Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-07 / 232. szám

ELLENZÉK I 9 .1 6 október 7. mmammmammmam 4 NAGYIM iüPJAIlMKPOl ...BÁNYA i s VIDÉKE" lVaifl-Muuv (,.«*»»» ,-s u .sjhuv") : Lehet, hogy „tizetfé.uy" Ju^1 i k^johb és legtisztább ttfMtotdók vezette, , mikor a v ítos pénzügyeit niogbcnítő :ult«s sage* rendezni akarta. Hogy a lornm *s *l móil erkölesteten ős Melos törvényünkbe i tkt>.■ k. az csak a sikertelen eseteiknél nwi- tntkozík. A spere, a hak.sis, köz.itelünikbm , gye* megfeledkezett egyéneknél annyim Ál­talános alkalmazásra telt szert, hogy >aggal szokásjog nívójára emelkedett, hogy már tudatunkban tenmé.szelesnok es mtfigatól értetődőinek tűnik. Szinte anokmnis/likasnak tűnik, anviikor egv hivatása magaslatán alto h uóság „áM'jt*4 kiált és ebbe a./ erkölcsi ler- toha [irtott társadalomnak niogmntatjo, hogy van inig törvény, van iga/ságszolgáUutás is, nemcsak spere és vesztegetés. Ez az eset eles lény', vet arra a telié tettein állapotra, amelyet az teremteti, hogy' a város életét aiem az arra elhivatott. « köz érdekeit szean előtt tartó fv rf: aik irámyitják. . RRASSÓI LAPOK" Brasov („Szeiwedély- im-iwes mit udat“): Minikot nem vezethetnek szenvedélyek é-s hakísos jelszavak mai he’y- /i {■ nk ben. Csak s zen vedéi ytmenfes üntnda - anvk tarthat életben s tarthatja fenni b«n- nünk az élet terheinek élbordozasahoz szük­séges lelki összhangot. tehet, hogy ez ki­st hh-nagyobb áldozattal, né.lia nagyfokú ön­mérséklettel, máskor egyenesen önmoglagn- t'áss-al jár. Ne értsük félre, nem önmagunk megtagadásával, mert az hitványság lenne, de egyéni érdekeink, érzelmeink, szenvedé­lyeink háttérbe ál’ifásáival ott, ahol ennek kéz érdekű szüksége kétségtelen. , CSÍKI LAPOK" MercureaaCihjc („Csonka tornyok“): Közvetlen szemlélői vagyunk o gyű'ölet kátén vészibésének. Else', kéziből kap­juk ezt a gyilkos mérget, amelynek terme­lése olvam divatos lett. Aki figyeli a széke­lyek által lakott területen a román sajtó munkáját, látja, hogy milyen értelem nélkül f-.kozódik abban ettem mk a gyüfcölet. A be­vezetett amtáreviriás mozgalmaik és ,.vissza­von! á nősít ó“ törekvések megdöbbentő sajtó- hangokat szólaltatnak meg, amelyek a leg- koilátol'tabt. látókörben igyekeznek ellenünk a bizaikniatlamagnak hangulatot teremteni. Egyik legutóbbi kirohanás tárgya például az, hogy' a romániai magyarok az állam e’lend hűtlenségben annyira merészkednek, hogy a román hatóságok szeme láttára. csonkatornyu templomokat építenek, ami a békeszerződé­sek által megcsonkított Magyarország szim­bóluma akar lenni. A mi körzetünkben még nem láttam ilyen csonloatomyu templomot. Láttam azonban a legmodernebb építészet­nek egyenes vonalait alkalmazni egy' vagy két esetben. Ilyen a brasovi unitárius temp­lom, amely az amerikai templom -építészet­nek egyenes vonalaival igyekezett az egy igaz Istennek szolgálni. De igazán az Universul gyű.