Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-23 / 220. szám

2 'ELLENIÜK T P'3 6 a t e p t émf* o r 2 3. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ EPOCA: Az egész világ figyelme Ttuleseu fotó irányul. \ táviratok ős levelek halmaza bizonyítja, mily rokonszcnvnek örvend a vi­lág miiül on sarkában. Természetesen itthon is izgalommal várják a híreket, mindenütt halljuk a jókívánságokat. Nőm hagyhatjuk néhány szó nélkül mégsem az utóbbi kőt napot. Nem hallgathatjuk cl, hogy nagy mértékben mérgez bennünket a/ utálatos politika. Nem hallgathatjuk el, hogy tul- mélvre hatolt a vak. bosszúálló, gyűlölt |x>- Jitika, mely tulment a határon annyira, hogy az. ország érdekeit figyelemre sem méltatja. A politikán felülemelkedve most tisztán lát­szik az ország óhaja, őszinte megnyilatko­zást jelent ítélete. Előre láttuk ezt. az. ország igazol bennünket. Jókívánságaink mellett van tehát még ogv kívánságunk: ne marad­jon el a jelenlegi tapasztalat következmé­nye. Vannak politikai hibák, melyek jóvá- tehetök, de olyan hibák is előfordulnak, me­lyeknek következményeit az. egész állami élet megsínyli. Legalább ezeket kerüljük. A gyűlölködés nem tartozott soha a román­ság lelki világához. OFENZIVA ROMÁNA leimmel uj hétfői lap indult városunkban Livin Hulea szer­kesztésében. melynek első cikke következő­ket írja): Szerencsecsillagunk felragyogása után eltűnt szemünk elöl s nem ügyeltünk arra, mely irányban tájékozódjunk. A tapo­gatózás káros hatása mindenekelőtt gazda­sági téren jelentkezett, mikor a gazdasági válság a nemzetet lehangolta s alapjaiban támadta az államot. Mikor aztán a versail- lesi békeszerződés mindenhatóságát is ki­kezdték, áthelyeződött külpolitikai térre ez az állapot Az idegösszeomlás megszűnése után joggal kérdjük: merre megyünk0 Fő­ként egyszerű emberek szájából halljuk ezt a kérdést az utcán. Családi bajaik, kenyér- kereseti gondjaik között teszik fel a kérdést, melyet megtoldanak azzal: „hova jutunk, ha minden igy folytatódik?“ Lapunknak célja, hogy ezekre a kérdésekre választ adjunk. Mit válaszolhatunk0 Vissza kell térni arra az útra, melyet akkor hagytunk el, mikor téves irányba haladtunk. Likvidálni kell a múltat. Addig is a megtorlások terrorjával ki kell irtani a korrupt tisztviselő típusát, néhány fizikai értelemben vett kiirtásra vol­na szükség, hogy az erkölcsi újjászületést meggyorsítsuk. Ezután csöndben el lehetne végezni az iskola, egyház s hadsereg újjá­szervezését, hogy ezeket a nemzet szolgála­tába állíthassuk. Nem lehet nacionalista mozgalmat szociális igazság nélkül elkép­zelni, szükség van tehát a nemzeti jövede­lem uj elosztására. Ennél a fejezetnél ki­sebbségi elemekbe ütközünk. A termelés és fogyasztás bősége nagyrészt kisebbségi ellen­őrzés alait van. Le kell rombolni a jelenlegi törvények védelme alatt általuk épített fala­kat s jogaiba kell helyezni a román elemet proporcionális alapon. Meg kell segíteni a munkásosztályt és iparositaná kell az orszá­got. Ez képezi egyedüli módját annak, hogy tehermentesítsük faluinkat. Az ország kül­politikáját függetleníteni kell minden idegen befolyástól. Nem osztjuk meg senkivel vesz­teségünket és hasznunkat. A