Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-18 / 242. szám

/'

IBLLENZßK

Uj törvénytervezetek egész sora készül az igazságügy- minisztériumban

BUCUREŞTI (A/. Ellenzők tudósitójától.) Ismeretes., hogy az igazságügy - minisztérium a bíróságok működésére vonatkozó törvények egy részét közelebbről módosítani akarja. Ezeket a módosításokat még az ősz folyamán a parlament elé terjesztik. Az igazságügyminisztériumban most dolgoznak a javaslatokon. A változások különösen a brrói karra, a peres eljárások meggyorsítására és a perrendtartásra vonatkoznak. A javaslatok egyik fontos része az. amely a semttnitöszék munkájára vonatkozik.

Az igazságügyi tisztviselői kar kinevezése is gyökeres változást szenved, amennyiben a kinevezéseket és előléptetéseket uj rendszer alapján fogják eszközölni. A bevezetendő uj rendszer (eltűnőén hasonlít a tisztek előléptetésénél használatos jelenlegi rendszerhez. Vz osztályozás alapján elkészített előléptetési táblázatokban feltüntetett tisztviselőket a szolgálatban eltöltött idő tekintetbevételével, vagy választás alapján léptetik elő.

Érdekes ujitás az is, amely a bírói ivar orvosi vizsgálatát írja elő. A bírói kar egészséges birákból kell álljon és azokat, akik szolgálatuk alatt megbetegedtek nyugdíjazni fogják.

A peres eljárás gyorsítása lényeges részét képezik a készülő törvényjavaslatoknak. Az uj törvény elő fogja írni, hogy nagy perek tárgyalásánál a hivatalos órákat ki kell tolni s rendkívüli dobén is meg kell tartani a tárgyalásokat.

A törvényszékeken oly szaktanácsokat foguak létesíteni, melyek csak bizonyos ügyekben ítélkeznek. Ezzel elkerülhető lesz a különféle ..fogások“ alapján a tárgyalás késleltetése

A semmitőszék működésére vonatkozó törvény arról fog intézkedni, hogy a jogorvoslatot előbb teljes egészében tanácsülésen kell tanulmányozni, mintán aztán a felebbezés elvben megengedhetőnek bizonyult, kerül sor a tárgyalás időpontjának kitűzésére és az ügy letárgyalására. Hogy az alsóbb fokú bíróságok tájékozva legyenek a sem- mitőszéki joggyakorlatról, nyomtatott kiadványt küldenek a bíróságoknak.

Szó van ezenkívül olyan törvény előkészítéséről is, mely a közvagyont védi.

AZ EMÉSZTŐSZERVEK' MEGBETEGEDÉSEINEK KEZELÉSÉNÉL reggelenként egyegy pohár rermészetee FERENC JÓZSEF keserüviz abszolút megbízható hashajtó. Orvosok ajánlják.

Utazás a világ körül tizenöt dollárért.

