Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-20 / 243. szám

A

SUN

■■»rrraRrsn

marra

B L L B N r. ft K

'/ 9 3 0 október 2 0.

AHOGY AZ UNIVERSUL LÁTJA

üoinán—sváb összeSiázas^cSás egész sorozat a Banaiban

Fclmentfe^ Biíruiipiróli

\ helyi '""•vényszék Linzmayer-tanácsa „ni tárgyalta a többrendbeli

nliainelletH's izgatéis bűntetténél nádolt Méitrai Janos, liotos Janos és Veres Pál hírlapírók bűnügyét, akik ellen azért emelt nádat a: ügyészség, mert a „Friss Hírek" című napilapjukban a román — magyar persona/ unió ügyében több cikket írtak. A tárgyaláson a nádlott hírlapírók beismerték a nád tárgyáwá tett cikkek szerzőségét és védekezésükre azt hozták fel, hogy ebben az ügyben előkelő magyar és román politikai vezető egyéniségek között valóban bizalmas megbeszélések is folytak. Kihallgatta a bíróság tanuképen dr. Tilea VioreJ volt belügyi alminisztert is, aki vallomásában azt adta elő, hogy a kérdéses cikkeknek nem volt államellencs irányzatuk, sőt a román—magyar lelki kibékülés ügyét vitték előre. I)r. Birieseu vezetőügyész nádbeszéd helyett a bíráséig belátására bízta az ítéletet. Dr. Bárt ha Ignéie védőügyvéd rövid beszédben a véld tarthatatlanságát állapította meg s a szépen felépített és hatásos vé- döbeszéd elhangzása után a bíróság egyperces tanácskozás után mindhárom vádlottat felmentette. Ügyész és vádlottak az ítéletben megnyugodtak s így az jogerős.

____ 1

Skáx»Iái~ j ásvány

a» fővárosban

Bucurestiből jelentük: Az iskolai év megnyitásával az ország több városában komoly méreteket ölt a ragályos betegségek terjedése. A fővárosban is ivapról-napra emelkedik a }>etegek száma. A betegségek között első helyen áll a skarlát. Ezideig aránylag rövid idő alatt 147 megbetegedés történt. Erélyes intézkedést tettek a járvány továbbterjedésének feltartóztatására.

Fái akart £&&&* —

eltörte a lá^át

Targu-AÍ üresről jelentik: Nagy Béla 8 éves kisfiú felkapaszkodott egy tűzifát szállító szekérre, honnan néhány hasáb fát akart ledobni. Egy7 zökkenőnél elvesztette egyensúlyát és olyan szerencsétlenül zuhant le, hogy7 a szekér kerekei lábát összezúzták. A szeren- esetlenül járt kisfiút a mentők kórházbű szállították.

ARAD. (Az Ellenzék tudósítójától.) Az Universul legutóbbi s/ámáilmn hosszabb oikk- -Immi foglalkozik a Bannt i német községekben lakó románsággal. A lap tudósilója élénk szuilxui festi le a s-váb falukat, melyeknek lakói gazdagok s annyi ingatlanuk van, amennyit egymagák nem művelhetnek meg. Egy, legfeljebb két gyermekük van, mentik a vagyont a szét forgácsol ód ástól.

— Ily körülmlények között — írja az. Universul — úgyszólván minden gazdaságban egy-két szolgára van szükség házi munkára s a föld megmunkálására. Ezek a szolgák a szegény, dombos vidékről beszegődött románokból kerülnek ki. Evek hosszú során át dolgoznak, inig annyit gyűjtenek, hogy visz- s/áttérnek és földel vásárolnak maguknak. Vannak azonban olyanok is, akik sohasem térnek vissza s házasságot kötnek sváb lányokkal azokban a községekben, ahol munkában vannak. Ezeket aztán elveszettnek kell tekinteni a román nép szempontjából, mert