Ölekének fantáziája szükséges, hogy’ a templom-ép Ítészei ezen közismert státusában is a magyar irredenta mozgalmak ellenünk ir i nyitható lehetőségét fedezze fel. ..DÉLI HÍRLAP" Timisoara („Jorga és a magyarság"): Sajnos,n még mindig sokan vannak azok, akik úgy gondolják, bogy egy kis „nagylelkűség" megártana a magyar nemzetkisebbségnek és ezért a párisi kisebb­ségi szerződés megkötése után tizenhét évvel is úgy kezelik a romániai magyarságot, mint­ha nem is tartozna a román államhoz, ha­nem teljesen idegen népelem' lenne. Pedig Joîga ezt is kifogásolta 'már Vălenii de Mun­te bon, amikor a nyári szabadegye teamen ki je­len lette: A kisebbségeket nem tekinthetjük „idegeneknek". Ezek a nemzetek lelkiekben és anyagiakban hozzájáminők az ország elő- ha!adásához s így nem áll érdekünkben őket lépten-nyomon sértegetni, hanem ellenkező­leg arra kell. törekednünk, hogy telki közele­déssel és a román kultúra segítségével be­vonjuk a kisebbségeket aiz állam nagy egy­segébe. Jorga tanár tapasztalatból beszél és kijelentései történelmi dokumerabumokon nyugszanak. A román nemzet neesaík Jorga romád történelmi tanitásait fogadja el, ha­nem azokat a megdöntbetetien igazságokat is, € melyeket a romániai magyar nemzetlki- seöbségről irt és mondott. ,, KR ASSÓSZÜRÉN YI LAPOK" Lugoj (. 5vgits magadon"): A hitbeli ämtudaittal páncélozott, fajtlag is öntudatos ember tud­ja ezt, hogy mi módon lebet egy fkaj jobb sorsát előmozdítani. Tudja az ilyen ember, hogy egy fajnak a szerencsecsillaga a né­pek harcában, ha le Is tűnik, ha .megpróbál­tatások sorozata zúdul is fejére: nem ok a kétségbeesésre, hanem egy természetfeletti út­mutatás arra, hogy jobb, szebb és helyesebb éi-"tel ki kell vívni a faj megújhodását. Van-e ennél nemesebb, szentebb feladat? Az egyházakat a magyarság összességét képvise­lő Magyar Párttól elválasztani nemcsak hogy nem szabad, hanem szorosabbá, .bensősége­sebbé kell tenni a kapcsolatokat, .mert a Ma­gyar Párt alkalmas azoknak a súrlódások­nak a kiküszöbölésére és levezetésére, ame­lyek a felekezetek között a közös ügy 'kárára elő szoktak fordulni. PÉNTEKI ÚJSÁG" Zulum („A jövendő­ért"): Vidékünk református «■gyliá/aiiegyvjé- m»k né|K-s .közgyűlésén messze kiteiuolflted«<ttt ;. tárgysorozatra vett ügyeik közül a ref or- nuítnus Wesselényi koMégium Ism»w*gutUWiiituk kérdésé. A kollégium tvKkljáirósúgn nyújtott 1h- a'aţxvsan megindokolt Ikénéeíl az egyház­megye vezetőségéhez, rju mutatva arra, hogy mik történlek eddig a kolttSghum hVinogsikiMi ér<l<vk.ixn é.s iniik a mai 1 idlyzet követelte legsürgősebb 'teendők, hogyan keli kiiszéle- sedmie ma a kollégium érdekében kifejtett ti'nnogaitó munkálunk. A szervezett, rémisze- re.s támogatás első amiinlká Va tsnit o kollégiumi elöljárósága és az. egyházmegye állal kikül­dött bizottság bizonyára a kérdés égető vol­tához méltó gyorsasággal! fogja niegin<l.iifcnni. A felhívások szét fognak menni. A koL'égiium jövendője itzónban azon fordul meg, hogy liánymi teszik lelkiismereti kérdéssé «zeix1 tét­ből, hálából, a jövendőért 'való aggoáadom- ból ezt az. ügyet. „VÁRMEGYEI UJ.SÁG" Diciossiiimairtiin (,„\z. újrakezdés öröme"): Minden ujrakez- ih-silien az élet öröme árad, mert benne v.mi o tétovázás tás remegés lőne-erde jelből való felszabadulás. Már az. is nagy dolog, hu vít- la.ki vakunihez hozzákezd a sa ját maga élete elrendeződésének érdekéi xvn. Mennyivel na­gyobb dolog az, amikor egy dologhoz vu'ó hozzákeztlésemben nem a magáim Ixultlogabb útiját vágom, hanem egy olyan közösségnek az életébe akarok lielenöni, melynek tagjai elevtmen feloszolva hevertek a minti lejebb és lejebb sülvedés förldi és lelki elszegénve- dé-s ]x>sványába. Ezért n«gv dolog a T.