Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-23 / 246. szám

2 ELLEN7. AK IVJfi oítlóber 23. ^JON ANTIM LÁNYA” Amikor Faragó kisasszonynak bemutat­nak. i/t mondom, hogy ,,ke/étcsókolom". Viliire* Kauagó kisatss/onv nagyon kedvesen mosolyog es a tekintetben őszinte bocsánat- kéréssel art feleli: „mi ştiu ungureşte“. — Egy »rét sem? Nn. Azt mondja, nagyon nehéz nyelv a ma­gyar, nem is hiszi, hogy meg tudná tanulni.- Csak azért csodálatos ez, mert az ön neve . .. Igen, magyar név. A nagyapám még magyar volt és úgy tudom, hogy a negyven- nyolcas forradalom leverése után emigrált Romániába. A negyvennyolcas emigráns magyar — jó magyar volt bizonyára, mert abban az időben a magyar nemzeti érzésnek kellett elbujdosni az osztrák elnyomatás elöl. Es ime, az unoka már: „nu ştiu ungureşte“. A folyamat nagyon gyorsan lepergett: már az első generációban, az öreg negyvennyolcas magyar fiában sem vall erős nemzeti érzés­re, amikor a leányának a Coca nevet adja. — Nincs szentem a naptárban — mond­ja kedvesen Coca kisasszony, amikor azt kérdem, hogy a keresztneve gyakori román név-e. Faragó Coca a román ortodox naptárt gondolja, mert ő már természet esen az apja görögkeleti vallását követi. Hogy a negyvennyolcas magyar vette már fel annak­idején az uj nemzeti vallást, azt már nem tartom ildomosnak kérdezgetni. Elég volt a családi intim itásokból. „Ion George Antim lánya vagyok“ — ez a magyarra fordított címe a regénynek, amely a Cornci-cég kiadványában a Faragó Coca tollából megjelenik. A Bucuresti-i iro- ckümi sajtó már előre figyelmeztet: nagyon érdekes olvasmány lesz ez a regény. Faragó kisasszony elmondja a témát: — Ion George Antim falusi tanitó, aki nagy lelkesedéssel telepszik meg egy kis román községben, azzal a szent elhatározás­sal, hogy a tudatlan népet tanítani, nevelni fogja. Tanitó lesz a szó nemes értelmében. Elhatározza azt is egyben, hogy családot alapit. Ezt azonban egészen különösen csi­nálja. Nem a szerelem ennek a családala­pításnak a vezérfonala, hanem: maga a csa­lád. Antim tani tó-fant akar. Egy fiút, aki az ő életét folytassa majd. Akit ő a népe szeretedére neveljen. Ennek a vágynak a jegyében: keres egy nőt, aki esd: a fiút neki megszülje. Nem szerelmet keres, hanem: anyát. Egy egészséges, derék parasztlányra esik a választása. Ezt elveszi feleségül. Éb­Üpök könyvépíékek olcsó szenzációs árless állítási akciója csak október hónapban Mereskovszky: Leonardő da Vinci (2 kötet, 7 54= oldal — — — 72 Lei Mereskovszky : Nagy Péter (2 kötet, L76 oldal) — “ — — — — 80 Lei Mereskovszky: Juliamií Apostata (418 oldal) —— — — — 60 Lel Barbusse: Örök láncok (2 kötet, 470 oldal) — — — — — 60 Lei Sue: Bolygó zsidó (2 k ltet, 1090 c ldal) — — — — — — 116 Lel Gárdonyi: Az a hatalmas harmadik 20 Lei Gárdonyi : Durbints sógor (Göre könyvek) — — — — — 20 Lei Gárdonyi: Nö még ögyet (Göre könyvek — — — — — 20 Lei Remarque: Nyugaton a helyzet vál­tozatlan — — — — — 60 Lei Remarque: És azután — — — 40 Lei Dekobra: Guruló Vénu-z — — 40 Lei Szabó Dezső: Megered az eső — 30 Lei Wells: Szerelem és Lewisham ur 32 Lei Wells: Joan és Péter (2 kötet) — 101 Lei Wells : Dr Moreau szigete — — 32 Lei Wells: Az id gép — — — — 32 Lei Wells: Halhatatlan tűz — — — 32 Lei Wells : Szenvedélyes barátok (2 kö­tet k .tva) — — — — — 70 Lei Wells: William Clissold (2 kötet, kötve) — — — — — — 70 Lei Wilde : De profundig. — Az emberi