Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-20 / 243. szám

2 BtfiBNZßK 1136 ok t6her 2h. Poníoi telt a törvényszék a fííarsecot ügyre ‘Pttlsban £ jy Icxülöt! fiatalember megölte Karctól kapitány leányál, — Franciaoi $ ág Beghjresebb védője fém tudta megvédeni a gyilkoti lök kikutattak mindem nyomot, »Inban a titkos reményben, hogy mégis csak világos- ság derül gyermekük sorsára. Különös jdenségi k Az egyik nap jelentkezett egy ember a rendőrségen, aki elmondotta, hogy felesége ölte meg a kisleányt. A rendőrség utánajárt a dologinak és csakhamar kiderült, hogy a történetet a férj találta ki és jelentette fel feleségét, hogy — bosszantsa. Jelentkeztek más tanuk is, akik súlyosan megvádolták A vedelem érvéi A véti elem nehéz munkáját a birrs párisi kriminálisul ügyvéd, .1. C. iLegrand látta el. iLegrand kimutatta, hogy ez esetben igazság­ügyi tévedésről van szó, amely egészen gyen­ge feltevéseken alapul. Kimutatta a védő, hogy a tanúvallomások nagyon eltérnek egymástól. Egyes vallomások pedig egyene­sen hihetetlennek hangzanak. E<klig sehol sem akadtak Soclay egyetlen ujjlenyomatára sem. Az máT kiderült, hogy a vádlott április 19-én, a kislány eltűnésé­nek napján nem viselt sötétszürke ruhát, mint ahogy »Simmoncot látta. A védelem főérve egyediként az, hogy teljesen kizárt dolog, hogy a kislány holtteste az egész időn át azon a helyen feküdt volna, ahol a labliéi földműves megtalálta. Ezen a helyen látták'! Nagy orosz kémszervezetet lepleztek le Finnországban Soclayt. Elmondották, hogy többször látták kislányokkal, akiknek cukrot vásárolt. Ezek a gyermekek viszont elmondották, l«ogy a „cukros bácsi" el akarta őkel csalni az er­dőbe. Megtalálják a holttest«1* Tavaly oktélnu 19-én, |K>ntosan hat hó­nappal a leány eltűnéssé után, találta meg egy földműves a lablw-i erdő szélén a kis­lány holttestét A földműves egy csomó kö­vet takarított el utjálból, amikor egyszerre csak hirtelen szövetinaradváuyokat talált és később ráakadt egy kislány félmeztelen holt­testére, amelyet ula|x>san összerágtak a ró­kák és a patkányok. A szüléik kétségbeesve ismerték fel a holttestben kislányukat. Egész Chaumont kivonult a helyszínre és kivitték Soclayt i.s. A vádlott közömbösen viselkedett. — Nem öltem meg — mondta hidegen. A kislányt óriási részvét mellett temették el és azóta az ügyben nem történt semmi és nem is lehetett semmiféle újabb bizonyító anyagot Soclay ellen felhozni. ugyanis utoljára együtt Soclayt a kislánnyal. Mikép lehetséges az, hogy a néhány kővel borított holttestet hémapokon át nem talál­ták meg, noha ezen a környéken minden négyzetméternyi területet gondosan átkutat- tak. Legrand azt állítja, hogy az igazi gyil­kos a holttestet sok ideig rejtegette, azután később, mikor már Soclay ellen egyre növe­kedett a vád, elrejtette a kőrakás alatt, hogy végérvényesen Soclayra hárítsa a szörnyű gyanú t. Az esküdtek előtt nagyon szűkszavúan vi­selkedett a vádlott. Megelégedett azzal, hogy egyetlen tagadó mondattal védekezzék. Az esküdtek viszont igennel feleltek az összes kérdésekre és igy azutfcn halálra Ítélték Soclayt. V VH1S október hó. A HauteMarne-i es­küdtszék előtt rendkívül izgalmas gyilkos­ság! hünper főtárgyalóba folyt le, amelynek előzményei hónapokon át izgalomban tartot­ták egész Franciaországot. A per vádlottja egy Soclay nevű fiatalember volt, akit azzal vádoltak, hogy meggyilkolta a kis Nicole Marescot-t. Soclay mindvégig körömszakad­táig tagadta a vadat és az ítélethirdetés al­kalmával felpattant helyéről és szörnyű szi­dalmakkal illette az ügyészt és az esküdte­ket. Erre a jelenetre oly izgalom támadt a tárgyalóterem közönsége