Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-27 / 224. szám

ELLENZŐK \193 6 S7}ep fent hor 27. mit ír a román sajtó Nemzetbétfek — Maniu — Orvo­sok — Pénzügy1 helyzet UNIVERSUL: A nemzetiségek kongresszu­sán — mely nemrég zajlott le (leniben a Népszövetség kiküldöttjének jelenleteben Schmidt-Woder dániai német kisebbségi de­legátus az európai országokban lakó nem­zetiségi csoportok jogairól beszélt, hangoz­tatva, hogy szükség van az etnikai kisebb­ségek hathatós támogatására, lámadta a beolvasztást, melyet néhány állam alkalmaz s azt állította, hogy ez ellentétben van a kisebbségi egyezményekkel s Európa béké­jét s a biztonságot is veszélyezteti. A tár­gyalások során nem említették az egyes államok nevét, de gyanúsítások hangzottak el s leszögeztek bizonyos dolgokat, beol­vasztást Magyarország és Bulgária alkalmaz, melyek terrort használnak. A kisebbségek kedvező helyzetben vannak a többi európai államokban. Élvezik mindazon jogokat, me­lyeknek a többségiek örülnek. Felmerült a kérdés: vájjon a beolvasztás ellentétben áll a kisebbségi egyezményekkel? Nem képez ellentétet, nyugati tekintélyek igv nyilatkoz­tak. Briand is kijelentette többek között 1929-ben a Népszövetség egyik ülésén, hogy szeretné, ha beolvasztanák az összes etnikai kisebbséget ugv, hogy ne különbözzenek a többségi nemzetektől. Az egyezmények vé­delmet nyújtanak az illető államok érdekei­nek komoly tekintetbe vételével. Nem akar­tak ugyanakkor államot létesíteni az állam­ban s nem akarták a szeparatista törekvése­ket bátoritarri. Ezért ajánlatos a kisebbsé­gek beolvasztása, mit az egységes naciona­lista állam felsőbbrendii érdeke parancsol. ROMANIA NOUA: Észrevették olvasóink, hogy néhány hónapja a nemzeti-parasztpárt vezetőségének magatartását szándékosan nem bíráltuk. Nem vagyunk tagja ennek a pártnak, mégis azt tartjuk, hogy gyengítése nem tanácsos nehéz pillanatokban, mert ál­talános szempontból ugyanazért küzd, ami­ért mi harcolunk. Oostachescu volt minisz­tert azonban a párttal nem azonosítjuk. El­lenkezőleg, arra következtetünk legutóbbi nyilatkozatából, hogy komoly akadályt jelent a lelkek megbékülésének s az erők össze-' fogásának útjában. Fellépése kihívó. Nyug­talanító hírek jönnek Iasi-ból. Azt mondják, hogy Maniu elleni nyílt fellépéséről tárgyal­tak s a pártközpont kiküldöttje is meg nem engedett magatartást tanúsított. Costachescu úgy szólt Maiimról, mint a gangszterekről Amerikában. Bacau-ban a nagy nyilvánosság előtt folytatta támadásait. így akart hatni a párton kívül álló személyekre. Intriku- sokról beszélt s hangoztatta, hogy húszéves munkáját nem fogja senki kedvéért felál­dozni. Épp úgy beszélt, mint Vaida Aradon, majd igy folytatta: „Mi nem voltunk idegen járomban, nem ismerjük a megalázkodást s mindig kimondjuk azt, amit gondolunk. Vagyis: az Ardeal-iah — különösen Maniu — nem fejezi ki őszintén gondolatát úgy, mint például Costachescu. Azt állította, hogy antimonarchista elemek is vannak a nem- zeti-parasztpártban s hozzátette, hogy ezek nem fognak célt érni. S hogy jobban meg­értsük a dolgot, Nădejde Iasi-i tagozati el­nök Maniu kizárását indítványozta. ‘ Nem lehet ezt válasz nélkül hagyni. Az ügyet nyomban és határozottan el kell intézni. Mentői elnyomottabb egy nép, annál bát­rabb és erősebb. Costachescu a megaláz­kodó, áruló politikát követi. EPOCA: Egy orvos írja nekünk Ardeal- ból: „Kitüntetéssel