BUCUREŞTI. (Október.) A Caracal-i adó- I hivatalban nagyösszegii lopás történt. A lo- ! pást az adóhivatali pénztárnok vette észre, ! aki megállapította, bogy ismeretlen tettes a ! pénztárból 82 ezer lej 'rtókii értékpapírt lopott. A lopásról értesítették a Caracal-i Nemzeti Bankfiókot is. Néhány nap múlva valóban jelentkezett a pénztárnál egy Caracal-i lakos, ki az adóhivatali pénztárból eltűnt értékpap írok egy7 részét akarta beváltani és I azf állította, hogy Sandi Diaoouu nevű Vlatiiocs papjuk és templomuk a községekben, fia gyermekük születik, római katolikusnak keresztelik őket. Így nevelkednek, németül Üszőinek otthon s román nevet viselnek. Végül apjuk is elfelejti a román szót, római katolikus templomba jár, elfelejti vallását. Gyermekét, a szó igazi érteiinélien, svábnak nevelik s román nevük dacára a kisebbségek számát szaporítják, midőn ezzel épp ellentétes állami érdekünk van s egységes románságra van szükség a határok mentén. Az el- nemzetlenitést hivatalosan a következő falukban állapították meg: Gnttenbrun, Trnunau, Schoendorf, Englesibrunn, Zadarlac, Livada, Snnlcami, Ságul, Wiesenheidt és Cruoeni. Ezekben a fnlvnkhan néhány ezer románt találunk, akik közül egyesek szolgák, mások pedig már beházasodtnk s végleg letelepedtek. Mindnek hiányzik a pop és román templom. Nyilvánvaló tehát a veszély — végzi cikkét az Universul.

dila-i ismerősétől kapta azokat. A hatóságok a Vladilo községben megejtett nyomozás és vizsgálat során megállapították, hogy álnévről van szó és az értékpapírok jelenlegi birtokosa Marin Melled in tea nu községbőli lakossal azonos, ohí az álnévvel el akarta terelni magáról a gyanút. A lopási az adóhivatal egyik tisztviselőjének segítségével hajtotta végre, ki álkulcsokkaJ nyitotta fel a pénztárt. Az eljárás folyik.

Erdemes-e m

í?

A hosszú élet ábécéje

let érfehií érféhpaoirt loplak el a Caracalí aűóütivalal pénztárából

A lopásban az egyik tisztviselő is részes

Bucurestiből jelentik: Tegnap este a Mihail Ghi-ca Boulevardon meg nem engedett sebességgel haladó gépkocsi elütötte Popescu Ane- ta nyugdiiasnőt, ki az egyik gyalogjáróról a másikra akart átmenni. A szerencsétlenség megtörténte után a gépkocsi vezetője eloltotta a számtáblát világító lámpát és még nagyobb gyorsasággal tovább hajtott. A nyomozás megindult.

Csárdás

— Bemutató a színházban. —

Legelőször is ezt a nevet kell leírni: Buday

Dénes. Friss, bő és dallamos operettmuzsikája már egymaga sikert jelent. Nem csoda, ha szerzője ma már nemzetközi filmek márkás-nevű kom-pomistája. A Csárdás zenéje csupa szín, melódia és ötlet, hangulatot teremt, megszereti az ember. Olyan operett, ahol szinte felesleges, hogy mi történik a színpadon — hiszen minden zeneszáma sláger. Pedig a színpadon sok minden történik — s elég mulatságos és ötletes dolgok. Attól nz operettszükségszerüségtől eltekintve, hogy a hősnő első felvonásban még falusi korcs- máros nevelt lánya s a másodikban a párisi Nagyopera primadonnája, a mese nem is túlságosan operett-izü. Vannak benne vígjátéki helyzetek és jól kiaknázott ötletek és fordulatok. Figurái ideális operett-szerepek: a könnyelmű, báT-zenésszé vált földbirtokos, de aranyszívű öreg cigány, az ügyesen érvényesülő kis bár-macska s az angyali „nevelőanya“, az idős és vicces falusi boltos — hogy csak egy párat említsünk meg. Mindez bőven elég egy operett-sikerhez, mert a Csárdás nagy siker, olyan darab, amelyet mindenki megnéz, még az operett-ellenesek is.