piramis tetejére helyezzük a monarchikus államformát. NAŢIUNEA ROMANA: Az Ardeal-i és Ba- nat-i románok figyelme Blaj felé fordul, hol az ,,Astra“ juinláris közgyűlését tartja. Ki­tűnő alkalom a nemzeti összetartozás han­goztatására. A Habsburgok nemtörődömsége folytán saját erőnkből hatalmas szervet kel­lett alkotnunk, melynek mennyezete alatt összefogott fenyegetett lelkének védelmére a nép minden fia. Ezért fogadta egyhangú lelkesedés az ,,Astra“-t, mely legbecézettebb román intézményünk volt. Magába ölelte a két egyházat és iskolákat és megmérhetet­len szolgálatot tett népünk védelmében. Az osztrák abszolutizmus idején a tehetséges Saguna alapitotta, midőn a dualizmus ma­gyar kézre adott bennünket. Nem sikerült bennünket leteperni s ezt a parasztság által követett vezető osztálynak lehet köszönni. A főcél, mely az elnevezésben is benne van: Román irodalmi és népnevelési egyesület. ..Transilvania“ nevű lapja magához vonta az összes toliforgatókat, amellett leszállt a néphez, lelkes és eredményes népműveléssel foglalkozott. Világosságot vitt a legeldugot­tabb faluba, életet öntve a tömegbe, mikor a népi önérzetet ápolta. Hetvenötéves fenn­állásának idején zászlóvivői a népnek tíz­ezrekre menő előadásokat tartottak, száz- czerszámra osztogatták a hasznos röpirato- kat, kiállításokat rendeztek gyermekek szá­mára és bemutatták a háziipart. Falusi kó­rusokat, színi előadásokat szerveztek, útmu­tatást adtak a mezőgazdáknak, szövetkeze­teket létesítettek s a gazdák életének minden vonalán offenzívat indítottak. Az Astra ér­deme, hogy könyv és újság található ma minden faluban s magasabb színvonalon mozog az Ardeal-i falu kultúrája. Iskolá­kat emelt leányinternátusokkal, ösztöndíja­kat adott. Joggal örül az eredménynek az egyesülés alkalmával. De nem teljesítette történelmi hivatását. Dobrogea-ban és Basa- rabia-ban is mozgalmat indított. Nincs jobb tanitója a parasztságnak, újjá kell alkossa a falukat és önérzetessé kell tegye fajunkat. I*ORUNCA VREMII: TI tu les cu elejtése sok magyarázatra adott alkalmat. Egyesek nagy hibának tartották ezt 'Pitărésen részéről, mások dicsérték, mert szerintük c>»ak igy lehetett Románia érdekeit megvédeni. Vol­tak, akik méltatlankodtak s akadtak, akik örömüknek adtak kifejezést. Kevesen vol­tak, akik tárgyilagosan vizsgálták az ügyet. Mi Titulescu személyére való tekintettel nem nyilatkoztunk, mindig megbíztunk liazafiságában. Csupán néhány megjegyzést tettünk, amikor hibásnak tartottuk politi­BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósitójától.) André Lajos fuvarosvállalkozó április 4-én reggel ököllel és n ad rágsz ijjal iáidig ütötte a feleségét, inig az asszony meg nem halt. André Lajos ellen az ügyészség halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt vádat emelt és az ügyet most tárgyalta a büntetőtörvény- szék. A bíróság előtt André Lajos kijelen­tette, hogy nem érzi magát bűnösnek és töb­bek között igy védekezett: — Április 3-án reggel a feleségem elment hazulról, nyolcéves Juci nevű kislányunk­kal. Az asszony azt mondotta, hogy Jucit, aki beteg, orvoshoz, esetleg kórházba viszi. Elmúlt a nap, elmúlt az éjszaka és a fele­ségem még nem