Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-16 / 214. szám

ELLENZIK 1*)3{> Bxepiemb'Cr 16. Séta a színház körül Riport a forgószinpadról, Forgács Sándor szerződ­tetéséről és Rajnay Sándor nagy terveiről CLUJ. (Az Ellenzék tudósítójától.) A szín­ház uj forgószinpadáiifiik tervrajzait szeret­ném látni, de mivel a színház stúdiójának első órája van, először ide vezet dr. Kádár hűre igazgató. Elmondja a direktor, hogy a stúdió növendékei kizárólag a színház fiatal szerződtetett tagjai. Fontos és hézagpótló szerepet tölt l>e ez a mj házi stúdiónk, amelynek óráin kö­telesek megjelenni a színház fiatal kezdői. 1 rodalmat, d ratnu t u rgiá t, beszéd decim lkát tanulnak többek között és bizony — helyes­írást is. — Kik a stúdió tanárai? — Hetényi Elemér. Tóth Elek, Gróf Lász­ló és Nagy István, aki középiskolai tanár volt. A stúdióban Itt van előttünk a terv. Rajta a rivaldánál kezdődő nagy színpad és a háttérben elterü­lő kis színpad látható. A forgós/inpad a ri­valdától másfélrnéterre kezdődik majd és hu- szonnégvméteres, teiliát tekintélyes nagysága átmérőjű lesz, igy Lenyúlik az úgynevezett kis színpadra is. Mármost maga a forgós/inpad egy tizen­két cikkből álló forgatható korong amely deszkákkal összefogott traverzekből áll. Ez a korong tizenöt centiméterre lesz a földtől. A magasított színpadtól az akusztika lénye­ges megjavítását is reméli a színház. A szín­pad golyós csapágyon forog. A súlyt körül- belül tiz centiméteres átmérőjű, tömör gu­miból készült kerekek hordozzák. l'eljesen zajtalanul. Motorikus erővel fogják elfordíta­ni a forgószinpadot, de kézi erővel i» el le­het majd mozdítani. A mai sok képre osztott dciralniknál nél­külözhetetlen újítás ez a régen tervezett és most végre megvalósult forgós/inpad. Majd nem mindenki látott már forgószinpadon elő­adott darabot, ahol például az egyik szerep­lő átmegy ez egyik szolgából a másikba s mindezt a közönség szeme előtt, mert lépé­seivel egyidejűleg átfordul a színpad is. A szünetek közötti hosszadalmas dlszletezés is megszűnik igy, mert előadás előtt a diszlet- munkások az egész forgószinpudot bed is/Je­lezik. Vagy ha tizenkét képnél is többől áll a darab, előadás alatt is dolgozhatnak. A da­ruitok képei közötti átmenet teljesen folyta­tólagos és zavartalan. Rendezői szempontból kétféle megoldás lehetséges. Nyílt színen va­ló diszletváltozás vagy a szin pillanatnyi elsötétítése. Megköszönöm Kádár direktornak a felvi­lágosítást és otthagyom a tervrajzokat — ha lehet még zavarosabban ás rendetlenebből, ahogy eddig feküdtek az asztalon. Szegény Rajnay Sándor ezekből a sorokból tudja csak meg, hogy ki dobálta össze őket. (M. L.) Bemegyünk a ,, tan terembe“. Ott ülnek sor­ban a növendékek és figyelő szemmel hall­gatják Helényi lilémért, az első óra profesz- szorát. aki éppen a helyes beszédről tart elő­adást. Csinos fiatal lányok, legtöbb ismerős az opercttelőadások multévi görlcsapatából. De van közöttük uj arc is, ahogy ott ülnek félkörben, mint madarak az ágon. Fiuk Is vannak a teremben, de kevesebb számban. — Mi n hangsúly? — kérdezi Hetényi Ele­mér. — Ki tudná megmondani? Senki sem tudja megmondani. Tudják, hogy mi a hangsúly. A hangsúly az — hang­súly. De szavakkal definiálni, már nehéz még az ilyen egyszerű dolgot is. Tehát csak néznek egymásra kérdően, mint kiis