Ellenzék, 1936. október (57. évfolyam, 227-253. szám)

1936-10-14 / 238. szám

T 7936 ok 4 éh er 14 El. IF. N 7. fi K Megfojtotta és elégette vadhâzastârsât az ezermester Pír kiló dísznóhus miitt történt a gyilkosság, — Március óta titokban mandl a borzalmas bUntett, A buboskemencében maradt emberi csőn ok leplezték le a gyilkost BUDAPEST. (A? Ellenzék tudósítójától ) Wndegmuras/talú sártonger és e;.'v borzai- m:is gaztett lidércnyomása üli inog napok óta Tápióorsxáf^t és a Jászság vidékéi. Most derült ki. hogy még márciusban szörnyű gyilkosság történt S/onllörinckalán: a vidék ezermestere, a 46 éves Novotni Frigyes meggyilkolta, majd elégette vadhá/astár- sát, a 36 éves Balog Vilniosné Barin Er/sé hetet. A gyilkost most elfogták, beismerő vallomást telt és már a csendőrök fel is kisérték Bu­dapestre, ahol a pestvidéki ügyészségen elő­zetes letartóztatásba helyezték. Az ezermester Jász felsőszen tgyörgyön, Szentlő rinoká tán. Kókán. Szentmártonkátán, Mendén, Jászbe lényben, a tápiómenti községekben évek óta ismerik Novotni Frigyest. Ezermesterszáru­ha vették a környéken, mert bármivel men­tek hozzá, minden munkát el tudott végezni. .Szijgyártás az igazi foglalkozása, de iparign- zolványos borbélymester, kitűnő cipészmes­ter is, úgy hogv az egész vidék kedvelte az ügyes iparosembert. Mendéről való Novotni, aki néhány évvel ezelőtt Tóalmáson telepe­dett le Balog Vilmos piktormcstemél. Ttt ismerkedett össze a mázoló feleségével, akit hamar elszeretett az urától: Balog világgá is ment, otthagyta az asszonyt az ezermesterrel Tavaly ősszel Novotni nem érezte már jól magát Tóalmáson s ezért áttette székhelyét Szentlőrinckátára. Az alvégen, a temetővel szemben bérelt házat magának Bőtös Károly gazdától. A szomszédok, a falubeliek keveset tudtak Novotni életéről, csak annyit, hogv .úgy élnek, mint vadházastársaknál szokás: egyszer ölelgetik egymást másszor hangos a ház környéke a veszekedéstől, verekedés­től. Annyit elárultak Novotniék, hogy a tor­zsalkodásnak rendszerint az az oka. hogy az asszony nagyon ragaszkodik testvéménjéhez, aki a fővárosban él. (Ez pedig nőm tetszett a férfinak. Eltűnik az asszony Idén februárban az ezermester asszonya a fővárosból Rátára hozatta le testvénénje 4 éves kisleányát. A csöppség vérszegény volt, az orvos levegőváltozást ajánlott. Hogy mi történt ezután, azt nem igen tudták a kör­nyéken, csak március 1.1-én figyelt fel az egész falu. Novotni már délelőtt betoppant Balázs Ist­ván kocsmájába és kézenfogva vezette az asszony kis unokabugát. A kocsmáros nagyot nézett, amikor az ezermestert ilyen korán meglátta és megkérdezte tőle, hogy mi az oka a korai látogatásnak. Novotni elujságol- ta, hogy az asszony elhagyta, eltűnt a ház­ból, ő meg ittmaradt a gyerekkel. Mit csinál­jon, hiszen nem tud 5 bánni egy ilyen kis­leánnyal. Azzal bort rendelt és inni kezdett. A faluban hamar hire ment az asszony eltűnésének és már déltájban jelentkezett egy kátai gazda felesége, hogy elvállalja a kisleányt addig, amig vissza nem tér az ezer­mester asszonya vagy amig a kisleány édes­anyja haza nem viszi Budapestre. Novotni a gyereket odaadta a jelentkező asszonynak és tántorogva hazabandukolt . . . Gyanakodik a falu Pár nap múlva megindult a suttogás a faluban. Hogy igy, meg úgy: nem tiszta a dolog, biztos az ezermester tette el láb alól az asszonyt, hiába jelentette be az eltűnést a kókai csendőröknek, nem úgy történtek a dolgok, ahogy elbeszélte, nyilván elásta valahol Barta Erzsébetet. A suttogás eljutott a csendőrökig, akik azonnal nyomozni kezd­tek, felásták az egész udvart, de nem talál­tak semmit. Novotni erre nagy legény lett, bement Szentmártonkátára, ügyvédet foga­dott és rágalmazási pert indított azok ellen, akik pletykáltak. Még egy-két hétig az ezermester ott élt Kátán, azután