körében, hogy a fegyörök csak nagy nehezen tudták a lmcse- léstől megmenteni a halálraítélt vádlottat. A kis Nicole eltűnik Tavaly április 19-én eltűnt iM a re scot kapi­tány egyetlen kislánya: Nicole. A kisleányt egy ismeretlen egyén vitte el a szülői ház­tól. Még aznap este rendőrség, katonaság és Chaumont városka egész lakossága talpon volt és kereste az eltűnt kisleányt. A kuta­tás azonban nem járt eredménnyel, sőt a legkisebb nyomot sem lehetett felfedezni. A nap folyamán, amikor már az egész sajtó foglalkozott az esetteJ, több tanú je­lentkezett, akik állítólag látták a gyermek­rablót a szőke kislánnyal. Geoffrey kisasz- ssony azt állítóműi, hogy találkozott egy férfival, aki szülei üzletébe jött be és ott egy kelyhet vásárolt. Ez a férfi egy szőke­fürtös kislánnyal együtt jött he az üzletbe. Simmonot egykori városi tanácsos pontos személyleirást adott a férfiről. Simmonot ugyanis épp ásott kertjében, amikoT a szó- banforgó férfi, a kislánnyal együtt, akit ké­zenfogva vezetett, elment kertje mellett. Fiatalember volt, sötétszürke ruhát viselt, bakancsszerü vastag talpú cipőt és azonkívül egy kék baszk-sapkát. Néhány óra mulvá a köztársasági gárda tagjai keresték már a kislányt Saumont és Labbé közötti erdőkben. Keresés közben ta­lálkoztak egy fiatalemberrel, aki kék baszk­sapkát viselt. Soclayt letartóztatják A szeméiyleirás nagyon illett egy Soclay nevű fiatalemberre, aki jómódú családból származott, de famíliájának eddig csupán gondot és bánatát okozott. A rosszbirü fia­talembert azonnal őrizetbe vették, annál is inkább, mivel szobájában megtalálták azt a I kelyhet, amit Geoffroy kisasszony szüleinek üzletében vásárolt, valamint a bakancsszerü szél es talpú cipőt is. Azonkívül még sok kü­lönös dolgot: parókákat, álszakálkikat és női ingeket találtak a fiatalembernél a de­tektívek. Soclay elejétől kezdve konokul ta­gadta, hogy a kis Nicolét meggyilkolta volna. — Ha bűnös volnék — mondotta a vizs­gálóba rónak — megmondanám, mert úgy sem találok semmi örömet életember. Ezen az állásponton mind a mai napig nem változtatott semmit. Ami ezután történt, az már szinte a hihe­tetlennel határos. Hónapokig hiába keresik a holttestet A hatóságok elsősorban természetesen arra törekedtek, hogy megtalálják az eltűnt kislány holttestét. így azután a Marescot- ügy messze túljutott Franciaország határain is és a holttest felkutatására a legkülönbö­zőbb egyének jelentkeztek. Magándetektívek, forráskutatók, magnetizőrök, radiológusok, távolbalátók és gyógyító apostolok, sőt részt- vett a nyomozásban .,a világ legjobb rendőr- kutyája“ is. A kutatók egyrésze azt állítot­ta. hogy a kis Nicole él és a legfantasztiku­sabb helyeket jelölték meg, ahol a kislány szerintük megtalálható. Mások „abszolút biz­tonsággal“ megjelölték azt a helyet, ahol a kis holttest el van ásva. A kétségbeesett szü­©Ivaslíaáfa ez összes lí, iS n yv ujj zz s á <o§ of* at az E‘i!enzé!í ffö*c$önk©sayVázáiban, €!uj, Psaisr, llmrii. Váiro*unH íeg- ino<jlernebl> és legt» is salb bara leü- S2ereu<59®0 köiíeíes magvar köS- csörakörayv iára. Hava 4© lejért miradiennap cseréibeá! HELSINKI. (Október 19.) A finnor­szági állambiztonsági hivatal Szovjet- oroszország javára kémkedő szervezet nyomára bukkant. A hatóságoknak si­került rs a szervezet tagjait letartóztat­ni. Az összeesküvők kihallgatásuk során beismerték, hogy7 orosz megbízatás ér­telmében működtek Finnországban s az ország északi részében repülőgépállomás BUCUREŞTI. (Október 19.) Elvi je­lentőségű döntést hozott a Bucureşti-i kereskedelmi törvényszék I. szekciója. A tanács elé Vanghele Peles kereskedő ügye került, aki ellen a