Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-14 / 238. szám

V9&6 vKfóber 14. GARA ERNŐ RIPORTJA: mzwinm az Ismeretien Fiatalember r^^MVRNA LOY Metro-</o/c/w//?-P1d y er nííiita cée}ceám/e i}iíg£Cv.... ' aă/att $ H ollywood csillagai ma a tömeg megcsodált tündérei. Ragyogó szép­ségük és kecsességük mindenki szivét meghódította és szédítő iramban emelte őket a dicsőség legmagasabb fokára. Arcbőrük a cseresnye virágának ham- vasságát tükrözi vissza és a bájos csillagok, hogy ezt az értékes kincsüket érintetlenül megőrizzék, a leghíresebb specialisták tanácsát kérték ki, hogy olyan rendszert ajánljanak az arcbőr ápolására, amely minél egyszerűbb és hatásosabb. POND’S Valóban, minden tisztátlanság és a festék eltávolítására az arcról a a Pond’s krém a legmegfelelőbb, az arcizmok erősítésére felülmúlhatat­lan, a hamvas és gyöngéd arcbőr megóvására az egyetlen valóban hatásos szer. A Pond’s krémeket és pudert Amerika és Európa legkiválóbb bőrgyógyászai ajánlják higiénikus és regeneráló íulajáo POND'S Használja ma'nd a k ét .Fonds krémet: / _ FDrit/TI? a test ék eltávolítására H 5 ? w XV ív H/ iV.l Hí 1 és éjjeli használatra: a „V” KRÉMET nappalra, mielőtt a POND’S PUDERT Products oí the POND’S EXTRACT COMPANY — New-York, London Az ismeretlen fiatalember egészen máské­pen- beszélt, mint az ismert liiatulemberek szoktak imanajpság és ez azorantal lekötötte a figyelmeimet. Első pillanatra feltűnt például a "beszédmódom: bálik tónus, meggondolt, ér­telmes, fegyelmezett mondáitok, b eltűnő volt az is, hogy semmiféle jelvényt nem láttam a kabátján, amiből arra kellett következtet­nem, hogy semmiféle pártihoz, vagy gárdá­ul aikuMhoz nem tartozik. Es arra lettem kü­lönösen figyelmes, hogy Huedin állomáson szel idén, bánatos tekintettel nézett ki a vo­nat abllalkán, amikor az a szokatlan fogad­tatás lejátszódott. * E'l 'kefll mondanom, mi történt a Huedin-i állomáson, ahol a figyelmem az ismeretlen fiatalemberre terelődött: A Ghijxól érkező vonatot mintegy kétezer főre menő zászlós tömeg fogadta. Ez egyéb­ként szokványos jelenség a ma\ élénk poli­tikai világunkban, de itt olvan jelenetek ját­szódtak le, amelyek különleges érdeklődést keltettek. Mindjárt az volt különösen feltű­nő, hogy a zászlós tömeg a legpéldásabb katonai rendben, merev vigyázz-állásban so­rakozott fel 'az első sínpár mellett. Beérkezik a vonat, egy óriási nyílegyenes embersor vánja. Csend. A legteljesebb, legfegyelmezeb- lebb csend, moccanás sem történik. Sietve kiszáll az egyik fülkéből néhány ur. Egy zömök kis febérszakállös ember, mellette még hármam-négyen a kíséretében. A zász­lós tömeg felé tartanak. Az ember azt vár­ná, hogy a tömeg megmozdul. Hogy hurráid kiáltanak legalább azok felé, akikéi vártak. De nem. A legnagyobb csend feszül. A két- ezernyi ember merev állásban hallgat. Egy kiáltás töri meg a csendet. Vezényszó. Két­ezer jobbkar a mellre verődik és az ismert fasiszta tisztelgésre előrelendirl erre a ve­zényszóra. Olyan pontosan történik ez a mozdulat, hogy ez csak süni gyakorlatok eredménye lehet. Igen, egyre é’esebben kiraj­zolódik: ez a zászlós tömeg nem csoport, ha­nem — csa/pat. Ami a következőkből még jobban 'kitűnik: A kilendített jobbkarok a magasban ma­radinak, igy áll az óriási sor, amely az uj állomás hatalmas frontját teljesen eltakarja, sőt tovább is elhúzódik. A ki;s féhérszakálQ'as öregur a sor elé áll, felemeli a karját. Kis távolságra a néhánytiagu kiséret. ugyancsak feszes állásiban. Néhány pillanatig tart ez a szembenállás, amikor az öregur katonásan félfordulatot vesz és megindul a sor előtt, ftt-ott megáll egy pillanatra, egy-egv kart magasabbra, vagy alacsonyabbra igazit. Másutt az embert igazítja jobbéin a sorba. Az egyiknél nagyon szigorú, igaz, hogy an­nak a karja nagyon félreállt az egyenes soriból .. . így megy7 végig a soron a kis feszes t®T- tásu, ősz szak ál lu ember, akiről még ott a onatabla'kban megtudom: — Cabtacuzino herceg, tábornok . . . Az ismeretlen fiatalember súgj.i meg. * — Aulán! — ezt mondja csendesen az is­meretlen fiatalember, ezt a különlegesen re­gáti indíttatsz ócskát, amelyről e pillanatban cm tudom megái lapítani, hogy milyen ér­zést, gondolatot fedez. Olyanforma szócska ez, mint nálunk például az „ejha!“ Azt hi­szem, jól látom, nem a tetszését fejezte ki az indülaíszóval a fiatalember, de az ember óvatos, kerülni kell manapság a politikai vi­tákat. Mégis —a téma baurtarosan rendre kerül. Ez igy történik: A vonat indul, éppen abban n pillanatban, amikor a négyes sorok komandóm ugyan­csak katonás rendben megindulnak az állo­más előtt. (Jelzem, az előírásos egy perc he­lyett vagy tiz -percet állott ilt a vonat, addig, amig a fent leirt szertartás 'befejeződött). A fiatalember, aki velem együtt lehúzott ab­laknál nézte végig a jelenetet, felhúzza az .blakot. Erélyes mozdulattá! és ismét egy irdublszócskát hallat köziben, valami ilyen- félét: pffabh .. . Ez most már kétségtelenül a nemtetszés je'e volt. Az ajkát is biggyesz­tette hozzá megfelelően. — Ez kérem, valósággal katonaság. Ezt én mondom még mindig elég óvato­san, közömbösített hangsúllyal, nehogy bár­milyen irányban provokáló legyen. — Daia .. . Megnyu jtvo mondja az „a“4 és ha még mindig kétségem volna az állásfoglalását il­letőleg, az is megszűnik: — Elég baj az . .. Ezt a véleményt fűzi hozzá és ezzel vég­legesen megdönti bennem a kétséget: ez á fia­talember nem rohamosztag-párti. Hát milyen? Nos, átadom a szót neki, úgy, ahogy a vonat folyosóján megnyilatkozott: — Annyi gyűlölködés van már nálunk, hogy rossz nézni, rossz hallgatni. * Különösen megjegyeztem jól a következő mondatát. Annyira megjegyeztem, hogy azt hiszem szószerinl idézem: — Mindig valaki ellen és sohasem vala­ki, vagy valami mellett csinálnak politikát (face politica) — az volna pedig a szép politikai jelszó, ha egy párt a szeretetek az egymás megbecsülését hirdetné. Azt mondta továbbá: — En nem vagyok politikus, én csak egy­szerű román ember vagyok és azt érzem, hogy egy jó románnak jó embernek is kell lennie. Milyen szívesen hallgatja ezt az ember. És ahogy ezt a gondolatot ifjú, romlatlan és manapság szinte naivnak ható logikával továbbfüzi: — Ha odaállhatok a világ elé és azt mond­hatom: én román vagyok, jó román, jó em­ber, szeretem a felebarátaimat, a szomszé­daimat, szeretem az embertársaimat. . . Mi­lyen szép dolog az. ha a világ elé .igy állhat egy jó román ember, ha a világ igy ismer meg minket. Nem pedig úgy, hogy minden­kit gyűlölünk, egymást is marcangoljuk, minden politikai jelszavunk tele van gyű­lölettel. Szívesen hallgatom a nem éppen „hiva­tásos“, de annál emberibb politikai vélemé­nyét, arra vagyok kiváncsi, hol tanítják ezt manapság: — Melyik párthoz tartozik? — Nem vagyok tagja semmiféle pártnak.- ! Azt látom, hogy vagy harminc politikai párt­ja van az országnak, egyik lármásabb, mint a másik, mind tele van gyűlölködéssel. Nem restelli a vágyálmát: — Én szeretnék majd egyszer. . . óh, még nem most, még addig sokat kell tanulnom... í majd egyszer, ha eljönne az ideje... egy j olyan politikai irány mellé szegődni, amely nem ismeri a gyűlölködést, amely nem a piacon (la piata) ágál, hanem komoly teó- ’ iriákon épült fel és a társadalom valóságos érdekeit szolgálja . . . Lehetőleg szószer int adom vissza, amit mondott, mert nagy értéknek érzem. Ezek a mondanivalók nem mentesek a naivitástól, az bizonyos, de éppen ez a naivitás az, amit értéknek kel] tartani, amely ragyog a jó­indulattól és a tudós vágyaitól. Ez manap­ság olyan ritka tünet a mai „politikai fia­talembereknél“, hogy nagyon meg kell be­csülni. Ahogy például a kisebbségi kérdést színesen érzékelteti: — Én tudom, hogy nálunk, a házunknál, ha idegen belép, legyen az bármilyen nem­zetiségű vagy vallásu, az édesapám azt mondja „poftiti“ és szívesen hellyel kínálja... Nem divatos politikai tantételek, hanem ez a gyermekkori emlék szabályozza a tár­sadalmi véleményét. — Hová való On? — Iasi-ba. Onnan kerültem a Cluj-i egye­temre. Gondolkozik és érez: ahelyett, hogy egy­szerűen csak gyűlölködne. Féltem is ezt a iszegiény, ismeretlen fiatalembert: nem sokra fogja vinni