szereztem meg diplomá­mat s kórház vezetésével bíztak meg Ar- deal-ban. Örömmel jöttem ide jószándékkal, nem gondoltam, hogy rosszakarattal talál­kozom. Mikor megérkeztem — regátinak ne­veztek s megkezdődött a bojkott. Nemcsak a magyarok, de a testvéreink részéről is és öt napon át ételért pénzért is hiába kopog­tattam. Szerencse, hogy valami élelmiszert hoztam Bucuresti-ből. A fizetés is késett s csak három hónap múlva kaptam értesítést arról, hogy 3049 lejt felvehetek. Pénz nél­kül álltam a hidegszivü emberek között és családomhoz fordultam segítségért azzal, hogy különben éhen pusztulok“. Ez történt egy kórházi főorvossal. Könnyes szemmel panaszkodik, hogy húsz évig tanult s nem kap fizetést, mikor ugyanott 4500 lejt vesz fel havonta a négy elemi iskolai végzettség­gel rendelkező csendőrőrsparancsnok. Ná­lunk 3000 lej havi fizetés jár egy főorvos­nak, kinek nincs protekciója. Apostolokat akarnak s nem segítik őket, mikor éhen pusztulnak. A nép magatartása is a letűnt kormányok bűneit igazolja. PREZENTUL: Az uj pénzügyminiszter nyilatkozata fenntartás nélkül optimizmusra mutat. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy az állami bevétel deficittel zárul. Igaz, hogy az 1936 április-szeptember havi bevétel a tavalyit meghaladta, mégsem téveszthetjük szem elől, hogy ezt két tényezőnek köszön­hette: 1. Uj fogyasztási adók és 2. az álta­lános gazdasági helyzet javulása. A pénz­ügyminiszter ne feledkezzen meg az admi­nisztráció hibáiról. Az ország lakossága a pénzügyi helyzetet nem tartja rózsásnak. NAGYSÁGOS ASSZONY! mm Télire vásároljon gyapjúszövetei a GALLIATOL mert a GALLIA szövetek pontosan az 1936-37. párisi divat-szezont képviselik, mert társaságunk szoros kapcsolatban van a párisi divattervezőkkel. A„ GALLI“ SZÖVETEK a legfiuomabbgyapjuból készülnek, ezért melegek és viselésben csodásak. A Gallia szövetek fino­mabbak és sokkal olcsóbbak, mint más szövetek BRAŞOV Liaţi Libertăţii No. 3. CLUJ Strada Gen. Neculcea 2. SIBIU Str. Regina Maria 7. A hé< világpomikája A genii válság Briand valaha vattázott genfi légkörnek nevezte a népszövetségi tanácskozások lég­körét, mely lehetővé teszi, hogy a nagy el­lentéteket brutális ütöd esek veszedelme nél­kül tudják megtárgyalni. A genfi Ariana- parklxm fölépített gyönyörű uj palotában, ahol most először ülésezik a Népszövetség, nyoma sincs többé ennek a „vattázott“ lég­körnek. Ellenkezőleg, nemzetek közötti fe­szültségek villámlásai mind fenyegetőbben dobják be fényüket a népszövetségi tanács­kozó termekbe és Genfiben ma hiába keres­nék a mosolygó és biztos eleganciát, mellyel Franciaország és Angiin képviselői vezetlek régen a tanácskozásokat, a háttérben fenye­gető örvényekkel nem sokat törődve. A mostani tanácskozások mindjárt kezdetben meglepetéssel, a két vezető nagyhatalom el­leni palotaforradalommal kezdődtek. A ha­talmi érdekkörök kiszámíthatatlan kuszált- sága mellett ugyan sohasem lehet tudni, hogy az ilyen palotaforradalmak előidézésé­ben nincsen-e benne bizonyos fokig titokben az is, aki ellen látszólag intéződnek. Ezúttal mégis ugylátszik. hogy a genfi fordulat meg­lepetésszerűen jött, ha nehéz is megmagya­rázni, hogy Páris és London a rendelkezé­sükre álló sok információs források mellett, hogyan nem állottak készen rá és hogy mi az oka e feltűnő Kire Íme s-s égn e k. mellyel a palotaforradalom kívánságaiba olyan gyor­san