Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-06 / 206. szám
o R R l R N ZfiK / n \a S.wlvulv.-emmcJ látható volt, mint rakják géppuskáikat a lodólzctcn és puskákat Oszrogamik ki .1 hajó legénysége kiV.xnt. Köz- ivn nuii -i rü/őrség is elikós/.ü i az ágyuk beállításával, melyeknek csövei leltedé meredrz- cetk\ <lc azt meg most sem .lőhetett tu<ini, hogy 1 I repülők hormon jönnek? A parancsnoki hajóról állandó Morse-jelzésekből értesítették a többi lujöt, nyilván csak e/on az egy hajön lehetett „leluiJgatö“-készülék. Magom szépen edőkes/átettem iotognafáló készülékem s felvételre készen eldugnám az egyik ment öcsónak ponyvája a;lá, mert a ka- ( pitányom már oh ideges volt, hogy csupán gépem láttára valoágOss düh rohamot kapott. (Itt ugyanis, hadi zónában .szigorúan tilos volt mindent éle fotografálás.) Különben pedig feile rohant a hajón s nem tudta magát elhatározni. hogy menekül jön-e a kikötőből, vagy pedig maradjon tovább? — Ha a repülök bombáznának, — mondta akkor mi is készen vagyunk, lágy bomba a nyakunk közé is pottyanhat, hiába rángattuk fel az árbócra ezt az éktelen nagy olasz lobogót! Az első ágy ulövés Már szomorúan legyintettem — na, itt úgy sem iksz már semmi, — amikor váratlanul eldördült az első ágyuiövés. Utána rögtön öt-hat egymásután. A repülőgépeket arra kerestük szemeinkkel, amerre a srapnellek robbantak. Végre megpillantottunk egyet, amint a sötétkék égen . alumínium-szárnyain megcsillant a lenyugvó napsugár. Ekkor már körülbelül ötven ágyúból és huszonöt géppuskából tüzeltek erre az egy repülőgépre. Még puskákkal is lőtték, pedig a gép vagy 1800 méter magasan lehetett. Ez lehetett a felderítő. A srapnellek nem találtak, mert jóval alatta robbantak a száguldó repülőgépnek. Az ágyuk még ontották a tüzet, mikor a repülőgép egy hatalmas kör után eltűnt a láthatárról. Pillanatra halotti csend... Csak a parancsnok anyahajó Morse-lámpái gyulladtak ki szaggatott időközökben... Már azt hittem, hogy ezzel befejeződött a doflog, mikor hat repülőgép mennydörgés szerű robajjal zudult a kikötőre, a város szegélyező 2—300 méter magas dombok mögül, góppuskatüzzel árasztva el a kilenc hadihajó fedélzetét. Innen vártuk a támadást legkevésbé. Egy századmásodpercig tartó meglepetés, ami a hadihajók legénységét átfogta, de egy pillanattal később az ágyuk már újra ontották a tüzet. A repülőgépek szédületes sebességgel tűntek el ismét a várost szegélyező dombok mögött. Ezután még egy újabb támadás következett. Ezek az apró fasiszta vadászgépek alaposan végigpuskázták a hadihajók fedélzetét, mintha jégverés tett volna, úgy kattogtok páncélzatain a géppuskák golyók Minden támadásnál fel is bukott egy-két ember, akiket kilőttek a páncélok mögül, de ezeket, úgy látszik, pillanatok alatt mások helyettesítették. Az alig 160—170 méter magasan elrobogó ' repülőgépeket ágyúval lelőni lehetetlen volt. bár az ágyucsöveket hihetetlen gyorsasággal fonhatták utánuk, mindez typt lassúnak tetszett a szédületes (sebességgel robogó gépek mellett. A. egyik repülőt géppuskával mégis eltalálták. 1 l.íjsy.íl híján, hogy bele nem rohant .1 park fáiba. Az utolsó pillanatban valahogy mégis felhúzta a pilóta a gépet és sikerült az egyik domb fölött elcsúsznia. A látványtól kissé clszédülve fotograf ál tani az egyik mentőe ónak alól, mikor hajónk .kapitánya rohant hozzám és esküdözött, hogy bedobja a tengerbe a gépem, velem együtt, ha még egyszer a gépet elő merem venni. így rövid illőre abba kellett hagynom a felvételezést. Egy bombavető... Az igazi ijedelem estik most kezdődött. Egy bombavetőgép alakjában. Madrid irányából érkezett, méltóságteljesen közeledett Malaga felé. Még lőtávolban sem volt s már olyan srapnellzápor fogadta, hogy biztosra vettük, hogy ez sem látja többé