Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-23 / 246. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 W ■ -ÉP. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Pia-ta Unirii 9. *zám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizeted 840 lej. - pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, éventa - Magyarországra; negyedévre 10, félévre 20, errence 4® többi külföldi államokba csak a portokülönbczctcel öbb> LVII ÉVFOLYAM, 24 6. SZÁM. PÉNTEK 1936 OKTÓBER 2 3. Találgatások a hivatalos magyarázat szerint magánjellegű látogatás körül. — Cian© és Naurath külügyminiszterek a a német-olasz kapcsolatok elmélyítéséről beszéltek. Anglia és Franciéi ország közös repülőtereket építenek a francia határon Az európai külpolitika nagy érdeklődést keltő újabb eseményei között Ciano olasz külügyminiszter berlini látogatásához tegnap csatlakozott egy másik érdekes látogatás: Tătărescu miniszterelnök belgrádi látogatá­sa. Amíg azonban Ciano látogatása nem volt meglepetés, mert hetek óta köztudomásúvá vált, addig Tătărescu miniszterelnök belgrádi útja teljes meglepetés a külpolitikai esemé­nyek figyelői számára is, ami természetesen nem jelent annyit, hogy ez az ut szintén ne lett volna diplomáciailag előkészítve. A mi­niszterelnöki utat hivatalosan magánjellegű látogatásnak mondják és illetékei: jugoszláv körök nem is készítettek elő hivatalos fogad­tatást Tătărescu miniszterelnök számára. A mai, eseményekkel terhes külpolitikai hely­zetijén azonban elkerülhetetlenül közügyek­kel állanak kapcsolatban az ilyen magánjel­legű látogatások is. Nem is valószínű, hegy Tătărescu miniszterelnök a bel- és külpoli­tikai események mai torlódása közben fon­tos okok céikiil hagyta volna el az országot, ahova rövid időn belül mindenképen vissza kell térnie már az uralkodó prágai látogatá­sa miatt Ls. A l*Jgrádi utazás céljaira vonat­kozólag azonban csak találgatásokra vagyunk ítélve, mert illetékes körök eddig semmiféle magyarázatot nem fűztek hozzá s minthogy az utat magánlátogatásnak minősítik, előre­láthatólag nem is fognak ilyen magyarázatot hozzáfűzni. A külföld mindenesetre komoly jelentősé­get tulajdonit Tătărescu miniszterelnök bel- grádi utjának. Párisi lapok szerint a két or­szág közös politikai magatartásáról lesz a látogatáson szó, \v»ósr>v,'?»\\ ,V VbY.'ht-.ir,'.’ 'í-Ví v'""; mert ebben az irányban úgy Bel- grád, mint Bucureşti bizonyos tartózkodást látnak szükségesnek. Tătărescu miniszterel­nök látogatása erre vonatkozólag befejezett tényeket is teremthet, párisi sajtóhangok szerint, még Károly király Őfelsége prágai látogatása előtt. A külföldi sajtó megítélése szerint mindenesetre mérlegelés tárgyává fogják tenni Belgrádban Belgiumnak újabb semlegességi törekvéseit, melyek a kis a »lant egyetemes biztonságra vonatkozó álláspont­jának is ú jabb megvizsgálását teszik szüksé­gessé. Igen érdekes a komoly angol Reuter- ügynökség belgrádi tudósítójának jelentése, mely szerint Tătărescu miniszterelnök várat­lan belgrádi útja érdekes külpolitikai válto­zásokat hozhat. Meglehet ugyanis, a Reuter- tudósitó szerint, hegy Belgium megváltozott magatartásának hatása alatt Románia és Ju­goszlávia is valami hasonló álláspontra he­lyezkednek. Arról volna ugyanis szó a Bel­grádban megbeszélendő terv szerint, hogy Jugoszlávia és Románia a semlegességi poli­tika álláspontjára helyezkedjenek Szovjet- Orcszországnak más hatalommal szembeni háborúja esetén. Ezt az egyezményt a Reu­ter tudósítása szerint még Károly király Őfelségének prágai útja előtt imák alá és az uralkodó igyekezne megnyerni Csehszlová­kiát is ugyanennek az álláspontnak. A hivatalos közlemény, melyet Gian-o gróf, olasz külügyminiszter berlini megbeszélései­nek első napjáról kiadtak, meglehetősen szűkszavú. A tárgyalások tovább folynak, de az általánosságban tartott és igen meleg­hangú kijelentésekből arra lehet következ­tetni, hogy eredményesen folynak tovább. Tegnap Neurath német birodalmi küiügymi- hhtfiter ja két ország közötti kapcsolatok je­lentős kimélyitéséről beszélt a Ciano gróf tiszteletére átlőtt ebéd üdvözlő pohárköszön­tőjében. Hozzátette ehhez, hogy a kapcsola­toknak ez a kimélyitése az európai békét és [ stabilitást igyekszik szolgálni. Ciano gróf vá­laszában szintén a kapcsolatok elmélyítését jelentette be az általános béke és az európai újjáépítés