Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-23 / 220. szám

Ty^szé-ifr&mti&r ZS. GAZDANAP STANA-N Festői viseletben vonult iet-Y^y+ú*.AU'J/£'>népe- a gazda- ünnepre. — Tanulságos célkitűzések STIAiNiA. (Az Ellenzik tudósítójától.) Va­sárnap !\V*>’ív.’JuV; égjük .legszebb falujában jelentek meg országrészünk Gazdasági Egy­letének képviselői, hogy a célkitűzéseknek megfelelően továbbfolytassák a szervezke­dést. A guzdanap komoly ünnep számba ment és azon a helyi lakosságon kívül gyö­nyörű, festői népviseletben felvonult Gilau, Capusid Mare, Jebuc, Izvorul Grisului, Bica- lat, Sfaras, Petrindul Mié, Saula lakossága. A gazdasági szervezkedés jelentőségét bizo­nyítja az a körülmény is, hogy a földmun­kásságon kívül rész ti vet lek a gazdanapon a vidék vezető magyar értelmiségei is. Csak néhány nevet említünk meg: Ivós Károly, Albrecht Dezső, Albrecht Elek, Gallus Vik­tor, dr. Búzás Lajos, Ady Elemér, Ady László, Antal Géza és Tőkés Tibor reformá­tus lelkészek, továbbá Debreceni László, Pócs 'Ferenc, Horváth Viktor, Balázs Ist­ván, stb. Reggel 9 órakor zsúfolásig megtelt a refor­mátus templom. Kozma Ferenc tiszteletes ur gyönjőlrü beszéd keretében rajzolta meg annak az útnak a légies kulturvonalát, ame­lyen népünknek haladnia kell. Emlékeztetett a zsidóság helyzetére Nabukodonozor király idejében, amikor a bit lerombolta az erősza­kot és végül mégis győzedelmeskedett. Templomozás után az iskola udvarára vonultak, ahol Kozma Ferenc meleg hangon üdvözölte a központi kiküldötteket és kiemel­te tevékenységük rendkívül nagy jelentősé­gét. Megnyitó szavai után pedig a Stana-i gazdák általános lelkesedés közepette meg­alakították a gazdakört. Elnök Mátyás Fe­renc, alelnök Boldizsár János. Ügyvezető el­nök Bene István földbirtokos. Pénztárnok és jegyző Bálint János. Ellenőr ifj. Ágoston Palkó. Általános figyelem közepette emlékedéit szólásra gróf Teleki Ádám, aki többek kö­zött ezeket mondotta: — Nem leérni, hanem adni oltárunk. Az újjászervezett Gazdaságii Egyletnek az a cél­ja, hogy a magyar kisgazda a haladó goz- datársadalmat jelentse. A mult válaszfalait az agrárreform s a kisebbségi helyzet lerom­bolta és most mindnyájunknak az a köte­lességünk, hogy testvéri kezet fogva együtt Ívd ad fűnk a gazdasági felépülés utján, mert népünk jövőjét csak a munkában való ösz- szefogásasl bi zt ősit hat juk. A szavak ideje le­járt és az igazi egységet csak akkor teremt­jük megt ha egyazon célért küzdünk. A mi célunk nemcsak a meglévő vagyonállomá­nyunk konzerválását kell hogy képezze, ha­nem igenis, gyarapítani kell, mert a példák és a szívós munka igazolja, hogy a veszte­ségi ajstromok mellett pozitiv eredményeket is lehet felmutatni. — Ismétlem, nem azért jöttünk, hogy kér­jünk valamit és nem úgy jöttünk, hogy töb­bé vissza ne térjünk. Mert közöttünk olyan kapcsolat kell kifejlődjék, mint családtagok között, 'akik tudják, hogy egymásra vannak utalva. Báró Atzél Ede komoly, gyakorlati és el­méleti felkészültségre valló előadást tartott a trágyázás jelentőségéről és más mezőgazda- sági kérdésekről. Előadásának bevezetőjében azonban nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ha a múltban a vezetőréteg részéről történtek hibák a tömegekkel szemben, a mai nemze­dék feladata azt helyrehozni és az épitő miunkával a nép gazdasági helyzetén segíteni. Seyfried Ferenc gazdamérnök az asszo­nyoknak a konyhakertészetről tartott érté­kes előadást, majd a férfiaknak mezőgazda- sági kérdésekről. Meglepő, hogy ez « fiatalember, aki alig hagyta el az akadémia padjait, milyen szakértelemmel és