Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-27 / 224. szám
ELLENZŐK \193 6 S7}ep fent hor 27. mit ír a román sajtó Nemzetbétfek — Maniu — Orvosok — Pénzügy1 helyzet UNIVERSUL: A nemzetiségek kongresszusán — mely nemrég zajlott le (leniben a Népszövetség kiküldöttjének jelenleteben Schmidt-Woder dániai német kisebbségi delegátus az európai országokban lakó nemzetiségi csoportok jogairól beszélt, hangoztatva, hogy szükség van az etnikai kisebbségek hathatós támogatására, lámadta a beolvasztást, melyet néhány állam alkalmaz s azt állította, hogy ez ellentétben van a kisebbségi egyezményekkel s Európa békéjét s a biztonságot is veszélyezteti. A tárgyalások során nem említették az egyes államok nevét, de gyanúsítások hangzottak el s leszögeztek bizonyos dolgokat, beolvasztást Magyarország és Bulgária alkalmaz, melyek terrort használnak. A kisebbségek kedvező helyzetben vannak a többi európai államokban. Élvezik mindazon jogokat, melyeknek a többségiek örülnek. Felmerült a kérdés: vájjon a beolvasztás ellentétben áll a kisebbségi egyezményekkel? Nem képez ellentétet, nyugati tekintélyek igv nyilatkoztak. Briand is kijelentette többek között 1929-ben a Népszövetség egyik ülésén, hogy szeretné, ha beolvasztanák az összes etnikai kisebbséget ugv, hogy ne különbözzenek a többségi nemzetektől. Az egyezmények védelmet nyújtanak az illető államok érdekeinek komoly tekintetbe vételével. Nem akartak ugyanakkor államot létesíteni az államban s nem akarták a szeparatista törekvéseket bátoritarri. Ezért ajánlatos a kisebbségek beolvasztása, mit az egységes nacionalista állam felsőbbrendii érdeke parancsol. ROMANIA NOUA: Észrevették olvasóink, hogy néhány hónapja a nemzeti-parasztpárt vezetőségének magatartását szándékosan nem bíráltuk. Nem vagyunk tagja ennek a pártnak, mégis azt tartjuk, hogy gyengítése nem tanácsos nehéz pillanatokban, mert általános szempontból ugyanazért küzd, amiért mi harcolunk. Oostachescu volt minisztert azonban a párttal nem azonosítjuk. Ellenkezőleg, arra következtetünk legutóbbi nyilatkozatából, hogy komoly akadályt jelent a lelkek megbékülésének s az erők össze-' fogásának útjában. Fellépése kihívó. Nyugtalanító hírek jönnek Iasi-ból. Azt mondják, hogy Maniu elleni nyílt fellépéséről tárgyaltak s a pártközpont kiküldöttje is meg nem engedett magatartást tanúsított. Costachescu úgy szólt Maiimról, mint a gangszterekről Amerikában. Bacau-ban a nagy nyilvánosság előtt folytatta támadásait. így akart hatni a párton kívül álló személyekre. Intriku- sokról beszélt s hangoztatta, hogy húszéves munkáját nem fogja senki kedvéért feláldozni. Épp úgy beszélt, mint Vaida Aradon, majd igy folytatta: „Mi nem voltunk idegen járomban, nem ismerjük a megalázkodást s mindig kimondjuk azt, amit gondolunk. Vagyis: az Ardeal-iah — különösen Maniu — nem fejezi ki őszintén gondolatát úgy, mint például Costachescu. Azt állította, hogy antimonarchista elemek is vannak a nem- zeti-parasztpártban s hozzátette, hogy ezek nem fognak célt érni. S hogy jobban megértsük a dolgot, Nădejde Iasi-i tagozati elnök Maniu kizárását indítványozta. ‘ Nem lehet ezt válasz nélkül hagyni. Az ügyet nyomban és határozottan el kell intézni. Mentői elnyomottabb egy nép, annál bátrabb és erősebb. Costachescu a megalázkodó, áruló politikát követi. EPOCA: Egy orvos írja nekünk Ardeal- ból: „Kitüntetéssel szereztem meg diplomámat s kórház vezetésével bíztak meg Ar- deal-ban. Örömmel jöttem ide jószándékkal, nem gondoltam, hogy rosszakarattal találkozom. Mikor megérkeztem — regátinak neveztek s megkezdődött a bojkott. Nemcsak a magyarok, de a testvéreink részéről is és öt napon át ételért pénzért is hiába kopogtattam. Szerencse, hogy valami élelmiszert hoztam Bucuresti-ből. A fizetés is késett s csak három hónap múlva kaptam értesítést arról, hogy 3049 lejt felvehetek. Pénz nélkül álltam a hidegszivü emberek között és családomhoz fordultam segítségért azzal, hogy különben éhen pusztulok“. Ez történt egy kórházi főorvossal. Könnyes szemmel panaszkodik, hogy húsz évig tanult s nem kap fizetést, mikor ugyanott 4500 lejt vesz fel havonta a négy elemi iskolai végzettséggel rendelkező csendőrőrsparancsnok. Nálunk 3000 lej havi fizetés jár egy főorvosnak, kinek nincs protekciója. Apostolokat akarnak s nem segítik őket, mikor éhen pusztulnak. A nép magatartása is a letűnt kormányok bűneit igazolja. PREZENTUL: Az uj pénzügyminiszter nyilatkozata fenntartás nélkül optimizmusra mutat. Nem hallgathatjuk el azonban, hogy az állami bevétel deficittel zárul. Igaz, hogy az 1936 április-szeptember havi bevétel a tavalyit meghaladta, mégsem téveszthetjük szem elől, hogy ezt két tényezőnek köszönhette: 1. Uj fogyasztási adók és 2. az általános gazdasági helyzet javulása. A pénzügyminiszter ne feledkezzen meg az adminisztráció hibáiról. Az ország lakossága a pénzügyi helyzetet nem tartja rózsásnak. NAGYSÁGOS ASSZONY! mm Télire vásároljon gyapjúszövetei a GALLIATOL mert a GALLIA szövetek pontosan az 1936-37. párisi divat-szezont képviselik, mert társaságunk szoros kapcsolatban van a párisi divattervezőkkel. A„ GALLI“ SZÖVETEK a legfiuomabbgyapjuból készülnek, ezért melegek és viselésben csodásak. A Gallia szövetek finomabbak és sokkal olcsóbbak, mint más szövetek BRAŞOV Liaţi Libertăţii No. 3. CLUJ Strada Gen. Neculcea 2. SIBIU Str. Regina Maria 7. A hé< világpomikája A genii válság Briand valaha vattázott genfi légkörnek nevezte a népszövetségi tanácskozások légkörét, mely lehetővé teszi, hogy a nagy ellentéteket brutális ütöd esek veszedelme nélkül tudják megtárgyalni. A genfi Ariana- parklxm fölépített gyönyörű uj palotában, ahol most először ülésezik a Népszövetség, nyoma sincs többé ennek a „vattázott“ légkörnek. Ellenkezőleg, nemzetek közötti feszültségek villámlásai mind fenyegetőbben dobják be fényüket a népszövetségi tanácskozó termekbe és Genfiben ma hiába keresnék a mosolygó és biztos eleganciát, mellyel Franciaország és Angiin képviselői vezetlek régen a tanácskozásokat, a háttérben fenyegető örvényekkel nem sokat törődve. A mostani tanácskozások mindjárt kezdetben meglepetéssel, a két vezető nagyhatalom elleni palotaforradalommal kezdődtek. A hatalmi érdekkörök kiszámíthatatlan kuszált- sága mellett ugyan sohasem lehet tudni, hogy az ilyen palotaforradalmak előidézésében nincsen-e benne bizonyos fokig titokben az is, aki ellen látszólag intéződnek. Ezúttal mégis ugylátszik. hogy a genfi fordulat meglepetésszerűen jött, ha nehéz is megmagyarázni, hogy Páris és London a rendelkezésükre álló sok információs források mellett, hogyan nem állottak készen rá és hogy mi az oka e feltűnő Kire Íme s-s égn e k. mellyel a palotaforradalom kívánságaiba olyan gyorsan belenyugodtak. Európa sorsába mélyen belevágó következményekkel járhat mindenesetre az a palotaforradalom is, melyet a három hétig taTtó ülésszak tanácskozásai alatt újabb kellemetlen meglepetések követ- í hetnek. Egyik nagy párisi lap azt Írja, hogy ! a népszövetségi tanácskozásoknak nincs többé irányitó szerepe a nemzetközi események menetében. Az izgalom, melyet az abesszin- ügyben hozott döntés okoz, mindenesetre arra mutat, hogy a genfi események fölött nem lehet ma sem nyugodt semmi Ive ve véssél ellépni. Talán ez volt az oka a nagy erőfeszítéseknek is a mostani ülésszak elhalasztása érdekében. Az erőfeszítések azonban nem jártak ered.ménneyl. És most, mindjárt kezdetiben olyan feszült légkör veszi körül a tanácskozásokat, amilyenre Genfben még alig volt példa. A hiányzók döntenek Mindenekelőtt erősen hátráltatja a genfi tárgyalások eredményességét, hogy nem vesz részt a tanácskozásokon két európai nagyhatalom, még pedig az a két nagyhatalom, melyekkel kapcsolatban az utolsó idők legnagyobb vitás kérdései merültek föl. Németország már régebben távol tartja magát, Olaszország pedig az abesszin események óta tanúsít erősen tartózkodó magatartást. A két hatalom részvétele nélkül pedig a genfi határozatoknak csak egyoldalú jellege lehet. Hogy Géniben az eredményes munka előfeltételei meglegyenek, ahhoz szükség lett volna főleg arra, hogy az úgynevezett locarnói hatalmiak sikeresen végezzék be előbb tanácskozásukat. Az angol diplomácia eredeti elképzelése az is volt, hogy: előbb a locarnói értekezlet, azután a' népszövetségi reformot is napirendjére tűző genfi ülésszak, amely lehetővé teheti Olaszország genfi tevékenységének t öl vétele mellett Németország visszatérését is a Népszövetségbe. Ez a teljes Nép- szövetség tanácskozott volna azután, angol tervek szerint, az európai helyzet megszilárdításán. Rölvi desen kiderült azonban, hogy az egész terv illúzió. Olaszország, melynek több mint egy éve az abesszin kérdés áll külpolitikája központjában, természetesen ennek a kérdésnek számára tűrhető rendezését szabta az angol tervekbe való beleegyezés föltételéül. .Németország pedig, melynek diplomáciai játékában az olasz elhelyezkedés esetlegességei újabb lehetőségeket nyitottak, természetesen szintén nem sietett azzal, hogy az olaszok előtt adja beleegyezését London terveibe. Mi történt Genfben? Ami pedig most Genfben történt, az teljesen fölborította ebből a szempontból is u helyzetet. Kezdetben azt hitték, hogy az abesszin-kérdésben a nehézség olasz részről fog jönni. Ha ugyanis az olasz király Abesz- J'színia császárának minőségében is ellátta I volna megbízatással genfi kiküldötteit, akkor a népszövetségi közgyűlésnek már most elvi döntést kellett volna hoznia Abesszínia olasz behebelezésé*nck elismerése kérdésében. Angol és francia részről talán meglett volna a hajlandóság, hogy Ixdetörődjenek a változha- tatlanba, bár a két kormánynak nem lett volna ebben az esetben könnyű dolga a közvéleményével. A népszövetségi kisállamok azonban, különösen a délamerikai államok már előre jelezték, hogy ilyen megoldásba nem mennek bele. Elutazott tehát Rómába Avenol népszövetségi főtitkár s azzal az eredménnyel jött vissza, hogy Mussolini nem kívánja az olasz kiküldötteknek abesszin császári kiküldöttek minőségében való elismerését is. Úgy látszott, hogy a helyzetet igy átmenetileg meg lehet oldani. Olaszország a tanácskozásokon való részvételét ugyan Abesszínia kizárásától tette függővé, az abesszinektől való megszabadulás azonban nem látszott lehetetlennek. Franciák és angolok szerint ehhez nem is volt szükséges, hogy a Népszövetség Hailé Szelasszié négus szuverenitásának elismerését már mostan megtagadja, elég lett volna annak megállapítása. hogy mint uralkodó, jelenleg nem gyakorolja uralkodói jogait. Kiderült azonban, hogy tévedtek számításaikban. A délamerikai államok, melyeknek részvételére Genf ezúttal különös súlyt is helyezett, ebben az alakban sem fogadták el az abesszi- niai bevégzett tény népszövetségi elismerését. És a legmeglepőbb dolog, ami olasz részről érthető gyámkodásra is alkalmat ad, hogy a kezdeményezés a fenti megoldás visz- szautasitására egy angol domíniumtól, Ujzé- landtól indult ki. A bizottságban résztvevő európai kisebb államok, a skandináv államok álláspontját is képviselő Hollandia és a Franciaországgal szoros viszonyban álló Belgium szintén csatlakoztak a visszautasításhoz. És teljes erővel csatlakozott ugyanehhez az állásponthoz Litvinov szovjetorosz külügyi népbiztos is, akitől pedig általában azt várták, hogy Páris külpolitikai lépései elé nem gördít Genfben akadályokat. A kisállamok precedenstől való féltükben kényszeri- tették rá a Népszövetségre a beláthatatlan következményekkel járó lépést. A szovjetorosz magatartásnak más magyarázatot adnak Genfiben. Amig a bizottságban történtek lefolyása nem kerül nyilvánosságra, Genfben sokan hajlandóak voltak az egész dolgot Litvinov intrikáinak tulajdoni tani. Nem valószínű azonban, hogy a Szovjetoroszország- gal éles ellentétben álló délamerikai államok Moszkva által engedjék vezettetni magukat és még kevésbé valószínű, hogy Limburg holland külügyminiszter, a szintén erősen kom; íunlstaellenes holland konzervatív kormány tagja, leMépésável a moft/kvai kormány külpolitikáját jfckorUi volna .szolgálni. Litvinov indító okai Azok az okok azonban, melyekkel Litvinov magatartását Genfiben magyarázzák, nem egészen valószínűtlenek. Az Orosz külügyi népbiztos mnidenekcJlürt.t a madridi s|**- nyol kormány uuai helyzetét vette számításba és ennek számára akarta elkerülni a nép szövetségi precedenst, mely a háborús bevégzett tényt akár csak hallgatólag is elismeri. Másodszor, ugyancsak Spanyolországgal kapcsolatban előnyösebbnek Játszott Litvinov elölt, ha a spanyol-kérdés esetleges népszövetségi tárgyalásán Olaszország nem vehet részit. Ennek megakadályozására jx-dig legbiztosabb mórinak az abesszin kiküldöttek visszautasításának megakadly ozása látszott. A London által összehívott újabb locarnói értekezlet, melyben Szovjetoroszország l<*g- alább kezdetl>en nem vehet részt ugyanakkor, mikor a németek résztvehetnek benne, szintén bizonyos kockázatok lehetőségét rejti magában a moszkvai külpolitika számára. Olaszország kiszorítása Genfből ennek az értekezletnek létrejöttét is nagymértékben kérdésessé teheti. A szovjetorosz játék tehát bizonyos fokig megmagyarázható. Most az a kérdés, hogy a genfi küzdőtér másik két nagy játékosa, Franciaország és Anglia, milyen irányban folytatják tovább játékukat. Merre mennek a franciák és angolok? A franciák mindenekelőtt ragasszkodnak az angol kapcsolatokhoz és a végső lehetőségig ragaszkodnak a népszövetségi megoldásokhoz