egy nap felmondta a lakást és nekivágott a világnak. A ház üresen ma­radt, mert Bőtösék nem találtak bérlőt. A mult hét elején jelentkezett a ház tulajdo­nosánál Zombori János ácsmester és kibé­relte az alvégi házat és beköltözött család iá­val. Egy nap Zomboriné kenyeret akart süt­ni. Ahogy meggyujtotta a tüzet a búboske­mencében, úgy fellángolt, hogy az asszony ijedten rohant ki a szobából, mert az hitte: egy perc és ég az egész ház. Eloltották mindjárt a kemence tüzet, aztán a ház­beliek elkezdtek kutatni: mi az, ami olyan nagyon égett a búbosban. Hát ahogy kika­parják a parazsat, csontok és ruhafoszlá­nyok kerültek az ácsék kezébe. Egyszerre hangos lett az egész falu, rohantak az embe­rek a községházára, a főjegyző meg azon­nal értesítette a kókai csendőröket, hogy jöj­jenek, valami feltűnőt észleltek abban a ház­ban, ahonnan március 10-én titokzatos kö­rülmények között eltűnt Balog Vilmos né Barta Erzsébet. A csendőrök azonnal lefog­lalták a búboskemencöben talált csontokat, felküldtél; a fővárosba, az Antropológiai In­tézetbe, almi megállapították, hogy n csőn- iok emberi osontok: elégett csigolya és l>or- da A csendőrök megindították azonnal a bajszát és a mult hét szerdáján Jászfelső- szentgyörgyün elfogták Novotni Frigyest. Bi­lincset raktak a csuklóira és Hátára kísérték Novotni vall Az ezermester ijedten faggatta a csendőrö­ket és a községháza tisztviselőit, hogy miért van a kezén bilincs, nem tett ö rossz fát a tűzre. A csendőrök nem mondtak neki sem­mit, nem beszélt vele senki, csak amikor ebédidő jött, enni kapott. Nem mondták meg neki, mivel gyanúsítják: vártak. Vasárnapig vártak, vasárnap aztán megszólalt Novotni Frigyes. — Kérem szépen, én már nagyon benne vagyok a slamasztikában, tessék csak kikér­dezni engem, mert meg akarom mondani, hogy én égettem el az asszonyomat . . . Azonnal hivatták a csendőröket, esküdte­ket a községházára, a főjegyző pedig leült az írógép elé és Novotni Frigyes részletesen el­mondotta az utóbbi évek egyik legborzalma­sabb bűncselekményét. Az ezermester úgy diktált, hogy még azt is megjelölte, hogy hol kell pontot tenni a mondat végére. — Nem éltom nagyon jó életet az asszo­nyommal — kezdte a beismerő vallomást az ezermester. — Már két évvel ezelőtt ásóval agyon akartam csapni Tóalmáson, de a házi­gazda akkor kicsavarta az ásót a kezemből, az asszony meg beszaladt a tiszta szobába és magára zárta az ajtót. Hát aztán éldegél­tünk tovább, egész március 10-ikéig, amikor én a Winkler-tanyán dolgoztam. Rosszked­vűen érkeztem haza. Ahogy bementem a szobába, a kisleány, akit az Erzsi Pestről hozott a nyakunkra, már aludt, ő is éppen készült lefeküdni. Körülnéztem, hát látom, hogy azok a finom disznóságok — sonka, oldalas, meg miegymás — amik reggel még megvoltak, sehol sincsenek. Kérdezem az asszonyt, hová tette? Azt mondja nekem az rtTJTTi Mély M<m..., de.... o baktériumok nem alszanak, Éppen éjjel tdma'íjíV meţ a fogakat. Ne adjon alkalmat rá, hogy az ételmaradványo- kon elterjedjen« 1:. Minden étkezés után, kOlOnOvm le­fekvés előtt mossa ki száját és kefélje meg »laposan fogait NIVüÄ fogkrémmel Tisztántartja és fehéríti a fogakat, ode leheletet kölcsönöz. K Erzsi, hogy felküldte Pestre a nénjének. Dühbe gurultam és mondtam egypár alapos dolgot neki, aki közben levetkőzött és lefe­küdt az ágyba, ő visszafeleselt nekem és hát igy beszélgettünk egymással. Aztán én is lefeküdtem mellé. A kisleány ott feküdt a díványon, mi meg vitáztunk tovább. Ahogy igy mondogattam az Erzsinek a véleményemet, egyszerre csak pofonvágott engem az asszony. Erre mégjobban dühbe gurultam és ahogy a jobbkarom az asszony nyaka alatt kinyújtva feküdt, azt l>ohnjIitót­tá in és igy a karommal szorítottam magam­hoz az asszony nyakát. Addig szorítottam, kérem, ameddig csak