Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-07 / 232. szám

1936 o*tó*9r 7. ‘mmvirim A BARTH-FA ELÜLTETÉSE... Baríh professzor megtartotta előadásait a református geológián Hogyan leit az egyszerű falusi pap nagy Szemiirás-magyarázó C.LUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Ország­részünk reformátusainak ritka ünnepi ven­dége Barth Károly baseli egyetemi teológiai tanár. A világhírű református egyháztudós tegnap négy előadást tartott, melyeken a teológia tanári kara, az egyházi élet vezetői Vásárhelyi János püspökkel az élükön, a professzor volt tanítványai, akik országré­szünkben végeznek lelkészi munkát, valamint nagyszámú érdeklődő és a teológia ifjúsága vetlek részt. Bavth Károlyt ma a világ legnagyobb pro­testáns teológusának tartják; a mai refor­mátus teológiai gondolkodás igazi megterem­tője. Barth az a szentirásmagyarázó, aki a református gondolkodást és igehirdetést visszavitte Luther, Kálvin és Zvingli gondol­kodásához. A reformátorok után következő eszmeáramlatok bizonyos fokig letértek a reformátorok által megjelölt útról. Hogy csal: közvetlenül a Barth előtti vallástudo­mányi liberalizmust említsük, ez a vallásban mint történelmi, lélektani és filozófiai tényben látta a teológia tárgyát és elveszett az Isten igéjének központi szerepét. Mint minden más tudományt tehát, tanul­mányozták és boncolgatták a Szentirást is, anélkül, hogy a benne rejlő isteni kijelen­tést észrevették volna. Barth szerint viszont a teológia nem olyan tudomány, mint a többi, hanem felette áll azoknak: igehirde­tés. Isten személyes üzenetének, a Szentirás- nak lefordítása a mindenkori ember számá­ra. Az ő általa megfordított református gon­dolkodás Istentől indul ki és nem megfor­dítva — emberi tudományból kiindulva ke­resi az Istent. A hitet az ember Istentől Lapja és annak bírása neon .a dogmák betar­tásától, vagy be nem tartásától függ, mint ahogy azt az eddigi egymást váltó eszme- áramlatok — ortodoxia, pietizmus, raciona­lizmus — hirdették. Ezek szerint Barth munkáját három főbb pontban lehet összefoglalni: 1. Szentirás- magyarázó, 2. visszavezette a református gondolkodást a reformátorokhoz, akik köz­vetlenül Isten igéjére épitették gondolkodá­sukat és 3. kritikát gyakorolt a régi szabad­elvű teológiai gondolkodáson, mivel a refor­mátus gondolkodás Isten igéjétől meghatá­rozott. HGgyan lett az egyszerű papból Szentirás-magyarázó? A ma ötven éves Barth Károly lS86-ban szüleied Baseliben papi családból. Édesapja, Barth Frigyes a berni teológia tanára, maga is védelmébe vette a Szentirást az akkor uralkodó liberális teológiával szemben. De ettől eltekintve, Barthot csak a liberális teológia módszerével tanították; a lélek, a bibliai igazság érintetlenül marad előtte. Kiváló eredménnyel végzi a teológiát, dok­torátust szerez és 23 éves korában meg akiit ja kezdeni lelkészi működését. A dolog aznnban sehogy sem megy. Észreveszi, hogy beszél, beszél s a szavak elrepülnek az em­berek feje fölött. Belátja, hogy a liberális teológia alapján mindent prédikál, csak ép­pen azt nem, amit kellene. Mindezek 1909— 19! 5 között történnek. Közben a világhábo­rú is rombadönti szociális eszmevilágát és igv az akkori Safenwyl-i kis falu lelkésze arra a felfedezésre jut, hogy Isten országa r.rn) szociális eszmék, sem pedig — amint a teológia hirdette — a lassú emberi töké­letesedés megvalósulása, hanem Isten ujjá- teroir.tése, Isten teremtői lénye. S a szom­széd falu Thurneysen nevű lelkészével ezen az alapon prédikálják ezután Isten világá­nak igazságát. S 1916-ban újrakezdi a teoló­gia tanulmányozását a két falusi pap, Barth asztalára teszi Pál apostol római levelét, néhány kommentárt, a Lutherét és