-Miea-i Caztkisági Egylet nmnkájá.iuik ujrakezth'-se és ezért becsüljük azokat az újra munkába kezdő telilelkii embereket, akik kiszabiditot- ták magirkai a magyar tűnöd s niegp«iésze- sedebt tehetetlenségéből és volt annyi hitük bízva meg indít a ni egy olyan újrakezdő nem zeti sza-rvezkedml, inelyuuik mottóját maga Szász Piti adta meg: politiik.amentes gazdasá­gi megerősödés. „S/.E/KliEY NÉP" Síl.-tiheorghe („Néz­zünk egymással szeinbi! s/einhe") : Ideje len­ne, Jia leh*l őse ink a felelőtlen vs könnyelmű bírálatok helyeit .saját * portájuk körül néz nőnek szél. Necsaik nézzék, lássák is meg, hogy a körülöttük élő nép hogy kii zik ódik, lu>gy szeret, sz<-nv<‘d «'-s pusztul. Hogy telik meg a lelke, kellő vezetés hijjáin »vár rom- lx>ló esz in iükíke.1. Vagy hogy hatauik aneg ter­veik, kezdi mén yezés< k az idegen szellemű lapok romboló tevékenysége miatt. Mi .nem­csak ígértük, hogy ezt az ügyet felszínen tartjuk és igyekezünk illetékesek lelkiivme- refti kérdésévé tenni, de tervezetei is dolgoz­tunk ki, mellyel módot szeret'!Mik találni a hidak m<igépiilősé.re, melyek összekötik a különböző utakon kínlódó magyart. Tisztázni különböző utakon kínlódó magyart Tisztázni szeretnénk a kereslet é.s kínált f<-ltéUJeit kii- lönűkiző társadalmi osztályaink között és hasznossá szeretnénk tenni az Így nyeri ered­ményeket. Ehhez, azonlmn síz hm-ne szüksé­ges, hogy mngunkait különböző téves irányú befolyásolások alól mentesítve, tiszta szívvel és őszinte dolgozni akarással nyújtsunk egy­másának kezel. „SZABADSÄG“ Oradea (..Megj^sgyzé-sek"): Vasárnapra vo’l kitűzve <-gé-sz Rornániálran a_ német kisebbség Volks ra t-választása, mely felszínre dobta a marakodások minden esu- nya sok feles gél. Kisebbségi eml>er csak fáj- dalomnuil szemlélheti egy másik kisebbség végeztes önmarcangolását. A németek azzal, hogy' nem ismerték fel, hogy kiscbliségi sors­ain nem lehet utánozni iníiulazt, rumi a né­met birodalmi keretek között is olyan hul­lámokat vert fel, hogy bölcs tegyen, aki meg tudja mondani, hol fognak megállni: meg semmi ütéssel l ényégét k miiukizt a gm/ilag eredményt, amit a szászok nyolc évszázadom át gyűjtöttek maguknak. ,/lEMl-SVARI HÍRLAP' Timivmra („Pénz“); A svájci Írni kokat 41 Utó lag meg rohanták a romániai |>é.iizl>etevök és onnan menteni jgyekr/P-k pénzii'kíít A .M'áj/. fni ii 1. I»a, a világ h-gérték. ltöbb pénzéi,<• fektetett román lejek most liirlelejiében huszonöt tiai mine százalékkal kevesebbe éni<*k. A I* j, aimelyLm nem biztiak, az. m g tartja megát auna'k nines semmi baja, de a frank, melyet bizalinukkal ajándékozlak meg a fal mel­lett pénzüket mentők az bizony egysze­riben teolvadt, összeomolt. Vesztett mi Ívál él pont oinnyit, mint amennyit a lejtől elvont és a svájci frankba mártott bizalom súlya nyom. Most ott állanak a pénztáraiknál és remegnek. Akinek Inrommíllió svájci frankja volt, az most pont egymiilió svájci frankot ■veszit, vagyis ennyi értékű lejjel kevesebbe kap vissza, hu megint ay. érbikáil:!