bírtam erővel. Az Erzsi elkezdett hörögni. Féltem, hogy a kisgyerek felkel, erre fogtam két vánkost, meg a duny­hát és rá bontottam a fejére és addig szorí­tottam, amig hallottam, hogy az asszony még mindig hörög. Antikor elhallgatott, le­vettem róla a vánkosokat, láttam, hogy meg­halt. Felkeltem, felemeltem, kicipeltem a műhelybe, ledobtam a földre és otthagytam. Délutánig ittam, aztán hazamentem. Volt otthon vagy negyven-ötven kiló hasábfa, azt összevágtam és a kemencébe jól befiitöttem. Amikor égett a tűz, a műhelyből átcipeltem az asszony holttestét — amely már egész merev volt — a szobába. Fogtam és az asz- szony fejét meg a felső testét beledugtam a búbosba, úgy hogy a test égni kezdett. Aztán ahogy igy égett, mindig tovább dugtam be a kemencébe. A hamut összekapartam és egy köcsögrevalót kiszórtam az. udvarra a sze­métdombra. Még megvártam, amig a kemen­ce egészen kihűl, aztán kitakarítottam és újra elmentem a kocsmába inni . . . A borzalmas beismerő vallomás után az ezermester nyugodtan aláírta a beismerő vallomásról szóló jegyzőkönyvet, azután a csendőrök megbilincselve borzalmas tettének helyszínére kisérték az alacsony, nyeszlett I külsejű, ripacsosarcu gyilkost. Uf börtönrendszerről tárgyalnak BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósiló­jától.) Az országos legfelsőbb börtönfel­ügyelőség \ezetősége Mircea Djuvara igazságügyniiniszter elnökletével ülést tartott s az uj büntető törvénykönyv­nek a börtönrendszerbe kapcsolódó in­tézkedéseit, valamint a biztonsági intéz­kedéseket letárgyalta. Az uj törvény ér­telmében a börtönügyi központi felügye­lőség uj menhelyeket kell épitsen. így többek között kórházat emel az elme­beteg bűnözők számára, menhelyet a lelki és fizikai betegeknek, intézetet a visszaeső bűnözőknek, fogházat a politi­kai elítélteknek és több ipari és gazda­sági fogháztelepet az elitéltek foglalkoz­tatására. Miután ezeknek az intézkedéseknek megvalósítása jelenleg pénzügyi nehéz­ségekbe ütközik, a tanács elhatározta, hogy lépéseket tesz az egészségügyi mi­nisztériumban, hogy az elmebetegeknek, valamint a testi és lelki betegségben szenvedő bűnözőknek kezelésére az ideg­betegek központi kórházának egyik épü­letét megkaphassa, hol egyúttal bünte­tésüket is letöltenék az elitéltek. Erre a Megjelent és már kapható a „Magyar Larousse“: RÉVAI 2400 hasábon, 1200 ol dalon, 35.000 cím­szót tartalmaz, 2000 szövegképpel, 32 da­rab melléklettel, 20 egész oldalas színes térképpel, rendkívül erős kötésben. Még OKTÓBER hónapban előjegy­zési ára 430-— lei célra megfelelően átalakitják az épüle­teket. A börtön-kolóniák, melyeken a rabok kényszermunkát végeznek, azok mellett a főbörtönök mellett működnek majd, melyeknek birtokában gazdasági mun­kára megfelelő területek vannak, vagy ilyen területeket hosszabb időkre kibé­relhetnek. Ebben az ügyben egyébként még alaposabb vizsgálatot kell tartani s tanulmányozni kell az ezzel kapcsolatos összes kérdéseket. A bírságoknak kényszermunkára való átalakítása ügyében is tanácskozáso­kat folytattak. Foglalkoztak azzal az esettel, mikor a birságra Ítéltek munkáért jelentkeznek a polgári hatóságoknál, hogy ezeknek a munkáknak béréből kifizessék birságai­kat. Úgy határoztak, hogy ilyen esetek­ben a pénzbüntetésnek fogházbüntetés­re való álváltoztatását kell alapul venni, amint eddig volt. Intézkedéseket tesz­nek a közlekedési és közmunkaügyi mi- \ nisztériumban, hogy a birságra Ítéltek ezen a téren is munkához juthassanak. Még néhány példány kapható az Ellenzék künyvosztá- lyában, Cluj. - Mord vegye meg, mert később 600 lej lesz. Vidéki rendeléseket utánvéttel, azonnal intézünk! MIT ÍR A ROMÁN S-" Házasság — Genf — Tífusz — OETR — Taksa DIMINEAŢA: A lapok híradása szerint a szent szinódus hozzájárulásával törvényt hoztak Bulgáriában, melyben