Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-20 / 218. szám
Í936 szeptember 20. VEZßPtZßK _ j Hangyák az üveggolyóban Maurois Andre, a kiváló francia. író a műit esztendőben amerikai tanulmányúton jart s az egyik legmélyebb, legszínesebb könyvet irta Amerikái'ól. Alább egy kis mély értelmű szatirikus rajzát közöljük: Egy nagy newyorki áruház játókosztá- ilya élő hangyákat adott el. Egy üveggolyó- naik. giimipapirostsal össze ragasztóit két felében kis barna szörnyetegek népsége nyüzs- gött és dolgozott. Az eladó homokot szórt az összeragasztott üveggolyó aljára s a hangyák a homokiba .sugáralakú utakat építettek. A sugárutak központjában egy, a többinél nagyobb hangya ült, csaknem mozdulatlanul. A királyné volt, akit a dolgozó hangyák nagy tiszteletei tápláltok. — Semmi fáradságot sem fog okozni magának — magyarázta vevőjének a kereskedő. — Az egész, amit csinálnia kell, az, hogy ebbe & nyílásba havonta egyszer egy csepp mézet! ejtsen. Csak egyedien cseppet s a hangyák gondoskodnak az elosztásáról. — Csak: egy cseppet? — kérdezte a fiatal hölgy. — Egy csepp méz táplálni tudja az egész társaságot egy egész hónapon keresztül? A fiatal hölgy puha kalapot viselt, homlokán előretolva egészen a bal szemöldökéig, virágmintás muszelin-ruhát. Karja meztelen volt. A kereskedő, aki fiatal volt, megbabonázva nézte. — Egy csepp elég — ismételte. — Mesés! — lelkesedett a fiatail hölgy. És megvette az átlátszó hangyaállamot. — Kedvesem — mondta a hölgy —, láttad a hangyáimat? A vékony, nyüzsgő üveggolyót vörösre festett körtmii halvány ujjal közt tartotta. Férje, (ki mellette ült, nyakának hajtását csodálta. — Milyen érdekessé tudod tenni az életet, drágám. Tegnap este a> hangverseny: tegnapelőtt Adler előadása.; ma ezek ,a hangyák... Ó, el1 se tudod hinini, mennyire fel- üdit, mikor esténként haza jövök... — Nézd, kedvesem — kiáltotta a hölgy azon a gyermekes követelő hangon, melyet férje — s a hölgy tudta ezt! — annyira szeretett — , látod ezt az óriási hangyát? Ez a királynő. A többi mind őt szolgálja. Én táplálom őket. És képzeld, kedvesem, egy csepp méz elég nekik egy hónapra! Hát nem költői? Férje megcsókolta■ Egy hét múlva a hölgy férje és vailamenynyi barátnője megunta a hangyákat. Megunta maga a hölgy is. A hangyabojt az laronykeretes tükör mögé állította a szobájában, hogy ne 1 lássa többé. A hónap végén Ha az arcránc eltüntetéséhez, jobban mondva gyógyításához hozzáfogni akarunk, először pontosan meg kell állapitanunk a ráncot előidéző okot, vagy okokat. Ez adat ismerete nélkül a gyógyítás bizonytalan, csak bekötött szemmel való tapogatózás. — E szándékunk pontosan megegyezik a mai orvosi tanítás irányával. melyet okszerű gyógyításnak nevezünk. Ha a ráncot előidéző okot megszüntetjük, a ránc maga is eltűnik. így leírva, egyszerűnek, könnyűnek látszik, de a gyakorlatban több nehézséggel kell megkezdenünk, mig az arcráncot gyó- gyultnak jelenthetjük ki. A legbiztosabb gyógyítás az, ha a ráncok kifejlődését egyáltalában — megakadályozhatjuk. Ez a prevenció, mely a mai népkozmetikának sarkalatos tétele. A biológiai alapokra helyezett arcápolás a ráncképződés lehetőségeit szűkíti. Ha az ilyen értelmű bőrápolással párhuzamosan egész szervezetünk fiatalon tartására gondot fordítunk, azt a hormonegyensulyt sikerül fenntartanunk, melynek birtokában ránctalan ábrázattal nézhetünk a rettegett negyvenesötvenes évek elé. A hosszú fiatalság titka pedig a helyesen megválasztott életmódban és étkezésben rejlik. Mindenesetre a már meglevő ráncok eltüntetése több gondot okoz. Vegyük sorra a gyógyítás lehetőségével rendelkező eljárásokat, melyek a ráncot előidéző ok szerint váltakoznak. Az eljárások könnyebb áttekinthetőség szempontjából csoportosíthatók. Az első csoporba a külső kezelési módokat sorozzuk, melyek