pénzügyigazga­tóság csődöt kért azon a címen, hogy a cég nem fizette ki a kereskedelmi adó­kat. A pénzügyigazgatóság jogi képvi­BUCURESTI. (Október.) A hadirok- j kantak „Gloriile Neamului“ egyesületé­nek küldöttsége emlékiratot terjesztett Cancicov pénzügyminiszter elé. Az em­lékiratban az IOV egyesület tagjai kér­ték a minisztert, hogy az 1934 előtti nyugdijakat is készpénzben vagy adó­bonban fizessék ki. Ugyanakkor azt is kérték, hogy a hadirokkantak részére ez évben is ingyen, vagy engedményes árban tűzifát utaljon ki. Bucureşti fő­polgármesterének kezdeményezésére már régebben elhatározták, hogy az IOV egyesület tagjai részére uj városnegye­det építenek s e célra a városi költség­céljaira kellett megfelelő terepet keres-! niök. Az összeesküvők vallomása sze­rint ugyanis az oroszok azt akarták, hogy repülőgépen hatalmas hadsereget szállítsanak át Finnországba és ott a későbbi időpontban kirobbanó forradal­mi megmozdulást katonailag is támo­gassák. Az összeesküvésbe több magas- I rangú személyiség is bele van keverve. selője azt igyekezett bizonyítani, hogy az adók olyan adósságok, melyeknek ki nem fizetése miatt a csőd elrendelhető. A törvényszék ezzel szemben kimondotta, hogy az adóköteles kereskedőt nem le-i hét bukottnak nyilvánítani adóhátrálék miatt. vetésből kétmillió lejt irányítottak elő. A küldöttség azzal a kéréssel fordult a pénzügyminiszterhez, hogy járuljon hozzá az állam is az alap növeléséhez. Cancicov pénzügyminiszter a küldöttség kérelmeinek meghallgatása után ígére­tet tett a hadirokkantak kérésének ked­vező elintézésére. Kijelentette, hogy a rokkantak szeptemberig felgyűlt nyug- dijhátrálékainak kiegyenlítésére meg­tette az intézkedéseket. Megnyugtatta a küldöttséget, hogy a rokkantak, özvegyek és árvák téli tűzifa ellátásának biztosí­tására hétmillió lejt utalt az erdőigazga­tóságok részére. Nem lehet csődöt elrendelni adóhátralék: miatt A hét végével Kiad fák az ajbehozatali BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A külkereskedelem szabályozásá­nak igazgatósága által megejtett számítások kimutatják, hogy a harmadik év­negyedben megmaradt rendelkezési aktíva 991,455.100 lej. A behozatali engedé­lyeket az árucikkek és országok szerinti hányad megállapítása után jövő hét végén bocsátják ki. Az első engedélyeket az állami üzemek, petróleumvállala­tok és alkatrészgyárak kapják. HadiroSckasifelf a miniszter előtt Cancicov pénzügyminiszter megígérte, hogy a szeptemberi nyugdíjhátralékot kiiizeti és a hadiözvegyek és árvák részére íüziia ellátásként hétmillió le i vtaít ki MIT ÍR A ROMÁN SA[TÓ DREPTATEA: A HWMi.v>k Hőm-l«ók régi s fíTlrtlí» v/toHAk a pariarix-nU ülésszak megnyita«,át. Nyilván fóhu-k a le .számolástól. A cenzúra ügyel arra, hogy ne jelen jenek meg lázadó szavak, az ostromál­lapot megfékezi az indulatokat és a jxaj la ment megny Másának elhalasztása a lelkek fe!hál>oio<lá áirak kifejezését akadályozza. El képzel!>etjük, milyen lesz. « ké|w az elkövet­kező parlamenti tárgyalásoknak. Sokuűriden- re nem fog válaszolni a kormány, első lw*- lyen áll majd a külpolitika. A Nemzet i-pa- rasztpárhnak. valami mondani vadója van. S a többi pártok is hozzá akarnak szólni a külpolitikai tájékozódáshoz, mikor a veszély nyilvánvaló. Nem sikerült a rokonszenvezés politikája a jobboldaliakkal. Minden ország sajátmagával van elfoglalva, mi is számba kell vegyük: hogyan állunk? Parasztságunk oly szegény, hogy .nincsen párja. A föld úgyszólván semmit sem hoz, a terménynek a’.ig van értéke, a tartozások szaporodnak, betegségek pusztítanak, emelkedik a halál­esetek, ugyanakkor csökken a születések száma, nő