Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-07 / 232. szám

Tn:t:fíN7.ftK 1136 október 7. feleség: Bűnös szerelemmel vádolnak feleség: A család pletykázott a bíró: Rágalmazás történt! lUMVMM'ST i október). Kői talpig feketébe, m !\ öllözöU ass/ony ül egymással s. (Miiben a büntető járásbiró olöll. Az egyik a li>;ra amatlló pulpitusán. a másik a vád­lottak pailján li':;!al helyet. Véletlenül sem néznének egymásra. Mindkettő özvegy ős mindegyikük neve azonos. Mint kiderül, kö­zös férjük \ olt az egyik az első, a vádlott a második számú feleség. A tel jelentest az idősebbik, az első feleség tette és ebben a következőket adta elő: Amikor boldogult férjeimtől elváltain, az másodszor is megnősült. Házasságomból egv gyermek született, aki most városi tiszl- viselö. Férjem második feleségének, amint betette lábat a házba, első teendője az volt, lz> v mint mostoha éreztesse érzelmeit fiaim­mal szemben. De nem elégedett meg a mos­tohaanyái modorral, hanem úgy az én, mint fiam beesületéhen térdig gázolt és igyekezett minket öss/.epis/kolni. ahogy csak tőle telt. Amikor fiam megnősült és ifjú feleségét be akaita mutatni édesapjának, megjelentek az apai házban. Ott azonban csak a mostoha­anyát találtak, aki második mondatában azzal gratulált a fiatalasszonynak, tudja meg, fiam törvénytelen gyermeke apjának, bár az ő nevét viseli, én bukott nő voltam, még a férjemmel kötött házasság előtt egy magas- állása férfival folytatott viszonyomból, tal- tot l és bűnös szerelemből született gyerme­kem. .Meg is nevezett egy előkelő állású urat, akivel szerinte viszonyom volt. Tehát engem olyan cselekménnyel vádolt amely valóság esetén engem közmegvetésnek tenne ki. — Fiam és menyem felháborodva távoz­lak. be sem várva apjukat. A beszélgetésről — kíméletből — nekem semmit sem szóltak. Három évvel később volt férjem hirtelen meghalt. Halála oka még ma sincs tisztázva. Közel százezer pengős vagyonára második felesége jelentett be igényt s mikor fiam ennek oka felől érdeklődött, azt válaszolta, azért, mert én házasságlörést követtem el, megcsaltam férjem, fiam nem lehet örökös, mivel nem volt férjem az apja, hanem más. Ezúttal tehát már nemcsak azzal rágalma­zott meg, hogy házasságkötésem élőit is volt már gyermekem, hanem, hogy fiam házas­ságtörésből származik és én házasságtörő, erkölcstelen nő vagyok. Fiiam ezt már nem tűrhette, elmondott nekem mindent. Kérem tehát volt férjem feleségét kétrendbeli rágal­mazás cimén súlyosan megbüntetni. Ilyen előzmények után került az ügy a já­rásbíróság elé. A személyi adatok felvétele során kiderült, hogy az első asszony 13 évig, a második lő évig élt férjével, aki magas- rangú városi tisztviselő volt. — Nem vagyok bűnös — védekezett a má­sodik számú feleség a bíróság előtt Az uram nem akarta fogadni fiát és menyét, ezért elment hazulról. Mostohafiam megjegyzése­ket tett apjára, mire azt mondtam: Nem apád a hibás, hanem anyád, a bíróság is őt mondta ki vétkesnek, mert leánykorában gyermeke volt. Mostohafiam származását kétségbe nem vontam, csak azt hoztam fel, amit a családban beszéltek. — A hagyatéki eljárás során azzal állott elő, hogv mostohafia törvénytelen — szólt közbe a vádlott ügyvédje — mert igy akarja megkaparintani a vagyont. — A vagyon engem illet meg — válaszolta az asszony — mert közszerzemény és mert házasságkötésünkkor 170.000 korona hozo­mányom volt. A szenvedélyes hangú vitának a biró vetett véget, majd a vádlott mostohafiát szólította a terembe. — Haragban van mostohájával? — kér­dezte a bíró. — Nem — válaszolta a fiatalember. — Dehogynem — pattant fel az asszony — nem is köszön nekem. — A kérdéses látogatás alkalmával — val­lotta a fiatalember — mostohám fogadott A beszélgetés során azt mondta, hogy anyám­nak házassága előtt fiúgyermeke született, aki most is él. Visszautasitottam a rágalmat, majd felkerestem apámat, akinek megmond­tam, mit állított mostohaanyám. Apám