Az előadás kifogástalan. Gróf László rendezői ötleteinek rakétái végigragyogják és sziporkázzák minden egyes jelenetét. Schreiber Alajos karmesteri keze s a zenekar maradék falamul hozza felszinre a csillogó, köny- nyü, mai muzsikát. A színészek tele jókedvvel, ambícióval — szinte előre megérezve a .sikert — játszók végig az estét.

A széphangu, dekorativ Sólymosán Magda, a temperamentumos Sándor Stefi, « csupa - szív Tompa Sándor, az illúzióikéi tő Jeney János, a mulaságos Csóka József, a kedves Fülöp Sándor s a kitűnő Borovszky játszák a darab főszerepeit tehetségesen. Szépek a táncszámok s általában a darab a legnagyobb siker jegyében indul a biztos széria-utja felé.

(M. L.)

BERLIN. (Október.) Dr. Heinrich Nelson német egyetemi tanárnak „ABC des langen Lebens“ címmel könyve jelent meg nemrégiben Berlinben. A könyv a megöreged és és öregség problémájával foglalkozik. Utolsó fejezte a következő:

„Öregedj meg — maradj fiatal!“ című könyvem megjelenése után sok levélben- intézték hozzám a következő kérdést: Valóban olyan szépnek és kívánatosnak tartja, ha sok évet tölthetünk el a földgolyón? „Nem volna helyesebb — irta néhány komor hangulatú öregember — megkurtitani a szenvedést, különösen a fiatal emberek mai korszakában? Valóban józan cél megöregedni?“ Az öreg embereknek alapos okaik, vannak a rossz érzésekre és az elégedetlenségre! „Az öreg ember olyan, mint az öreg autó — irta nekem egyikük — mindkettőben mindig újabb és újabb gyengeségek mutatkoznak, néha a szellem romlik meg az erősen maradó testben, néha csődöt mondanak a testi képességek, mig a szellem érintetlenül marad — nem is tudom, melyik szomorúbb eset! Mikor Schopenhauer azt mondta, hogy magas életkorban elhagy bennünket a jókedv, a szeretet és a társasággal való érintkezéshez szükséges képesség, akkor évezredek szenvedését igazolja. A bölcsek és a költők állandóan az öregedő ember kegyetlen és fel tarthatatlan pusztulását panaszolják. „Vén- ség — második gyermekkor, tökéletes feledé ken ység, szemek, fogaik, izlés és minden nélkül!“ — mintha az egész emberiség sóhajtana fel Shakespearenek ezekben a keserű szavaiban. Sok kutatás, amely az öregség életformáival foglalkozott megállapította, hogy a legtöbb ember ma is elementáris tragikumnak tartja a megöregedést: 80 évvel a világ bolondja, 90 évvel gyermekek guny- tórgya, 100 évvel Isten irgalmazzon.“

Ée mégis, mii yen nagy minden egészséges ember életakarása ilyenkor, hiszen az évek — mint a pénz — akkor értékesebb, mikor már fogytán vannak!

Az öreg-kor örömei

Vájjon csak arról vatn-e szó, hogy öszfiönszerüen igyekezzünk elhárítani valamit, amit tulajdonkénen mint minden kínunktól vab szabadulást kellene üdvözölnünk? Vájjon niarcsenek-e meg az öregségnek a maga különös örömei és értékei, nincs-e meg a maga értelme, amelyet talán kevesen fognak fel, de amelyek a magasabb rendű emberiség közös tulajdona?

Már többizben rámutattam arra, mennyire eltér a modern ember életstílusa és életfolyása apáinkétól, mennyivel többet kell nekünk és kortársainknak dolgoznunk, mint nekik. Csak 40—50 éves korunkban tudjuk (meg tulajdonképen, mit akarunk az élettől s ha már az alapvető élmények és tapasztalatok mögöttünk vannak, akkor vagyunk alkalmasak mélyebb érzésekre és magasabb tel jes i tmén vekre.