iskolás­lányok. Korban egyik-másik nem is több az igazi iskolásnál. Hetényi Elemér mosolyog s szépen megmagyarázza, mialatt megtu­dom, hogy a színház tagjai számára épp úgy kötelezők n tánc- és ének-, sőt ritmi­kus órák is. Parády Katust, a kitűnő tornaianámőt szerződtette le a színház az utóbbi fontos tárgy oktatójává. Forgács Sándor visszaszerződött — Forgács Sándort láttam — mondom a direktornak. — Igaz-e, hogy leszerződhette, igazgató ur? — Igen — feleli dr. Kádár Imre — az uj évadban Forgács Sándor a színház rendes tagja lesz. Örömmel adunk hirt a kitűnő művész visz- szatéréséről. A mult színházi évadokban fá- jóan érezték hiányát a színházlátogatók For­gács elmélyült, értékes, komoly művészeté­nek. Csak nemrégen volt nagy sikere a Peer Gynt szabadtéri előadása rendezésével és fő­szerep-évei Forgácsnak, aik mindig a nehe­zebb és értékesebb feladatokat kereste és ol­dotta meg gazdag művészi pályafutásán. Forgószinpad Ezután a szomszéd szobába megyünk, hol költői összevisszaságban hevernek Rajnöy Sándor, a színház kitűnő tagjának és zseniá­lis színpad-technikusának forgószinpadtervei. Gyönyörű, szabályos, mértani pontosságú rajzok ezek, amelyeken világosan áttekinthe­tő a különben sem lulkomplikált forgószin­pad. Rajnay valamelyik műhelyben tartóz­kodik és sokkal komplikáltabb lenne előke- riteni. mint amilyenek ezek a világos terv­rajzai, amelyeket Kádár direktor készséggel elmagyaráz. Megtudjuk, hogy Rajnay Budapesten végigtanulmányozta az ott található összes forgószigpadokat s vé­gül is egy olyan forgószinpadot konstru­ál, amely egy kicsit mindegyik és mégis más — speciálisan a mi színpa­dunkra való. A gyermekéi igazén szerető szülők uíznuíaiá könyvei Dénes-Schächter: A ma gyermeke (A gyér- LEI mek fejlődése, testi-lelki gondozása és betegségei az újszülött-kortól a serdü­lés koráig) kötve Lei 201, fűzve — 165 Székely Béla: A te gyereked — — — 59 Székely Béla: A gyermekévek sexualitása kötve 112, fűzve — — — — — 63 Stekel: Üzenet az anyáknak I. (Kisgyerek­kor, csecsemőkortól kétéves korig) — 33 Stekel: Üzenet az anyáknak II. (Óvodás­kor és az első iskolás évek) — — 119 Stekel: Üzenet az anyáknak III. (Serdülő­kor és az érettség kora) — — — 125 Földes: A fiatal anya — — — — — 33 Wallenstein: Hogyan éljen a mai ifjúság 83 Kaphatók az Ellenzék könyvosztáiyáhan Ciuj, Piaţa Unirii. — Vidékre utánvéttel i i azonnal szállítjuk. Tlzciniuoic tv alán letarlóilaltah egy fdesft&yllifost RAJA. (Az Ellenzék tudósítójától.) Több mint 18 évvel ezelőtt borzalmas feleséggyilkosság történt a bácsmegyei Katgmár községben. Alaga Lőrinc gaz­dálkodó késszurásokkal és kapával megölte feleségét, született Pet rés Máriát, aki elhagyta őt. Alaga Lörincet letartóztatták és a szabadkai fogházba szállították. Vádirat is készült ellene, de mielőtt főtárgyalásra kerülhetett volna a sor, Szabadka ju­goszláv uralom alá került. Alaga valahogy kiszabadult. Bűnügyének iratai át­kerültek a bajai törvényszékre, amely körözőlevelet adott ki ellene. Tegnap délután a katymári csendörség gyanús külsejű férfit igazoltatott. Alaga Lőrincnek igazolta magát és elmondta, hogy a jugoszláv területen, Rács­megyében levő őrszállásról jött át. Csakhamar megállapították róla, azonos a 18 év óta keresett feleséggyilkossal. Nyomban beszállították a bajai ügyészségi fogházba, ahol a vizsgálóbíró előtt bevallotta az asszonygyilkosságot. Rövide­sen meg is tartják a fötárgyalást a bűnügyben. „Elmetszettem a nyakát ésőa kezemre borult...