az ápoló (ipari) kozmetika fegyvertárában találhatók. Ezek a következők: Először is a massage. Mindig igen értékes segítséget nyújt, — kivéve, ha tanulatlan kéz végzi, mely nem tudja, hogy a tulerélyes massage a bőrt kifárasztja s rugalmasság helyett a bőr ernyedését, lazulását eredményezi. Ezt a tételt igazolja a vibrációs massage-zsal tett tapasztalat. A 45—50 évvel ezelőtt felfedezett vibráció az örökifjuságot ígért, de a durván és bőségesen adagolt csodaszer a simítás helyett még elfelejtkezett a csepp mézről. A hangyák lassan éhen holtak. De egy c.sepp mézet végig megőriztek királynőjük számára. Aki utolsónak halt meg. a fiatal arcra is ráncokat szántott. A hitelét veszitett massage a régi helyzetét alig tudta visszaszerezni. Ma vibrációt alig alkalmazunk. A kéz a legértelmesebb gépezet. — Tekintve, hogy a ránc nemcsak hiányos vérellátás, hanem zsirhiány nyomán is képződik, a bőrtápláló zsíros krémek igen jó szolgálatot tesznek a ráncra hajlamos bőrnek. A bőr a helyesen elkészített krém fajidegen zsírjait is magáévá teszi, de e célra a legjobban mégis a lanolin használható. A lanolin — mondhatni — a bőr vitaminja. — A börerősitő (tonizáló) szerek a bőr rugalmas sejtjeire vannak élénkítő hatással és mint az előbbieknek szerves kiegészítő szere, nemcsak intézeti kezelésnél, hanem állandó otthoni használatra is alkalmazunk. — A szokásos areboritások minőségük szerint, hol a vérellását fokozzák, hol ionizálnak, hol a bőr táplálkozását segítik elő. Előnyük, hogy legtöbbje szintén az otthoni szépségápolásban is alkalmazható. — Az arcbőr védelmét szolgáló zsíros és félzsíros fedőkrémek nemcsak megelőzik a ráncképződést, hanem a meglévő ráncok gyógyításában is fontos szerepet visznek. Az időjárás romboló hatásának szabadon kitett arcbőr védőfelszerelés hiányában minden egyéb élettani öregedés nélkül is a korai ráncosodás áldozata lesz. Mondhatjuk: az arcot krémruhával és puder-kabáttal öltöztetjük fel. — Enyhébb esetekben, ha a ránc csak a helytelen arcgondozás következménye, a most felsorolt külső kezelésekkel is célt érünk. Azonban, ha ráncképződés gyanánt szervezeti elváltozás is szerepel, az alanti külső, vagy egyidejű belső kezelés nélkül gyógyitó eredményt nem igen remélhetünk. A külső kezeléseknek második csoportjába azokat a kezelési módozatokat soroljuk, melyeket — természetüknél fogva — csak orvosi kéz végezhet. E módszerek csak magát a ráncot tüntetik el az előidéző ok megszüntetése nélkül. — Ezt a célt akarta elérni valaha a nagyközönség előtt is ismert paraffin bőralatti injekció a ránc-árok kitöltésére. Sok balsiker után ma senki sem végzi. A paraffin massza helyett vagy 20 évvel ezelőtt Holländer és Joseph az emberzsirt ajánlotta és alkalmazta a ránc kitöltésére. Ez eljárás érthetetlen módon egy időre feledésbe merült, de értékét újabban ismét méltányolni és magát az eljárást a gyakorlatban is alkalmazni kezxlik. De csak nagyobb és mélyebb ráncoknál használható. Cikkírónak ilyen irányú tapasztalatai mindenben megerősítik az eljárás értékét. — A kisebb ráncok, a szem körüli szarkalábak ellen egy újabb eljárás kezd tért hódítani. A ráncárok mély pontjait Galvan árammal érintjük, miáltal mesterséges bőrlobot idézünk elő. A többször ismételt beavatkozás a ráncokat eltünteti. — Egy bécsi orvos ismét más utón keresi a ráncgyógyitás lehetőségét. Abból indul ki, hogy a ráncokat sok fölösleges arcjáték, sok fölösleges bőralatti izomág mozgása okozza. Az eljárás bizonyos injekcióval a fölösleges izomág működését bénítja és bizonyos külső borításokkal az arcjátékot mérsékli. Az eljárásról közelebbi adatokat cikkírónak sem sikerült eddig szereznie. — Tüneti kezelésnek számítjuk a ráncok sebészeti kezelését is. A ráncoperáció — mint tudjuk — a lazulás következtében fölöslegessé vált bőrdarab