tért vissza. Kétségbeesetten vártam, hogy megjöjjön: megtudjam, mi történt Jucival. Április 4-én reggel hét óra tájban a feleségem holtrészegen tániolygott be a lakásba. Vele volt a beteg gyermek is. Nagyon fel­háborítóit a feleségem vi.selkedése, dühösen kérdeztem tőle, hogy hol volt. Szemrehá­nyást tettem neki, mondtam: hogy volt lel­ked egész éjjel kocsrmáról-kocsmára járni beteg kislányunkkal .. . A vádlott sírásba csukló hangon folytatta ezután a vallomását: — Mondtam, hogy szégyelje magát . .. Durván vpsszaf eleit, szidalmazott, káromko­dott ... A szobában volt a cselédünk is és TARGU-MURES. (Az Ellenzék tudósítójá­tól. A targu-muresi Zenede, melynek párat­lan szépségű hajlékát Bernády György te­remtette meg, rendkívüli hírnévnek örven­dett a zenevilágban. Az ország minden ré­széből érkeztek tanítványok, hogy7 a tehetsé­gek szikráját ebben az iskolában élesztges­sék és lobbanlsák lángra azok a mesterek, akik ebben az iskolában működhettek és akik az iskola hírnevét megalapították. Boldog emlékezetű Metz Albert állott az intézet élén és mellette olyan mesterek, ze­nepedagógusok és művészek foglalkoztak a növendékekkel, mint Chován Richard, László Árpád, aki az Egyesült-Államokban aratta nagy sikereit, Erkel Sarolta asszony, kinek művész-leánya a napokban koncertezett újra a budapesti rádió mikrofonja előtt. Chavan Richard magyar rapszódiájával. Zsizsmann Rezső a Zenede páratlan orgonájának vir­tuóza, Hajaik Károly hegedűjével szerezlek hirt és dicsőséget a városnak. Folytathat­nánk tovább a sort és megemlíthetnénk azo­kat a növendékeket, akik ezeknek a meste­reknek keze alatt bontogatták ki szárnyaikat a hirnév felé való röptűkben, azonban nem folytatjuk, mert most nem a Zenedéről aka­runk jrni s annak dicső múltját csak azért idézzük föl, hogy megérthessük, miért kí­vánkozott. Ezelőtt 13 évvei, az ország legjobb iskolá­jának tartották a Targu-Mures-i VáTosi Ze­nedét. Ebbe az iskolába vágyott Alexander Demetriade, akiből 13 éves korában már ki­bukkant a tehetség. Mesterei: Chován Ri­chard ás László Ánpád, a nagy tehetséget megillető gonddal nyitották meg előtte a ze­ne birodalmának kapuit. Négy évig volt a nagy zenepedagógusok keze alatt, honnan egyetlen szökéssel Parisba — Gortot mester­hez került. Gortot talán rua a világ legelső mestere, aki forradalmat csinált páratlan zongora-metodikájával. Több mint tíz éve élt a nagy mester közelében, közben Német­országban is képeztette magát, mig végre ké­szen állott, hogy a koncerttermek dobogó­ján a mágikus fehér-fekete billentyűk elé ülhessen. Az elmúlt tíz esztendő alatt Európa min­den metropolisában adott hangversenyeket s a kritika, mint a jövő legnagyobb művészét káját. Nem igy viselkedtek a határokon túl élő Ixirátaink. (Emilé Ikuré után Pertinax tárgyalja a Ti tu) esen-kérdést feltűnő mó­don. Pertinax az. „Echo de Paris“ külpoli­tikai rovatvezetője s ehlxm a minőségben megsértette a románságot. Nem lehet vele vitatkozni. Csupán annyit jegyzőnk meg, hogy Romániának Emilé Búré 1. számú, Per­tinax pedig 2. szánni ellensége. Szeretjük a francia népet, melyet megfertőztek a kom­munizmussal. én kikiildtcm őt, hogy mosdassa meg Jucit, adjon néki