Franco generális táborát. Izgatottan lestük, hogy mi lesz mosl?... Lestük a bombákat. Mosl <-gy isnnpncl robbant u bomliavctő n vitet t -j. következő pillanat ban már zulum is függőlegesen teleié. — Kunok vége vau, — állapítottuk meg vaJeiimeunyicn és figyeltük, hogy hol fog a tengerbe zuhanni. lvz azonban nem következett be, mert az. utolsó pillanatban, úgy 300- 400 méterre a hajó iülöut hirtelen megfordult és egy lx>m- bólt ejtve a 1 ki jóra, bekapcsolt motorokkal, irtózatos bugással rolxsgott a hegyek mögé, a többi geppuskázó vadászgép fedezete mellett. A bomba közvetlenül az egyik laadihajó mellett vágódott a vizbe és a hajó egy hatalmas bállenéssel úszta meg a könnyen végzetessé válható lövedéket. Harminc perc alatt játszódott le ez a kis légi játék, de kapitányunknak ez is több vak, mint amennyit .szeretett volna látni. A lehelő leggyorsabban rakatta, jobban mondva hajigáhatta partra a még kirakásra szint árut és felszedve horgonyát, telje, gőzzel indult Tanger fe.é, remélve, hogy ott több nyugalomban és kevesebb légiháboruban lesz része. Mi p>edig megállapítottuk, hogy a légelhá- ritás itt sem ért sokat. Kaposy Ödön. Egyik premier-filmszínházunk nj met mutatott be a napokban. Másnap le kellett venni a műsorról. Nem volt rá közönség. A filmszínház vezetője elmondta, hogy voltak emberek, akik végig se nézték a darabot. Előadás közben távoztak, szidták a filmet, unták magukat mellette, egyszóval nem tetszett nekik a darab, amelynek ezekután sietve beszüntettük az előadásait. A nálunk megbukott film King Vi- dornak, az amerikai filmrendezés egyik legnagyobb tehetségének Miracle of Life cimü müve. Magyarul: Az élet csodája. Ennek a filmnek tavalyi newyorki premierje után hasábos cikkek, tanulmányok jelentek meg a legelőkelőbb amerikai lapokban. A legtekintélyesebb filmujság, a Photoplaij úgy üdvözölte King Vidor darabját, mint a filmművészet uj irányának diadalmas előhírnökét. London legnagyobb film-szaklapja, a Picturegoer aranyéremmel tüntette ki az Élet csodáját. Phil Loregan, a hires angol filmuj- ságiró az év legszebb alkotásának nevezte King Vidor filmjét s három csillagot adományozott neki, ami azt jelenti, hogy a darab kiállta a legfelsőbb kritikát. De nemcsak a sajtó ismerte el a Mi- racre of Life érdemeit. Hónapokig futott a film Amerika minden nagyvárosában, Londonban s mindenütt (iwuga- ton), ahol előadták. Nálunk nem kellett. Igaz nem voltak benne ragyogó, tán- coslábu lányok. Nem volt benne egyetlen fényes estély sem, jazz sem. coctail- párti sem, gyilkosság sem, dal-sláger sem, luxusutazás sem — minden mai film fontos kelléke és sikertényezője. Az „Élet csodája“ cim nem szerelmet és csodás pályafutást jelent. Csak azt jelenti, mikor a keservesen megmunkált, rossz, szikes földből, amelyet termékennyé tesz az emberi akarat, — kibújik az első zsenge, félénk hajtás. Búza, amelyből kenyér lesz. A szereplők között nincs léha milliomoslány, operaénekes, titokzatos gróf, gangszter, vagy szép virágáruslány, akiből világhírű revü-csillag lesz. A szereplők — emberek. Szegény, küzdő emberek, olyanok, akiket mindennap látunk magunk körül, itt, mindenütt. Fiatal newyorki házaspárról szól a film, akik nyomorultan tengődnek a kegyetlen, szörnyű nagyvárosban. Az asz- szony Karen Morley, a férfi Tom Keene. Nem sztárok. Színészek a szó legigazibb értelmében. Ez a két fiatal városi ember végső menedékképpen egy elhanyagolt, rettenetes állapotban levő farmot kap egy nagybácsitól. Lemennek oda, ahol rozoga házat, kőkemény terméketlen földet, sivár kietlenséget találnak. Nem értenek a földhöz, egész életüket a kőrengetegben, a városban élték le. Aztán fáradt, munkát kereső utasok haladnak el rozoga Fordjukon a farm előtt. A fiatal newyorki behívja őket. Svéd farFűm