Xewyorkból jelentik: Barry Richard utazási irodájának létezéséről a nagyközönség csak akkor értesült, amikor Hutchinson nagyvállalkozó kártérítési perének tárgyalása elkövetkezett. A newyorki lapok bő tudósításokban számoltak be az érdekes esetről. Hutchinson ulr vőlegény volt és nagyon szerelmes a szép Rakson Geci-1 ebe. De a fiatal hölgy sokáig késett a boldogító ,,igen“-nel. Hutchinson ekkor végső elkeseredésében kijelentette, hogy megsebzett szivére gyógyulást keres és világkor üli útra indul. A bájos Ceeile erre kijelentette, hogy iia Hutchinson ily nagy áldozatra képes érte, akkor szívesen lesz a felesége. Előbb azonban jöjjön vissza világköriili útjáról. Hutchinson boldogan utazott el. Azután jöttek a levelezőlapok. Előbb Mexikóból, majd Brazíliából, az afrikai Ugandából, Tanga- nvikából, a szibériai hómezőkről, később azután az európai országokból. Ceeile nagy meghatottsággal olvasta a meleg üdvözleteket, amelyeket távoljáró szerelmese küldözgetett neki. Két hónap múlva azután erősen lebarnulva megérkezett a vőlegény is. Az akaratos leány most már szívesen lett Hutchinson felesége. Az esküvő után azonban a véletlen kiderítette, hogy amig Ceeile türelmetlenül várta Hutchinson Afrikából, Ázsiából, Európából küldözgetett leveleit és levelezőlapjait, azalatt a nagyvállalkozó kényelmesen üdült, pompásan szórakozott New-Yersey egyik csendes fürdőhelyén. A leveleket és levelezőlapokat pedig Barry Richard „utazási“ irodájának az egyes országokban és városokban lévő megbízottai küldözgették Cecilének. Az egész „világkörüli utazás“ Hutchinsonnak alig került tizenöt dollárjába. De a 30.000 megbízottal dolgozó iroda egyik alkalmazottja valami hibát követett el, a turpiság kiderült. Ceeile megindította a válópert, Hutchinson pedig kártérítést követe] az irodán. A bony'odal- mas perben még nem hangzott el Ítélet.

19 36 október 18.

ff

Gallia“

Franco-Romána Selyemgyár

Selymek — Gyapjúszövetek

Vevőinknek kedves meglepetést akarunk szerezni. Elhatároztuk, hogy egy

üveg kitűnő Funiee—bubin—Paris parfümöt adunk ajándék képen mind n egyes hölgynek, aki kivételes őszi gyapjú-selyem és szüvöttáru készletünkből legalább 1000 lei értékűt vásáról. — Ezen aj ndékkal úgy a „GALLIA“ központ, mint a többi fiókok is szolgálnak. Tekintettel arra, hogy e parföm csak korlátolt mennyiségben áll rendelkezésre, kérjük régi vevőinket látogassák meg haladéktalanul a „GALLIA“ lerakatot.

BRAŞOV

Piaţa Libertăţii No. 3.

(Szabadságtér (Búzasör)

CLUJ

Strada Gen. Neculcea 2.

SIBIU

Str. Regina Maria 7.

(Heltauergasse)

A pcnicgpcüdf crfcfrcso&ftcntcstöch hövctftezméngei

Az ELLENZÉK számára irta: I. MJXRTALCGU

Franciaország, Svájc és Hollandia pénzle- értékclö határozata rendkívüli következményekkel és hatásokkal fog járni, azonban igen nehéz előre következtetni a világgazdaságra gyakorolt hatásáról.

Nincsen szükség arra, hogy most keressük az okokat, amelyek az aranyblokkhoz tartozó országok kartelljének felbontásához vezettek, azonban ha elbíráljuk az aranyalaptól való letérés hatásait, meg kell állapítsuk, hogy nézeteltérések voltak a: érdelcelt jegybankok vezetői között abban a kérdésben, ami a devalorizáció szükségességét, idejét és

mértékét illeti.

Miután Franciaország a frank leértékelésével megadta a devalorizációra a jelt, a svájci szövetségi kormány „ünnepélyes nyilatkozata“ következett, liogy hii marad az arany- i blokk körül tömörült államok egyezményéhez. Igaz ugyan, hogy ezt a határozatot 4:3 szavazatarányban hozták és az is tény, hogy alig három óra múlva, ugyanilyen szavazat- arányban és ugyancsak „ünnepélyesen“, ujebb határozatot hoztak a svájci frank értékcsökkentésére. Hollandia, melynek egyezménye volt Svájccal, hogy valutáik értékét megőrzik, kábultau állott Svájc határozata előtt és viharos telefonbeszélgetések után kénytelen volt beállani a Leon Blum által kezdeményezett táncba ...

vezette Franciaországot a leértéhelésre ?

