Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-20 / 243. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR. No. 141.163/1929

ÁRA 3

Husz-huszezer ember vonult let a fővárosban és Oradean

[Hagy csatái vív egymássá« Mihalache és Taida parija

Mik al & ehe a demokrata, Vaida a Tüzhereszi Franciaországával akar együttdolgozni*,,Kiirpo'itikúnk nem németbarát“*- mondták Bucureşti- beţi* Vaida nagy tiszteletiéi beszélt Oradean Hitlerről és Mussoliniról

Ami előrelátható volt, a hosszai nyári szünet után a politikai pártok erős kormányhuktató akcióhoz kezdtek. Erre mutatott már a Satu-Mare-i parasztpárti gyűlés is, amely ugyan a revizióellenesség köpenyegébe öltözött, azonban az egyes szónokok már ezt az alkalmat is felhasználták arra, hegy' támadják a kormányt. A liberális párt a nyugalom bizonyos nemével nézte az egyes pártok akcióit, mert tisztában veit azzal, hogy ezek a pártok még mielőtt a kormány ellen indítanák meg támadásaikat, egymással számolnak le. Három párt áll igy egymással szemben: a nemzeti-parasztpárt, Vaida és Goga pártja. Ezek között különösen kemény harcot vív egymással a nemzeti-parasztpárt és Vaida pártja. Két világ, két ellentétes részén az országnak, fejtette ki tegnap bel- és külpolitikai nézeteit. Az egyik Gradca-n, a másik a fővárosban. A tömegek nagysága, amely7 a két párt gyűlésén felvonult, arra mutat, bogy a harc, amelyet egymás ellen megindítottak, kemény és hosszadalmas lesz. Már csak ezért is biztosan ül pozíciójában az ország harmadik, legerősebb pártja, a jelenlegi kormánypárt.

Kiáltványban l©rdisit az ország népéhez HiSialaclie

a fasizmus útját egyengeti és ha nem vetünk gátat ennek, háborúba sodor bennünket. A romániai fasiszták és szélsőségesek a gyilkosságot és hazugságot prédikálják a polgárok közti szelídség és 'béke helyett.

Támadja Cuzát, Gogát és Vaidát, majd tiltakozik azon vádak ellen, hogy ő bolsevista lenne. A Németország álltai fizetett lapok a fajiság szolgálatálban állanak szerinte. Románia nem űzhet más politikát, mint amit Titulescu honosított meg a Franciaországgal, kisantanttal, Angliával és Lengyelországgal való barátság utján.

Nem avatkozhatunk be Berlin és Moszkva közti háborúba

Ezután Mihaiache szólalt fel, aki a ,,pa- r asztaliam“ doktrínáját fejtegette annak megállapításával, hogy a romániai paraszterők egybeolvadása végleges.

— Mi nem avatkozhatunk bele a Moszkva

és Berlin közti háborúba — mondotta. — Nem tarthatunk sem a bolsevistáikkal, sem a hitleristákkal. Minket az a szent hely sugalmaz, ahol nemzeti hősünk van elföldelve. Nem akadályozhatjuk meg Németország terveit, de minden erővel azokét, akik Németország játékát üz.ik.

Miihalaehe a diktatúrát bírálja ezután.

— Romániában a demokrácia természetes — állapítja meg. — A becsületes románok Romániáját, keresztény Romániát akarunk, a keresztény szó igazi értelmében, a parasztok Romániáját akarjuk — végezte 'beszédét.

Utolsónak szólalt fel Maniu, aki teljes odaadást kér a párttól elnöke, Mihaiache J iránt. Teljes szolidaritásira a párttal és de- j mokratikus fegyelemre van szükség. Csak I igazságot kívánunk az alkotmányos monarchia körül.

Maniu beszéde után a gyűlés a következő * kiáltvány jóváhagyásával ért véget:

4 kiáltvány sziüvege

BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) A Bucureşti-i „Római Arénákban“ tegnap ünnepelte tízéves fennállását a nemzet.i-paraszt- párt több mint 20 ezer ember részvételével. A gyűlés megkezdése előtt a párt vezetői megkoszorúzták az Ismeretlen Katona sírját, istentiszteletet celebráltak, majd a Bucures- td-i Opera énekkara először énekelte el a párt uj „paraszt-indulóját“. Victor Eftimiu, a kiváló román író, az induló szövegének szerzője, szavalt, majd Mihaiache pártelnök felolvasta az uralkodóhoz intézett távirat szövegét, melyben a 'párt rámutat arra, hogy a fúzió tizedik évfordulóján az ünneplő tömeg első gondolata az uralkodó felé fordul, aki itránt odaadásukat és szeretetüket nyilvánítják.

A távirat felolvasása után Mihaiache indítványára Maniut választották meg a gyűlés elnökévé. Ezután Madgearu lépett a szószékre és terjedelmes expozét tartott a bélés külpolitikai helyzetről. Ismertette a nemzeti parasztpárt által véghezvitt munkát, élesen bírálta a kormány tevékenységét és az összes nemzeti-parasztpárti erők egyesülését sürgette a demokratikus eszmék diadala érdekében.

Pan Halippa Besarabia üdvözletét tolmácsolva. elítélően nyilatkozott Goga és Cuz-a antiszemita tevékenységéről, akiknek hamis nacionalizmusa a polgári szabad'ság jogok el- tiprására vezet, mint a cárok idejében.

Románia külpolitikája nem lehet németbarát 1

Sauciuc Saveanv. Bucovina nevében, majd Mihai Popoviciu Ardeal nevében szólaltak fel. Popoviciu rámutatott arra, hogy a ipara szts'ág alkotja az ország alapját s a nem- zeti-parasztpárt minden fáradozása ennek a parasztságnak fejlődését kell szolgálja. „Románia külpolitikája nem lehet németbarát, mert amiy Németország nem ismeri el határaink érintetlenségét, addig ellenségünk.“

Sohasem volt nagyobb szükség a demokráciára, mint ma, amikor a diktatúrák pol- gárlráborura vezetnek. Ezért nem kell sem jobboldali, sem baloldali diktatúra. Amikor az összes pártok elhagyták a demokráciát, mi maradunk egyedüli biztosítéka a polgári jogoknak és szabadságnak.

Lupu éles támadása Cuza, Goga és Vaida ellen. [

Ehe Negruzzi a nemzeti-parasztpárti asz- szonyok nevében üdvözli a gyűlés résztvevőit, majd dr. Lupu nagy ünneplés közepette megy fel a szószékre, hol azon mártírok emlékének adózik, akik Nagy-Románia megvalósításáért áldozták fel magukat.

— A liberális jpárt — mondotta Lupu —

BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósítójától.) A nemz éti jpa r asz t pá r t tegnapi Bucu resti-i nagygyűlésével egyidejűleg kiáltványt intézett az ország lakosságához, melyben közli, hogy tiz éve olvadtak egybe az Ardeal-i nemzeti és az ó-királysági parasztpárt, majd igy

ORADEA. (Az Ellenzék tudósítójától.) A Vaida vezetése alatt álló román- front Oradeá-n nagygyűlést rendezett, mely egyike volt az utóbbi idők legnagyobb politikai demonstrációinak. — Szakértők becsélse szerint I. Ferdinand látogatása óta nem volt ilyen hatalmas felvonulás a Kőrös-parti városban. A gyűlés politikai jelentőségét fokozta az a körülmény is, hogy nemrégiben a nemzeti-parasztpárt Satu-Maré-n revizióellenes gyűlést tartott. Politikai körökben tehát kíváncsian várták, vájjon Vaidának sikerül-e olyan demontsrációt rendeznie, mely volt pártjának szinvo-i lát súrolja. Az Oradea-i felvonulás azonban felülmúlta a Satu-Mare-it is és azon húszezer ember vett részt.

A gyűlésre megérkeztek a front ösz- szes vezetőegyéniségei: Vaida-Voevod, Emil Hatieganu, Viorel Tilea, Serban

folytatja:

— Tizennyolc éve a hadsereg dicsőséggel megalkotta Nagy-Romániát, ami nem jelentett még Uj-Romániát. Nem állhattunk meg ennél. A lövészárkok győztes katonái és a nacionalista forradalmak győztesei — kik

Mihály, Voicu Nitescu, D. R. Ioanitescu, C. Anghelescu, Popa Man. Ionel Lupes- cu, Adam Popa, Hariton Moldovan stb.

A politikusok délelőtt 10 órakor koszorút helyeztek el Lázár dr. sírjára, majd az Unirei-.téren felállított tribün előtt megkezdődött a felvonulás, mely pontosan másfélóráig tartott. A hatalmas tömeg innen a Rhédey-kerti sportpályára vonult.

