Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-20 / 243. szám

jtV26 október 20. ELLENZÉK izm Tíz perc H Heltai Jenő es unyady Sándor asztalánál ahol két művészember elutazásuk előtt meleg szeretettel beszéltekaszinészekről,erről a városról ésakik benne élnek CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Új­ságíró klub egyik asztalánál két hires író ül két transilvan iái ur társaságában. A két hires iró Heltai Jenő és Hunyady Sándor, a két belföldi ur Codarcea Cornel, a Bucures'ti-i külügyminisztérium sajtóosztályából, aki évekig dolgozott ebben a varosban és egy ne­ves helybeli újságíró. Bemutatnak Keltáinak, aki ott ül a 'legké­nyelmesebb karosszékben, vékony szivarral a szájában, látható jó hangulatiban., meleg, em­beri mosolyával. Kicsit fáradt és éjjel a Ku­piddal hazautazik Pestre. Azt mondja a „Né­ma levente“ szerzője, védekezésképen, mikor megtudja, hogy megintcsak újságíróval ke­rült szembe, aki biztosan interjúi akar tőle, mert újságírók mindig interjút akarnak sze­gény, fáradt hírességektől: — Pesten hónapok alatt nem beszélek annyit, amennyit itt most pár nap alatt kü­lönböző emberekkel l>eszéltem. Így aztán notesz és ceruza az egész be­szélgetés alatt nem kerül elő. (Heltai külön­ben is beszélt már az Ellenzék egyik mun­katársával, rövid pár percig.) Ez a beszélge­tés nem interjú — más. Egyszerűen beszél­getés a klub zsongó, füstöslevegőjü délutáni hangulatában Keltáival és Hunyadyval. Mert aztán Hunyady Sándor, aki különben sem érzi vendégnek magát ebben a városban, iga­zán nem akar interjút adni. Gyanús interjú- kérdésekre olyan röviden felel, vagy olyan kitérően, hogy ve'e aztán itt, régibb pátriá­jában a lehetetlenséggel határos interjút csi­nálni. Egyszerűen nem szereti ha innak róla. Ö is fáradt kicsit, a.z előző napi bankett so­káig elhúzódott. Most ott ill nyugodt és va- rázsos, figyelő II unyady-módra és a rokon­szenves Codarceát hallgatja, aki szegény Kuncz Aladárról beszél. Azaz arról, hogy mennyire élvezte és átélte ő is a Fekete ko­lostor fájdalmas nagy élményét. Ismerte és szerette a szerzőt és ő maga is átélte a fran­cia internáló tábor minden válságát. Heltai uzsonnázik. Kávét és kiflit vajjal. Megkérdezem, mit érzett a Néma levente Cluj-i előadásán, mi a véleménye a színház­ról és a színészekről? Vajat ken a kiflijére s úgy válaszolja: — A legszebb meglepetés volt számomra az itteni előadás Dr. Kádár Imre remek szín­házi ember, aki nagyszerűen ért színházhoz és tehetségek felszínre hozásához. Amellett kiváló rendező. — Milyen véleménnyel van a mi kiis hős­nőnkről, Fényes Alioeről? — Kitűnő véleménnyel. Pompás és friss tehetség ez a kislány. Néha valósággal meg­döbbenti az embert. De általában az együttes mindéin egyes tagjának megtanultam a ne­vét. Valamennyien tehetségesek. A fiatal Ko­vács György, az őseredeti Tomfp-a. Az egész együttesnek egy hibája van . . . Elmosolyodik, úgy folytait ja: — Én, a többszörös nagyapa és régi szín­házi ember egyetlen hibát találtam, de saj­nos, ez a hiba napról-napra fogy. A fiatal­ság .. . — Igen, valamennyien egészen fiatalok. — Szivmelegitő ez a fiatalság, ez a sok uj erő. Mikor utoljára évekkel ezelőtt itt jár­tam, akkor is voltak jó színészei ennek a városnak, csakhát, régi, idősebb, tapasztalt színészek voltak. Befejezi az uzsonnát, odalép a kiflislány. Es azt mondja: Két lej, kérem. Heltai előveszi a pénztárcáját s nézegeti a pénzdarabokat olyan ember módján, aki nincs eh'hez a szármám idegen pénzfajtához Heltai Jenő, a francia kultúra szerelmese s a legnagyobb franciá elismerés: a becsület- rend tulajdonosa. Úgy hallotta, hogy itt könnyebben lehet jó francia