lélek és a szocializmus — — 28 Lei Wilde: Gránátalmakáz — — — 28 Lei Wilde : Mesék, történetek és költe­mények prózában — — — 26 Lei Wilde: Lady Windermere legye­zője — Bunbury — — — 26 Lel Wilde: Szent kurt zán — A jelen­téktelen asszony — — — 26 Lei Wild : Művészet és dekoráció (2 kötet) — — — — — — 36 Lei füostf Vegyen, mert csak korlátolt pél­dányszámok kaphatók az EiiEnzák kö:iyvaszíá]yái3an Cluj, P. Unirii Vidéki rendeléseket beérkezésük sorrendjében utánvéttel is azonnal intézünk. bői a házasságból azonban Antim tanitó szá­mára tragédia lösz: leány születik a fin helyett. Faragó kisasszony inast összecsapja a ke­zét (nagyon finom, mii vész kezei vannak). Mint a mesében, amikor nagyon érdekes fejezethez érkezik a mesemondó, a fejét is elörenyujtja (nagyon intelligens, finom arca van) — azt mondja hosszasan, elnyújtva: aatunci... Amikor Antim tanitó megtudja, hogy fin helyett leánya született, elbujdosik bána­tában . . . Elbujdosik bánatában — mint a mesében. Hová bújd ősik? — azt kérdem. Egy kicsit bosszankodik a mesemondó kis­asszony, hogy kérdéssel zavarom és egy ki­csit idegesen, mint a rakoncátlan gyerme­kek felelni szoktak: — Hát világgá megy. Külföldre. La strái- netate. Mindenfelé. Igazán érdekelni fog, hogy irta meg a regényében a bujdosó tanitó külföldi útját, amikor ő még: — Nem, sajnos még sosem utaztam. Bra- sov-ig voltam egyszer. Óh, hogy szeretnék menni Itáliába. Mennyi szép képet láttam onnan! Ott bujdosik Antim... De aztán évek múltán visszajön. Mégis csak hazahiizza a szive. Egy nagyocska lányt talál. — Ki vagy te? — Ion George Antim lánya vagyok! Nézi a kislányt. 'Egészen fins. Okos. Erős. Tetszik neki. Ion George Antiin elfoglalja a helyét a falusi „katedrán“. Előtte ül a lánya: a leg­jobb tanítványa. A regény azzal végződik, hogy Antiin ta­nító szivébe fogadja a lányát, akinek a szü­letése napján bánatában világgá bujdosott. * — Nos, ez a történet. Faragó kisasszony ezt szinte ngy mondja: íme itt vagyok! Faragó kisasszony: „Ion George Antiin lánya“, a bujdosó magyar unokája. Ha az öreg Faragót nem űzte volna el valamikor a hazájából a politikai vihar, ez a regény más címet kapott volna: „Nagy István lánya“ például . .. Eftimiu azt mondja az irók kávéházi asz­talánál: a regénynek nagy sikere lesz, fő- képen azért, mert a román népi talajból I fogant... Két évvel ezelőtt 2000, ma „csak“ autóbusz alkalmazott Londonban Két városrészben megbénult a forgalom LONDON, október 22. Hétszázötven londoni1 autóbusz alkal­mazott lépett ma sztrájkba. A sztrájko­lok az uj téli menetrend ellen tiltakoz­nak, amelyet a napokban szavaztak meg Londonban. A sztrájk súlyosan érinti a világváros forgalmát. Ma egyetlen autó­busz sem indult szokott útjára a Lam- mersith-i és Putney-i garázsokból. Isko­lásgyerekek és munkába siető felnőttek álldogáltak a fagyos reggelen, szokott autóbuszokra várva egészen addig, mig fel nem világosították őket a sztrájkról. Ezelőtt két évvel kétezernél több autó­busz alkalmazott sztrájkolt Londonban, de ezt a sztrájkot sikerült a London Transport Boardnak elsimítani. A mos­tani sztrájk hosszadalmasnak ígérkezik, úgyhogy az illetékesek mindent elkövet­nek, hogy a két városrészben megbénult forgalmat, uj menetrend életbeléptetésé­vel újra megindíthassák. A NAPOKBAN ujsbi) nagpráisiju összecsftOvtsi pert fórgqal floszhva A vádlottak között Radeken kívül egy tábornok is