ó honi valu­táiéi mentheti vissza pénzét, összesen há- rominilkiárd lejre Ix-esü'ik a román b-tevők svájci veszteségét. „SZÉKELY KÖZÉLET" Odorheiu: Az Ar- (l«i!-i magyarság lelki b-rendezkcdésénél, fajszertelőnél, val'ásos érzületénél, az. ott­hon és a haza fogalmáról alkotott képzetei­nél fogva sohase tesz fxdsevishi. A spanyol polgárháixM-uha az egész müveit világ érdek­lődése belekapcsolódott s az Ardeabi ma- gyairség ill is azoknak a nemzeteknek u tá- birban '11, amelyek az ugynevezeit felk<‘- lök, helyesen mondva a nemzeti csapatok küzdelmét kiisérik rokonér zéssel. A magya r- ság nemcsak minden ösztönös, hanem min­den tudatos érzésével is tiltakozik és védeke­zik a bolsevizmms elten. —■—M——• Húrom érdekes express-házaspár üdül Svinemündében Smnemündéből írják: Soinevnündr elő­kelő nemzetközi társaságát az utóbbi na­pokban három érdekes házaspár foglal­koztatja, akik egymástól teljesen függet­lenül érkeztek a keleti tenger mellé. Mondanom sem kell, hogy mind a hár­man nászutasok, akik a nyír hűvös né­met tengerparti fürdőhelyen akarj<ík ki­pihenni angol és amerikai újságíró kiad oivott harcuk fáradalmait. Tekintve, hogy a vendégek már elutaztak, kellő csendben élvezhetik a rég óhajtott nyu­galmat és naponta egymástól távol kó­borolnak az esőverte tengerparton. A három érdekes házasság története rend­re a következő: 1. Miss Pearson, dúsgazdag angol iparmág­nás leánya, hogy nagykorú lett, szabadon rendelkezett régebben elhunyt 'édesanyja va­gyonával. Mintán fenékig kiélvezte a táirsia- sági örömöket, elhatározta, hogy visszavonul a 'világ zajától és ezért egy, a német partok­hoz közellévő szigetet vásárolt magának a Baitá-tengeren. A sziget egyetlen íukója egy fiatal, alig huszomnégyéves halászlegény volt, aki mesebeli szegénységben tengette életét. Hal volt a vacsorája, hal az ebédje és ugyan­csak haliból főzte magának a reggeli kávéját is. Miss Pearson váratlan megjelenése sem okozott változást addigi életében, mert az elkényeztetett angol leány semmi „kulturbo- londságot" nem engedett a szigetre s kuny­hóját is csak a haáászlegény segítségével épí­tette föl. Teltek, múltak a najpok s egy szép napon arról értesült az angliai rokonság, hogy Miss Pearson ez egyik pa.riménti há­lós zfaluban megesküdött a haláscziegénnyel és vagyona felét is rá ira>ttia. A leány rokonai természetesen nagy felháborodással értesül­tek a különös házasságról és egész büntető expedíciót küldtek a szigetre, de a harcias rokonok már későn érkeztek, mert az ifjú házaspár megmeszelte a rokoni rohamot és motorcsónakon Svinemündébe menekült, hol azonban már a legnagyobb szállodában bé­reltek lakást és másnap úgyszólván teljesen 'kifosztották a fürdőhely legnagyobb divat­áruüzletét. Azóta a szerencsés halászlegény a legdrágább síkot gyapjurühákban sétál szép­séges feleségével, a kömytkbelii haMszlegé- oyek nem kis irigységére . . . 