rátermettséggel vesz részt a munkában és tudja megnyerni a falu bizalmát. Az előadások befejezésével mezőgazdasági gépbemutató volt, majd a termény, állat és népművészeti kiállításokat tekintettük meg. Az állatkiállitáson a következők részesültek aranyérem és más jutalmakban: 1. Boldizsár íJános, 2. Bálint János, 3. Buzsor Juon, 4. Rúzsa János, 5. Török István, 6. Ifj. Daru István, 7. Varga Pál. Terménykiállitáson: 1. Ambrus János, 2. Ágoston János, 3. Ágoston Palkó, 4. Léthi János, 4. Tasnádi István, 6. Ágoston Jancsi János, 7. Mátyás Ferenc, 8. Mátyás Márton, 9. Ágoston Palkó János és 10. Barna István. Gyönyörű látványt nyúj­tott a kézimunkakiállitás, amely Kós Ká­Zenemüvei leveleséi® liasil az Ellenzék zenemü- oszfályában CLUJ, Piaţa Unirii, vehet! roljmé , Kós Dodó, Bene Istvánná és Baczó Margit tanítónő lelkes fáradozásainak kö­szönhető. A kézimunkakiállitáson Bálint Já- nosné, Mátyás Ferencné, Ágostan Palkó Já­nosné, Ágoston Ferkó Jánosné, Bandzsi Fe- J rencné, Ágoston Marci Jánosné 'és Tulogdy Istvánná neveit kell megemlítenünk. Jákób Istvánná képrámával szerepelt. A kiállítások megtekintése után közebéd volt. Majd délután határjárás. A mindvégig kitünően sikerült gazdanap megrendezése Bene István földbirtokos ér­deme, aki fáradságot nem kiméivé dolgozott a gazdasági szervezkedés érdekében. Mellette Stana uriasszonyai és lányai vették ki ré­szüket a munkából, de a falu is megköve­telte a maga hozzájárulását. Ezen a téren Daru Istvánná, Ágoston Palkó Jánosné, Ágos­ton Jánosné, Varga Jánosné, Boldizsár Já­nosné, Bálint Mártonná (Fityiné), Bálint Já­nosné és Barta Istvánná tevékenykedtek és adományaikkal lehetővé telték a közebéd megrendezését. A stanai gazdanap azt bizonyítja, hogy a falu szeretettel és örömmel fogadja azokat a vezetőket, akik önzetlenül és komoly mun­kával közelednek hozzá. Egyenes-mdék egyszerűsítése BUCUREŞTI. (Az Ellenzék tudósító­jától.) A pénzügyminiszter elnökletével’ értekezlet volt a pénzügyminisztérium épületében, amelyen az egyenesadó egy­szerűsítésének módozatait tárgyalta meg a pénzügyminiszter szakosztályainak ve­zetőivel. Az uj adózási rendszer október végével lépne életbe. Ugyancsak tegnap tartott előzetes megbeszélést a pénzügy- miniszter az október 15-én Párisban működő pénzügyi tárgyalásokra kül­dendő bizottság tagjaival is, akik majd az ország hitelezőivel fognak tárgyalá­sokat folytatni a francia fővárosban. KommtsmíBíB forradalmárokat tartóztattak le Belgiumba® BRÜSSZEL. (Az Ellenzék távirata.) A belga hatóságok sorozatos házkuta­tást végeztek a kommunisták és a forradalmi szocialisták lakásain. A házkuta­tás eredmény éké pen kompromittáló iratokat foglaltak le, amelyből azt tűnt ki, hogy a kommunisták a szocialistákkal szervezkedve, forradalmat akartak csi­nálni. A lefoglalt iratokból kiderült, hogy az összeesküvők egyik vezére leve­lezésben állott Trockijjal is, aki egyik levelében utasításokat adott, hogy a fel­kelők miképen szervezzék meg fegyveres munlcásmiliciáikat. Hivatalos jelentés szerint újabb letartóztatások várhatók. Büntető per az operaénekesnő bundája miatt "Íítosi Silvia és Hiafeií Kálmán iveimefesíő pei?e a törvényszék e!