kimetszésében áll. Más szóval a kibővült arcbőrt szőkébbre szabjuk, ami által a ráncokba esett I arcbőr kisimul. Az esztétikai sebészetnek I nagy irodalma, fiatal, de érdekes múltja és annál nagyobb jövője van. A harmadik csoportban a belső kezeléseket sorolja fel. Első helyen a hormonkezelést említjük. A ránc elleni küzdelem a hormon- kezelések tekintetében sem mozog okvetlenül egy vonalon a fiatalító kúrával. Ugyanis ráncot okozó hormonzavarok fiatal korban is gyakori. A ránc elleni kezelés idősebb kodban, az élettani öregedés határán hormon- pótlás nélkül alig képzelhető el. Minden hormonkezelést hormonvizsgálat kell megelőzzön. Városunk abban a szerencsés helyzetben van, hogy ilyen vizsgáló laboratóriummal rendelkezik. Minthogy a szervezet öregedésének egyik tünete a kovasavhiány, egyesek a ráncok ellen kovasav injekciókkal kísérleteztek. Az eredmények nem adnak egységes képet. — Annál érdekesebbek és biztosabbak azok az eredmények, melyeket a dr. Kapp- féle szérummal értek el. A Kapp bőrfiataKtó szérumot úgy7 szerzi, hogy fiatal disznóbőr kivonatát tengeri malacba oltja s az utóbbi vérsavója tartalmazza az emberi bőr fiatalítását eredményező fajlagos szérumot. A leirt eredmények állítólagosán szenzációsak. A szer, melyet most Amerikában állítanak elő, itt nálunk megfizethetetlenül drága, ugv, hogy alkalmunk sem volt közvetlen tapasztalatokat szerezni. Dr. Berényi Dezső. Rovatvezető az Ellenzék előfizetőinek a szépségápolásra vonatkozólag díjtalan tanácsot ad. Hogyan gyógyítják ez arcráncot? 4 PISIM BELÉP# Irta: SZABÓ IMRE 0 7. KÖZLEMÉNY A hősöknek kijáró néma megilletődés csöndes pillanatai következtek ezután, Dóra lehajtotta fejét, szemeiből könnyek estek. — így vesztettem el apámat. — Hány esztendős voltál akkor? Azért kérdeztem, hogy könnyítsék kissé a fájdalmán, ami nagyon meglátszott a szeme fátyolozottságán és sápadtságán, amely nem akart eloszlani. Úgy véltem, eltérítem a tárgytól és beszélgetni fogok iskolaéveinek kevésbé tragikus eseményeiről. Azonban ezek még jobban felbolygatták a lelkületét. Tizenhat éves volt, gimnázista. Melléje és testvérei mellé gyámot rendeltek ki, szerencsére olyan embert, aki szivére vette az a tragédiát és továbbra is iskoláztatta Dórát. Az öccsét paraszti munkára fogták, a húgát pedig korán összeházasították egy falusi tanítóval. — Az egyetemre kerültem — folytatta — és a következő évben már ösztöndíjjal Párisban tanulhattam. Bevallom, keveset tanultam. Ehelyett a macedó- bulgárok összejöveteleire jártam, akik jól meglátták, hogy minden elszántságra képes vagyok és ezért fontos megbízásokat kaptam tőlük. Olvashattad, hogy az egyik szerb politikust valaki akkor terítette le egy autóból, amikor a szerb ur kijött szállodájából, hogy a miniszterelnökségre menjen. Ha tudni akarod, a gyilkos én voltam. Leteritettem és volt még pár őrizetlen pillanatom, hogy aktatáskáját magamhoz vegyem. Macedón autóvezetőnk volt, aki az autó szá- mát ügyesen átfestette. Senki nem tudott bizonyságot felőlünk, húsz perc alatt a legbiztosabb helyen vol tünk, a festéket lemosták és este a komité bizalmas tanácskozásán már felolvashattam jelentésemet. — És a hires párisi rendőrség? — A párisi rendőrség a komité tiz tagját elfogta. Mindegyikük alibit bizonyított és egyikük sem tagadta, hogy ha alkalmuk lett volna, ők maguk is elkövetik a gyilkosságot. Egy hónapig ültek, azután ki kellett őket engedni. Bátor magatartásuk miatt azonban mindnyájukat kitoloncolták az országból. Előbb Svájcba, innen Bécsbe jutottak. Nehány hónap múlva én is utánuk mentem és megalakítóttam a forradalmárok bécsi csoportját. Hidegen, amitől magam is megborzongtam, adta elő ezután újabb terrormunkáját. A bécsi komité úgy határozott, hogy valahányszor szerb földön kioltják valamelyik macedon-bulgár életét, a