könyveket vá­sárolni, mint Magyarországon. Vesz is egy párat. Aztán búcsúzik. Visszamegy a hotel­jébe rövid pihenőre. Mert hét órakor meg­nézi FI unyady Sándorral az egyik filmszín­házban futó orosz filmet. Ugyanis orosz fil­met nem lehet látni Budapesten. S őt, mint minden művészt, érdeklik a film uj irányai s az uj orosz rendezömüvészét. Búcsúzunk. Az elnök ur végigmegy az asztalok között, de meleg hangja s mosolya még akkor is él az ember fülében és szemé­ben, miikor már eltávozott. Hunyady Sándor még marad. Megkérdez­Tegnap úgy Európában, mint Amerikában borzalmas viharok pusztítottak, amelyek több emberi életet követeltek áldozatul és hatalmas anyagi károkat idéztek elő. A vi­harok pusztításairól az alábbi táviratok szá­molnak be: BERLIN. A Rador Távirati Iroda jelenti: I Tegnap Németország északi része felett j olyan orkán vonult végig, amelyre ember - I emlékezet óta nem volt példa. A vihar a Del Wykó-i gátberendezést két helyen is átsza- kitotta, a vihar több községet és házat meg­semmisített és a folyami hajózást majdnem lehetetlenné tette. Berlinben a másodpercen­ként harminc méteres gyorsasággal haladó szélvihar a házak fedeleit beszakitotta és a fákat tövestül csavarta ki. 1911 óta nem volt ilyen hatalmas vihar Németországban, mint a tegnapi. zük tőle, dolgozik-e darabon. Nem, jelenleg semmit sem dolgozik. Milyen a Három sár­kány most készülő filmváltozata? Nem tud­ja, nem járt a műteremben. — Biztosan remek lesz — mondja — de nem fogom megnézni. Látjuk rajta, hogy nem szívesen, beszél. Inkább hallgatni szeret. Nem szereti, ha Ír­nak róla. Nem kérdezikiík tehát mi sem töb­bet tőle. Hallgatjuk vele együtt Codarceát, aki tovább beszél Kuncz Aladárról, a néme­tekről, .a franciákról, távoli és érdekes élmé­nyekről. Majd népek sajátosságaira, politi­kára s diktatúrákra kerül a sor. Aztán Hu­nyady Sándornak mennie kell, csaknem hét óra van már. Méltóiért megy, búcsúzik ő is. Még odalép egy szomszéd asztalhoz, üdvözli egy ismerősét. Kimegyünk a hűvös októberi utcáira, az iró kezet ad s azt mondja: — Én sem maradok már sokáig. Vissza­utazom Pestre. Nem azt mondta, hogy hazautazom. Csak így, hidegebben s a valóságnak megfelelően: visszautazom. Igen, akármilyen magasra s ! messze ért ettől a várostól, mindig hazajön ■ ide, mert idetartozik, mert egy kicsit mindig I a miénk. (M. L.) NEWYORK. Clevelandiról jelentik: Az Egyesült-Államok területén pusztító vihar az Erie tavon borzalmas hajózási szerencsét- j lenséget idézett elő. Elsülyedt egy személy- j szállító hajó, melynek fedélzetén száztíz cm- | bér tartózkodott. Az utasok valamennyien | vízbe fúltak., elpusztult a kapitány felesége ; is. Tegnap egy mentehajó kihalászott két hajótöröttet, akik a hidegtől teljesen kime­rülve meghaltak, miután egész éjjel életüket próbálták megmenteni, felkapaszkodva a mentőhajókra. LONDON. A Rador Távirati Iroda jelen- ; tése szerint a Szent József nevű norvég i gőzös nagy viharba került és Skócia part- ! vidékén sziklákba ütközve, hajótörést szen­vedett. Több mentőhajó sietett a helysziné- re, hogy a halálos veszedelemben lévő hajó utasait megmenthesse. SeSeci Ufó?«?