Kál­vinét... és 1919-ben elkészült ,,Der Römer­brief“ cimü munkájával, mely azóta újabb és újabb kiadásokat ért. •Mint a tóba hajított kő, mozgatta meg ez a könyv az akkori teológia csendes vizeit. Ez a könyv jelentette a bibliai élet meg­IRafeács; GşflmSicS’* termesztés Pettenkofíer: Szőlőművelés 432 lap, 224 kép 264-— Lei. Ignácz: Méhészet, IV-ik uj, bővített kiadás 3C0 lap, 200 kép, Lei 158*— Postán utánvéttel. Kérjen gazd. jegyzéket. — mozdulását és behatolását minden egyházba és az élet minden viszonylatába. A próféták, reformátorok hangja szólal meg ismét ebben a könyvben, amelynek kritikai lapjain Barth kikel az ellen a teológia ellen, amely sok mindenre megtanít, nagyszerű tudományos teljesítményeket produkál az íróasztal mel­lett. de a nyomorúságban, a bajban, kísér­tésben, veszedelemben és küzdelmekben nem tanítja meg az egyházat és gyülekezetét, hegy Istent szeresse, félje és tisztelje. A tudós teológus Barlh tőt délután, amelyek mindegyikének a pre­desztináció képezte tárgyát.. A német nyedivü. előadást a hallgatóság nagyobb rétegei szá­mára, különböző szakaszokban Tavaszy Sán­dor teológiai professzor olvasta fel magyar nyelven. Teológiai fejtegetéseit, amelyek magas tu­dományos színvonalon állottak, de ugyan­akkor világosan domborodtak ki a hallgató­ság előtt a neon mindennapi gazdag alka­lom tudatában lenyűgözött figyelemmel és nagy élvezettel hallgatták végig a jelenlévők. A délelőtti előadásaiban Barth arról be­szélt. hogy mit jelent a predesztináció és azt miként fogták fel a történelemben. Be­szélt a kettős predesztinációról és arról, hogy miként alakult ez ki Kálvinnál Augus­tinus nyomán. Bírálta a predesztinációs tan­nak hagyományos formáját, rámutatva arra, hogy a predesztinációt csalt úgy érthetjük meg. ha tekintetbe vesszük Jézus halálát és feltámadását. Majd felmutatta a predeszti­náció tannak a tiszta bibliai értelmezését. A predesztináltság az ember hitére, hitéle­tére és nem az életnek összes külső és belső vonatkozásaira értődik, mint a determiniz­mus. A predesztinációban az ember arról győződik meg, hogy Isten kegyelme tartja az emberek életét. Délután Délután a professzor a harmadik és ne­gyedik előadásában azzal foglalkozott, hogy a helyesen értelmezett bibliai predesztináció­nak milyen hatása van az életre. Felmutatta mennyire hazug és hamis az a beállítás, mintha a predesztináció kétségbeesésre vagy könnyelműségre vezetne. Hivatkozott Kálvin szávaira, aki nagyon keményen állap it ja meg, hogy ,,ez utálatos röfögés“. A predesz­tináció ezekkel a vádakkal szemben, éppen nem a kétségbeesésre, hanem erőteljes Isten parancsa szerint való cselekvésre vezet és nem könnyelműségre, hanem Isten akaratá­nak a hűséges követésére buzdit. A Barth-fa ünnepélyes felavatása Országrészünk teológiája, mely az elsők között tette magáévá Barth tanait, a két ölő­adás között a déli órákban ősi szokás sze- rimt örökítette meg a nagynevű baseii teo­lógus vendégszereplését. A teológia egész ta­nári kara, Vásárhelyi János püspök és az ifjúság részvételével kivonult a teológia épü­lete mögött elterülő kertbe, ahol Barth Ká­roly professzor két jegenyefa csemetét ülte­tett el. Az előadások ma délután 5 óraikor meg­beszélésekkel folytatódnak, amelyek során Barth professzor aiz előadása alatt a hallga­tóság köréből levélben tett kérdésekre fog í válaszolni. (I. Z.) * I Barth kijelentette, hogy a teológia legyen a kijelentés teológiája, az egyház legyen az ige egyháza, nem maradt nyomtalanul. Szid­ják és követik, lifâl-ben a göttingemi egye­tem tanára lesz, majd rövidesen öt más, neves egyetem tanszékére hívják meg. Közel tizennégy éven át folytat egyházpolitikai küzdelmet. Evangéliumi mozgalma teljes si­kerrel járt mindenfelé. Angliában, Svájcban, az egész világon dogmatikus felfogása, az egyház lényegének fogalmi tisztázása a gya­korlati életben mindent elsöprő hatásúnak mutatkozik. Rarth Károly soha nem engedte, hogy a tiszta evangélium hirdetése helyett világné­zeti vagy politikai anyaggal hígítsák az evangéliumi igazságot, hiszen annak rombo­lása éppen az állam és a nép életében mu­tatkozik. 