„Románia a „Tiizkereszt“ Francia- országa mellé áll“

ör. Popoviciu Petre, a román front Bi- hor-i tagozatának elnöke méltatta Vaida bátorságának jelentőségét, amikor a magyar parlamentben bejelentette országrészünknek Magyarországtól való elszakadását. Candre tanár Bucovina, Luca Branza Basarabia, Isacescu pedig Dobrogea nevében mondott hasonló beszédet. Hatieganu Emil volt miniszter beszédében Vaidának tulajdonította

évszázadokon át elszakított tartományokat hoztak az uj országnak — a régi Románia politikai légkörét nem tudták elviselni. Más levegőre és más életre volt szükségük, hátra volt tehát még az Uj-Románia felépítése. Oly nemzeti és társadalmi, történelempolitikai szerv létesítése, mely alkalmasnak mutatkozott a régi vezető osztály előjogainak eltörlésére és az uj tartományok fiainak velünk együtt közös zászló alá valö terelésére. Ez volt a nemzeti-parasztpárt.

A kiáltvány ezután rámutat arra, hogy az egybeolvadás a végleges lelki egységesítés ügyét szolgálta, igy erősítette meg a nacionalista román államot azokkal a különböző kisebbségekkel szemben, melyek régtől lakják a tartományokat. A nemzeti-parasztpárt a nemzeti egység és a nacionalista állam fejlődésének egyik biztositéka, mely kizár minden kalandot. A románok Romániáját testesíti meg, szabad és nem jobbágy, munkás és nem élősdi románok országát jelenti.

— A nemzeti-parasztpárt — folytatja a kiáltvány — mindennél fontosabbnak tartja a nacionalizmust és nincs szüksége arra, hogy ezt hangoztassa. Csak a román renegátok használják ezt Teklám és színház céljára. Akadtak mindig, akik az emberek jóhiszeműségét kihasználták, a nemzeti- parasztpárt azonban sohasem fogja a nemzeti érzést üzletté alacsonyitani. Betartja a természeti fejlődés rendjét az alkotmányosmonarchikus rendszer tiszteletben tartásával úgy, hogy a nemzet fegyelmezett kívánságai és a Korona akarata összhangban álljanak.

— Ahol a parasztság vn, ott foglal helyet a nemzet, ott van Románia. A parasztság megsegítése a feltétele annak, hogy a termelő osztályt megmentsük a nyomorból. Miután megvalósítottuk a nemzeti eszmét földrajzi, területi szempontból, ki kell azt mélyíteni és a termelők nacionalista államát kell megteremteni. E célból a határok mentén nyugalomra, azokon belül pedig vallásra és nyelvre való tekintet nélkül az összes dolgozó állampolgárok összefogására van szükség nacionalista berendezkedésünk és az idők parancsolta demokratikus rendszer szem előtt tartásával.

— Nem vehetjük sem Keletről, sem Nyugatról formánkat, melyet a népiélekből csak magunk alkothatunk, barátságos kapcsolatokat tartva fenn szomszédainkkal s a határainkat tiszteletben tartó nagyhatalmakkal. A nemzeti-parasztpárt azokkal akarja összekapcsolni az országot, melyek garantálják mai határainkat.

A kiáltvány végül éles szavakkal támadja a kormányt, melyet azzal vádol, hogy egymás ellen uszította a politikai pártokat s az alkotmányos rendet aláaknázta.

— A mai nehéz időkben eleget teszünk a nemzet parancsának, nem félünk semmi akadálytól és vihartól — fejezi be a kiáltvány, melyet a nemzeti-parasztpárt nevében egyedül Mihalache irt alá.

Románia területnagyöbbodását. Több kisebb szónoklat elhangzása után Vaida emelkedett szólásra. Azzal kezdte, hogy a mai zavaros időkben mindenkit aggaszt a holnap, ezért Romániának hűségesen ki kell tartani szövetségese, Franciaország mellett, de a ,,Tüz- kereszt“ Franciaországa mellett, mely nem engedi magát félrevezetni s szükség esetén femondja a népszövetségi kapcsolatot.

Beszédében Y7aida élesen támadta a Nép- szövetséget.

— Tizennyolc éven keresztül — mondotta

— bízva bíztunk ebben a szemben, de mit tett a Népszövetség? Használhatatlan és értéktelen szerződések tömegét hozta létre, amelyeket az szeg meg, aki akar. íme Olaszország. Népének létjogait akarja kiharcolni és ugyanakkor használni akart a civilizációnak, el akarta vinni a kultúra fényét és fegyelmét a vademberek által lakott országba

— és a Népszövetség tehetetlen volt ezzel az I erővel szemben.

1 ' (Folytatása a 8. oldalon)

Húszezer ember vonulj el ¥ai«Ia elojj IliaJean