van BUCUREŞTI, október 22. A Petit Párisién jelentése szerint Moszkvában uj nagy pert készítenek elő, mely arányaiban eléri a Zinoviev—Kamenev-pert. Az ui per 13=as ellen = forradalmi csoport ellen irányul, melynek a szovjeturalom megszüntetése lett volna a célja. A csoportot Radek vezette s a mozgalomban Szokolni- kov, Caciminski, Pintkov, Ráköti, Putna tábornok vettek részt. A tárgyalás néhány nap múlva kezdődik. Harmincezer mée érdelces emlékirata a minisztérium előtt A kormánytói kérnek védelmet a kontárok ellen MIT !R A ROMÁN SAJT VIITORUL: Minden előrelátó lurúmr fel kHl ügyeljen iuţind nlá«i pontunkra, mikor arról van sró, mi vár reánk holnap. Az európai helyzet zavarna képet imitál. Elégg- vmzriyes xmwrő,1 vsui szó, mm általában mindenki figyelmét magára vonja. A/, euró pai államok nem találták még meg az egyen súlyt, ebből ered a bizonytalanság, mely az. egész világot uralja. A helyzet súlyosságát természetesen nem sz-abad túlozni s a leg­közelebbi jövőt sem lehet túlságos sötét szín­ben festeni. Szerencsére az. államférfiak mindenütt és főleg Európában tudják, hogy a háború a legborzasztóbb szerencsétlensé­gei jelenti, minden áldozatot meg kell tehát hozni kikerülésére. Ebben az értelemben s csakis igy kell a fegyverkezés ügyét felfog­ni. A biztonságot legjobban saját erőddel szolgálhatod. Ebből a szempontból népünk I bizalommal váriial|a a holnapot. A maiikat a helyzet által diktált mértékben folytat­juk. Nincs tehát ok aggodalomra. I TARA NOASTRA: V asármip a nemzeti- parasztpárt egybeolvadásának tízéves évfor­dulóját ünnepelték. Jó alkalom adódott ar­ra, hogy a pártban tapasztalható széthúzást eltakarják. Nem volt örömünnep. Vissza kel­lett volna pillantsanak az elmúlt tiz eszten­dőre s meg kellelt volna vizsgálják, hogy uj politikai tájékozódás terén mi következik. A nemzeti-parasztpárt választási érdekből megfélemlitési céllal olvadt egy csoportba. 1926-ban az Ardeal-i román nemzeti párt nem terjedt túl a Kárpátokon, viszont a parasztpárlot osztályszellemü pártnak te­kintetlek az ó-királyságban. Ionel Bratianu hatalmával és Averescu népszerűségével szemben szükségesnek látszott tehát a két párt egybeolvadása. Az összefogást érdek s nem szellemi közösség indokolta. Bratianu halála után aztán uralomra kerültek. Nem lehet tagadni, hogy parlamenti többséggel rendelkeztek s éppen ez volt oka a drá­mának. Az ígéretek nem ismertek határt, sok terhet vállaltak, a választók aztán ki­ábrándultak. Bukásuk után az ország egész­séges képet alkotott róluk s megkezdődött a leszámolás. Maniu a felelősséget az ó- királyságbeliekre hárította, Iunian és Vaida kiváltak, amivel szemben aztán Lupuval foglak össze, aki népfrontot akar. Az idők azonban ellenük dolgozlak, a népfrontok mindenütt bomladoznak. Nacionalista áram­lattal állnak szemben. így kell ma megítélni a nemzeti-parasztpártol. GAZETA MUNCITORULUI (kormánypárti munkáslap): A munkanélküli intellektuelek összeírása ismét szőnyegre dobta a munka- nélküliség problémáját. Sokan voltak, akik' az intellektuelekct nem érintve kérdezték: Miért kerül sor csupán ezeknek nyilvántar­tására s miért maradnak ki a munkások az összeírásból? Akármilyen különösen is hang­zik, mégis állítjuk, hogy Romániában nincs olyan munkanélküliség, mint az eltol szen­vedő államokban. A munkások különben is szervezve vannak, amivel az intellektuelek nem dicsekedhetnek. Megindokolhatjuk, miért