1935-ben ezért kénytelen is. volt feladni németországi katedráját és elfogadta a baseii egyetem meghívását. Barth előadásai Érthető tehát, hogy a modern teológia megalapítójának országrészünkben tett láto­gatása iránt a legnagyobb érdeklődés nyil­vánult meg. Amióta biztos volt megérkezése, határtalan rokonszenwel készültek Barth fogadására és előadásainak meghallgatására. Az előadások tegnap, hétfőn folytak le a teológia dísztermében. A nagynevű teológus négy előadást tartott, kettőt délelőtt és két­ORSZÁGOS PREMIER! (SOíÖRTÖSÍÖl! fíorűa Sándor LEGÚJABB REMEKMŰVE: A f Őrös pimpernel! Orczy bárónő világhírű regénye filmen. Fősz. Merle, O 'eron Leslie Howard. Ünnepélyes formák hozott iktatták be Turda uf unitárius lelkészét Valamennyi Izíekezet üdvözölte az uj papot LEPflSE-ct TURDA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Vasárnap 9 órakor érkezett meg gépkocsin dr. Boros György püspök az uj lelkésszel Turdára. A püspök kíséretében ott volt t)r- mössy József titkár, Hadiházy Sándor egy­házi főpénztáros, Gálffy Zsigmond kollégiu­mi igazgató, Lőrinczy Zoltán egyházi főszám- vevő, valamint városunk unitárius kollégiu­mának több tanára. A püisipök családjával együtt utazott le a beiktató ünnepélyre. Az uj lelkészt és a vendégeket a város szélén fogadták a Turda--i híveik, majd diadal-kapu vezetett a templomhoz, amely előtt a hivata­los fogadtatás lezajlása után átadták a tem- plomkuicsot Lő r in ez y Dénes lelkésznek. A püspököt és az uj lelkészt Adorján Géza egyházi gondnok, dr. Gál Miklós országgyű­lési képviselő és Bors Mihály felügyelő gondnok, Sind-i nagybirtokos fogadták. A délelőtti ünnepi isteni tisztelet keretében Árkossy Tamás esperes felolvasta a püspök kinevező iratát, majd az uj pap tartotta meg prédikációját és tartalmas beszédében ha­talmas munkaprogramot vázolt uj hívei elé. Kifejtette a mai pap hivatását, mely azonos a próféták hivatásával, hangsúlyozta a bit­nek és a jócselekedeteknek egységét és han­gozhatta a modern életben a cselekvő vallá­sosság jelentőségét. Elmondotta, hogy a val­lásos szabadelvűsé kötelezettségekkel jár és a különböző vallásíelekezetekmok együtt kell működniük az egyetemes keresztény célok­ért. A Turda-i Magyar Dalkör férfikarának, valamint az unitárius vegyeskar szereplése után dr. Boros György püspök tartotta meg I beiktató beszédét, amelynek során érdeke­sen mutatott rá a város történelmi neveze­tességére, úgy az unitárius egyház, mint az egyetemes vallásszabadság szempontjából és vázolta az itteni pap feladatait. Istentisztelet után a hatóságok üdvözlései következtek. A megyefőnök megbízásából Raitiiu dr. fő­ügyész üdvözölte az uj papot román nyel­ven, a város nevében pedig Bijj Gavril al­polgármester mondta el üdvözletét, majd a román egyházak, a római katolikus, refor­mátus, laitenánus és a zsidó egyházközség képviselőinek üdvözlő-beszéde hangzott el. A város társadalmi egyesületei, az Országos Magyairpánt, a Magyar Kaszinó, az Iparos Egylet és a különböző ifjúsági egyletek kü­I ön-külön üdvözölték a város uj lelkészét, majd a nőszövetségek nevében Bethlen Má­ria grófnő üdvözölte Lőrinczy Dénest, aki­vel együtt dolgozott Bucurestiben a magyar­ság megszervezése terén és kérte, hogy érté­kes segítségeit a nőszövetségek részére to­vábbra- is