és közönség Egy „bukott“ film margójára rétét. — Csak nem attól félsz, hogy megváglak? — Mi tagadás, — vallottam be, — képzeld, az én helyembe miagadat. Mit várjak egy bolondtól? — Puff neki! — kacagott. — Ha ez nyugtalanít téged, inkább elteszem .a bicskát. — El is telte, nagy megkönnyebbüléí emre. —- Tulajdonképpen, — érdeklődtem, most már elfogulatlanabbul, — miben áll a te bolondságod? — Hogy-hogy miben áll? Hát bolond vagyok. — Na jó, de én úgy halll ott am, hogy minden bolondnak van valami, rögeszméje, vagy valami különös '.szokása, ami elüt a rendestől. Az egyik kinai császárnak képzeli magát, a másik minden- sezm-bejövő leányt megtapogat, a harmadik folyton azt kiabálja: jobbra át, balra ált, stb. — Nincs nekem semmiféle rögeszmém. Nem vagyok én zupás őrmester, hogy „jobb-Pa át“-ozzak, meg „balra áit‘c-ozzak; cn bolond vagyok. Hiszen éppen ez az én tragédiám. — Mi? — Ez, hogy nincs 'rögeszmém. Képzeld csak el, mennyivel könnyebb volna a dolgom. Mikor már nagyon unom azt a rengeteg sületlenséget, amivel világnézet címén traktál közéleti barátom, egyszerűen elővennék egy közismert rögeszmét, mondjuk, azt harsongnám az orna alá: kukuriku! s azonnal elhallgatnia'. — Ejnye! — ismertem el, — csakugyan! — Na iTátod. Sajnos, nem merek megbolondulni. Ne érts felre, bolond vagyok, csakhogy egyszer mégis meg kellene kezdeni. Ezt eddig mindenki úgy csinálta'. Egy darabig titkolta, aztán kirukkolt vele. Csakhogy persze nem megy olyan könnyen. Nem mondom, ez a rögeszme dolog, amit te is emitettél, egész helyes kis trükk, ehhez már hozzászoktak az emberek. Ez a legegyszerűbb megoldás, csakhogy'- van egy nagy hi- bájia. Félreértésre ad alkalmat. Mondjuk, arra szánnám magamat, hogy minden ablakot betörök. — Elismernék, hogy bolond vagyok, de azt mondanák, hogy a bolondságom az ablakokkal függ össze, abban áll1, hogy betöröm az ablakokat. Már pedig ezt nem szeretném. Beláthatod, hogy kisebb kaliberű bolondokat kielégíthet ugyan eff-le régimódi, rögeszmés megoldás, de nekem annál sokkal finnyásabb ízlésem van, hogysem beérném ilyesmivel. Én bolond vagyok és ennek a ténynek semmi köze nincs semmiféle rögeszméhez. — Természetesen, valami ízléses rögeszmére gondoltam magiam is. — Nem, nem! Értsd meg,, a rögeszme csak humbug. Egy kényelmes konvenció, amit az épeszüekkel sikerült elfogadtatnunk abból a célból, hogy tartózkodjanak minden vitától s minden ellenkezéstől, amiben olyan nagy kedvüket lelik. Rögeszméje nincs a bolondnak, erre csak az épeszüek kényszerítik rá, mert ennek híj jón nem hajlandók bolondként kezelni őt. Finomabb érzésű bolondoknak gyakran okozott szenvedést, amiért alkalmazkodniok kellett ehhez az elavult szokáshoz. — Pedig előbb-utóbb kell csinálnom valamit, mert már nem bírom sokáig. Borzalmas, idegölő játék ez barátom, épeszűnek tetetni magad, mikor bolond vagy. Ha legalább tekintettel volnának az ember teljesítményére, ha tisztelettel elismernék azt a hallatlan erőfeszítést, amit percről-percre ki kell fejtenem! Erről azonban szó sincs. Elfogadnak épelméjűnek s megkövetelik, hogy úgy éljek, mint ők. — Olyan súlyos ez a követelés? Csodálkozva nézett rám: — Te talán könnyűnek találod az életet? — Inkább nehéznek, — vallottam be. — Pedig te épeszű vagy. Képzeld el, milyen nehéz lehet egy bolondnak, aki amellett, hogy a nem neki való terhet hordozza, még azt is megjátssza, hogy ő épeszű. Ebbe belébolondulnék, ha már nem volnék az. Sajnos, minden hiába. Nem -merek megbolondulni. Sokszor jutott eszembe, otthon, ebédelés közben, hogy: na most! megfogom ezt a levessel telt tányért s kihajítom az ablaküvegen keresztül. Igen, de mindenki azt hinné, hogy abban a pillanatban bolondultam meg s az ablakban meg a leveses tányérban keresné az összefüggést. Azokat a félrevezetett, csodálkozó arcokat nem bir1 O 3 6 nreptrmher ó. —MMM— — «IIMWI««* * mer îi/ (*Ls/i telepes, amelyet követ löbbr, ii^y, bogy végül hetven nyolcvan emberből álló csoport dolgozik a fai inon. Munkanélküliek, inunkakeresők valamennyien. Szántáskor öturiaguknr fogják :« férfiak az eke elé. Kicserélik ! egymás között szükségleti tárgyaikat í Segítenek egymáson. Nők, gyermekek, f családok népesítik lx* a farmot Es can- jj da történik. Buza kél ki a földből egy reggelen. Valamennyien odaro bánnák, megállnak és nézik az élet csodáját, a kezük nyomán fakadt kalászt. Aztán, mint egy parancsszóra letérdelnek valamennyien. Imádkoznak. Szárazság lesz. Nincs élelem. Súlyos percek virradnak a krs kolóniára. Aztán az első telepes vizet fedez fel valahol fenn a erdőben. Es itt következik a film legnagyszerühb, példátlan érdekes jelenete. Az erdőben levő kis patakot le kell vezetni a búzamezőre. Elet- halál kérdés ez. Es megindul a munka. Fát döntenek, bokrot irtanak, sziklát görgetnek a munka izzó, hajszolt ritmu sában. Az utolsó esákánvesapásokat már nők és gyermekek végzik. A férfiak félmeztelenül, rzzadtan, verejtékezve fejezik be a munkát, saját testükkel védve a drága viz minden cseppjét, ha az kiömlik az árokból. És mikor a rohanó ár eléri a földet — azt az extázist, azt az örömet igy megrendezni és megjátszani — felejthetetlenül emberi és szép. Aztán a telepen megjelenik egy nő. Molett, festett, szőke hajú, közönséges. Démon, aki felkavarja az emberek életét. Látni kell a kopott, rongyos férfiakat, akiket megzavar. A dolgozó, lompos asszonyokat, akiket féltékennyé I tesz a kisvárosi tündér. Végül beszélni kell még a film leg- nagyobbszerübb emberi alakjáról, egy szökött fegyencről, aki önmagát áldozza fel. amikor éhinség fenyegeti a telepet. Örök emberi értékek, problémák, föld, buza, eső, munka s maga az élet, a küzdő, szenvedésekkel teli, de diadalmas élet, a hőse King Vidor filmjének, mely megbukott, mert eltért a sablontól, szürke emberekről szólt s a való éledről, amely hősökké emeli néha a kisembereket is. Marton Lili. Növényvédelem és Kertészet augustusi számának tartalma: Egyszerű üvegházak építése. Champagnai renet. Hogyan kell e gyümölcsöt elkészíteni eladásra? A szőlő és bor- j termés értékesítéséről. Gyümölcrtároló vermek és pincék. Szőlésze^ Gyümölcs, zödség, virágkertészet. Permetezési kísérletek ásványok jemulzők- kal. Madirvédclmi tanulságok. M: okozza a kajszin barack gutaütését? Az idei peronoszpórajár- I vány. Fajélesztő előkészítése a must erjesztéséhez. Mi okozza a dohánylevelek szakadozott.'ágát? Időjárás. Temessük ei a hideg mészkénlét. Tanácsadó. Egyes szám ára 40 lej. vidékre 45 lej pénz v. postabélyeg beküldése ellenében azonnal küldi az Ellenzék könyvoeztálya, Cluj, Plata Unirii. E;őfiz-ési árak: negyedévre 100, félévre 200, egész évre 400 lej. Ingyen mutatványszámot — régebbi számokból — készséggel küldünk 5 lej bélyeg beküldése ellenében. nám ki kacagás nélkül. Műhelyt azonban elkacagnám magam, azonnal kiderülne, hogy teljesen tisztában vagyok azzal, hogy' a levesei tány'ér kihajitása nem normális dolog. Ettől ® perctől kezdve senki sem hinné, hogy bolond vagyok. Ellenkezőleg, az apám fenyegetően fel állna a székről s ökölbe szorított kezekkel jönne felém. Azt sziszegné a fogai közt: Megbolondultál, hogy igy törsz-zuzol?! — Hm, — mormogtam. — Érted? Hiába vagyok bolond, nem merek megbolondulni. Nem tudom, meddig bírom ki ezt a lehetetlen állapotot. Na szervusz, engem várnak. Elrohant. Megjelent a-97 .SC ys Bé(yeggyü|íő!< legyeim élte I Európa-rész Lei 195. Europa- Übersee egyben (Weltkatalog) Lei 294. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában Cluj, Piaţa Unirii 9. szám Vidékre utánvéttel is, azonnal szállítjuk 11