mondtuk, hogy nincs szó a munkások munkanélküliségéről: 1. Román kvalifikált munkásokban hiány van. 2. Akik nem kap­nak alkalmazást, nem fogadják el a feltéte­leket, igy munka nélkül maradnak. Nem lehet ezt munkanélküliségnek nevezni. Nem szabad munkanélkülinek tekinteni a parasz­tot, ki elhagyja földjét s kereseti többlet után néz a városban. Semmi köze ennek ahhoz a kvalifikált munkáshoz, aki üzem- redukció, vagy bukás folytán munka nélkül marad. A munkaügyi minisztérium sokat tett mégis ezek segítésére, ugyanakkor azon­ban semmi sem történt az intellektuel mun­kanélküliek érdekében. Az akadémiák, teoló­giák diploma-dumpmgot léptettek életbe, ezerszámra küldték az állam nyakára zr fiatalokat, kiknek egyébként joguk van az élethez. Ez okozza aztán, hogy egy jobb ipari munkásnál kevesebb fizetése van a professzornak s még ilyen díjazás mellett sem találnak ma munkát a diplomások. He­lyes volt tehát a kormány rendelkezése és az intellektuel munkások összeírása. CLUJ, október 22. Több mint 30 ezer móc ablakos járja az országot. Valamennyien Cluj, Turda és Bihor-megyeiek. Szűkösen keresik ke­nyerüket. Az ablakosság apáról-fiura öröklődik. A magyar uralom alatt ezek az ablakosok valósággal hivatalosan el­ismert céhet alkottak, számos kiváltsá­guk volt, a vasúti utazási kedvezmény is ezek közé tartozott. Az impériumváltozás óta elszéledtek az egész országban, a nehéz sors azonban felébresztette életösztönüket, összefogtak s a Cluj-i törvényszék I. szekciója 345—1936. szám alatt elismer­te egyesületüknek (Ablakos Mócok Egye­sülete) jogi személyiségét. Az egyesület emlékiratot nyújtott be a kormányhoz a következő kérelemmel: 1. Az ablakosság-ipar elismerése, úgy, hogy csak az egyesület tagjai űzhessék i ezt a mesterséget. 2. A vándorkereseke­delem megtiltása azoknak, akik nem tagi jai az egyesületnek. 3. Szegénysorsu móc ablakosok cégét az iparkamarák díjta­lanul jegyezzék be. 4. Az ablakosok ipa­rának felülvizsgálása és megrostálása. 5. Közmunkákat nyilvános árlejtésen kell az egyesület tagjainak kiadni. 6. Az egyesületnél megrendelt és elvégzett munka a CFR vonalain 75 százalék, de legalább 50 százalék kedvezményt kap­jon. 7. Az egyesület tagjainak hármas csoportban történő utazásnál 75 százalé­kos kedvezményt biztosítsanak, „mint ez a magyar uralom alatt is volt“. 8. Az ablaküveg-kartellt el kell törölni. 9. A munkakamarák mesteri igazolványt bo­csássanak ki a tagok számára. Az emlékirat végül segítséget és ke­nyeret kér 30 ezer móc számára, kiknek nemzeti érzésére illetékes helyen mindig számíthatnak. Rydz Smigíy tábornok e ötép VARSÓ, október 21. Lengyel tapjelen lések szerint Rydz-Smigly tábornok, hadseregfőfel­ügyelő előléptetés előtt áll. Rydz-Smigly rangban máris a köztársasági elnök után kö­vetkezik, előléptetésének tehát jobbára er­kölcsi jelentősége van. Egyelőre nyilt kérdés, hogy a november 11-iki lengyel nemzeti ünnep alkalmával Rydz-Smigly tábornokot tábornaggyá neve­zik ki, vagy a konzervatív irányzat győz, mely a tábornoknak a „hetman“ címet akar­ja adományozni. Az utolsó lengyel hetman Szobieszky volt, akinek tudvalevőleg majd­nem királyi hatalma volt (Lengyelországban. Akik a fenti állás közfii bármelyiket el­nyerni óhajtják, közelebbi felvilágosításért forduljanak az állami munkáselhelyezd hi­vatal Plata Cuza Voda 12. szám alatt lévő Irodájához,

Next

/
Thumbnails
Contents