értekezlet tegnap meg­kezdődött és első eredniényeképen Olasz­ország Abesszínia feletti fenhatóságúnak el­ismerését hozta meg Ausztria és Magyar- ország részéről. Ez az elhatározás nem meg- j lepő dolog, biztosan várni lehetett rá, mégis fontos lépésnek tekinthető a mai európai helyzetben, mert a Németország által már előbb megadott elismeréssel együtt feltét I lenül a tisztulás felé vezet az abessziiniai ! válság által annyira zavarossá vált európai i helyzetben. Másrészt viszont újabb bizony i- ! téka ez az elhatározás a szoros egyiiítmü- j ködésnek, mely a római jegyzőkönyv három j államát az eddiginél is fokozottabb módon j tartja össze. Schuschnigg kancellár a schön- l bmnm kastély nagytermében adott diszebé- den kijelentette, hogy „ez a találkozó újabb kimélyitése a római jegyzőkönyvben meg­állapított viszonynak. Az őszinteség, célbiz­tosság és a tisztaság szelleme — folytatta az osztrák kancellár — melyek a római jegyzőkönyv keletkezésénél is nagy szere­pet játszottak, vezetik a bécsi értekezletet is, melynek célja, hogy az együttműködés alapját megerősítse és életlehetőségeiket biz­tosítson a jövő számára“. A bécsi találkozással kapcsolatban termé­szetesen élénk kommentárok és találgatások látnak napvilágot a világsajtóban. Párásban több lap arról ir, hogy az értekezlet ered­ménye a Habsburgok ausztriai restaurációja lesz. Bécsben ezzel a hírrel szemben azon­nali és erélyes cáfolatot adtak ki. A francia lapok különbem megelégedéssel állapítják hogy Schuschnigg kancellár Ciano gróf­fal fcíytatott tárgyalásai után fogadta a bécsi! francia követet is, akit a folyamatban lévő megbeszélésekről tájékoztatott. Paris­ban azt hiszik — és ez a feltevés egyúttal óhajtásnak is látszik — hogy Ausztria köz­vetítő szerepet játszhat a Róma—Berlin i és a Pans—Balkán-á tengelyek köré cso­portosait államok között. Londonban tegnap befejeződtek Beck lengyel külügyminiszter tanácskozásai. A tanácskozásokról mindkét részről a szokott megelégedett szavakban nyilatkoznak. A konvencionális elégedettségi nyilatkozatokon túl azonban ezúttal fontos kérdésekben, úgy látszik, megegyezés is jött létre. A megbe­szélésről kiadott hivatalos jelentés ugyanis több olyan pontat tartalmaz, amelyekre kül­politikai körökben fel fognak figyelni. Min­denekelőtt megállapítja, hogy a tervezett nyugati egyezménnyel kapcsolatban több olyan pont merült fel, melyek Lengyelor­szág érdekeit is érintik. Ez a megállapítás, Jia nem is kimondottan, annyit jelent, hogy London támogatja a Lengyel igényeket, me­lyek valamilyen formában beleszólást akar­nak a tervezett öthatalmi értekezlet tanács­kozásaiba. A hivatalos nyilatkozat másik feltűnést keltő megállapítása Varsó kimon­dott közeledését jelenti a londoni és párisi külpolitika általános elveihez. Kijelenti ugyanis a nyilatkozat, hogy Eden és Beck külügyminiszterek felfogása szerCm,t az euró­pai nemzetek együttműködése csak a Nép­szövetség utján lehetséges. Ez Leugyekmsaág hozzácsatolását jelenti a nyugati népszövet­ségi politikához, anri Mussolini kijelentései után szintén neaua maradhat észrevétlenül. A nap másik megemlítésre méltó külpo­litikai eseménye Bel bős francia külügymi­niszternek a rádióban tartott, erősen hang­BÉGS, november 12. A tegnap megkezdő- i dött hármas tanácskozások eredjményekópen Ausztria hivatalosan is elismerte Olaszor­szágnak Abesszínia feletti feruhatós ágiát. Ká­nya Kálmán magyar külügyminiszter hiva­talos nyila tkozatban elismerte ugyanezt. Tegnap este a vendégek tiszteletére a Schön- brunmi kastélyban adott vacsorán Kánya külügyminiszter kijelentette, hogy közelehb­Egij határszéli laptársunk meg pengette fiatal ügíjvédek névsorszerkesztése kapcsán egyes zsidók magyarsághoz való tartozandó­I ságának hitelét és ebbe a vitába belebonyo­lódott Hegedűs Nándor képviselő is — mint köziró és felekezete magyar érzületének és hűségének hivatott védelmezője. Nem szeret­jük, ha ilyen kínos határkérdéseket épp rassz időben vetnek föl. Különösebb ok nél­kül, vagy ha ez az ok nem látszik többnek és másnál;, mint egy fővárosi laptudóstíó fiatalos buzgalmának, esetleg érdekes újság­hír varázslatának. A súlyos vitáknál óhatat- I lanul mind a Izét ötdalon hibák bukkannak i föl és a döntő szerv bölcs intézkedése után is valami rosszízű lapjai meg a vihar nyomá­ban. Ez történt most is. Az Oradea-i magyar párt okosan megállapította, hogy a vitát in­dító cikk puszta magyar magánvélemény és a vitát vállaló főszerkesztő zsidó vaülásu párttagtársaival együtt egész bizalomra mél­I tó. A döntés nem is lehetett más, mert a magyar párt múltúnk polgári szabadelvű irányzatát folytatja. Minden uj világszemlé­I let ugyanis a kisebbségi területről mellékvá­gányokra kerítene, ahol a szerelvények tola­tása és indítása közt elgázolnák hozzájáru­lásukkal létünk és létezésünk több fontos elemét. És természetesen maradt vissza ke­serűség is. Még pedig az őszinteség hiányá­ból, mely az egyiknél taktikai szükséglet, a másiknál gyöngédség szülemenye. Már a magyar ügyvédi névsor összeállításán és közlésén is látható volt az egyoldalú érzés I harmata; a vita kezdeményezőjén az anti­szemitizmus, sőt behozatali alakjának hatá­sa, pedig a lap, ahol ezt kicsomagolja, a magyar párt fontos tényezőinek a nevétől ragyog, ami ellentmondás. A vitát vállaló sem tudott megszabadulni egy benső zavar­tól, attöd, hogy hits orsósainak egy része mer- gijar fájdalmunkra csak utókig^; q zsidó párt súlyozott békebeszéde. Delbos szántén a nép- szövetségi politikát helyezi előtérbe a fe­nyegető háború lehetőségével szemben és azt állítja, hogy ez az egyedüli békés lehető­ség az állandó mozgósítás állapotához ha­sonló európai helyzetben. rol a magyar kormány képviseletében ma- gasrangn felelős személy Rómába utazik és hogy ünnepélyesein fogja 'kijelenteni az olasz fonhatóságnak Abesszínia feletti elismerését. RÓMA, november 12. Az olasz sajtó hosz- szu cikkekben emeli ki a bécsi hármas érte­kezett fontosságát. Általános vélemény sze­rint a tanácskozások központjában a követ­kező három kérdés áll: j létrehozása idején, szakadt el a régi emlők­ről, holott már jóval előbb el kellett dönteni a tiszteletreméltó kérdést: a zsidó nemzetiség I ébredt-e föl bennem, vagy a magyar nemze­tiség örökössége zavartalan? Az egyenes ut a legrövidebb utj az egye­nes állapot egyedül férfias és becsületes a szemünkben. Az államférfias bölcsesség és a politikai ügyesség látszata, ellentétben a hu­manista. szép üggefogijottságával, nem tud minket megalkuvásra bírni. Mi azt követel­jük, hogy senki se űzze a kisebbségi életben a kétlakhágot, a két nyerget, a hideg és me­leg párosítását, az ellentétek egy lepelbe bur­kolását. Ha valaki szabadekvüellenes, hitle­rista, zsidógyülölő, elszakadni óhajtó, ám kövesse „keble istenének“ hivó szózatát, a jog legyen egyenlő. Minden őszinte igaz meg­győződés tiszteletreméltó. Tagadhatatlan, hogy korán jutottam rá: a cionizmus, zsidó- ® pártiság, visszatérés a zsidó nemzetiséghez, szabad és becsületes csdekedlnek minősül a maga idején és nem vitatható el a jog azért a magyar nyelv használatához; viszont nem etz anyagi magatartásból keli egyedül vezes­sük le a magyarsági hitelképességet. Még az is érték, ha bármely elszakadó vagy más használja tovább any ang elvemet, melynek fennmaradását idegen ajak is szolgálhatja. De, aki valóban keresztény, valóban kisebb­ségi, valóban szabadelvű, valóban magyar, az ne tűrje meg soraiban és « legbensőbb lelkében az ellentétes hajlandóságokat. Az ifjú ügyvédek, a vitát kezdő lap, a vitába szállt közíró és minden védelmezettje, ma­gyar pártunk összes tagozata s kitűnősége tisztán, becsületesen cselédlépcsők és hátsó- gondolatok, gyűlölködések és érzékenységek nélkül képviselje, hirdesse, szolgálja mind­azt, amit hitvallásának fogadott és távolítsa el, ami csempészáru és ki-besurranó tolvaj vagy kakukfi legjobb hite. és tudása szerint, Ifi VEZEMCm Háírom kéttűséi & saaiáeslsozasok központjában 1. Állásfoglalás az együttes biztonsági rendszer ügyében. 2. Küzdelem a bolsevizmus ellen. 3. Még hangsulyozottabb gazdasági szoli­daritás a három állam között. BÉCS, november 12. Miklós szövetségi el­nök tegnap d'óliben villás-reggelit: adott a Bécsben tartózkodó Ciano gróf és felesége, valamint Kánya Kálmán magyar külügymi­niszter tiszteletére. Resztvettek a viüásreg- gelin Schuschnigg osztrák szövetségi kancel­lár, valamint a külföldi államférfiak kísé­rete is. PARIS, november 12. A fegyverszünet megkötésének évfordulóján Delbos kül­ügyminiszter beszédet mondott a rádió­ban. „A győzelem évfordulója mindenek­előtt a hála és a magunkbaszállás napja •— mondotta Delbos. — Akik megtették kötelességüket, akik meghaltak a hazá­ért, ugyanakkor az emberi testvériség és igazságosság eszményéért is áldozták fel életüket. Éhez az eszményhez Francia- ország mindenkor hűséges marad. De haláluk a békéért is szólt, amelyet kö­telességünk megmenteni. Ezen a novem­ber íl-i napon az legyen minden fran­cia égő vágya, hogy ne lássuk viszont sem mi, sem az utánunk jövő nemzedé­kek a borzalmakat, melyeket megismer­tünk a múltban. Maga a béke is olyan győzelem, amelyet nehezen lehet meg­szerezni. Hogy elérhessük, harcolnunk kell a fenyegetések ellen, melyek mint­egy állandó mozgósítás állapotában tart­ják a világot. Hogy ezeket a veszélyeket kiküszöbölhessük, fenn kell tartanunk, sőt erősítenünk kell a Népszövetséget, össze kell gyűjtenünk a békésszándéku népeket és összhangba kell hoznunk te­vékenységüket. Franciaország felszólít erre a munkára kivétel nélkül minden országot azzal a feltétellel, hogy azok 1 senkit se fenyegessenek. Franciaország azonban tudja, hogy jelenleg a gyenge­ség nem tarthat tiszteletre igényt, épen ezért erős akar maradni, kogy a béke szolgálatába állíthassa erejét. A látha­tárt elsötétítő viharfelhők ellenére, bíz­nunk kell a közös békeszándékban, őriz­zük meg a demokráciába és a demokrá­cián keresztül az emberiség jövőjébe ve­tett hitünket.“ Az olasz külügyminiszter lon­doni látogatásáról beszélnek LONDON, november 12. A Reuter ügynökség jelenti: Londoni körök hi­vatalos véleménye szerint Baldwin és Mussolini közelmúltban elhangzott nyilatkozatai megtisztították a légkört és megnyitották az útját egy barátsá­gosabb összeköttetésnek Anglia és Olaszország között. Angol diplomáciai körökben nem erősitik meg, de nem is cáfolják Ciano gróf olasz külügymi­niszter angliai látogatásának hírét. < u-ncJE 1936 november 11-én. (Rador) Berlin 175, Amszterdam 234.20, Newyork 435, London 2122, Paris 201.875, Milano 2292, Prága 1540, Budapest 85.75, Belgrád 10, Bucureşti 325, Varsó 81.90, Bécs —. Emelkedő légnyomás, változó felhő­zet, a hőmérséklet csökken, több he­lyen eső vagy hóesés valószínű. Bucu restiben november 11-én 13 órakor na­pon 22, árnyékban 16 fok volt a hő­mérséklet. r

Next

/
Thumbnails
Contents