azt válaszolta: Semmit sem tudok erről, nekem soha gyanúm nem merülit fel anyád ellen. Évekkel később, amikor a ipám ravatalán fe­küdt, mostohám megismételte kijelentéseit. Azt mondta, hogy ón anyámnak házasság- tönósből születtem, tehát nincs jogom az örökséghez. Megnevezett egy magasrangu urat, aki szeri nte az apám lenne. — Nincs itt édesapjának fényképe? — kérdezte a biró. — Nincs. —- A rokonság körében nem hallott a vá­dakról beszélni? — kérdezte a bepanaszolt védő j e. — Végigjártam a rokonokat és apámmal együtt valamennyien azt mondták, hogy anyám erkölcsi magatartása ellen soha sém­in: kifogás nem volt. Apámmal egyébként továbbra is jó viszonyban maradtam. Fele­ségommel kéthetenként meglátogattam hiva­talában Ignz-e — kérdezte a védő — hogy édes­apja nem jelent meg az ön esküvőjén?- Igen, mert mostohám nem engedte. Ezután a fiatal tisztviselő felesége !é|>ctt a bíróság elé, hogy vallomást, tegyen a kínos családi háborúság ügyében. Azt mondta mostohaanyósom, hogy fér­jem anyjának törvénytelen gyermeke van, akit elrejtett, hogy senki se találja meg és akinek csomagot, pénzt küld. Amikor ezt megmondtuk apósomnak, azt mondta: Nem iga/, hiszen nekem kellene ezt legjobban tudnom. Apósom temetése napján pedig azt hires/tel te, hogy férjem édesanyja gonosz, feketelelkii nő, akinek elrejtett törvénytelen gyermeke van. — Igaz-e — fordult a védő a fiatalember­hez — liogy ön olyan kijelentést toett, hogy elmegy valakihez és revolverrel kénvszeriti olyan nyilakozat aláírására, hogy ön az ő gyermeke. A biró nem engedte meg a válaszadást, de mrnrnmmmmm a tisztviselő magából kikelve kiáltotta: —• Nem igaz. — Kérem a valóság bizonyítását — állott fel a védő. — Bizonyítani kívánom, hogy a főm agá ívvád lónak a házasságát megelőző idő­ben gyermeke volt. Kérem erre a főnmgán- vádló eskü alatti kihallgatását. A bíróság elutasította az indítványt és megkezdőitek a párbeszédek. — Vádlottat — mondta vádbeszédében a vád ügyvédje — önző, aljas, kapzsi érdek vezette, hogy ezáltal férje százezer ]x-ngös vagyonához jusson. így akarja fiát az örök­ségből kirekeszteni. Ezért kértünk a hagya­tékra zárlatot. Még haszonélvezet sem illeti meg, mert érdemtelenségére éppen az. ö er­kölcsi magatartására a hagyatéki eljárás so­rán bizonyítékot mutattunk be. Súlyos fog­házbüntetés kiszabását kérem. A pénzbünte­tés nem lenne büntetés, mert abbéli a pénz­ből fizetné, ami nem illeti meg. A védő visszautasította a vád állításait, ami a második feleség erkölcsi életére vo­natkozott és felmentő ítéletet kért. A járásbiró ítéletében bűnösnek mondta ki az asszonyt kétrendbeli rágalmazás vét­ségében és ezért 300 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Az ítélet indokolásában a biróság le­szögezte, ha igaz is a vádlott állítása, hogy családi szóbeszéd tárgyát közölte mostoha­fiával, a rágalmazást elkövette, mert rága­lom terjesztése is rágalmazás. A féri reitélves halála az esküvői lakomán POZSONY. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Tragikus eset ügyében indította meg a füleki csendőrség a nyomozást. Varga József 40 éves füleki földmunkás­nak pár hónappal ezelőtt meghalt a fe­lesége. Varga csakhamar uj asszony után nézett és a közeli Ragyolc község egyik fiatal leányát jegyezte el. Vasár­nap délután tartották meg az esküvőt, majd az újdonsült asszony házánál nagy la­kodalmi vacsorát csaptak. Varga vacsora közben hirtelen rosszul lett és kitámolygott az udvarra. Hozzátarto­zói nyomban orvosért szaladtak, mjre azonban az orvos megérkezett, KASSA. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Nagyszőllős melletti Limák-tanyán bestiális gyilkosság történt. Ivanina Mi­hály idős gazdálkodó egy doronggal agyonverte fiád, Ivanina Vaszilt. Az öreg Ivanina két évvel ezelőtt köl­tözött Voiócról a Limák-tanyára. Ugyan­ekkor fia is megnősült és a fiatal házas­pár együtt lakott az öregekkel. Az egyik szobában Ivanina Mihály aludt feleségével, a másik szobában pe-< dig fia lakott feleségével és anyósával. A konyhát közösen használták. Az öregek és fiatalok között állandóan az alig néhányórás férjen már nem lehetett segíteni s az orvos csak a be­állott halált állapította meg. A vizsgálat adatai szerint szivszélhüdés végzett a szerencsétlen emberrel. A lakodalmas ház nyomban halottas házzá változott át. Csakhamar megjelen­tek a helyszínen a csendőrök is, akik gyanúsnak találták a hirtelen halálese­tet és nem adtak engedélyt a temetésre. Jelentést tettek a losonci járási hivatal­nak, mely elrendelte a halott felbonco­lását, miután az a gyanú merült fel, hogy Vargát a lakodalmi vacsorán meg­mérgezték és ez okozta hirtelen halálát. Husánggal verte agyén fiát egy kárpátaljai gazda Amikor az anyósok nem tudnak megférni egy fedél afad napirenden voltak a veszekedések egy­részt azért, mert a vagyon szétosztásá­ban nem tudtak megegyezni, másrészt pedig azért, mert a két anyós nem tudott megférni egy­mással. Az öreg Ivanina végzetes tettre határozta el magát. Reggel a konyhában megleste fiát és amikor az udvarra akart menni, egy hatalmas husánggal öt ütést mért a koponyájára. A szerencsétlen fiú a helyszínen meghalt. A csendőrség a gyilkos apát letartóztatta és beszállította a beregszászi állam- ügyészség fogházába. Tanuljunk nyelveket! Ahány nyelv — annyi ember! Francia: Lei Schidlof: iooo aró módszere (Uj átdolgo zott kiadás.) 158 Lingua Francia Nyelvkönyve ('tanfolyam ok­nőik ás magántanulók na k) 15^ Kra'jnik: Párisi franciái nyelvtan 54 Eckbart: Nagy magyar-francia szótár 822 Újvári-Volecbt: Francia-Magyar és Magyar­Francia szótár 239 Német: Hackel: Tanuljunk könnyen, gyorsan ne­metul Schidlof: xooo szó módszere (Uj td. kiad.) 158 lingua Német Nyelvkönyve (kezd. szám) 158 lingua Német Nyelvkönyve (halad, azám.) 231 Philips: Uj német társalgási adsapon szer­kesztett német nyelvtan 2 75 Szentgyörgyi: Komm, und lach mit (Vi­dám és érnek es német olvasmányok 0 nyelvismeret bővítésére) 59 1 ingua: Német helyesírás és fogalmazás zsebkönyve 5° Kelemen: Uj német-magyar, magyar-német szótárai 198 Lingua zsebszóoíra Német-Magyar, Magyar­Német 59 Angol: Schidlof: 1000 szó módszere (Uj leadás) 153 Lingua Angol Nyelvkönyve 15^ Hetrick: Új angol-magyar szótára 211 BaLassa: Magyar-Angol szótár l^5 Aczél liliputi szótár: Angol-Magyar. Ma­gyar-Angol 53 Olajsz: Schidlof: 1000 szó módszere 2^4 Linpua Olasz Nyelvkönyve 15S Kästner: Olasz-Magyar. Magyar-Olasz szót. 330 Lingua: Olasz-Magyar, Magyar-Oasz szó­tár egybekötve *32 Spanyol: Schidlof: 1000 szió módszere 264 Schenk: Spanyol nyelvtan és társalgó 92 Lingua: Spanyol-Magyar szótár 159 Lingua: Magyar-Spanyol szótár 232 Kaphatók «z ELLENZÉK könyvosztályában Cluj Piaca Un'ói. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítunk. Kérje az összes nyelvkönyvek jegyzé­két MIT ÍR A ROMÁN SAfTÓ LUPTA: Nmét »/. idegenek ellenőrzésé ről beszélnek. Nem u j dolog, hogy rövj I idő alatt szükség vari ellenőrzésre. Minden intézkedés dacára számuk omolkedott. Mi az oka ennek? Amint tinijük, sok munkás, tisztviselő, mérnök, technikus van az. ország­ban, akik elhelyezkedést hónapokon, sőt éveken át is hiába keresnek, Üljön az. ideje unna hogy végleges és praktikus módon Intézzék el az. ügyet s szahadítsanal minden munkahelyet román áLlainjxügárok részére. Megfelelő erkölcsi légkört kell te­remteni az ellenőrzés munkájának elvégzé­sére. Meg kell szüntetni a kijárásokat, nyo­mást és protekciót, mely mindig felüti a fejét az ellenőrzések idején. Részrehajlás, közbenjárás nélkül, kizárólag törvényes alapon kell minden esetben határozni. LNIVERSUL: Az utóbbi időben népolt- honokkal és önkéntes diákcsoportok kikül­désével igyekeztek a falusiak kulturális színvonalát emelni. Ezt a célt nemcsak elő­ad:',sokk il, tanácsokkal, könyvtárakkal lehet szolgálni. Jó gazdaságra, tiszül utakra, gyü­mölcsfákra, zöldséges és virágos