enni . . . Tovább szidtam a fele­ségemet, aki feleselt. Mérhetetlen dűli fo­gott el, ököllel areulütöttem, majd lecsatoltam a inadrágs/J jamat és össze-vissza vertem a felesége miét. Egyszerre az asszony felsikoltott: — Jaj, fiam, nagyon fáj a szivem, hozz egy jxdiár vizet — mondta az asszony. — Ekkor már megsajnáltam. Vízért men­tem, a díványra fektettem a feleségemet, majd orvost hívtam. Az orvos megállapította, hogy a feleségein meghalt. — Adatok vaunak arra, hogy maga ököl­lel és szijjal úgy megverte a feleségét, hogy az arca a füléig fölrepedt. Az orvosi vizs­gálat szerint nincs egy flllémyi hely a fele­sége testén, amit ne borított volna el az ököl és a szijj nyoma. Meddig verte a fele­ségét? — Nem tudom . . . Eszméletlenségig fel­bőszített, amikor részegen jött haza a kis­lányommal és még feleselt is. A vádlott kihallgatása ezzel véget ért. Tanúként hallgatta ki a törvényszék a fuva­ros cselédjét. Szalai Lászlónét. aki elmon­dotta, hogy André Lajosné sűrűn kocsmá- zott, többször jött haza részegen. A törvényszék végül halált okozó súlyos testi sértés büntette miatt héthónapi börtön­re Ítélte a gyilkos férjet Az ítélet nem jog­erős. emlegeti. S most megszakítva pihenőjét, Alex. Demetriade pár napra eljött újra Tg.- Muresre, hogy egykori mestereit, szivéhez nőtt barátait meglátogassa és művészetét csillogtassa. Újra játszott László Árpád előtt s az ősz mestert könnyekig meghatotta játé­kával. Két alkalommal hallgattuk csodálatos játékát. Csodálatosan hajlékony ujjaival oly könnyedséggel csalja ki a zongora nagy me- chenizmusából a hangokat, mintha húrokon játszana. Előadásmodora egyszerű, minden hamis pathosztól mentes. Olyanformán ad mindent vissza, oly őszinte tisztasággal és egyszerűséggel, mint a teremtő lélek teszi meg vallomásait saját magának. Lénye: egyszerű és közvetlen. Szivesen ül újra zongorához, közben elmagyarázza, hogy klasszikus táncra is képezte magát. Megtud­juk. hogy Chopin életét fogj« hangosfilmen lejátszani. Gyermekkorától — a sírig. Egy nagy európai filmtársaság tette meg ezt az ajánlatot és örömmel készül a grandiózus filmre. Boldogan fürdik a fiatal művész Tg.-Mu- res-i gyermekkori emlékeiben, melyek ugy- látszik örökre ideláneolják a városhoz. Csak embereket lát, nem tesz különbséget köztük nemzeti vagy faji szempontból. Még az ősz folyamán ismét visszatér, hogy barátai és a város közönsége előtt egész estét betöltő mű­sor keretében csillogtassa meg művészetét. (s. p.) Szökés a dollár- milliomos-őrültek házából NEWYORK. (Az Ellenzék tucL6sitójá­tól) James E. T. Hayter, az Egyesült Államok legnagyobb íakonszernjének egykori elnöke megszökött <iz elmeyyőgy intézetből. A szökés, amelyben Hayteren kívül az elmegyógyintézetnek még két lakója vett részt, izgalmas előzmények után történt. A Washington közelében levő san-antoniai magánelmegyógyriRé­zét őrei éjféltájban arra lettek figyelme­sek, hogy valaki fel akarta gyújtani az ön és közveszélyes betegek házát. A tettes Hayter volt, akinek megfékezé­sére az ápolók nagyrésze kirohant az épületből. Az őrültek között úgy terjedt el az eset híre, hogy az elmegyógyinté­zet ég. Szörnyű vakrémület tört ki, az elmeháborodattak