© Szerdai urezcfietá' STĂM ©s BMM közkedvelt komikusok szenzációs zenés vigjátéka: A CIGÁNYOKI Izgalmas kémfilm. - Francia párbeszédekkel. Román-magyar feliratokkal. Kosztolányi Dassß állapota rendkívül súlyosra fordult BUDAPEST. (Az Ellenzék távirata.) Budapesten tegnap aggasztó hírek terjedtek el Kosztolányi Dezső állapotáról. A hírek, melyek arról szóltak, hogy a nagy költő utolsó óráit éli, túlzottaknak bizonyultak, de a valóság is elég szomorú, mert Kosztolányi álla­pota rendkívül súlyosra fordult. Kosztolányi évek óta betegeskedik, rosszindulatú daga­nattal operálta ennek a betegségnek egyik leghíresebb specialistája Stockholmban, de tel­jes ggógyulás nem következett be. Azóta szüntelenül betegeskedik és az utolsó hónapok­ban többször kellett élete megmentése érdekében kisebb operációkat végrehajtani rajta. Egy hónappal ezelőtt a Jánosakor házban gégemetszést végeztek Kosztolányin. Életét rö­vid időre megmentették, de sajnos, csak rövid időre. Kezelő orvosa a lapoknak adott nyilatkozatában elmondja, hogy a nagybeteg állapota rendkívül súlyos. Orvosai mindent megtesznek. hogy megmentsék a katasztrófától, de az orvostudomány Kosztolányi mai állapotával szemben csak igen gyenge eszközökkel rendelkezik Magyar szellemi körökben mély aggodalommal figyelnek a kiváló költő betegágya felé. Borzalmas YifiaroJk Európában és Amerikában Felhívás a véres közönségéhez!!! Tekintettel orra, hogy az 1936. év legnagyobb filmje, az „UTOLSÓ AKKORD“ TASNÄDY MÁRIÁVAL a főszerepben, városunkba érkezil : és premierje pár nap múlva lesz, közölni akarjuk, hogy ez az a film, amely az 1936. évi velen­cei filmolimpiászon az első dijat, a Mussolini kupáját vitte el. Az „UTOLSÓ AKKORD“-ban REETHOVEN IX. SZIMFÓNIÁJA csendül fel és ez az alapja ennek a csodálatos, káprázatos szép filmnek!! Darányi miniszterelnök Magyarország „kipróbált barátságainak** ienntssrtásáróí beszéli az ol aszés német hozzászo>kva. — Csak a kifli két lej? — kérdezi. Ebben a píHaaaatban biztosan arra gondolt, hogy Pesten két pengőért bármilyen komplett uzsonnát kap az ember. — Megnéztem a Csárdás főpróbájának egy pár jelenetét — mondja aztán — s úgy látom, hogy az oiperettegyüttes is elsőrendű. Ezután újra a Néma leventére kerül sor. Megkérdezem Keltáit, mit gondol, jó lesz-e a darab filmváltozata? Nem-e lesz tele ana­kronizmussal, mint majdnem minden tör­ténelmi levegőjű film, amely Amerikában •készül. — Remélem — feleli Heltai Jenő — hogy a film nem sikerül majd túlságosan jól. Nem értjük a dolgot. — Ugyanis — magyarázza — ha a film nagy siker lesz, akkor valószínűleg nem ke­rül sor Amerikában magának a színdarab­nak az előadására. A producerek nagy film­siker után nem mernek kihozni színdarabot, arra gondolva, hogy a filmet mindenki látta s a film ragyogó lehetőségei után nem ma­rad semmi a számukra. Már pedig én szíve­sebben látom a Néma leventét színpadon, mint a vásznon. így most mór megértjük Heltai Jenőt, a költőt, akinek mindennél több az élőszó mu­zsikája. Most francia könyvék iránt 'érdeklődik. BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Darányi magyar miniszterelnök nyilatkozott a Ştefani olasz távirati iro­da budapesti munkatársa előtt. — A külpolitika terén — mondotta — tovább akarom folytatni azokat a kipró­bált barátságoknak rendszerét, amelyek már a múltban is a magyar külpolitika alapját alkották. Ennek egyik legfonto­sabb pillére az a gazdasági és politikai együttműködés, melynek elveit a római jegyzőkönyvek fektették le. Kormányom egyik elsőrendű feladatának tartja ezt az együttműködést fenntartani és to­vábbfejleszteni. Az a meggyőződésem, I hogy Olaszország, Magyarország és Ausztria épitő erejű politikája megfelel a három aláiró állam érdekeinek s ugyanakkor az európai megbékülés meg­szervezésének nagy céljait is szolgálja. Az Olaszországot és Magyarországot egybekötő barátság megható módon ju­tott kifejezésre most, amikor Olaszor­szág annyira kivette részét abból a nagy gyászból, amely Magyarországot egyik legkiválóbb fia halálával érte. Az egész Ma orvosilag ajánlod, antiszeptikusan készí­tett és fertőtlenítő „PrimerosM használjon, mert az. egészségre nézve fontos, megbízható