kertekre, népfürdőkre, orvosi rendelőkre, gyógyszer- tárra. s/in]>adra, mozira volna szükség a falukban. Mindezt nem lehet elérni egyik napról a másikra anélkül, hogy közösségbe ne tömöritenénk a falut szolidáris alapon. Fügáras vidékén voltak évtizedekkel ezelőtt ilyen szomszédságok, melyek gazdálkodás­ra, utak karbantartására, leosapolására és legeltetésekre vonatkoztak. Egyházi, kultu­rális erkölcsi, társadalmi, egészségügyi cél­kitűzéseik voltak s kölcsönös segítséggel az emberies gondolkodást szolgálták. Ilyen volt a régi Ardeal-i románság szervezete, mely nck nemzeti és erkölcsi célkitűzéseit a fe­gyelem biztosította. Jó lenne talán ma is falvaink fejlődése érdekében hasonló rend­szabályokhoz fordulni. GAZETA MUNCITORULUI (kormánypárti munkáslap): Régi terve a munkaügyi mi niszternek. hogy hitelintézetet állít fel a kis­ipar számára. Ha elődei is igy gondolkoz­tak volna, nem sülyednénk a mai sz in vo­nalra. Az őszi ülésszakon most sor kerül az eire vonatkozó tervezet megszavazására. Ez annál értékesebb, mert sohasem volt a helyzet súlyosabb. Ezerszámra vannak olyan művészei az iparnak, akik anyagi eszközök hijan nem boldogulnak. Az uj hitelintézet támogatást fog nyújtani a kezdő iparosnak, hegy a nemzeti munka boldogulását elő­mozdítsa. Az iparosnak nemcsak születés, halál, rokkantság esetén van szüksége tá­mogatásra. Figyelni kell minden napját, is­merni kell társadalmi igényeit. DREPTATEA: Az elsőrendű közszükség­leti cikkek ára napról-napra emelkedik, a közterhek pedig rendkívüli emelkedést mu­latnak ugyanakkor. A liberális kormány a közterheket következő mértékben fokozb 170 millió lej mezőgazdasági adó, mely a paiasztságot érinti elsősorban. 100 millió lej kereskedelmi és ipari adó. 90 millió lej házadó általánosságban. 55 millió lej pro­fesszionális adó. összesen 415 millió adó­többlet. Ehhez hozzá kell még adni a kö­vetkezőket: 350 millió lej a 6—8—10 szá­zalékos újépület adó, 40 millió lej az évi 10- -20 ezer lej jövedelem megadóztatásá­ból, igyr tehát 1935—36 pénzügyi évben 805 milliós többletről van szó. A legsúlyosabb volt a tcherszaporulat a közszükségleti cik­kek fogyasztási adójának emelésénél. Cukor: 400 millió lej uj taksa. Cifra de afaceri: 1100 millió lej többlet. Liszt: 280 millió lej uj taksa. Kontingentálás: 400 millió lej uj illeték. Petróleum: 145 millió lej uj taksa. Tea, rizs, kávé, növényolaj: 244 millió uj taksa. Cement: 90 millió lej uj taksa. Szik- viz: 50 millió, villanylámpa 13 millió uj taksa. A behozatallal foglalkozó cégek kényr- teleuek 38 százalékos felárat fizetni az ide­gen valutáért. A külföldről behozott áruk igy 50 százalékkal drágultak. 1935—36. költ­ségvetési évben összesen 11 milliárd lej többletről van szó s most újabb fogyasztási adók bevezetéséről tanácskoznak. Készül­jünk fel tehát a további drágulásra. EPOCA: Sok bajt okoz politikai életünk b~n a pártok elszaporodása. Uj párt uj pro­gramot is jelent, mely eltér a többi pro­gramtól. Miután nehéz találni ennyi elfo­gadható pontot, túllicitálják egymást a de- ríiagógiában. Nem ismernek határt a bal, vagy jobboldalon és végül már külpolitikai vitához fognak. Nagyon elég lenne, ha csak három pártunk volna. Egységes konzerva­tív, vagy7 néppártba lehetne tömöriteni a jobboldali pártokat. A nemzeti-parasztpárt keretébe aztán jól bele lehetne helyezni a baloldaliakat, mert nincs kommunista párt Romániában. így véget lehetne vetni a párt­jaink közt dúló emberevő harcnak s nem lenne szükség demagógiára. Épp az ellen­kező utat követik. Kivételt képez Goga— Cuza összefogása, de ez is gyönge, miután időnként mindkét csoport a megegyezés ide'glenes voltát hangoztatja. A nemzeti- parasztpártot ugyanakkor aláaknázza a tak­tika. Hivatalos cáfoló nyilatkozatra van szükség úgyszólván minden hónapban. Nem különb a helyzet a liberálisoknál. Ez a harc nem az ország érdekét szolgálja.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents