Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)
1936-09-16 / 214. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 AR A 3 Szerkesztőiig és kiadóhivatal: Ciuj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivat ai és kőnyvorztály: Piaţa Unirii 9. azám. — Telefonszim: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS Előfizeté": árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 440, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföld! államokba csak a portókülönbözetcrí :öbb< ]LVII. ÉVFOLYAM, 114. SZÁM. SZERDA 1936 SZEPTEMBER 16. „Minden külön értesítés nélkül“, szónál lényegbe vágó magyarázat nélkül egyszerűen közöljük a lapok és rendelet előzetes híresztelése alapján a kisebbségi vallásoktatásról szóló uj napi parancsot. Angelescu közoktatásügyi minisztert mindenki ismeri: tisztában van törekvéseivel' amelyek ismételten bírták rá a kisebbségi egyházakat és a magyar pártot, hogy panasszal éljen, a kisebbségi jogokat biztosító nemzetközi megállapodások értelmében a Népszövetség előtt; a legfontosabb alkalommal csak Duc-a külügyminiszter térítette vissza a panaszosokat ezzel a hires jelszóval: a legjobb ut nem Genfbe, hanem Bncuresti-be vezet; később Duca bel- ügyminisztersége, az egyre szelídülő cenzúra idején, szabadon megírhattunk mindent a közoktatásügyi veszedelmekről és akkor Angelescu politikai jellemrajza — mert emberi derekasságát és román érzületét soha nem vontuk kétségbe s ezért a közéleti erkölcs birtokában a világért se érintettük volna — minden kisebbségi lélekben örök időkre megrögződött. Ezek után való igaz, hogy fölösleges fáradság és hiába való izgalom volna ezeknek a múltban megirt gondolatainknak és érzéseinknek megismétlése, bár a jelen még több és még jelentékenyebb alkalmat ad. Az időszerű uj rendeletet viszont igazán I fölösleges részletezni, ismertetni, mérlegelni, j parancscy világosak és fél re érthet etlenek. Ér- I deke nyílt. Magában szinte mindent elmond ! és kibeszél. Egyedül az illetékes tényezőkre \ tartozik, hogy törvényes utón és a hatályos- j ság gondos keresésével minden lehetséges ' eszközt és módot megkísértsen ellene. Csak annyit füzünk hozzá, inkább a történelmi folytonosság címén, hogy a nemzetiségi múlt és a kisebbségi jelen igy egész uj fejezettel bővül, amelyet a kisebbségi és többségi köz- irás bizonyára nagy érdekkel fog tanul mányozni és méltatva megfelelőkép méltányolni. A rendelet csak a katolikus és protestáns növendékeknek az állami iskolákban való vallásoktatásáról szól. Eszerint az illető növendékekből csoportokat kell alakítani egy rendes osztály szokásos létszámáig és ennek tartani a vallásórákat az iskola helyiségében, j h°ijy ’ülj az igazgató ellenőrzést gyakorolhas- ! son. Eddig az a hitoktató, akinek néha egy j intézetben csak 2—3 növendéke van és nagy 1 városban épp ezért esetleg tucatnyi taninté- j zetet kapott, egy helyen gyűjtötte össze fa. i nitvámjait. Nem szabad egyetlen növendék ! vallásoktatásának sem történnie más kisebb- i ség nyelvén, mint amelyhez a növendék tar- j főzik. Ha egy osztályhoz tartozó növendék- j nek különböző nyelvűek (névelemzés alkal- í mazása), akkor az állam nyelvén történik az J oktcdás. A heti órák száma nem haladhatja j meg a hivatalos tantervben előirt óraszámot. | Minden egyházmegye köteles a területén lévő iskolák számára az illető egyházhoz tartozó növendékek részére minimális vallásoktatási tantervet megállapítani s ezt a köz- oktatásügyi minisztérium jóváhagyásáért fölterjesztem. E tanterven túlmenő oktatás tilos. Nem használhatók külföldről származó vagy a minisztérium által nem engedélyezett tankönyvek (bibliák ima- és énekeskönyvek stb.), nem szabad hogy a növendékek más lMtegóriák által rendezett előadásokon, bibliaórákon vegyenek részt és egyesületi tevékenységet folytassanak (kongregációk, templomi bibliamagyarázatok, bérmálásra vagy konfirmációra való előkészítés, egyházi egyesületek felolvasásai). A vallásoktatás csak olyan egyénekre bízhatók, akiknek papi végzettségük és minősítésük van. Laikus személyek vallásoktatásra nem alkalmazhatók. Ahol nem volt lelkész vagy igen kevés volt a növendékek száma, tanítók és tanítónők is végezhették a vallásoktatást. A hitoktatók tartoznak a román nyelvet beszélni és csak román állampolgárok lehetnek. I i ! I I 1 locarn&i szerződéshez hasonló keleti biztonsági szerződést kívánnak a kisantant-áttamok Közös fegyverkezés ennek a sálnak eléréséig. — Megállapodtak békeszerződések katonai klauzuláinak i&lmondása esetére vonatkozó teendői- ben. — Hodzţa középeurópai gazdasági ködét! tervét elfogadták HITLER:,»Jk nemzeti szocializmus német szabadalom, amit nem terjesztünk: külföldén“ A kisantant-államok értekezletéről tegnap este kiadták az összefoglaló hivatalos jelentést. Ez a jelentés megfelel a pozsonyi tanácskozásokról kiszivárgott előbbi híreknek, de megfogalmazásában látható óvatosság jellemzi. Kimaradt belőle a népszövetségi alapokmány lényeges megváltoztatásának erélyes visszautasítása, amiben a Pozsonyból érkező első hírek szerint a kisantant-külügyminiszterek állítólag megegyeztek. A kimaradás természetesen nem jelent annyit, hogy ne a fenti irányban nyilvánuljon meg a három külügyminiszter genfi együttműködése. A hivatalos jelentés ezt a kérdést egyszerűen nem érinti, ellenben hangoztatja, hogy a három állam közös külpolitikájának főeleme a Népszövetség marad a nehézségek ellenére is, melyekkel most ez az intézmény küzd. A három állam ezért kész csatlakozni minden olyan erőfeszítéshez, mely hivatva lesz megerősíteni a Népszövetség tekintélyét a béke fenntartása és szervezése céljából. Ez az utóbbi kijelentés a kisantantnak a szankciós népszövetségi paragrafns megszigorítására való hajlandóságát jelenti. A hivatalos jelentés egy másik pontjában a körzeti egyezmények hívének vallja magát a kisantant és különös figyelemre méltatja a locarnói egyezséggel összefüggő kérdések rendezését is, amivel kapcsolatban különös határozottsággal fejtik ki, hogy a locarnói egyezséggel átlőtt biztonsági rendszer nem maradhat Nvugat-Eu répára korlátozva, hanem kapcsolatba kell hozni Közép- és Kelet-Európa békéjének biztosításával is. Minthogy pedig a kisantant-államok „közös politikájuk alapelveinek feladása nélkül“ nem remélik, hogy ezt a megoldást gyorsan el lehet érni, elhatározták, hogy a három állam „biztonságának erősítése céljából niég jobban egyesítik erőiket". A hivatalos jelentés ezt az utóbbi elhatározást nem részletezi, Pozsonyban azonban agy tudják, hogy a három hadsereget műszaki szempontból egységesíteni fogiák, aminek érdekében a kisantant-államok területén lévő hadfelszerelési gyárak együtt fognak működni. Közelebbi részleteket erre vonatkozólag a három vezérkar állapítja meg. Az erélyesebben hangzó katonai megállapodás után békésebb hangon folytatja a jelentés, hogy a kisantant-államok a többi államokkal, különösen a szomszédos államokkal szoros kapcsolatot és a lehető legjobb szomszédi viszonyt akarják fenntartani. Ez a megállapítás azonban szintén fenyegetőbb hangú kijelentésbe éleződik ki. Az osztrák békeszerződés katonai klauzuláinak egyoldalú felmondása miatt hangoztatott sajnálkozás nyomán ugyanis a három külügyminiszter kijelenti, hogy hasonló lépés megismétlődése esetére a három kisantant- állam „megállapodott az ilyen esetben való teendők kérdésében“. A teendők mibenlétéről nem beszél a jelentés, de nyilvánvaló, hogy csak Magyarországra és Bulgáriára vonatkozhatnak, miután Ausztria esetében a kisantant egyszerű sajnálkozással intézte el a kérdést. Kitér a hivatalos jelentés Hodzsa csehszlovák miniszterelnök középeurópai gazdasági tervére is, mely a dunai megegyezés és a kisantant államai között igyekszik gazdasági kapcsolatokat létesíteni. Hodzsa tervét az értekezlet magáévá tette és részletes kidolgozás céljából a gazdasági szakértők Bucurcsti-i értekezlete elé utalta. Végül pedig megállapítja az értekezletről kiadott hivatalos jelentés, hogy a kormányzási rendszerek kérdésében a kisantant leghatározottabb módon az országok belpolitikai életébe való be nem avatkozás mellett áll és nem tűri a beavatkozást a maga belső ügyeibe sem. A kérdés bizonyos kapcsolatban áll a Szovjet-0roszországhoz és Németországhoz való viszony- nyál is. A román delegáció egyik vezetője hazaiitaztában a budapesti pályaudvaron várakozó újságíróknak erre vonatkozólag kijelentette, hogy a kisantant nem közeledik nagyon Szovjet-Orrfszországhoz és nem ellensége a fasiszta rendszerű államoknak sem. Ugyancsak a kormányzási rendszerek kérdésével áll kapcsolatban Hitler vezérkan- cdlárnak a nemzeti szocialista pártgyülés tegnapi utolsó napján tartott beszéde. Hitler nyilvánvalóan a főleg angol körökben megnyilvánuló idegességet akarta tegnapi beszédével csillapítani és előbbi kijelentésével kapcsolatban, mely szerint a demokrácia mindenhol anarchiához vezet, most azt hangsúlyozta, bőgj’ a nemzeti szocializmus német szabadalom, melyet német részről nem akarnak külföld felé terjeszteni. Nincs is szükség arra, hogy demokrata országokban megtűrjék, mint ahogy „mi sem tűrjük meg a demokrata törekvéseket nálunk“ — mondta Hitler. E kijelentése után megint rendkívül éles hangon támadta a bolsevizmust, melyet elsöpörni való ellenfélnek nevezett. „Arra az angol aggodalomra — folytatta a vezérkancelhír — hogy politikánkkal két részre osztjuk Európát, azt feleljük, hogy ez a kettéosztás már megtörtént és a bolsevizmus széttépte azokat az államokat, melyek nem keresnek döntést ebben a kérdésben". Hitler ezután az olasz fasizmus iránti csodálatának adott kifejezést és kijelentette, hogy a bol- sevizmus sarkaiból akarja kiforgatni Európát. A spanyol polgárháború harcterein tegnap különösebb esemény nem történt. Az ellenfelek csapataik átcsoportosításával vannak elfoglalva és San-Sebastian környékén sem történtek újabb haditények. Itt a kormánycsapatok részéről állítólag 40.000 ember készül védeni Bilbaot, a nagy biscayai kikötőt a nemzeti felkelők támadásával szemben. A kormány-miliciában résztvevő baszk bányászok továbbra is a fogva tartott hatszáz túsz kivégzésével fenyegetőznek. Kisantant határozatok — A kisantant államok tanácsa 1936 szeptember 13—14. napjain ítrofta csehszlovák külügyminiszter elnökletével összeült Pozsonyban. 1. Az általános helyzet és a három államot különösen érdeklő kérdések alapos tanulmányozása után megállapította a tanács, hogy a közös politika alapvonalai ugyanazok maradnak, amelyeket a tanács Belgrád- ban tartott májusi ülésszaka alkalmával kinyilvánított. A három állam szilárdan kitart a békés együttműködés eszménye mellett politikai és gazdasági téren és kész e célból közös munkát kifejteni a hasonló jóakarattól fütött összes államokkal. 2. Ennek a politikának egyik főeleme a Népszövetség marad. Azoknak a nehézségek-, nek ellenére, melyekkel a nemzetek szövetsége jelen’eg küzd, a három állam hii marad alapelveihez és ezért késznek nyilatkozik csatlakozni minden erőfeszítéshez, melynek hivatása, hogy megerősítse a Népszövetség tekintélyét a béke megtartása és megszervezése céljából. 3. A körzeti egyezmények, melyeket a kisantant 1921 óta előnyben részesített, igen fontosak ebből a szempontból. A locarnói egyezménnyel kapcsolatos kérdések uj szabályozását megkülönböztetett figyelemben részesítik a kisantant államok. Az igy fölállított biztonsági rendszert nem lehet a nyugatra korlátozni, mivel ez nem oldaná meg az általános európai biztonság kérdését és nem eredményezné azt a békéltetést, amely nélkülözhetetlen az egész Európa és az egész világ részére szükséges gazdasági újjáépítéshez. Mivel mégis bizonytalan, hogy rövid idő alatt ez az eredmény elérhető lesz-e, a kisantant államok elhatározták, hogy a biztonság erősítése céljából mégjobban egyesítik erőiket. De továbbra is szoros együttműködést fognak kifejteni a többi államokkal is. 4. Ez elsősorban a szomszédos államokra vonatkozik, melyékkel a három állam a lehető legjobb szomszédi viszonyt akarja fenntartani, ennek a viszonynak fennállása azonban a kérdéses államok magatartásától is függ. A kisantant-államok mélyen sajnálják, hogy a saintgermami egyezmény katonai záradékainak felmondása folytán Ausztriával való kapcsolatai csorbát szenvedtek. Az az eljárási mód, ahogy Törökország járt el a tengerszorosok kérdésében, bizonyítja, hogy a befejezett tények módszerén kivül más módszerek is vannak. A ki-santant-államok egyébként remélik, hogy a fennálló szerződések esetében hasonló kihágások nem fognak megismétlődni s az ilyen esetiben való teendő kérdésében előre megegyeztek. 5. Tekintettel az európai államok belső rendszereire vonatkozó vitákra, a kisantant- államok határozottan a be nem avatkozás! politika mellé állnak, de ugyanakkor nem tűrik el más államok beavatkozását sem saját beliigyeikbe. 6. Megkülönböztetett fontosságot tulajdonítanak a kisantant-államok közti gazdasági kapcsolat kimélvitésének, továbbá a többi középeurópai állammal való közeledés kérdésének. A közeledés kezdeményezése Hodzsa Milán csehszlovák külügyminisztertől származik. A kisantant gazdasági tanácsa, mely október hó folyamán ül össze Bucuresti-ben. tanulmányozni fogja a szakértők tervezeteit, továbbá a kisantant kebelében fennálló gazdasági lehetőségeket is. Ugyanakkor megvizsgálja a középeurópai gazdasági közeié dés kérdését. 7. Mivel a sajtószolgálatok főnökeinek időnkénti tanácskozása jó eredményeket h zott, a tanács elhatározta, hogy állandó jellegű, külön sajtószervet létesít. 8. A tanács legközelebbi ülésszakát Genf- ben tartja népszöveségi ülés alkalmával. (Folytatás a 10-ik oldalon.)