bécsi csoport ugyanannyi szerb hivatali személyt tesz el láb alól. Válogatás nélkül. Katonai attasét, követet, vagy konzult, vagy bármilyen más felelős embert. A munkát pedig kiterjesztik Bécsbe, Berlinbe vagy Londonba, mindenüvé, ahol a komité tagjai élnek és őrködnek. Adtam az objektiv embert, aki úgy veszi tudomásul ezeket, mint egy híradást az újságból. Mintha az angolok rajtaütöttek volna Abd el Krím csapatain és a felkelők közül négyszázat Ítélet nélkül kivégeztek volna. Dóra biztos érzékkel látta a vértől való utálatot, ami idegeimen végighömpölygött. Kissé odébb húzódott, lehörpintett egy pohár bort, anélkül, hogy koccintott volna velem. Csak ennyit mondott: — Hidd el, nagyon könnyített rajtam ez a kicsi beszéd, amivel most „szórakoztattalak“. Viszont tudom, hiába tagadnád udvariasságból, te rosszul érzed magad... De eljön annak az ideje, amikor azt fogod mondani. hogy máskép nem cselekedhettem. Vannak helyzetek, amikor az igazság fokmérője: az elszántság. Majd meglátod! Kicsit gondolkoztam a dolgok fölött, nem sokáig. A leány utolsó élményeit elég higgadtan adta elő, valahogy történeti stílusban, mintha a dolgok mögött évszázadok pihennének. Olyan egyszerűen, olyan magától értetődően beszélt emberi életek kioltásáról („itt is dolgoztam“), mintha egy divatos regényből olvasott volna. Egy frontcsendőr beszélte el nekem egyszer éjszakai borozás közben, háborús élményeit. Elmondotta, hogyan lőtte le a rohamról visszamaradt katonákat. Ö is ezt a kifejezést használta: „itt is dolgoztam“! De az ő elbeszélése nem maradt meg élmény- szeriien az idegeimben. A Dóra gyilkosságai azonban lesújtottak. IV. FEJEZET. Még nem szabadultam föl szófiai benyomásaim alól. Éjnek idején, nehéz álmok után sokszor ijedtem fölébredtem. Kis korcsmákban láttam magam, amelyeknek falát apró revolvercsövek díszítették és láttam Dórát, amikor füstölgő bombák között táncolt a parketten. Némelykor, leghevesebb körforgásai közepette, nagyot dobbantott lábával, lehajolt, fölvett egy füstölgő vasalmát és a páholyba hajította, amelyben aranysujtásos díszruhában, balkáni diplomaták boroz- gattak. Vagy késő éjszaka kültelki házak között pillantottam meg, fiuruhában, cigarettázva, detektív kar jain. Vitte, hogy elárulja a komitácsik búvóhelyét. Megnyílt az ajtó és abban a pillanatban lasszót dob tak a rendőr nyakába, meghúzták a hurkot és a vergődő, a halódó ember zsebeiből Dóra előszedte a boxert, a kis töltött revolvert, a nyílt parancsot, amit nagy hahotázás közepette olvasott föl a társaság előtt Voltak látomásaim, amikor Dórát fején a jóság glóriájával pillantottam meg. Éhezők között járt, karjain kenyércipó és mindenkinek adott, aki feléje nyuj tóttá kezét. Amikor azonban leültem, hogy írjak neki, egyet len emlékre koncentráltam fantáziámat, azokra a per cekre, amikor Dóra elhagyta Kosta Nikolajeffet és melegen hozzám simult. Ekkor még nem tudtam, miképpen csinált balkáni történelmet. Akkor még úgy élt bennem, mint egy különös balkáni leány, a nyugodtság és életigenlés szépségében. * Mária pontosan beváltotta fenyegetését. Valamelyik reggel alig egy órával azután, hogy ruhástól ágynak dőltem, föl kellett tápászkodnom. Peches baccarrat-parti után voltam, elkeseredve az ideges szívdobogástól, amit az altatók okoztak Kedvetlenül nyitottam ajtót. Mária állott ott a hordárral, aki három kofferjét hozta. Utolsó garasaimból ki fizettem kocsiját, emberét és bocsánatot kértem tőle, hogy ebben a züllött állapotban fogadom. Nincs sem mi hiba és megnyugtatott. Ezt a napot majd át fogja aludni lakásomon, ö sem tudott aludni a vonaton, mert harmadik osztályon jött és szintén le volt égve csúnyán. Nem csinált nagy kázust belőle. Afféle külső események ezek, átmenetiek, amelyek sokáig úgysem tarthatnak. — Mi van a nőddel? (Folytatjuk.)