jegyében, A német és olasz sajtó a két nagyhatalom közös utjának első feje­zetét látja a berlini tárgyalásokban. Göring miniszterinök lapja, az essem „National Zei­tung“ szerint Németország és Olaszország ezután közös álláspontra helyezkednek „a világellenség bolsevizanussal szemben“. Ez kétségtelenül változást jelent Olaszország politikájában, mert Róma nemzetközi vi­szonylataiban eddig igyekezett Moszkvát meglehetősen kesztyűs kézzel kezelni. Az olasz kormány rendeletére csak nemrég ko­boztak el Rómában egy vicclapot, mely kissé erős karikatúrát mert megkockáztatni Sztá­linról. Egyes berlini lapok tudni vélik, hogy Ciano gróf Németországból visszatérőben módot fog találni arra is, hogy az osztrák és magyar államférfiakkal közölje tárgyalá­sainak eredményét. Parisban, ahol Ciano ber­lini tárgyalásait nagy' figyelemmel kisérik, az a vélemény, hogy a megbeszélés lehető eredményeit nem szabad túlbecsülni. Való­színűnek tartják, hogy a két hatalom között olyan újabb megállapodás jöhet létre, ami­lyen már Ausztriára vonatkozólag létrejött. De nem hisznek abban, hogy' Olaszország és Németország között tartós szövetség alakul­jon ki. Az utolsó napok külpolitikai eseményeivel szemben szorosabbá vált francia—angol együttműködésnek első jeleképen újabb meg­egyezés készül a francia és angol vezérkarok között. Belgium semlegességi törekvéseire Késve, de nem elkésve, szává tesszük Ana- tole de Monzie francia képviselő, volt köz­oktatásügyi miniszter budapesti előadását az irodalom és politika viszonyáról. Ennek a mozgékony államférfiunak egyik legjelentő­sebb teljesítménye volt, hogy korán tanul­mányozta Szovjet Oroszországot és a francia —orosz kapcsolat helyreállítása körül is te­vékenykedett. Másik fontos cselekedete mi­niszter korában történt: alig négy évre a há­ború befejezte után, a Petőfi-centennárium- kor hivatalos ünnepséget rendezett a Sorbon- ne-on a vagy magyar költő és szabadsághar­cos dicsőítésére. Akkor meghódította mind a magyar lelkeket. Nyilván a legellentétesebb pontokon, az eszmék és érzések zűrzavará­ban is, a veszélyes gyülölségekkel nem tö­rődve, keresi az igazságot és mindenek felett védelmezi a népuralmi szabadságot, ennél is jobban a lelkiismeret függetlenségiét Minta­képe testben és lélekben a XIX. század fény­korában vezérlő óriásnak. Pesti beszédében, a Montaigneon kezdve Barres-ig ismertetve a francia irodalom és politika szoros kapcso­latait: egyszerre csak hevesen föl kiáltott s egg szellemes szójátékba öntötte fájdalmas megállapítását a jelenről: Patrie . . . partié! A hazából a párt lett és nagyon sok helyen már a kizárólagos párt hatalmaskodik a pa­rancs, a vezérlet, a csalhatatlan fegyelem szabadságellenes indulatával. „A haza elvesz­tette a nagy szellemeket, a párt sajátította ki őket. Az állammá lett párt megöli a sza­bad gondolatot. Nincs többé más művészet, •sőt más tudomány sem, mint a pártté, az egyetlen és totális rendszeré. Újfajta állam- alakulások sorra elnyomják a szabad gon­dolatot, még legkevésbé Itália, mely mindvé­gig megőrzött valamit a latin szellem nagy és nemes szabadhagyományaiból s csak nem­régiben fejezte be e szellemek egyik legna­gyobb alkotását: a nagyszerű Enciklopédia lialianát.“ Monzie elmondta továbbá, hogy a szellem e bukása miatt Gide a maga részéről úgy ol­dotta meg az iró rettenetes dilemmáját, hogy aécfij év óta egyszerűen már nem is. 0 azon­ban nem nyugszik bele az ilyen lemondásba. Az olasz enciklopédiáról megindultak gon­dolatai s a felvilágosodás korának nagy mü­vére, D‘Alambert nagy örökségére pillantva, eljutott egy uj francia Nagy Enciklopédia tervéhez, amely épp úgy, mint a régi, a zűr­zavar pillanatában összes ismereteinket újra vizsgálná és mint az uj ismeretek egg való­ságos bibliája biztosítaná a valóság és a meg­okolt ellenmondás jogát. A tárgyilagosság és méltánylás klasszikus szabadelvű erényét, mely eltűnőben most. Szávai Monsie nem hagy fel a cselekvés lehetőségével és átértéke­lés reményével. Ügyi álszik, hogy a történe­lem tapasztalatai szerint sejti, amint min­den nagy világégés után bilincsbe verték a szellemet és megölték a politikai szabadsá­got, de aztán a fölszabadulás kora köszön­tött az irodalomra és politikára, most is ez történhetik meg és most is ezt kell csinálni. § megismételni. Ismételten hallattunk már a | nagy francia enciklopédia