őtfí CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) Tiron Silvia, az Opera népszerű művész­nőjének , bundája körüli bonyodalma­kat tárgyalta a törvényszék I. szekció-, jának Linzmajer-tanácsa. A per vád­lottja egy helybeli kelmefestő, Dufek Kálmán volt, akit a művésznő okirathamisitásért jelentett fel az ügyészségen. A per előzményei nem hamis okiratok­kal kezdődnek, hanem egy valódi szőr­mebunda átfestésére vezetnek vissza. Tiron Silvia a bundáját átfestésre Du­fek Kálmánnak adta át, mikor azonban a kelmefestő az átfestett bundával meg­jelent a művésznőnél, mivel a festés nem a legjobban sikerült, Tiron Silvia kijelentette, hogy kártérítésért be fogja perelni. A kártérítési per azonban, amelyben 12 ezer lejt követelt a mű­vésznő, egy megegyezéssel simult el, amely szerint úgy a kért összeget, va­lamint az ügyvédi költséget Dufek Str. Mico 10 szám alatti házára táblázták be. A kelmefestő később el szerette volna adni a házát és kérte Tiron Silviát, hogy oldja fel azt a biztosítási foglalás alól. Kérte tehát, hogy a feloldó nyilatkoza­tot Írja alá. A művésznő azonban kije­lentette, hogy csak a tizenkétezer lej készpénzben való megfizetése esetén hajlandó erre. A kelmefestő nem fizetett s igy a do­log annyiban maradt. Hosszabb idő múltán egyik napon arról értesítette a színésznőt ügyvédje, hogy a telekkönyvi hivatalnál az aktacso­móban van Tiron Silviának egy nyi­latkozata, amely a házat tehermente­síti. A művésznő a legnagyobb meglepetés­sel vette ezt tudomásul és ügyvédje ut­ján okirathamisitásért feljelentette a kelmefestőt a helybeli ügyészségen. Az ügy tegnap került tárgyalásra a törvényszék első szekcióján, amelyen úgy a művésznő, mint a vádlott és mindkettőjük jogi képviselői megjelen­tek. Dufek Kálmán tagadta, hogjy ő ha­misította volna az aktára az énekesnő nevét, a művésznő pedig kijelentette, hogy emlékszik, arabkor a kelmefestő felkereste őt az operában és eléje tett egy nyilatkozatot, de ő ennek aláírását kereken megtagadta. A bíróság írásszakértőt nevezett ki, hogy megállapítsák a hamisítás erede­tét, az írásszakértő azonban nem tudott határozott megállapítást tenni a vádlott terhére. Ciugudeanu ügyész vádbeszédében beigazoltalak látja az okirath amisüást, fejtegeti, hogy gyakori eset, hogy az írásszakértői vélemény nem tud pontos választ adni és ha nem is a vádlott irta volna alá a nyilatkozatot, az értelmi szerzőt épen ugv bünteti a törvény, mint a tettestársat s igy kéri a kelmefestő el­ítélését. Dr. Maier Titus védő az Írás­szakértői vélemény bizonytalanságát hangoztatja és megemlíti, hogy az em­berek aláírása nem mindig egyforma. Elmondotta, hogy amikor a kelmefestő megjelent Tiron Silviánál az operában a nyilatkozattal, a művésznő szabadságá­ról épen akkor tért vissza, kimerült volt, úgyhogy maga sem emlékszik pontosan mi történt a nyilatkozat aláírása körül. Majd védencének büntetlen előéletére hivatkozva, felmentést vagy enyhe bün­tetést kér. A törvényszék a vád és védőbeszédek meghallgatása után Dufek Kálmán vád­lottat kéthónapi fogházra Ítélte. Hass Saozsáfc a szerencsétlenül sariiíL'tdsdók koperséitó ÍPÁRIS. (Az Ellenzék távirata.) Hétfőn in­dult el a cherbourgi kikötőből az a francia gőzös, amely Reikjavikból fogja elhozni a ,jPourquoi-pas‘c francia sarkkutató hajó sze­rencsétlenül járt utasainak földi maradvá­nyait. A francia gőzös október 16-én tér vissza Izlandból és Brestben fogja partra 1 tenni a szerencsétlenül járt sarkkutatók ko­porsóit. Pop Vaier miniszter megbeszélései BUCUREŞTI. (Az Ellenzék távirata.) Valér Pop kereskedelmi és ipari minisz­ter hosszabb megbeszélést folytatott az ország fővárosában tartózkodó török ipar és kereskedelemügyi miniszterrel. Később a miniszter a jegybank kor­mányzójával folytatott hosszabb tárgya­lásokat, majd fogadta a Münchenbe in­duló román gazdasági bizottság vezető­jét: Jordánt is, akivel a Németországgal kötendő uj gazdasági szerződés részle­teit tárgyalták meg.

Next

/
Thumbnails
Contents