belenyugodtak. Európa sorsába mélyen belevágó következményekkel járhat minden­esetre az a palotaforradalom is, melyet a három hétig taTtó ülésszak tanácskozásai alatt újabb kellemetlen meglepetések követ- í hetnek. Egyik nagy párisi lap azt Írja, hogy ! a népszövetségi tanácskozásoknak nincs töb­bé irányitó szerepe a nemzetközi események menetében. Az izgalom, melyet az abesszin- ügyben hozott döntés okoz, mindenesetre arra mutat, hogy a genfi események fölött nem lehet ma sem nyugodt semmi Ive ve vés­sél ellépni. Talán ez volt az oka a nagy erőfeszítéseknek is a mostani ülésszak elha­lasztása érdekében. Az erőfeszítések azonban nem jártak ered.ménneyl. És most, mindjárt kezdetiben olyan feszült légkör veszi körül a tanácskozásokat, amilyenre Genfben még alig volt példa. A hiányzók döntenek Mindenekelőtt erősen hátráltatja a genfi tárgyalások eredményességét, hogy nem vesz részt a tanácskozásokon két európai nagy­hatalom, még pedig az a két nagyhatalom, melyekkel kapcsolatban az utolsó idők legna­gyobb vitás kérdései merültek föl. Németor­szág már régebben távol tartja magát, Olasz­ország pedig az abesszin események óta ta­núsít erősen tartózkodó magatartást. A két hatalom részvétele nélkül pedig a genfi hatá­rozatoknak csak egyoldalú jellege lehet. Hogy Géniben az eredményes munka előfel­tételei meglegyenek, ahhoz szükség lett vol­na főleg arra, hogy az úgynevezett locarnói hatalmiak sikeresen végezzék be előbb tanács­kozásukat. Az angol diplomácia eredeti el­képzelése az is volt, hogy: előbb a locarnói értekezlet, azután a' népszövetségi reformot is napirendjére tűző genfi ülésszak, amely lehetővé teheti Olaszország genfi tevékenysé­gének t öl vétele mellett Németország vissza­térését is a Népszövetségbe. Ez a teljes Nép- szövetség tanácskozott volna azután, angol tervek szerint, az európai helyzet megszilár­dításán. Rölvi desen kiderült azonban, hogy az egész terv illúzió. Olaszország, melynek több mint egy éve az abesszin kérdés áll külpo­litikája központjában, természetesen ennek a kérdésnek számára tűrhető rendezését szab­ta az angol tervekbe való beleegyezés föltéte­léül. .Németország pedig, melynek diplomá­ciai játékában az olasz elhelyezkedés esetle­gességei újabb lehetőségeket nyitottak, ter­mészetesen szintén nem sietett azzal, hogy az olaszok előtt adja beleegyezését London terveibe. Mi történt Genfben? Ami pedig most Genfben történt, az telje­sen fölborította ebből a szempontból is u helyzetet. Kezdetben azt hitték, hogy az abesszin-kérdésben a nehézség olasz részről fog jönni. Ha ugyanis az olasz király Abesz- J'színia császárának minőségében is ellátta I volna megbízatással genfi kiküldötteit, akkor a népszövetségi közgyűlésnek már most elvi döntést kellett volna hoznia Abesszínia olasz behebelezésé*nck elismerése kérdésében. An­gol és francia részről talán meglett volna a hajlandóság, hogy Ixdetörődjenek a változha- tatlanba, bár a két kormánynak nem lett volna ebben az esetben könnyű dolga a köz­véleményével. A népszövetségi kisállamok azonban, különösen a délamerikai államok már előre jelezték, hogy ilyen megoldásba nem mennek bele. Elutazott tehát Rómába Avenol népszövetségi főtitkár s azzal az eredménnyel jött vissza, hogy Mussolini nem kívánja az olasz kiküldötteknek abesszin császári kiküldöttek minőségében való elis­merését is. Úgy látszott, hogy a helyzetet igy átmenetileg meg