2. Négy hét előtt a Calais.—Dower között közlekedő hajó kellemetlen viharba került. Az utasok tengeri, betegségtől űzve, botor­káltak a fedélzeten és epedő szemekkel te­kintettek a lassan közeledő angol partok fe­lé. Egy orvul támadó hatalmas bullám hir­telen megbillentette a hajót, mindenki a kor­látokba kapaszkodott, de egy, a hajó elején tartózkodó rmaigas, elegáns fekete asszony el­veszítette lélekjelenlétét és pillanatnyi szédü­lés után már úgy volt, hogy végigvágódik a i kemény hajódeszkákon, mikor egy izmoster- i metii fiatalember ugrott melléje, karjaiba kapta s a hajó védettebb részébe vitte, A mentésből ismeretség lett és amerikai gyor­sasággal niég a hajón elhatározták, hogy férj-feleség lesznek, bár úgyszólván, semmit sem tudtak egymásról. .Az unyukönywezető 1 előtt kiderült, hogy az illető hölgy C. \ • o’asz grófné, aki ezelőtt három hónappal vált el az urától és angliai ismerőseihez ment lá­togatóba — ahová már Ismét mint felesleg érkezett meg. A férj azonban nem dicseked­hetett ilyen nagyszerű származással, meri egy­szerűen Jolin Smith-nek hívják és egy Sohe- lieli vendéglő tulajdonosa. Az angliai roko­nok természetesen ennél ar. esetnél is meg- botnánkoztuk és ezért a boldog házaspár el­határozta, hogy az idényvégi Svinemündében töltik a mézesheteket, mit sem tudva arról, hogy rajtuk kirvül még két másik expressz- házaspár is nyarai a világhírű német fürdő­helyen. 3. Az utolsó eset szintén tengeren kezdődött, ' ezzel is bizonyítva annak az ősi tételnek az igazságát, hogy a tengeren hamarabb lesznek szerelmesek az emberek, mint az unalmas szárazfödön. A gyönyörű Hapog-gőzös fedél- , zetén tökéletes nyári hangulat uralkodott és a napozó fedélzeten tévőin vidékek szépségei­ről álmodozott C. II. Harrington amerikai dói! ármi Ili omos leánya, Miss Irme Harring­ton. Később haj ófen nisz játék közben megis­merkedett egy csinos angol fiúval, aki a leg­nagyobb angol olajtársaság megbízásából Iranba utazott, hol áJJitólag uj olajmezőket fe­deztek fel. Már európai vizeken járt a hajó, mikor Miss Harrington azzal a különös ké­réssel állott a kapitány elé, hogy sürgősen adja öt össze az Irani utassal, mert elhatá­rozták, hogy férj és feleség lesznek. A kapi­tány a hajózási törvényeknek megfelelően szívesen teljesítette volna az expressz-jegye­sek kérését, de kiderült, hogy a német hajón a leányon kívül nincs más amerikai állam- poígár, már pedig a szabályok előírják, hogy ilyen rendkívüli hajóeskiivöknél olyan tanuk­ról kell gondoskodni, akik hasonló útlevéllel rendelkeznek. Nem volt mit tenni, az esküvőt el kellett halasztani. A kapitány azon­nal sürgönyzötf a hajó első európai állomá­sára, Vigóba, hogy az ottani amerikai kon­zul kikötés után jelenjen meg a fedélzetien. Vágóban azonban éppen heves harcok dúltak a vörös madridiak és Franco tábornok ka­tonái között s emiatt az amerikai konzul nem jelenhetett meg a gőzösön. A jóleikü kapitány tehát újabb sürgönyt küldött szét az éterbe. A távirat ezuttal