A tapasztalat' bebizonyította, hogy a fiziológiai megöregedés határát igen messzire ki tudjuk tolni. Még 70, 80, sőt 90 éves emberek is frissek, egészségesek, fiatalosak tudnak lenni — megöregszenek és mégis fiatalok maradnak. Természetesen, ezek száma ma még csekély. Sok tanulmány után rájöttem, hogy a hetvenen túl csak minden huszadik ember teljesektékii testileg és szellemileg. Ez nem sok. de ezek az emberek előőrsei egy szebb jövőnek!

Semmi sem téríthet el engem ama meggyőződésemtől, hogy az ember a beteljesülés átélésére van hivatva és életének minden szakában karakterisztikusan termékeny lehet. Bizonyára mindenki ismer olyan férfit, vagy nőt, akitől az öregség bizonyos képességeket elvett ugyan, de a mindig növekvő bölcsesség és érettség a veszteséget kiegyenlítette! Von Monakow, a legélesebb megfigyelő és legtudósahb orvosok egyike, talált olyan embereket, még a nyolcvanéves kor küszöbén is, akik e magas korban magasrangu szellemi tevékenységet fejtetlek ki és még mindig fejlődésképesek 'voltak. Megállapitotta, hogy a magas korban különösen nagyobb összefüggések felfogására és megfejtésére való képességek növekedtek. Váratlanul uj tartalékok kerülnek elő, titkos kincseskamrák nyílnak meg az embereknek lelkében, úgyhogy az élet utjának ez az utolsó kietlen szakasza is megtelt virágzó szépségekkel.

Goethe és Schopenhauer az I öregségről

Ez a nemes öregség képe. Az Alkotó akarata szerint a szép öregségnek kell az élet természetes és harmornkus befejezését és végakkordját megadni és ez nem kevésbé fontos, mint az élet bármely más szakasza, mint ahogy a rügyből virág, majd gyümölcs lesz és minden stádiumnak megvan a maga joga és szépsége.

Az elmondottokból kiderül, hogy az élethez való kedv sem mindig negativ a magas életkorban. Schopenhauer megállapítja, hogy az öreg emberekben mindig van bizonyos vidámság, az ifjúság melankóliájával és szomorúságával ellentétben.

Goethe szerint amit if jóságunkban kívánunk, öregségünkben teljesedik be. Ezzel egyidejűleg az ember szabaddá is válik. FiaTudni vagy hinni?...

A ttirlás: a. frlvilápjoxodorr^áj». hinn ŢnV','. » JA-k mejpiy ugvísa. Lp teltben ép lélri., réfi

közmondái. Az egé-ziéges ember nem cvúyyrd d és izemhevzill a viharral A berţr amber a legnyomorultabb. iíiál>a vagyon, arany, kin» , ezek nem boldogítanak senkit, ha rgévAt/yc le romlott.

A világhírű amerikai Gastro D.-vel *z égé v virágon olyan eredményeket ének el 10—rţ év - gyomor, bél. epe, vese és méjmcgbetegedéseknél, hogy a legnagyobb nevű orvosok;/ U meglepte a gyors és biztos eredmény.

Gactro D. kapható az ország minden gyógy' szertárában és drogériájában, vagy postán megrendelhető no lej utánvét meder Császár II. gyógyszertírában. Bucureşti. Cal. Victoriei 124.

talahb koráiéin érései és gondolatai anyagiasabbak és érzókiebbek voltok, az öreg azonban megszabadult az anyagtól, világosabban lát, nyugodtabb — vagy legalább is ennek kell lennie. ,,A legszebb a beteljesüléshez közeledő éleiben — mondja a svájci Hiltliy a lélek nyugalma, a teljes béke, amit semmi sem tud már megzavarni, mert az ember már végigharcolta háborúját Istennel és emberrel/“