Amikor a leértékelés megtörtént, a frank ércfedezeie mintegy 60 milliárd lejnek felelt meg, a svájci bankjegy kibocsátásnak pedig 120 százalékos aranyfedezete volt. Amint ezekből az adatokból kitűnik, a leértékelés nem 'pénzügytechnikai szükségletek miatt következett be. mert úgy Franciaország, mint Svájc hosszú ideig tarthatták volna valutáik értékét, természetesen azzal a kockázattal, hogy aranytartalékaikból leadnak valamit. Franciaország uj bankjegykibocsátást végezhetett volna a 20 milliárd frankos költségvetési hiány és az államháztartás szükségleteinek fedezésére, anélkül, hogy megsértette volna a pénze ércfedezetére vonatkozó klasz- szikus szabályokat. A pénzduzzas-zbás jobban megfelelt volna a francia kormány szociális politikájának és hogy mégsem ehhez folyamodott, hogy ily módon okija meg a pénzügyi válságot, az annak a bizonyítéka, hogy igen fontos okai voltak, rá és pedig főképen az angol-szász országokkal való megegyezése. Franciaország, amely egyszer már átment a pénzduzzasztás válságán, tudta, hogy nehéz visszatartani egy pénznem zuhanását, ha a szakadék szélére kerül és ismeri a p'énzduz- zasztás veszedelmeit. Újabb harcok következtek ezután a francia mértékadó körökben a pénziszükités és a leértékelés hívei között. Mint tudjuk, a leértékelés hívei, akik között ott találjuk Germain Martin, Charles Rist és Paul Reynaud neveit — győztek. Indokuk az volt, hogy ily mádon eltűnik az a disz- parvtás, amely a francia termékek és a világpiaci árak között fennáll és amely lehetetlenné teszi, hogy Franciaország versenyképes legyen a világpiacon. Ez az indok fennállhatott volna Svájcnál is, azonban ez az ország nem fordult volna a leértékelés eszközéhez, ha nem kényszeritette volna erre a francia lépiés. Viszont Hollandia, amely talán a legtöbbet szenvedett a nemzetközi aranyérték- egységbe vetett hite miatt, talán több komoly indokot ta'ált arra, hogy csatlakozzék a font- sterling-blokkhoz, amellyel különben is számos ponton találkozott pénzegysége. Hollandia, amely Svájc példáját követte, feláldozta fényes helyzetét, mellyel a nemzetközi pénzpiacokon rendelkezett.

Az arany forgalma 1934—35-ben

Hogy az egész kérdést megérthessük, kisérjük figyelemmel azdirany forgalmát a vezető országokban az 1934. és 1935. években.

Franciaország aranytartaléka ezekben az években 16.675 millió svájci frankról 13 355 millió svájci frankra csökkent, tehát 3220 millió svájci frankot vesztett. Svájc 521 milliót vesztett és fedezeíe 1389 millióra csökkent. Hollandia 414 millió svájci frankot veszteit és aranyalapja az 1935 dec. 31-iki kimutatás szerint 1340 millió svájci frankra

szállott alá. Olaszország arany tartalékjai 1585 millióról 826 millió svájci frankra csökkentek. Csak ezek az országok 4914 millió svájci frankot vesztettek igy.

Más 16 államban az aranyfedezet 5327 ■millió svájci frankkal ősökként, viszont 20 más államban 6686 millió svájci frankkal emelkedett. Azok között az államok közölt, ahol az aranyfedezet növekedett, első helyen szerepel az Egyesült-Államok 5776 millió svájci frankkal, Anglia 196 millióval 'és Szov- jetoroszország 292 millióval.

A világ aranytermeléséből, amelyet 3287 millió svájci frankra értékelnek, csak 1700 millió értékű uj arany került bele a jegykibocsátó bankok bejelentett tartalékai közé, a többi pedig Európában és Angliában tezau- rizálódott. A „szabad arany’“, melyet az ázsiai országokba exportáltak (elsősorban Indiába), legnagyobb részt Angliában gyűlt ösz- sze és értékét 572 millió sv. frankra becsülik. Úgy hiszik, hogy Anglia ma is 600—700 millió fontsterling értékű aranytartalék felett rendelkezik, míg .Amerika aranytartaléka 10 és fél milliárd dollár az 1931. évi 4 és fél milliárddaI szemben.