Is. Minthogy azonban a mostani genfi események mind nyilvánvalóbbá teszik, hogy a népszővertségi megoldásokba vetett túlságos bizalom könnyen veszélyeztetheti a francia hatalmi érdekeket, újra teljes erővel igyekeznek szövetségi és együttműködési kapcsolataik kiépítésére. Blum miniszterelnöknek és Delbos külügyminiszternek október elejére tervezett belgrádi, Bucuresti-i, szófiai és ankarai útja ennek a politikának szolgálatában áll. Ugyancsak szívósan ragszkodnak a Moszkvával teremtett kapcsolathoz is, mely ben bizonyos lazulást csak az újra megerősödött francia-lengyel kapcsolatok javáfa engednek meg. Litvinov genfi extratour-ja bizonyos mértékig talán erre a lazulásra is válaszul akart szolgálni. Olaszországgal a franciák szintén szerelnének barátságos kapcsolatokat teremleni, minthogy azonban az angol és szovjetorosz kapcsolatokhoz inkább ragaszkodnak. Rómával szemben egyelőre a várakozás álláspontját vették föl. Anglia továbbra is az európai súrlódási felületek elsimítását tekinti főcéljának. A veszedelmes összeütközések lehelő megakadályozásával mindenekelőtt időt akar nyerni hadseregének kiépítésére. A közvetítő szerepét azután is meg szeretné tartani, de egy erős hadsereg birtokában szabadabb mozgás lehetőségeit látja maga előtt céljai elérésére is. Igyekszik megolvadályózni Európa szétszakadását bolsevista és fasiszta frontokra. Mind a két megoldástól egyaránt idegenkedik. A bolsevizmustól még inkább elidegenítik a spanyolországi események, de amint a „Times“ nemrég irta, az angol nép sohasem lesz hajlandó arra, hogy a „kommunizmus fejének leütésében segitsen csak azért, hogy a fasizmust Európa királyává' tegye.“ Az európai béke érdekében főleg Franciaország és Németország között akar Anglia tür- I liető viszonyt teremteni. Franciaország és ; Belgium biztonságát a saját biztonságának is tekinti. Baldwin Anglia védelmi határait a Rajna mellett jelölte meg. A mai angol külpolitika két főtámaszpontja Franciaország és a Népszövetség, amihez harmadiknak a felfegyverkezés csatlakozik. Anglia azonban nem hajlandó szolgálni a Németországgal szembeni francia ellenszenvet sem. A kép teljességéhez mindenesetre hozzá kell tennünk, hogy az angol külpolitikát újra erősen nyugtalanítja Japán előretörése a szélsőkeleten. A japán előretörés megint Közép- és Délkina felé irányul, újra Sanghajba szállítanak japán csapatokat, ami elsősorban az angol érdekéket érinti. Ennek következménye, hogy a szélsőkeletet illetőleg bizonyos közeledés tapasztalható London és Moszkva között, ami elmaradhatatkuuil hatással van az európai helyzetre is. A múlt betekben tartott ukrajnai orosz hadgyakorlatra Anglia is katonai missziót küldött. Warell tábornok, a misszió vezetője Minszkben beszédet tartott, melyben •meghívta „a fiatal és kitűnő vörös hadsereg“ képviselőit az angol hadgyakorlatokra is. Az érdekes beszédre Minszk szovjetorosz katonai parancsnoka. Uborevics tábornok felelt, aki lelkes szavakkal emelte poharát az angol király egészségére. Japán mozgékonysága mindenesetre nagyban hozzájárult ezeknek a különös pohárköszöntőknek elhangzásához. liodern Saictifi'essi nyomda, melyhez szedőgépek is tartóznak, specialista technikust keres, ki rr,eg-' f.-lelő pénz, vagy más természetű {| biztosítékkal rendelkezik. Ajánl; tokra „Technician“ címmel Rudolf MosseS Bucureşti, B-dul Bratianu No. 22. gj