Példaképeink azok az öreg emberek, akik a természetes élmény elfogulatlanságához és ■közvetlenségéhez jutottak el ismét, egy újabb, de magasabhfoku gyermekkorhoz. Gondoljunk Wilhelm von Humboldtra — az ideális öreg emberre — aki ’életének vége felé, mindig világosabb, vidámabb és belesebb lett: Mindig kedvesnek képzeltem az öregséget, kedvesebbnek, mint az élet bár- mely más szakaszát és most, hogy elértem, úgy látom, hogy minden várakozásomat felülmúlta. 1830-han, röviddel halála előtt, a következőket mondta: Ha valami varázspálca segítségéivel elérhetném azt, hogy hátralevő őseimet ifjúi erőben és frisses gben élhetném végig, de választhatnék mai élefcmó- dom és a varázslat között, az előbbit választanám ... Az öregedő ember érzését mondotta más alkalommal — semmivel a világon nem cserélné fel.

A nagy szellemek világában ez a gondolkozás nem szórványos. Wilhelm Grimm, a nagy tudós és mesemondó, mint fia mgixta, nagyszerűen megtalálta helyét az öregséggel járó kellemetlenségek között. „Evről-'évre •boldogabb lett — irja Hermann Grimm. — Mindig vidámabbá és elégedettebbé vált. Ez a boldogság elkísérte utolsó órájáig.“

Ha Humboldtnak igaza van — és szerintem igaza van — életünkben az a feladatunk. hogy erőnket és tehetségünket teljes mértékben fejtsük ki. Ha hazánknak és az emberiségnek akarunk hasznára lenn', akkor is elsősorban saját személyünket kell tökéletesítenünk. És ezt a testen kell kezdeni, amely a szellem lakóhelye. Ha egészségünkre gondot viselünk már ifjúságunktól kezdve, akkor megvan a jogunk a boldog, tartalmas és valóban az átélésre méltó öregségre. Friss, vidám és napsugaras ifjúságra, erős, derék férfikorra — vagy asszonyiságra — elkövetkezik a bölcs öregség, mint szükségszerű életforma!

I hogy a budapesti Magyar Színház Luis Par- I kér darabja, a Disraeli, hatalmas sikert ara- ! tott. Törzs Jenő pompás alakításáról valósá- ! gos tanulmányt írnak a pesti lapok;

I hogy a Beilden-téri Színház újdonságához I a Légitámadás cimü angol drámához leszer- I zödtette Tarnóczay Annát, a miskolci szin- j ház tagját:

! hogy a leghíresebb román hegedűművész, Gheorghe Enescu operát irt Oedipus címmel. A darabot a párisi opera fogja elsőnek bemutatni, majd szinrekerül .Amerikában is;

hogy operát irt Weingartner is, Julianus apostata címmel;

hogy Somogyi Nusi legközelebb prózai szerepben lép fel Budapesten;

hogy a milánói Scafa bevétele a múlt évadban 10 millió Ura volt;

hogy nem nyitják meg a budapesti Fővárosi Orfeumot. Ök: a színház mennyezetét meg kell erősíteni, mert most veszélyes az épületben való tartózkodás;

hogy az uj magyar filmben, az Arany emberben szereplő Básthy Lajos iránt több külföldi filmszakember érdeklődött. így ixalószínű, hogy Básthyból, aki nagyon tehetséges és kitűnő megjelenésű színész, hamarosan külföldi filmcsillag lesz

hogy Szűcs László, a kiváló operaénekes, a napokban 200-adszor énekelte a budapesti Operaházban Lehár Mosolyországa cimü dalművének férfi főszerepét. A közönség melegen ünnepelte a hires énekest, kinek színházában, a Kamaraszínházban, föl fog lépni Vendrey Ferenc Sok hűhó Emmiért cimü vígjáték egyik szerepében. Az évek óta nem szerepelt Vendrey-tat át, ki Dayka Margit partnere lesz, nagy szeretettel várja a budapesti közönség.