és finom. magyar nép hálával gondol a baráti ér­zés e megnyilvánulására. Meg vagyok győződve róla, hogy az a baráti szellem, amely kormányainkat eltölti a két or­szág kapcsolataiban, úgy politikai, mint közművelődési és gazdasági téren meg fogja hozni gyümölcsét. A német távirati iroda budapesti tu­dósítója előtt is nyilatkozott az uj ma­gyar miniszterelnök. A magyar kormány törekvése — mondotta — a jövőben is az igazi béke megteremtésére irányul. E törekvés legbiztosabb zálogát a magyar kormány azon jól bevált barátságok rendszerében látja, amelyek a magyar külpolitikának alapjai voltak a múltban és amelynek fenntartását és továbbfej­lesztését kormányom is legfontosabb fel­adatának látja. Vonatkozik ez különö­sen arra az őszinte barátságra, amely bennünket Németországhoz kapcsol. Egyúttal felhasználom az alkalmat, annak hálás megemlítésére, hogy a me­leg részvét és tisztelet nagyszerű meg- nyilánulása, amelyről Németország Göm­bös Gyula volt magyar miniszterelnök halála alkalmával tanúságot tett, Ma­gyarországon mély benyomást keltett és hálás visszhangra talált. Ez a legbeszé­desebb bizonyítéka a két nép barátságos, jó viszonyának, amelyet nagy elődöm példája nyomán kormányom is ápolni kíván. Megkezdődött A Romániai Grafikai Munkások Szövetsé­gének hziodih kongresszusa Csehszlovák és lnoland LikäldölleL üdvözlése CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Me- morandului-utcai Gutenberg-Otthonban teg­nap délelőtt nagy érdeklődés mellett vette kezdetét a Romániai Grafikai Munkások Szö­vetségének hatodik kongresszusa. A kon­gresszusra nemcsak a negyvenkét vidéki nyomdászszervezet kiküldötted jelentek meg teljes számban, hanem képviseltette magát a Csehszlovákiai Nyomdai Munkások Szövet­sége is Nemecek főtitkár, valamint a Nem­zetközi Litográfiái Szövetség is Roelofs hol­land kiküldött által. A kongresszus első napja alakiságokkal telt el. A Romániai Grafikai Munkások Szövetségének nevében Gábriel elnök német és magyar nyelven. Urzică Gheorghe alelnök pedig román nyelvű meg­nyitó beszédében üdvözölte elsősorban a külföldi vendégeket, utána pedig a vidéki szervezetek kiküldötteit. Az elnöki üdvözlés elhangzása után elő­ször a csehszlovákiai kiküldött, Nemecek titkár beszélt, aki elsősorban a csehszlová­kiai testvérszövetség üdvözletét, utána pedig a Nemzetközi Nyomdászszervezet főtitkár­ságának üdvözletét tolmácsolta. Ismertette a Nemzetközi Nyomdászszervezetnek eddigi működését és kifejtette, hogy a szervezet, mint mindig, ugv most is a béke szolgálatá­ban áll, majd a németországi grafikai mun­kások helyzetét ismertette. Hatalmas tetszés és tapsvihar fogadta a csehszlovákiai kikül­dött beszédét. A zaj csillapodása után Roe­lofs holland kiküldött emelkedett szólásra, akit a Nemzetközi Litográfiái Szövetség bízott meg azzal, hogy a kongresszuson részje­gyen. A holland kiküldött szeretetteljes sza­vakkal üdvözölte a romániai grafikai mun­kásokat, sikert kért tanácskozásaikra. A nemzetközi kiküldöttek üdvözlő beszéde után a romániai szociáldemokrata párt szak- szervezeti tanácsának nevében hangzottak el üdvözlő beszédek. Ezek után igazolták a vidéki kiküldötteket, délután pedig a kon­gresszus tárgysorozatának és tanácskozási rendjének megállapítására került a sor. A kongresszus érdemi tanácskozásait ma foly­tatják. A kongreszuson szakmai és szervez­kedési kérdések kerülnek megvitatás alá. fanulíon româtw 1 Chercstesiu: 100 újságcikk alapján románul a felnőtt nyelvtana. Gyors és biztos mtSd- szer. Teljes anyag 150 lej. Két részbe gviill- ve részenként 75 lej. Kapható az ELLENZI i könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents