Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-18 / 242. szám

Î936 o k'Yőlf ér T8. WEZ’BWfflB t SARAGOSSA. (Október 17.) A nem­zeti csapatok tegnapi jelentős hadité- nveik után most már szinte feltartóztat­hatatlanul nyomulnak Madrid felé. A felkelőknek sikerült elfoglalni Na- valcarnero és Salvocelo helységeket és ezzel megsemmisíteni az utolsó vörös ellenállási vonalat. Az északi vo­nalon is jelentős tért nyertek a nem­zetiek, itt Rosledo helységet foglalták el rövid közelharc után. A marxisták számos halott hátrahagyása mellett űri-, tették ki Rosledot. SAN SEBASTIAN. (Október 17.) A spanyol nemzeti csapatok hajóinak si­került a tengeren feltartóztatni és lesze­relni a „Galevna“ nevű hajót. A hajón körülbelül 80 személy utazott és hadi­anyagot .szállított a bilbaói kommunis­táknak. Ugyancsak a hajón utazott a nemzetközi „Vörös segélyt elnöke és egy francia pilóta is. A nemzetiek a hajót összes utasaival bevitték a sansebastiani kikötőbe. MADRID. (Október 17.) A spanyol kormánycsapatok vezetőjévé Largo Ca- barello miniszterelnököt nevezték ki. Ezenkívül a madridi kormány hadügyi főbiztosságot állított fel, amelynek ve­zetésével Delvayo volt külügyminisztert bízták meg. Ezzel egyidejűleg a volt kül­ügyminiszter mellé négy albiztost is ki­neveztek. Az albiztosok közül kettő kommunista, egy szocialista és egy j anarchista. A hadügyi főbiztosságnak feladata a hadsereg politikai ellenőrzése és a vezéi'kar, valamint a harctereken küzdők között az összeköttetés megte­remtése és fenntartása. •s£g£~ Ä 2-es 3JLASÜI8 Izgalmas kémfilm, francia párbeszédekkel. Román-magyar feliratokkal. Főszerepekben: IV MURAT. VERA közkedvelt művésznő legújabb nagysikerű filme: 4 .VALAHÁNYSZOR EGY VEVŐMTŐL OLYAN LEVELET KAPOK, AMELYBŐL ELÉGEDETLENSÉG ÉRZIK KI. 2 A az átrak em&lhcdneh azonnali felhívom tefefonon és minden nagyszerűen elintéződik’ a kenyérrel,a ralíanenrasíekitel, a pék, a üeresvea©, Mi van a küäSsS, a ká,?íae,iíásg cikkek- ^|| jHOHÖ a mészáros, a §aÉzia$szo3iy, kel, a láva'-, a cipővel a íüzifiás, a munkás, Szigorú kopmáiiiyiiitézlEecfést vsf a. piac, áss eladó és vevő egyaránt CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Bár felelős kormánytényezők többször is a lég- határozottakban jelentették ki, hogy a lej átértékeléséről szó sem lehet, mégis az összes közszükségleti cikkek árai olyan ro­hamosan emelkednek, mintha valami kap­csolat lenne a külföldi valuták leértékelése és a belföldi piac között. Valóságos dirága- sági hullám borította el az országot, amely, mint a szökőár, percről-percre erősödik és Futólagos szemlét tartottunk a helyi pia­con és ennek eredménye valóban lesújtó. Egy hónap alatt a közszükségleti cikkek árai átlag negyven százalékkal emelked­tek, de vannak olyan cikkek is, amelyek­nél száz százalékkal nagyobb a drágulás. A fogyasztók tömegeit legelső sorban a leg­fontosabb közszükségleti cikkeknek árala­kulásai érdeklik. Lesz-e a télen tűzifa? Ki­jut-e a mindennapi kenyér? Vasárnapon­ként legalább kerül-e egy-egy darabka hús a kisemberek asztalára? Lesz-e ruha, ami­vel a tél szigora ellen megvédhetjük ma­gunkat és családtagjainkat? Olyan kérdések ezek, amelyekre nehezen lehet válaszolni. A mindennapi kenyér... A legfontosabb közszükségleti cikk, ame­lyért mindennap fohászkodunk, a kenyér, fia. ez nincs, vagy ha drága, kész a katasz­trófa. Hála istennek kenyerünk van bőven, csakhogy a? ára napról-napra emelkedik. Két hét alatt kilogramonként állag 50 hunival lett drágább a kenyér és úgy lát­szik, hegy az áremelkedés még tovább tart. A helyi Sütőiparosok Szövetsége irodájában elmondották, hogy a gabona árának nagy­mérvű emelkedése következtében a kenyér árát tegnap ismét 50 bánival voltak kény­telenek emelni, úgy hogy most 7 lej 50 báni, 8 lej és 8 lej 50 bani egy kilogram kenyér. Két héttel ezelőtt még egy vagon Banat-i buza ideszállitva 39-—40.000 lej volt, csütörtökön már 43—44 ezer lej volt és pénteken a dunai kikötőkben már 45—46 eze'r lej volt vagonja. Indokolatlanul és meglepetésszerüleg 10 százalékkal emelke­dett néhány nap alatt az élesztő ára is. Egy héttel ezelőtt 83—84 lej volt kilója, most terjed és maga alá temeti azokat a kis­pénzű embereket, akik nehéz munkával megkeresett fizetésükből tartják fenn magu­kat. Idegesség lett úrrá a piacokon és hiába hangzanak el a kormány részéről majdnem mindennap megnyugtató nyilatkozatok, fel­ütötte fejét a bűnös spekuláció, ami óráról- órára úgy hatalmasodik el, hogy már alig lehet bírni vele. % lej. A kenyér ára mindig a buza árától függ, a buza pedig most szeszélyesen visel­kedik és valószínűleg még drágább is lesz. Nincs felhajtás az állatvásáron A kenyér után fontosság tekintetében a hús következik. A helyzet itt is hasonló. Az állatvásártereken nem lehet vásárolni. Sem növendékmarhákat, sem szopóborjukat nem lehet vásárolni. A gazdák nem merik eladni állataikat, attól tartanak, hogy a pénz értéke esni fog. Jellemző erre a szer­dai állatvásár, amikor mindössze csak 11 szopöborju volt a piacon, holott az előző héten még száz darabot kínáltak eladásra. Rendkívül nagy mértékben emelkedett a nyersbőr ára is. Szeptember lö-én még át­lag 23 lej volt egy kilogram nyersbőr ára, e hó 15-én pedig már 42 lej. A hús ára egy hónap alatt 15—20 százalékkal emelkedett és miután a piacokon nincs kínálat, nem lehet vásárolni. Kevesebb állat kerül vá­gásra és igy természetes az áremelkedés. Ezt különben a vágóhíd forgalma is meg­érzi. A szerdai vágiatási napon csak 30.000 lej vágatási dij folyt be a pénztárba, mig az előző hét szerdai napján 90.000 lej. A húsárak dr. László Tibor vágóhídi igazgató nyilatkozata szerint normálisak. A mészá­rosok között egészséges verseny fejlődött ki és ha a bus árát hatóságilag állapítanák meg, csak a fogyaszlóközünség járna rosz- szul. Az állami intézményekkel szerződéses viszonyban lévő mészárosok helyzete szo­morú. Ezeknek ugyanis a hónapokkal ez­előtt megállapított maximális árnál 25 szá­zalékkal olcsóbban kell szállitaniok. A mai árak az előző hónapokhoz képest túl maga­sak és ennek következménye az, hogy egyik helyi cég havonként átlag 50.000 lejt fizet rá egy ilyen szerződéses viszonyra. Ezek egy bucureştii nagykeres­kedőnek a szavai, akinek vál­lalata az utóbbi években óriási módon fellendült, íme egy egészséges elv, amely mély értelemről és hozzáértés­ről tanúskodik. Valóban, a személyes látogatásokon kivül a telefonbeszélgetések a leg­jobb rendszer arra, hogy a vevőkkel a kontaktust és a jó viszonyt fentartsuk. Nem kell egyebet tennie, minthogy a * I „comanda‘'-t felhívja, bármi­lyen számot kérjen az ország­ban, vagy külföldön és 3-ó perc alatt az ügy el van in­tézve, anélkül, hogy akár csak egy percre is el kellene hagy­nia kényelmes karosszékét Íróasztala előtt. Néhány barát­ságos hangon mondott szó, sokszor