lehet oldani. Olaszor­szág a tanácskozásokon való részvételét ugyan Abesszínia kizárásától tette függővé, az abesszinektől való megszabadulás azon­ban nem látszott lehetetlennek. Franciák és angolok szerint ehhez nem is volt szükséges, hogy a Népszövetség Hailé Szelasszié négus szuverenitásának elismerését már mostan megtagadja, elég lett volna annak megálla­pítása. hogy mint uralkodó, jelenleg nem gyakorolja uralkodói jogait. Kiderült azon­ban, hogy tévedtek számításaikban. A dél­amerikai államok, melyeknek részvételére Genf ezúttal különös súlyt is helyezett, eb­ben az alakban sem fogadták el az abesszi- niai bevégzett tény népszövetségi elismeré­sét. És a legmeglepőbb dolog, ami olasz részről érthető gyámkodásra is alkalmat ad, hogy a kezdeményezés a fenti megoldás visz- szautasitására egy angol domíniumtól, Ujzé- landtól indult ki. A bizottságban résztvevő európai kisebb államok, a skandináv álla­mok álláspontját is képviselő Hollandia és a Franciaországgal szoros viszonyban álló Belgium szintén csatlakoztak a visszautasítás­hoz. És teljes erővel csatlakozott ugyanehhez az állásponthoz Litvinov szovjetorosz kül­ügyi népbiztos is, akitől pedig általában azt várták, hogy Páris külpolitikai lépései elé nem gördít Genfben akadályokat. A kisálla­mok precedenstől való féltükben kényszeri- tették rá a Népszövetségre a beláthatatlan következményekkel járó lépést. A szovjet­orosz magatartásnak más magyarázatot ad­nak Genfiben. Amig a bizottságban történtek lefolyása nem kerül nyilvánosságra, Genf­ben sokan hajlandóak voltak az egész dolgot Litvinov intrikáinak tulajdoni tani. Nem va­lószínű azonban, hogy a Szovjetoroszország- gal éles ellentétben álló délamerikai álla­mok Moszkva által engedjék vezettetni ma­gukat és még kevésbé valószínű, hogy Lim­burg holland külügyminiszter, a szintén erő­sen kom; íunlstaellenes holland konzervatív kormány tagja, leMépésável a moft/kvai kor­mány külpolitikáját jfckorUi volna .szolgálni. Litvinov indító okai Azok az okok azonban, melyekkel Litvi­nov magatartását Genfiben magyarázzák, nem egészen valószínűtlenek. Az Orosz kül­ügyi népbiztos mnidenekcJlürt.t a madridi s|**- nyol kormány uuai helyzetét vette számításba és ennek számára akarta elkerülni a nép szö­vetségi precedenst, mely a háborús bevégzett tényt akár csak hallgatólag is elismeri. Má­sodszor, ugyancsak Spanyolországgal kap­csolatban előnyösebbnek Játszott Litvinov elölt, ha a spanyol-kérdés esetleges népszö­vetségi tárgyalásán Olaszország nem vehet részit. Ennek megakadályozására jx-dig leg­biztosabb mórinak az abesszin kiküldöttek visszautasításának megakadly ozása látszott. A London által összehívott újabb locarnói értekezlet, melyben Szovjetoroszország l<*g- alább kezdetl>en nem vehet részt ugyanak­kor, mikor a németek résztvehetnek benne, szintén bizonyos kockázatok lehetőségét rej­ti magában a moszkvai külpolitika számára. Olaszország kiszorítása Genfből ennek az ér­tekezletnek létrejöttét is nagymértékben kér­désessé teheti. A szovjetorosz játék tehát bi­zonyos fokig megmagyarázható. Most az a kérdés, hogy a genfi küzdőtér másik két nagy játékosa, Franciaország és Anglia, mi­lyen irányban folytatják tovább játékukat. Merre mennek a franciák és angolok? A franciák mindenekelőtt ragasszkodnak az angol kapcsolatokhoz és a végső lehető­ségig ragaszkodnak a népszövetségi megol­dásokhoz Is. Minthogy azonban a mostani genfi események mind nyilvánvalóbbá teszik, hogy a népszővertségi megoldásokba vetett túlságos bizalom könnyen veszélyeztetheti a francia hatalmi érdekeket, újra teljes erővel igyekeznek szövetségi és együttműködési kap­csolataik kiépítésére. Blum miniszterelnök­nek és Delbos külügyminiszternek október elejére tervezett belgrádi, Bucuresti-i, szófiai és ankarai útja ennek a politikának szolgá­latában áll. Ugyancsak szívósan ragszkodnak a Moszkvával teremtett kapcsolathoz is, mely ben bizonyos lazulást csak az újra megerő­södött francia-lengyel kapcsolatok javáfa en­gednek meg. Litvinov genfi extratour-ja bi­zonyos mértékig talán erre a lazulásra is válaszul akart szolgálni. Olaszországgal a franciák szintén szerelnének barátságos kap­csolatokat teremleni, minthogy azonban az angol és szovjetorosz kapcsolatokhoz inkább ragaszkodnak. Rómával szemben egyelőre a várakozás álláspontját vették föl. Anglia továbbra is az európai súrlódási felületek elsimítását tekinti főcéljának. A ve­szedelmes összeütközések lehelő megakadá­lyozásával mindenekelőtt időt akar nyerni hadseregének kiépítésére. A közvetítő szere­pét azután is meg szeretné tartani, de egy erős hadsereg birtokában szabadabb mozgás lehetőségeit látja maga előtt céljai elérésére is. Igyekszik megolvadályózni Európa szét­szakadását bolsevista és fasiszta frontokra. Mind a két megoldástól egyaránt idegenke­dik. A bolsevizmustól még inkább elidege­nítik a spanyolországi események, de amint a „Times“ nemrég irta, az angol nép soha­sem lesz hajlandó arra, hogy a „kommuniz­mus fejének leütésében segitsen csak azért, hogy a fasizmust Európa királyává' tegye.“ Az európai béke érdekében főleg Franciaor­szág és Németország között akar Anglia tür- I liető viszonyt teremteni. Franciaország és ; Belgium biztonságát a saját biztonságának is tekinti. Baldwin Anglia védelmi határait a Rajna mellett jelölte meg. A mai angol külpolitika két főtámaszpontja Franciaország és a Népszövetség, amihez harmadiknak a fel­fegyverkezés csatlakozik. Anglia azonban nem hajlandó szolgálni a Németországgal szem­beni francia ellenszenvet sem. A kép teljessé­géhez mindenesetre hozzá kell tennünk, hogy az angol külpolitikát újra erősen nyugtala­nítja Japán előretörése a szélsőkeleten. A ja­pán előretörés megint Közép- és Délkina felé irányul, újra Sanghajba szállítanak japán csapatokat, ami elsősorban az angol érde­kéket érinti. Ennek következménye, hogy a szélsőkeletet illetőleg bizonyos közeledés ta­pasztalható London és Moszkva között, ami elmaradhatatkuuil hatással van az európai helyzetre is. A múlt betekben tartott ukraj­nai orosz hadgyakorlatra Anglia is katonai missziót küldött. Warell tábornok, a misszió vezetője Minszkben beszédet tartott, melyben •meghívta „a fiatal és kitűnő vörös hadsereg“ képviselőit az angol hadgyakorlatokra is. Az érdekes beszédre Minszk szovjetorosz kato­nai parancsnoka. Uborevics tábornok felelt, aki lelkes szavakkal emelte poharát az angol király egészségére. Japán mozgékonysága mindenesetre nagyban hozzájárult ezeknek a különös pohárköszöntőknek elhangzásához. liodern Saictifi'essi nyomda, melyhez szedőgépek is tartóznak, specialista technikust keres, ki rr,eg-' f.-lelő pénz, vagy más természetű {| biztosítékkal rendelkezik. Ajánl; tokra „Technician“ címmel Rudolf MosseS Bucureşti, B-dul Bratianu No. 22. gj

Next

/
Thumbnails
Contents