térdéről, de az el­gondolás nagy arányait s az időszakos ne­hézségek jogos kételyt ébresztettek bennünk. Most, Monzie ünnepélyes bejelentése után, hisszük, hogy a francia szabadság hagyomá­nya ellenállhatatlan erővel fog hatni s az uj endkloplédia megkezdi a megújított szellemi, költői, művészij társadalmi, politilcai tömeg­érdek érvényesítését. Megszűnik a borzasztó lidércnyomás, mintahogy a föl világosod ott absolutizmusbcm igy történt és kisüt a nap! A szentszövetség után bekövetkezett szabad­elvű látszatu zsarnokság hatalmaskodás is porrá lett a kis enciklopédiáid. a lexikonok jöttével. Monzie előadása mindent megmond és mindent megértet. A szabad és független szellemeidnek nincs szükség taglalásokra, megértetésekre és bujtogatásokra. Vannak rövid kijelentések, amelyek fölérnek a be­szédek, cikkek, könyvek sokadalmával. E fény megnyitja majd megint a tömegek el- v akit ott szemét. És olvasni fogják a nagy könyvet, mely véget vet a világ megújulás lázas zavaránald az uj szabad szellem uj igazságaival, melyek javarészt — régiek, mert örökösek, való tekintettel a francia vezérkar ugyanis ajánlatot tett az angol vezérkarnak, hogy a francia repülőtereket ezután közösen ren­dezzék be. Anglia ilyen ajánlatot egy Ízben már visszautasított, most azonban siet elfo­gadni a francia tervet s a jövő héten meg­kezdődnek errevonatkozólag a két vezérkar közötti tárgyalások. Delbos francia külügy­miniszter különben tegnap a kamara külügyi bizottsága előtt kijelentette, hogy Belgium kötelezettségei a szomszédos hatalmakkal és a Népszövetséggel szemben eddig semmiben sem módosultak. Belgium tudatta, hogy tisz­teletben tartja úgy népszövetségi kötelezett­ségeit, mint a loearnói kötelezettségeket ás a francia—angol—belga londoni megállapo­dásban foglalt kötelezettségeket is. Ezek a kötelezettségek — mondta Delbos — Bel­gium számára fennállanak mindaddig, amíg a szóbanf orgó kérdésekre vonatkozólag újabb megegyezés nem jön létre. Hivatalos közlemény a meg­beszélésekről BERLIN, október 22. Ciano és Neurath mai megbeszéléséről a következő közleményt adták ki: Ginao gróf olasz külügyminiszter ■ma délelőtt felkereste von Neurath bárót. A látogatás hosszú eszmecserére adott alkal­mat. Később von Neurath az Adlen-szállóba ment, ahol meglátogatta Ciano grófot. 16 órakor Ciano gróf megkoszorúzta a hősök emlékművét az Unter den Linden-en. BERLIN, október 22. A Berlinben tartóz­kodó Ciano gróf olasz külügyminiszter részt- vett tegnap a Hitler-ifjaknak a Sportpalotá­ban rendezett nagygyűlésén. Az olasz kül­ügyminisztert nagy szeretettel fogadták és meleg tüntetést rendeztek mellette. Ciano grófot a hitlerista ifjúság vezére meleghangú beszl&dben üdvözölte, amelyre az olasz kül­ügyminiszter hasonló melegséggel válaszolt. Este Ciano gróf tiszteletére Neurath báró külügyminiszter a miniszterelnöki palotában nagy vacsorát adott. Az elhangzott beszédek során a két államférfi hangsúlyozta, hogy Olaszország és Németország között a jelen­legi jó viszonyt továbbra is fenn kell tartani és meg kell szilárdítani, mert a világ béké­je csak igy erősithető meg. BERLIN, október 22. Az esseui National Zeitung foglalkozva Ciano gróf látogatásával, megjállapitja, hogy Németország és Olaszor­szág közös álláspontra helyezkednek a világ­ellenség, a bolsevizmussal szemben. Ez a nemzetközös síég talán a legbiztosabb garan­ciája az európai békének, amit állandóan fe­nyegetnek a világforradalom jelszavai és a bolsevizmus inkarnációja, a vörös hadsereg. BERLIN, október 22. A londoni német nagykövet tegnap nyújtotta át a választ, a spanyol semlegességi bizottságnak az orosz szovjet panaszok kapcsán kézbesített kérdé­seire. A német válasz mindenekelőtt erélyes han­gon utasítja vissza az orosz gyanúsítást, mintha Németország segítséget nyújtana a spanyol nemzeti csapatoknak. Ezenkívül a ’válasz hosszú felsorolásokban ismerteti azo­kat az eseteket, mikor Szovjetoroszország megsértette a semlegességi megegyezés!. (Rador) ZÁRLAT (1936 október 21). Berlin 175; Amszterdam 234; Newyork 43.512; Lon­don 212.250; Paris 202.575; Milano 229.250: Prága 1540; Budapest 85.75; Belgrad 10: Bucureşti 325; Varsó 8180; Becs —. Emelkedő légnyomás, váltakozó, de riilö. irányzatú felhőzet, enyhe észak: és északnyugati szél, csökkenő hőmér­séklet, csapadék az ország keleti ré­szeiben.

Next

/
Thumbnails
Contents