biztosítsa. A lelkész minden iid- vöz-löbeszédire, amelyek a püspöknek is szó- * lőttük, külön válaszolt. szélíelylöUi kövükön Október 10-én, szombaton Rsghin. Október 11-én, vasárnap Reghin. Október 12-én, hétfőn Ghorgheni. Október 13-án, kedden Miercurea Ciuc, Október 14-én, szerdán Síániui-Giieorghe, Oki. 15-én, csütörtökön Târgu-Secuesc. Október 17-én, szombaton Braşov. Október 18-án, vasárnap Braşov. Október 20-án, kedden Mediaş. Ötven válogatott földmives-szinész, szin- pompás viseletben, ősi dalokkal és tán­cokkal. Kós András uj díszletei. Feled­hetetlen látványosság és művészi élmény. Istentisztelet után közebéd következett, amelyen több mint háromszáz ember vett részt. A pohárköszöntők sorát dr. Boros György püspök -nyitotta meg, aki a királyra emelte az első poharat. Délután 4 órakor a Nőszövetség tartott ölésit, amelyer dr. Boros Györgymé, miint az -Egyetemes Nőszövetség elnöknőj-e, tartott értékes előadást. Este 6 íréikor vallásos estély következett, amelynek kiemelkedő pontja volt dr. Varga Béla teo­lógiai tanár előadása. Dr. Varga Béla kifej­tette, hogy a vallás az ember lelkének kiirt- hártatlan sajátsága és szükségessége és az élet küzdelmeiben egyik legfontosabb segítő­eszköze s éppen oly realitás, mint a tudo­mányos vagy szellemi élet bármely jelen­sége. Ifjabb Markos Albert hegedű-számai után Sebe Ferenc teológus szavalt, majd p riksául Boros Irén Hendel-dalt énekelt, amelynek magyar szövegét Boros püspök irta. Dr. Boros György püspök zárószavai után az összegyűlt hatalmas közönség, mely­nek egy része nem fért be a templomba és igy hangszórókkal közvetítették számára az ünnepséget, azzal az érzéssel oszlott szét hogy az uj pap méltó vezetője lesz a tör­ténelmi város unitárius egyházközségének. b. gy Családi civakodás tragikus következmé­nyei. Odorheiu-ról jelentik: Végzetes családi tragédia játszódott le az Odorheiu-megyei Griseni községben. Antal Mihály falusi gaz­da és felesége már. hosszú idő óta rossz viszonyban éltek egymással, mert az asszony nem nézhette, hogy férje túlságosan sokat jár a kocsmába. Az utóbbi időben minden­naposak voltak közöttük a veszekedések, míg végre annyira elmérgesedett a helyzet, hogy Anta'lné jobbnak látta a halált válasz­tani. A harminc év körüli asszony, mig férje az erdőre járt fáért, megitta a pohár vitriolt, amit fonalfejtés céljából tartottak a háznál. A vitriol teljesen összeégette az asszony belső részét és reménytelen álla­potban szállították be a Sangeorgiu de Pă- dure-i járási kórházba. Mikor Antal Mihály megtudta felesége tettét, kétségbeesetten sie­tett utána a kórházba, ahol vállalkozott, hogy maga hozza fel a jégveremből a boro­gatáshoz szükséges jeget. Antal, aki ekkor is részeg volt, megcsúszott- a lépcsőn és a közel tiz méteres mélységbe zuhant, ahol teljesen összezúzta magát. Felépüléséhez semmi remény nincs, mig felesége az orvosi kezelés után minden valószínűség szerin felépül. Â gyermekéi igazán szerető szulő.' uímuíatá könyvei Dénes-Schächter: A nia gyermeke CA gyér- Lü mek fejlődése, testi-lelki gondozása és betegségei az újszülött-kortól a serdü­lés koráig' kötve Lei 204, fűzve — 13 Székely Béla: A te gyereked — — — í Székely Béla: A gyermekévek sexualitása kötve 112, fűzve — — — —• — Stekel: Üzenet az anyáknak I. (Kisgyerek­kor, csecsemőkortól kétéves korig) — i Stekel: Üzenet az anyáknak II. (Óvodás­kor és az első iskolás évek) — — 11 Stekel: Üzenet az anyáknak III. (Serdülő­kor és az érettség kora) — — — 1 Földes: A fiatal anya — Wallenstein: Hogyan éljen a mai ifjúság Kaphatók az Ellenzék köriy vasztmyjűj Cluj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel i; azonnal szállítjuk.

Next

/
Thumbnails
Contents