Az aranyvilágtermés, ha elosztása racionális lett volna és nem leit volna kitéve heves mozgalmaknak. teljesen elegendő lenne az arany és váltóérték zavartalan működéséhez. valamint a világtermelés és kereskedelem pénzellátáshoz, amely nem érte el azóta sem az 1928. évi színvonalát. Tehát item az arany ritkasága, illetve hiánya okozta az újabb érmeválságot. A jelenlegi pénzleértékeléseket Anglia és az Egyesült-Államok hozzájárulásával hajtották végre — az egyedüli gazdasági nagy egységekkel — melyek abban a helyzetben vannak, hogy megakadályozzák az esetleges gazdasági katasztrófát. Nemzeti értékeik felmérhetetlen gazdagságával és kimeríthetetlen a ran ytart alakjaikkal — az Egyesült-Államok 1935 XII. 31-én 30.992

millió svájci frank felett rendelkezett — kezességet szolgáltathatnak az árucsere normalizálására és a pénzügyi békére. Tehát a pénzleértékelés célja az volna, hogy szabályozza az érme-paritásokat és alapja legyen a mlággazdatság számításának, a nemzetközi együttműködésnek, a vámhatárok megszüntetése és a gazdasági és pénzügyi megszorítások és kivételes védelmek kiküszöbölése által.

A valóságban vannak gazdag és szegény országok. Olyanok, amelyek rendelkeznek az összes nyersanyagok és anyagi eszközök felett. hogy „fényes el zárkózottságban“ élhessenek. Másrészt vannak olyan országok, melyek bevitelre szorulnak és kénytelenek ezért nemzeti munkájuk termékeit exportálni, hogy igy nyersanyagokhoz, áruhoz és a külföld által nyújtott szolgálathoz jussanak. Más az életstandard Amerikában, Angliában, Hollandiában és Svájcban, mint '■> más politikai ró szociális szervezőt) államokban), rnml pé.l/láol

Olaszország, Németország vagy Írország.

Megtörténhetik e a kiegyenlitődé*?

Vájjon lehetségese a/ árukat egy színin

hozni ,s a vulutáris kiilönl/ségokct kiegyenli tenj és megszüntetni ;i megszorító intézked«' seket, a külön vámvédelme, az ellenőrzi t és az. irányítást a küIken-skedeLmi és (/ni/ ügyi térem leszegényedett államokban? Ki tudja bizonyos határok között tartani a fegy '■érkezések iróniát és a hadiipari befekteté két, melyekről azt mondják, hogy „produk- tivek“, de amelyek a lap járón kimerítik a nemzetek erejét? Ki tudja vájjon megfékezi); a kormányok költségvetési túlkapásait? Óla z is Francia őrs zágrón a pénz leér tékeiésböl származó összegeket a kormányok politikai célokra használják fel, mig Hollandiában. Svájcban és Csehszlovák iában ezeket az ö- z - szegeket a kiegyenlítő alaphoz csatolják és titkos módon használják fel. Az egyenetlenség igen nagy ahhoz, hogy egy tisztességes kiegyenlítődé» lehetséges legyen. Nem bilietünk a nagy népek önzetlenségében, mert tudjuk, hogy mégis csak az önzés irányítja őket. Nem hiszünk genfi csodákban sem. A világgazdaság szanálására irányuló tevékeny ség nagy áldozatokat követed, rendkívüli engedményeket és olyan őszinteséget, amelyre a gazdasági nagyhatalmak képtelenek. Nem hiszünk a nemzeti érmék rendbehozatalának lehetőségében mindaddig, mig nem lesz. egy nemzetközi monetáris 'értékegység, amely automatikus módon működik. Kell, hogy egy szilárd pont legyen a világban, mert nem változhatik ugyanabban az időben és ugyanazon a helyen úgy a pénzegység értéke, mint az áru étéke. Mert éppen ilyen módon kérhetnék, hogy nivellálják az áruk és nyersanyagok árát a világ összes államaiban. Dohát lehetséges ez? Milyen feltételek mellett dolgozik a japán, kínai, vagy koreai munkás? Vagy lehet talán az angol munkás élet- szintjét egv nevezőre hozni az orosz munkás nyomorúságos életével?