diferenciákat simit ef, amelyek enélkül kellemetlen arányokat ölthetnének. fdtasznáíja On is az interurban telefonszolgálatot! SOCIETATEA ANONIMĂ £ ROMÂNĂ DE TELEFOANE Elmélkedik a fa ára is j És miért emelkedik például a fa ára? — kérdezheti joggal a didergő olvasó. Erre választ mi sem tudunk adni és ezért egyik fakereskedő céghez fordultunk felvilágosí­tásért, aki aztán mindjárt meg is magya­rázta. Ez évben kevés volt a kitermelés — mondotta — a „gyenge kezekben“ lévő fa már elfogyott, a tűzifa-kontingens legna­gyobb része három nagy cég kezében van, ezek pedig nem igen adtak el árut. A nyár folyamán, amikor kedvezményes díjszabás­sal lehetett volna szállítani a tűzifát, nem volt vagon. A tölgjTa és bántott fa eltűnt a piacró és csak elsőosztályu bükkfahasáb van, amelynek 4600—4800 lej vagonja, mig n mult év őszén csak 4000 és egy hó­I nappal ezelőtt 4100—-4200 lej volt. A város csak mintegy hat hétre van ellátva tűzi­fával, újabb készletek nem érkeztek és az ár előreláthatólag még emelkedni fog. De a ruiianeniüek sem hagyják magukat A közönség legjobban a textiláruk drága­sága miatt panaszkodik. Azt mondják, hogy a ruhanemüek ára igen emelkedik. A höl­gyek svránkoznak. Meglepett tehát egyik textilkereskedőnek az a határozott kijelen­tése, amelyet ellenőrizni nem volt módunk­ban, hogy a textil neműek ára meglehetősen szilárd és egy hónap alatt mindössze 5 szá­zalékkal emelkedett. A férfiszöveteknél már sokkal nagyobbmérvü az áremelkedés. A belföldi gyárak a drágulást azzal indokol­ják, hogy a kormány a gyárakat uj adók­kal terhelte meg. A kötöttáruk ára egy hó­nap alatt 15 százalékkal emelkedett. A ke­reskedők szerint ennek magyarázata az, hogy korán köszöntött be a tél, nagy a kereslet, nincs készlet és kevés a behozatal. A cipőárak szintén 30—40 százalékkal emel­kedtek, amit a cipő gyárosok a nyersbőr áremelkedésével indokolnak. A háztartási cikkek ugrásszerű emelkedése Az iparcikkek áremelkedését még lehet valamivel magyarázni, mert ezeknek feldol­gozásához külföldi nyersanyag is kell. De miért uzsoráskodik pédául a tyuk? Miért lett drágább 80 százalékkal egy hét alatt a tojás? Egy lej 20 bániról két lejre emelke­dett. Rendkívüli mértékben drágult a ba­romfi is, pedig más években ilyenkor ugyan­csak olcsó volt az ára. Száz százalékkal drágullak a zöldségnemüek is, úgy hogy a háziasszonyok szédült fejjel térnek haza a piacról. A munkásság álláspontja A drágasági hullám elbontással fenyeget mindenkit, főleg a munkást és a fix fizetésű tisztviselőt. Mit mondanak a munkások, hogy akarnak védekezni a drágaság ellen? Ezt kérdeztük meg Bruder Ferenclől, a szervezett munkások titkárától. — A munkásság a legkétségbeesettebben, tehetetlenül szemléli a napról-napra foko­zódó drágaságot. A drágaság rövid idő alatt annyira emelkedett, hogy az év folyamán kemény harcok árán elért béremelésnek már semmi jelentősége sincs. A munkásság legközelebb népgyiiiéscn foglal állást a/ egyre fokozódó drágaság ellen és követelni fogja az ország vezetőitől, hogy az uzsorás- kodásnak gyorsan vessen gátat. Ezt a választ kaptuk a magántisztviselők szervezetének vezetőségétől is, ahol egyút­tal azt is kijelentették, hogy a szervezet a drágaság hatása alatt kénytelen lesz újabb béremelési mozgalmat indítani. 40-—100 százalékos «nclkeaes it §piisi@l nemzeti feliéül elfoglalták a műm elüti utolsó ellenálló vonalai

Next

/
Thumbnails
Contents