elrendelték, hogy a házasulandó ifjak orvosi bizonyít­ványt mutassanak fel a házasságkötés alkal­mával. Ugyanakkor esküt tesznek a kővet­kező szöveggel: „ünnepélyesen kijelentem, hogy semmiféle ragályos betegségben nem szenvedek, ezért törvényes felelősséget is vállalok**. Nemcsak a vérbajca, de a tüdő- vészre is vonatkozik ez a nyilatkozat. Nagy haladási jeleni az újítás s a bulgár közvéle­mény magas színvonalát igazolja. Valahány­szor ez a kérdés szőnyegre került, nálunk mindig azzal válaszoltak, hogy a vadházas- ságok számát szaporítanánk a szigorúság­gal. Mégis sor kerül egyszer erre. Fokoza­tosan is éleibe lehet léptetni a reformot, amit aztán általánossá kell tenni rövid idő múlva. Egészséges kell legyen az ifjú a csa­ládalapításkor, igy kell megelőzni a faj de- generálódását. TARA NOASTRA: Tizenöt éven át próbál­kozott Genf sikertelenül a demokráciával. Nem volt meggyőződéses, egységes felfogás. Olyan gyűlés jellegét viselte, mely anélkül fogta össze a népeket, hogy őket testvérekké tette volna. Nem igazi, de mii-pacifizinusról volt szó. Kihasználták azok a népek, me­lyeknek szükségük volt támogatására. A demokrácia müve volt, hogy Japán, Német­ország és Itália Genftől eltávolodtak, hol­nap a nacionalista Spanyolország követke­zik sorra. Szembehelyezkedik Genffel és a demokráciával a nacionalista Európa. Berlin és Róma ma az európai rend magja. Ezzel szemben Moszkva a világ kommunizálását akarja. Oroszország magáévá tette Genf pa­cifista eszméit és döntőbíró szerepéhez ju­tott. Genfnek nincs önálló szerepe, tagja a bolsevista blokknak. Genf meghalt. Miha- lache pártja a Népszövetség védelmében Lit­vinov politikáját szolgálja. DREPTATEA: „Senki sem döbben meg“ címmel íorga lapja cikket közöl a tífusz­járványról a következő statisztikai adatok­kal: 1929-ben 1389. 1930-ban 1711, 1931- ben 1777, 1932-ben 1787, 1933-ban 1905, 1934-ben 2303, 1935-ben 2793 és 1936-ban máig 4000 kiütésestifusz-megbeíegedés for­dult elő az országban. ..Nem döbben meg senki!“ — kiált fel íorga lapja. Pardon — megdöbbenünk. A nemzeti keresztény párt Madrid bevételének ünneplésére készül s bizonyára más indokot is talál, hogy kék­ingbe öltöztesse a parasztságot. Kommunis­táknak nevezik azokat, kik a nép hely­zetén javítani akarnak. Legtöbb tifuszos beteg van Basarabia-ban s épp őket vádol­ják kommunizmussal. Nem az a paraszt­osztály folytat osztályharcot, mely tífusz­ban meghal, hanem azok, akik polgárhá­ború nvagvát hintik el sorainkban. CURENTUL: Romániában hivatal alakult az ifjúság nevelésének irányítására. Az „Ország őre:i szervezet ennek a programnak alapja, mely minden román ifjút magában foglal. Az egész nacionalista tömeg kell él­vezze ennek gyümölcsét. Nagy feladat hárul azokra, kik őfelsége elgondolásának meg- valósitására vannak hivatva. Az OETR —; az „Ország őre“ szervezet megvalósítója — a haladást minden év június S-án bemu­tatja. A tribünösszeomlás szomorú alkalmat nyújtott az idén arra, hogy az ifjúságba oitott szellem jó oldalát bizonyíthassák, ön­zetlenül fegyelmezetten nyújtottak segítsé­get azoknak, akik szerencsétlenül jártak. Az OETR most átszervezést talált szükséges­nek. Nem ismerjük a részleteket, az illeté­kesek figyelmét azonban felhívjuk néhány dologra, fepitő munka szellemét kell bele- oltani a telkekbe. Az OETR is programjába vette a fahumrnfca bevezetését, ennyi azon­ban nem élég szükség van a tömegek fel­világosítására, bizalomra. Azokban az orszá­gokban. hol besorozták a fiatalokat, neon csak törvényeket alkottak. A katonai neve­lés, az eäemi és középiskolai oktatásba van kapcsolva, a nevelést továbbra is rá kell bizni a tanárokra. FÉNYKÉP ALBUMOK nagjoa sxép kifiS- fásban 240 lejért kaphatók az ELLENZÉK iUifivyrertâlvâfrţa, Ctoi Plah Lakik

Next

/
Thumbnails
Contents