A munkafeltételek, a fizetések és az életszínvonal országról-országa változik és éppen igy változnak a kormányok költségvetései is. Egyiknél heroikus küzdelmei látunk, másiknál pazarlást, itt kiegyensúlyozott költségvetést, ott pedig költségvetési űröket és hiányokat.

A kivitelre kényszeritett államok csak készítményeik különlegességével és kitűnő minőségével kaphatnak piacot, de még mindig függenek az importáló államok kormányainak jóindulatától is. Tehát igen gyakran a politika is közbejátszik a dologba. Ezzel szemben a gazdag államok megszereznek mindent, amire szükségük van saját területükön, amelyek gyarmatokkal, vagy’ domíniumokkal vannak kiegészítve. Szükség esetén pedig aranyukkal megvásárolhatnak mindent a világ többi államaitól. A helyzet kulcsa tehát ma Amerika és Anglia kezében van.

Mi a hatása a leértékelésnek?

Hogy mi a hatása a leértékelésnek? Azt látjuk az érdekelt kormányok kétségbeesett és drákói szigoruságu intézkedéseiben, melyekkel az árak emelkedését akarják, megakadályozni. Gazdasági szempontból egyedüli üdvös hatás az volt, hogy’ Francia- ország, Olaszország és Svájc csökkentették bizonyos nyersanyagok beviteli vámilletékét. Hosszú ideig azonban nem fogják tudni az árak emelkedését megakadályozni. Az árukészletek elfogynak és az uj készítmények ára kétségen kivül emelkedni fog, mert az importált szükséges nyersanyagokat most már erős valutában kell fizetni. Ez magával hozza a bérek emelkedését és az élet drágulását. A kormányok kénytelenek lesznek beleavatkozni a munkásmozgalmakba, a piaci árhullámzásokba és jelentékeny összegeket kell majd e célra áldozzanak. Az állami jövedelmek csökkenni fognak, újabb költségvetési hiányok támadnak és ezek kitöltésére a jegybanktól újabb hiteleket kell majd igénybe venni. A várt gazdasági fellendülés csak késedelmesen fog produkálni és semmi esetre sem lesz meg a várt eredménye. Ez egy olyan circulus viciosus, amelyből nincs kivezető ut. A franciaországi kivitelre dolgozó ipari vállalatok már fel is emelték áraikat a leértékelés arányában. Az egész világon üzletileg számolnak már a leértékeléssel, még a Duna- bizottság is, amely szeptember 30. óta hét arany frankot vesz 4.97 frank helyett a Dunán úszó hajóktól. A londoni tőzsde rögtön leszámítolta a leértékelést a francia franknál 35 százalékos és a holland forintnál pedig 25 százalékos diszázsióval. Előreláthatólag a világgazdaságnak újabb bonyro- makban és megrázkódtatásokban lesz része, mely ék magukkal hozzák a válság súlyosbodását az emberi tevékenység minden területén.

A valutaris rendezéseknek csak korlátolt hatása leihet, csak a nyomorúságot lehet meghosszabbítani vele addig, mig az elégedetlenség elemi erővel ki nem tör és a gazdasági törvényszerűségek vissza nem térnek, hogy elseperjék a végletekig vitt mesterséges gazdasági korlátozásokat és irányításokat.