hanyatt-homlok menekülni akartak, mire az ápolónők Havtert elengedték. Amikor végre lecsillapodtak a kedélyek, kiderült, hogy Hayter és még két társa eltűnt. Ez már a második hasonló eset a san- antoniai elmegyógyintézetben, amely pá­ratlanul áll a maga nemében az egész világon. Ebbe az intézetbe ugyanis kizárólag dollármillionwsokat vesz­nek fel. A betegek vagyoni állapotával arányban áll az intézet pompás fekvése és beren­dezése. Hires szép park közepén fekszik az intézet, amely barátságos pavillonok sorozatából áll. A betegeket fényűző lakosztályokban helyezik el, amelyekben ugyanaz a kényelem áll rendelkezésükre, mint az amerikai felső tizezer legszebb palotáiban. A betegek — kivéve a legsúlyosabb eseteket — igen nagy szabadságot élveznek. Nyilván ez magyarázza azt is, hogy sor kerülhetett Hayter szökésére. Hay- tert már csak azért is lázas izgalommal keresik, mert vagyonát mintegy hárommillió dol­lárra becsülik. Hayter kis faügynök volt és néhány év alatt szerezte óriási vagyonát. Idegei azonban sikerei tetőpontján felmondták a szolgálatot és néhány hónappal ezelőtt 47 éves korában a san-antoniai elme­gyógyintézet lakója lett. Mintegy négy évvel ezelőtt öt beteg szökött meg San-Antonioból, az élén Stewarttal, a hires „tejkirály- lyal“, aki az intézet vezetőjét, Higgins tanárt megtámadta és súlyosan megse­besítette. Stewartot hosszú ideig hiába keresték. Amikor előkerült a környék­beli erdőség mélyéből, már nem volt benne élet. A szerencsétlen beteg, aki félelmében nem mert kijönni az erdő­ből, a szó szoros értelmében éhenhalt. A MIGRÉN ÉS IDEGESSÉG azon esetei, am<- ! lye'k a gyomor- és bélmüködés zavaraiból ered- í nek, gyakran már egy pohár természetes FERENC JÓZSEF keserüviz használata által is megszűnnek. Orvosok ajánlják. Regény és színműpályázat. Budapestről jelentik: Az „Edition Intercontinental“ bu­dapesti középeurópai ügyvezetősége által a magyar nyelvterületen levezetett irodalmi pályázatsorozatának utolsó két résrpályáza- taként regény és színműre irt ki pályázatot 1938 október 5-iki lejárattal. Ismertetőt a budapesti ügyvezetőség cimén: IX. Bakáts-ér 6. cimről nemzetközi válaszbélyeggel kell kérni. Itt Írjuk meg, hogy az „Intercontinen­tal Studio“ nemzetközi fimzenepályázatot irt ki 1936 október 15-iki lejárattal. Pályá­zati ismertetői a budapesti ügyvezetőség cí­méről: IX. Bakáts-tér 6. nemzetközi válasz­bélyeggel lehet kérni. ^jelent és már kapható a „Magyar Larousse“: RÉVAI 2400 hasábon, 1200 oldalon, 35.000 cím­szót tartalmaz, 2000 szővegképpel, 32 da­rab melléklettel, 20 egész oldalas színes térképpel, rendkívül erős kötésben. Még SZEPTEMBER hónapban előjegy­zési ára 4S0-— lei MS ID9H0NA Még néhány példány kapható az Ellenzék könyvosztá­lyában, Cluj. - Most vegye meg, mert később 600 lej lesz. Vidéki rendeléseket utánvéttel, azonnal iniézünk! k rcszcíics fidc§€g szörnyű Halála a ftBróság elölt Hét hónapra Ítélték a gyilkos férjet Európai kirü zongoraművész tett a Tg.-Mures-i zenede voíS tanifványábói Alexander Demetriade, a nagy nevii fiaid zongoraművész visszajött Targa-Mures-re,hogy egykori tanárait, gyermek­kori barátait néhány napra meglátogassa

Next

/
Thumbnails
Contents