az. anarchia. Rendezetlen külke­reskedelmünk, pénzügyi helyzetünk, sok az odó. Rendes dolog a lustaság, általános a tá­jékozatlanság. Nemzeti összetartásunk alá vau aknázva. Egyesek Németországgal, má­sok Franciaországgal tartanak. Nem tudunk pontosan semmit meghatározni, nem hallga­tunk a hideg bölcsesség szavára. Hogyan ál­lunk? A Szerencs.'Men drámában hazárd vé­letlenre várunk. Bűneinkben állunk s ezek­nek rabjai maradunk. TARA NO ASTRA: A drágaság a hatóságok szemei előtt folyton emelkedik. Akkor Indult el, mikor az idegen valuták árfolyamát le­száll itották. Cancicov pénzügyminiszter nyi­latkozata szerint a kormány fenn akarja tar­tani a lej árfolyamát. Ez a nyilatkozat a ki­vitelre és behozahalra, valamint a fogyasz­tók tömegére egyformán vouatkozotl. A százszázalékosan belföldi fogyasztásra szánt áruk ára mégis emelkedett. Paxzuly, bur­gonya. szárnyas ára egyformán szökött fel. A fa vagonja 4500 lejről 0000—7000 lejre ugrott. A gyarmatáruk ám 300 százalékkal emelkedett. Az egész közvélemény velünk együtt kérdi: Mi következik ebben a kétség­beesett helj'zetben? ROMANIA NOUA: Szeptember hóban mult tiz éve annak, begy az Ardeal-i nem­zeti párt és az ókirályságbeli paraszt párt kezetfogtak. Nem véletlenség müve volt ez. 1926-ban az Ardeal-i nemzeti párt a liberáli­sokkal szemben úgyszólván egyedül kép­viselte a Kárpátokon inneni románságot. A tradicionális munkát Martiu folytatta néhány szóval kifejezhető programmal: A jog s a nemzet szabadon kifejezett akaratának tisz­teletben tartásával, igazi nyugati szellemben arra törekedett, hogy a parasztságnak és munkásságnak a legnagyobb védelmet és szociális igazságot biztosítsa. A Kárpátokon túl hasonló fájdalmak voltak, melyek ellen a háború után Mihalache fogta össze a lel­keket. A liberálisok uralmát meg kellett dönteni s a politikai zsarnokság ellen moz­gósítani kellett az egész nemzetet a Kárpá­tok mindkét oldalán. A két párt megértette az idők szavát és egybeolvadt. A harc az Allxi-íulia-i gyűlésben csúcsosodott ki. hol az egész nemzet Ítéletét kimondták. Ma a liberális párt ismét a régi klasszikus mód­szert alkalmazza, melyhez a szolgalelküséget is hozzá keli számítani. A nemzeti-paraszt- pártra hárul ismét a feladat: helyezze vissza a nemzetet jogaiba, mentse meg arcunkat s normális helyzetet teremtsen másodízben is az országban. Gigantikus, elszánt harcra van szükség. El kell söpörni a liberálisokat. Meg vagyunk győződve arról, hogy ez sike­rülni fog. spier Mit hallgassunk meg? Hétfő, október 19. BUCUREŞTI. 14.10: Hírek. 14.30: Lemezek, 15: Hűek, 18: Rodiózenekar. Gluck: Iphigenia Aulisban, nyi'ány. 19: Időjelzés, 19.15'- A zene folytatása, 20: Felolvasás1. 20.20: Lemezek, 21.10: Felolvasás, 21.15: Brahms: B-dur hatos, 22.05: Könyvek. 22.10: Bauma-nn-Radulescu Róziai Schu­bert, Brahms és Wolf-dalokat énekel, 22.30: Hí­rek, sport, 22.45: Dinjcu-zenekar. 23.55: Hírek. BUDAPEST. 14.30: Wiesenbacher Margit éne­kel, 15: Baráth Éva zongorázik, 15.40: Hírek, 17.45: A rádió diákféiórája^ 17.4.5: Hírek, 18: Előadás, 18.30: Szalonzene. 19.30: A mai Ausz­tria. előadás, 20: A rádió szaloncPöse, 20.45: Koudeia Géza dr. ismerteti Liszt „Szent Erzsébet legendájáét, 21.10: Közvetítés Bayreu-ből, 22.10 —22.25: Hírek, 24: Hanglemeßek. 1.05: Hírek. BÉCS. 20.25: Rosáni: A sevillai borbély, az állami operából. — BELGRAD. 18.20: Rádio-> zenekar. — BERLIN. 24—i: Mozart: F-dur zon­gora és hegedüszonáta. — BRÜSSZEL. 22: Kom- játi: Éjféij tangó, operett. — DEUTSCHLAND­SENDER. 23.30: MozaA: Fagot és csellószinöfa. — FRANKFURT. 20: Petri Egon Liszt-müveket zongrázik. — HAMBURG. 20: Tréfás est. —

Next

/
Thumbnails
Contents