a hajó második állomására — Corckba ment, ahol már a parton várta a hajót az ottani amerikai konmi. Az esküvőből azonban itt sem lett semmi, mert az ir vizeken voltak, Írország­ban pedig csakis egyházi esküvő érvényes. Egy partra szállt utas megígérte, hogy azon­nal küld egy ir lelkészt, de mire az meg­érkezett, addigra már az amerikai alkonzul régen a hivatalában volt és igy az esküvő ismét elmaradt. Végre Gherbourgban sáke- rült összeadni a jegyeseket, a hajó közön­ségének nem kis örömére. Az izgalmas es­küvői hajsza érdekes módon ugyancsak Svinemündében ért véget, ahonnan rövid három napi tartózkodás után a fiatal há­zaspár bérelt repülőgépen Iránba utazott, hogy behozzák az angol olajtársaság meg- bi/ottjának három napos késését, mert az olajüzletek akkor sem tűrnek halasztást, ha útközben expressz-esküvöt tart a 'vállalat megbízottja. SZÉKREKEDÉSNÉL ÉS EMÉSZTÉSI ZAVA­ROKNÁL reggel éhgyomorra i pohár természe- :es FERENC JÓZSEF keserüvlz a tápcsatornát ateporan kitisztit ja, a vérker-ngést megélénkíti s kellemes közérzetet és fokozott életkedvet, te­remt. Orvosok ajánlják. A Relo:máiu$ Nószövetség első idei ÍB^Aplomunnenélye CLUJ. (Az Ellenzék tudósitójától.) A hosszú nyári szünet után az uj évfolyam megkezdésénél a Református Nőszövet­ség is ujult erővel folytatja azt az áldá­sos kulturmunkát s szeretetmunkát, melynek magas erkölcsi értékén kívül, anyagi eredményeivel juttatja a szegé­nyekhez azt a darab kenyeret, mellyel napjaikat elviselhetőbbé és boldogabbá teheti. A Nőszövetség az idén sorozatos templomünriepélyek rendezését vette tervbe. Az első ilyen ünnepéh' a hidelvei ref. templomban volt gazdag műsorral. Az előfohászt, bibliaolvasást és imát Biró Mózes hidelvei ref. lelkész mondta. Utána pedig a hidelvei Bethlen Dalkör képzett énekkara énekelt. Az ünnepi előadást a Nőszövetség utazó titkára, Lőrincz Mária, végzett teológus tartotta, ismertetve a Nőszövet­ség célját és feladatát. Kifejtette, hogy a munka, a szolgálat csak akkor teljes, ha Krisztus szeretetéből fakad. Az em­ber nem azért van a világon, hogy őt szolgálják, hanem ő kell szolgálja Krisz­tust. Ezt a szolgálatot azonban csak kö­zösségben lehet elvégezni. Felhivta új­ból a református asszonyokat és leányo­kat, álljanak egymás mellé s ne vonják ki magukat a közös munkából azon a ebnen, hogy nem érnek rá az otthoni teendők miatt más ügyével foglalkozni. „Mert Krisztus ügye nem a másé, ha­nem szorosan mindegyikünké." Lőrincz Mária mély és tartalmas előadása után Csulak Károlvné Beethoven: Vezeklés-ét énekelte Szántó Béla orgonakiséretével. A magasztos és szépen sikerült templomi ünnepet a Zvingli Dalkör éneke, majd a hivek gyülekezeti éneke zárta be. 50 drb fehér krepp szalvéta 12 íej, 25 drb színes krepp szalvéta 12 lej, 25 drb sima szí­nes 9 lej. Vendéglőknek, cukrászdáknak 500 drb negyedes krepp szalvéta 28 lej, 1000 drb negyedes krepp szalvéta 50 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvoszfályában, Cluj, P. Unirii. Vidékre bármilyen mennyiséget azonnal szál­lítunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents