Ellenzék, 1936. november (57. évfolyam, 254-278. szám)

1936-11-01 / 254. szám

I

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929

ARA 5

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Tdefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80.

LVII ÉVFOLYAM, 2 5 4. SZÁM.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS

—BBBB—mwB—nm

VASÁRNAP

A reformáció tanítása

Ma: VÁSÁRHELYI JÁNOS

A reformációnak csak egy tanítása van az istenkereső ember számára. Ez a tanítása: Ismerd meg a Jézus Krisztus jótéteményét, aki gazdagságából szegény- nyé lett érettünk, hogy mi az Ö szegénysége által meggazdagodnánk. Ne té- oelyegj saját emberi bölcsességed és gondolataid szerint az élet utjain, hanem bizd magad teljesen arra az útmutatásra. mely a Krisztusban való hit által adatik mindazoknak, akik hisznek Őbenne. Örvendező szívvel fogadd el a drága evangéliumot, hogy akármilyen szegény, akármilyen árva, akármilyen bűnös is vagy, Isten megbocsátott neked, szeret, kegyelmével hazavár téged és a te egész életednek üdve azon fordul meg, hogy testtel és vérrel nem tanácskozva, feltétlen hit engedelmességével helyezd sorsodat és jövendődet a Megváltó Jézus Krisztusban megismert Isten, irgalmának karjai közé és cselekecld azokat a cselekedeteket, amelyeket az Isten az Ö kijelentésében tanácsol számodra és amelyekre az Igén keresztül, Szentlelke által indít és vezérel tégedet. Csak igy fogod napról-napra megismerni az üdvözítő igazságot, melyről tanúbizonyságot tesznek a törvény és a próféták, hogy számodra is megjelent az Isten üdvözítő kegyelme és e kegyelem téged is egyre inkább alkalmassá tesz arra, hogy mértékletesen, igazán és szentül élj a jelenvaló világban, csak igy fogja lelkedet örökkévaló világosság fényével beragyogni az ígéret, hogy Isten szerelméből sem élet, sem halál ki nem ragadhat. Ebben van a reformációnak központi igazsága és tanítása s életprogramja sem áll egyébből, mint e központi igazság tanításából, érvényesítéséből és alkalmazásából. A reformáció egyházai között lehet és van is különbség e központi igazság tanításának, érvényesítésének, alkalmazásának módszere tekintetében, de kétségtelen, hogy a reformáció gyermekének és örökösének csak az tekinthető, aki ezt a központi igazságot élete vezető, irányitó hatalmául elismeri.

Korunk a legnagyobb lelkiválságnak korszaka. Akármennyit viaskodunk is azonban korunk nagy kérdései felett, megállapíthatjuk mégis, hogy a lelkünket emésztő minden kérdésünkön egyetlen nagy kérdés vívódása zokog át és ez az a döntő kérdés, hogy mikép tudunk Istenben elveszithetetlen és örökkévaló békességet találni, miképen tudnánk mi emberek, valami olyan hatalmat nyerni szivünk és életünk felett, amely a bűnből megtisztítani, a jónak cselekvésére képessé tenni tudna bennünket? E kérdésre a reformációnak, hitünk hőseinek egy felelete van. A reformációnak kertelés nélküli, határozott felelete az, amit Pál apostol is adott: Isten igazsága megjelent. Az Isten életet megváltoztató kegyelme, az irgalomnak és megújulásnak forrása nincs elrejtve. Nem az a kérdés tehát, hogy emberi bölcsesség kutatásai utján hogyan találjuk meg az Istent, vagy emberi erőfeszítésekkel és cselekedetekkel saját erönlcből mi hogyan tudunk igaz életet teremteni, mert ez számunkra mindenképen lehetetlen, hanem az a döntő kérdés, hogy hiszünk-e a szabadulás egyetlen útjában, az igazság egyetlen vezérében, az örökkévaló élet egyetlen ajándékozójában, a Jézus Krisztusban feltétlen hittel és engedelmességgel megpróbálunk-e egyedül csak arra hallgatni és annak engedelmeskedni, amit Ö mond és tanácsol nekünk az ő igéje által?

A keresztyénség hívei mindig akkor veszítették el súlyúkat és jelentőségüket, amikor a korszellem hatása alatt isten- keresésükben a kijelentés ragyogó fénye helyett saját tudományuk téveteg szö- vétneke után indultak, amikor életük

berendezésében, politikai és társadalmi kérdéseik megoldásában a Szentirás örökkévaló parancsolatainak feltétlen érvényét emberi bölcsesség tanácsaival pótolták. Ezért volt s ezért van most is uj reformációra szükségünk. Uj reformációra van szükségünk, de nem abban az értelemben, hogy talán valaki, egy nagyon bölcs ember, uj igazságokat és erkölcsi szabályokat tanít majd Istenről és az igaz élet törvényeiről. Oh nem, hiElőfizetéfi árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra': negyedévre 10. félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettel több,1936 NOVEMBER 1.

—MB—S—H——BBM

szén ilyen tanítómester talán több is van a világon, mint amennyire szükség van és a reformáció sem volt uj tanítás, hanem arra van szükség, hogy amiképen a reformátorok egy rettenetes lelki és erkölcsi válsággal küzdő korszakban visszatértek a régi igazsághoz, amely őket is készen várta, visszatértek a Jézus Krisztushoz és átadták magukat és életüket Krisztus lelkének irányítása alá és ez által saját maguk és a reájuk hallgató népek számára az erkölcsi megtisztulás- naJc és a hitben való megszentelődésnek életadó forrásait nyitották meg, úgy mi is visszatérjünk arra az egyetlen útra, amely atyáink szentséges bizonyságtevése szerint az életnek és az üdvösségnek egyedüli útja. Ebben és igy tárul fel előttünk a mi feladatunk.

Prága lelkesedik tlleljégééff

PRÁGA, október 31.

őfelsége II. Károly király tegnap koráin délelőtt dr. Benes köztársasági elnökkel és Miihály nagyvajdával gépkocsikon Prágából Milo'viceba utazott. Az utmenti községekben mindenütt diadalkapuk fogadták a magas vendégeket 'és a lakosság lelkes ,aiazdar“ kiáltásai között robogtak el a gépkocsik. Fé) tizenegykor kezdődtek meg a hadijátékok a hatalmas milo vicéi gyakorlótéren. A díszpáholyokban az államfőkön kívül megjelenítek Maclmic csehszlovák nemzetvédelmi miniszter, Sirovic altábornagy hadseregfelügyelő és Podhet ezredes francia 'katonai attasé is.

A kék és piros jelzésű csapatok izgalmas játékai után villásreggelit szolgáltak fel. Ezután Benes köztársasági elnök elköszönt királyi vendégeitől és visszatért Prágába. Délután 3 órakor került sor a hajtó vadászatra, mely pompás eredménnyel járt. Három óra leforgása alatt 700 nyúl és fácán hevert a

I vadászat területén. Legtöbb fácánt az uralkodó és Mihály nagy vajda ejtették. Este 7 óra 45 perckor II. Károly király és Mihail nagy vajda kíséretükkel visszatértek a cseh I fővárosba. Ezt megelőzőleg Machnic hadügy.

I miniszter remekmivü fegyverre] ajándékozta ! meg a román trónörököst.

A prágai sajtó továbbra is a legnagyobb, lelkesedéssel foglalkozik II. Károly király látogatásfával. Uralkodónk egyébként tegnap 50.000 cseh koronát adományozott Prága szegényeinek.

LONDON, október 31. Az angol sajtó nagy részletességgel foglalkozik Károly király prágai látogatásával. A lapok kiemelik, hogy a kisantant egyetértése növekvőben van. A Times hangsúlyozza, hogy a Károly király tiszteletére adott banketten Benes elnök ismételten kiemelte a kisantant szolidaritását, nézet- és célközösséget, ami a három állam között fennáll. E nézetek és közös cél a béke

fenntartásának biztosításában összegezhető. Benes nemcsak a saját, de Pál jugoszláv régensherceg nevében is beszélt, aki — mint Benes mondotta: gondolatban közöttünk áll. Károly király — folytatja a Times — válaszában kifejtette, hogy a kisantant egyetlen állama sem táplál olyan szándékot, hogy be- av?v tkúizoi* más állam belügyei A kisen- tant államok azonban nem f< *ik eltűrni határaik megsértését. A látogatás politikai fontosságát emeli az, hogy az értekezleten résztvett a két külügyminiszter is. A Manchester Guardian azt a részt emeli ki, melyben annak szükségességéről van szó, hogy a jelen egyezményekben kifejezésre juttatott politikát fenntartsák az összes barátokkal és I szövetségesekkel, valamint annak szükségességét is, hogy Közép-Európában együttműködjenek a római jegyzőkönyvet aláíró államokkal és Németországgal,

Edward király trónbeszéde

alfa a népszövetségi elvek mellé szegezte le Anglia külpolitikáját

London hidegen fogtála Németország gyarmati igényelt — Katonai

közIseléoésFe áBI készen Amália fz iraki áitamcsinnyei kagt€Solat!hPn

A külpolitikai érdeklődés Mussolini holnap tartandó milánói beszéde felé fordul, melytői felvilágosítást remélnek a multheti német—olasz tárgyalásokon az európai helyzet rendezésére létrehozott tervek kérdésében. Biztos hirck hiányában egyelőre kombinációk és ellenőrizhetetlen jelentések keringenek Európa külpolitikai központjaiban. Ezek közé tartozik az a hir is, amely szerint a római jegyzőkönyv államainak bécsi hármas értekezlete után Rómában szélesebb keretű értekezletet akarnak összehívni, melyen résztvennének a kisantant államai és Németország is. A terv állítólag Berlintől származik, ahol azonban eddig nem erősítették meg. A dunai kérdéssel áll nyilvánvalóan kapcsolatban Csehszlovákia római követének tegnapi hosszas beszélgetése a Németországból visszatért Ciano olasz külügyminiszterrel. Olasz diplomáciai körökben, amint Rómából jelentik, különös jelentőséget tulajdonítanak a beszélgetésnek annál is inkább, mert ugyanakkor látható javulást lehet megállapítani Olaszország és Jugoszlávia viszonyában is.

Az angol parlamenti ülésszakot megnyitó tegnapi trónheszéd újra szilárdan leszögezte Anglia politikáját a népszövetségi elvekhez. Ez annál fontosabb, mert a Népszövetség közelmúlt sikertelenségei után Európa több pontján határozott lazuhís állapítható meg a Népszövetséghez való ragaszkodásban. Kitért a trónbeszéd a spanyolországi eseményekre is, melyekkel kapcsolatban azonban nagy általánosságban tartott megállapításoknál nem ment tovább. A parlamenti vita folyamán I

úgy Eden, mint Baldwin erélyesen hangoztatták az angol kormány ragaszkodását a be nem avatkozás! politikához. Sir Samuel Kőarc külügyminiszter pedig pártjának egyik gyűlésén nagy eréllyel jelentette ki, hogy Angliának semmieseire sem szabad beleavatkoznia olyan ügyekbe, amelyek nem tartoznak rá.

Göring miniszterelnök tegnapi élesbangu beszédével, melyet a német gyarmati igényekkel kapcsolatban tartott, meglehetős hideg hangon foglalkozik az angol sajtó. A „Times“ szerint ez a beszéd csak újabb nehézségeket gördít a német—angol megegyezés útjába. Német részről azonban úgy látszik, elérkezettnek látják az időt a gyarmati igények felszínen tartására, mert tegnap Göbbels propagandaügyi miniszter is nagy beszédet tartott Németország küzdelméről gyarmatainak visszaszerzése érdekében. A berlini kormányférfiak ilyen ismételt megnyilatkozása nyilvánvalóan távolabbi célokat követ, amelyek csak ezután bontakoznak ki.

Anglia nagyhatalmi érdekeit erősen érinti az utolsó napok folyamán Bagdadban lefolyt államcsíny is, amely körül nehéz világosan látni. Irak állam a habom után Anglia mandátuma alatt állott, később angol beleegyezéssel fölszabadu’t, de bizonyos jogokat a beleszólásra London azért tovább is fenntartott magának. Most az a látszat, hogy az államcsínynek angolellenes éle van. Anglia ezen a ponton, mely a petróleumtermelés miatt különösen fontos számára, nem ismer tréfát. Hivatalos jelentés szerint négy ezred már készen áll arra, hogy szükség esetén

Kairóból és Jeruzsálemből Bagdadba induljon. A bagdadi események körül különben még London sem lát teljesen tisztán. Legutóbbi jelentések szerint az államcsíny következtében az eddigi miniszterelnök, külügyminiszter és nemzetvédelmi miniszter nyomtalanul eltűntek.

! Az iraki államcsíny

LONDON, október 31. A Reuter jelenti, •bőgj’ Bagdadban államcsínyt követtek el. Az iraki miniszterelnököt a hadsereg lemondásra kényszeritette. A királyt ez arra késztette, hogy Hikmet Szulejmant nevezze ki kormányelnökké. Az uj kormány megalakulása vérontás nélkül történt. Londonban nem tudják magyarázatát szolgáltatni ennek az államcsínynek. Megnemerősitett kairói híradás szerint Yaszin, a volt miniszterelnök lemondás« előtt repülőgépek röpcédulákat szórtak Bagdadra a kormány lemondását követelve. E repülök két órával később bombázni kezdték a minisztériumok épületeit. A bombázást követte azután a lemondás.

Németország gyarmatokat akar

BERLIN, október 31. A berlini nemzeti szocialista szervezet tizedik évfordulója alkalmával rendezett ünnepélyen, Göbbels propaganda iigyi miniszter után, aki hangoztatta, hogy Németország folytatja harcát gyarmatainak visszaszerzése érdekében, Hitler is \ beszélt.

LONDON, október 31. Az angol sajtó hidegen fogadja Göring szavait, amelyek a j gyarmatok és német arany eltulajdonítására vonatkoznak.