szerényen lehajtott fővel. Sikkasztok és gyilkosok az ítélőtábla előtt. A helyi Ítélőtábla büntető tanácsa ma kezd­te meg a Mercator inkasszó iroda tulajdo­nosainak, Rusu luliunak és Bodor Alexan­drának nagyarányú sikkasztási ügyének tár­gyalását. Rusu és Bodor 1000—5000 lej es pénzösszegeket vettek fel megbízójuk nevé­ben, a beinkasszáM összegeket azonban nem fizették vissza tulajdonosaiknak. A rengeteg feljelentésre a helybeli ügyészség megindí­totta az eljárást és röviddel ezután a tör­vényszék negyedik szekciója június hó fo­lyamán mindkettőjüket másfélévi elzárásra ítélte. A mai táblai tárgyaláson a vádlotta­kat Saragea ügyvéd védte. — Ugyancsak ma kezdte meg az ítélőtábla az Alba-megyei Gambas községi Man-testvérek biinperének tárgyalását. A Man-testvérek: Nicolae, Tana- sie és Sebastian ez év január 26-án egy verekedésből kifolyólag megölték Petre Flo­ren falubeli lakost. Ittas állapotban jöttek a falu kocsmájából ki, amikor az egyik szomszédos házból Floren Traian legény lépett elő. Man Nicolae odaugrott a fiatal legényhez és számonkértc tőle, hogy miért nevezte őt egy alkalommal „kéményseprő­nek“. A szóváltás hevében a fiatal Traian segítségére sietett Petre Floren nagybátyja, akit Man Nicolae, mialatt testvérei sakkba- tartották a körülállókat, egy hatalmas bajo- netlel mellbe szúrt. Petre Florea a szúrás következtében nemsokára meghalt. Az Alba- Iulia-i törvényszék haláltokozó súlyos testi­sértésért mind a három vádlottat 3—3 évi súlyos börtönre ítélte. Az ELLENZÉK a haladási szolgái}*. M kisebbségi és emberi ßog&k Gőzkomp viszi áí ezután a vonatokat a hu-Manche csatornán LONDON. (Október 13.) Hétfőn ad­ták át ünnepélyes külsőségek mellett a La-Manche-csatornán közlekedő uj gőz­kompot, amely Anglia és Franciaország között közlekedő vonatokat fogja egyik partról a másikra átszállítani-. A felszen- telési ünnepségen Sir John Simon angol belügyminiszter és Corbin Franciaország londoni nagykövete vettek részt. AKI SOKAT EVETT VAGY IVOTT ÉS ROSSZUL ÉRZI MAGÁT, annak egy pohár termesze'-adoa FERENC JÓZSEF keserüviz igen gyorsan és alaposan kitisztítja a gyomrait és a beleit ép felfrissíti egész szervezetét! Orvosok ajánlják. Kommunista iQ&leztek le BÉCS. (Október 13.) A néhány nap­pal ezelőtt leleplezett kommunista sejt ügyeinek felgöngyölítése alkalmával a bécsi rendőrség megállapította, hogy a letartóztatottak nagy része szovjetorosz állampolgár és hamis útlevéllel lépték át az osztrák határt. A Bécsben összegyűlt kommunistáknak az volt a céljuk, hogy az osztrák fővárosban központi propa­ganda irodát állítanak fel, amely első sorban Magyarországra és Németország­ra terjesztette volna ki működését. Letették az esküt az magyar kormány tagjai BUDAPEST. (Október 13.) A Hivata­los Lapban hétfőn délután jelent meg az uj magyar kormány kinevezéséről szóló legfelsőbb kézirat. Ezek szerint miniszterelnök és földművelésügyi mi­niszter Darányi Kálmán, belügyminisz­ter vitéz leveldi Kozma Miklós, külügy­miniszter Kánya Kálmán, hadügyminisz­ter Röder Vilmos tábornok, pénzügymi­niszter Fabinyi Tihamér, iparügyi mi­niszter Bornemissza Géza, vallás és köz- oktatásügyminfszter Hóman Bálint, igaz­ságügyminiszter Lázár Andor lett. A kormányzó a kereskedelmi minisztérium vezetésével Bornemissza Géza iparügyi minisztert bízta meg. A Hivatalos Lap­nak ugyancsak ebben a számában köz­ük a kormány tagjai közül távozó Winkler István és Somkuthy jelenlegi kabinetirodai főnök elsőosztályu magyar érdemrenddel jutalmazott kitüntetését is. Az uj kormány tagjai hétfőn délután fél hat órakor tették le Horthy Miklós kormányzó előtt esküjüket. Az eskületé­tel után a kormányzó a kormány tagjait kihallgatáson fogadta. Papfmaíyifa gyári ármi 50 drb fehér krepp szalvéta 12 lej, 25 ilrb színes krepp szalvéta 12 lej, 25 drb sima szí­nes 9 lej. Vendéglőknek, cukrászdáknak 500 drb negyedes krepp szalvéta 28 lej. 1000 drb negyedes krepp szalvéta 50 lej. Kaphatók az. Ellenzék könyvosztályában, Cluj. P. ITiiriL Vidékre bármilyen mennyiséget azonnal szál- ^ htunk.

Next

/
Thumbnails
Contents