“ Borotvás dráma a bíróság elö*J BUDAPEST. (Az Ellenzék tudósítójá­tól.) Szerelmi dráma foglalkoztatta hét­főn a büntetőtörvényszéket. Junius 17-én Gergács János kórházi alkalmazott késő éjjel borotvával elvágia barátnőjének, Szan­di Margitnak a nyakát, aki azonnal meghalt. Utána Gergács saját csuklóján vágta fel az ereket, de a gondos ápolás visszaadta az életnek. A letartóztatásban levő vádlott a hozzá­intézett kérdésekre igy válaszolt: — Abban érzem magam bűnösnek, hogy életben maradtam. De nem előre megfontoltan tettem, amit tettem. Elmondta ezután, hogy a leányt nőül akarta venni, a felesége azonban nem akart elválni tőle. — A nyomozás adatai szerint Szandi Margit nem akart a maga felesége lenni és maga erre megfenyegette, hogy végez vele — jegyezte meg az elnök. — Ez nem igaz, — válaszolta hevesen a vádlott. Az elnök további kérdéseire a gyilkos­ság előzményeit beszélte el ezután. Előző nap, csütörtökön este, együtt voltak a ligetben és ott került szóba, hogy közös elhatározással a halálba mennek. — Hát a leánynak a terve volt tulaj­donképen a közös öngyilkosság? 1— kérdi az elnök. — Igen, ő akarta ezt, — válaszolja a vádlott, aki aztán még elmondta, hogy akkor este elbúcsúztak és másnap délután találkoztak újból. — Én egy pongyolát vettem Manói­nak ajándékba, gondoltam, hogy kive­rem a fejéből a rossz gondolatokat. Elő­zőleg nyolc kis fröccsöt is ittam. A Hársfa-utcában találkoztunk és onnan a Tisza Kálmán-térre egy szállóba men­tünk. Itt is szóba hozta a Manci az ön- gyilkosságot, elővette a borotvát ezekkel a szavakkal: itt van, tedd meg. Én azonban lebeszéltem róla. Később Manci is úgy gondolta, hogy furcsa len­ne szállodában öngyilkosságot elkövet­ni. Erre elmentünk a Poliklmika elé és a Szövetség-utcában egy helyen, ahol teljes sötétség volt, Manci megállt. .Az­után felém tartolta a nyakát és azt mondta: — Most. — Ebben a pillanatban én elmetszet­tem a nyakát, ő a kezemre borult, mire lefektettem a járda szélére. — Rendkivül meg voltam rémülve, hogy mi fog történni és utána elvágtam a csuklómon az ereket. — De maga nemcsak egy vágást ej­tett a leányon — mondja most az elnök. Volt egy másik 25 centiméteres vágás is rajta. — Erről nem tudok semmit, kérem, — válaszolta a vádlott, — én csak arra emlékszem, hogy amikor a kezemet el­vágtam, melléje feküdtem a földre. Éreztem, hogy az én sérülésem nem elég az öngyilkossághoz és ezért a másik csuklómon is felvágtam az ereket. Azt hiszem, kiabáltam is, mert egy asz- szony jött és bevittek a klinikára. Az­tán csak arra emlékszem, hogy a műtő­asztalon összevarrtak. — Adatok vannak arra, hogy maga a helyszínről elfutott, a klinikára maga csöngetett be és ott esett össze. — Nem tudok ezekről, nem emlék­szem már ezekre, — hajtogatja egyre a vádlott. A törvényszék több tanút hallgatott ki, akik megcáfolták a vádlottnak azt a védekezését, hogy a leány öngyilkos akart volna lenni. A törvényszék meghallgatta még az orvosszakértőket, akik elmondták, hogy véleményük szerint, ha azonnali orvosi kezelésben része­sült volna a leány, úgy meg lehetett volna menteni az életnek. Az elnök felhívására az orvosszakértők ezután megvizsgálták a vádlott sérülé­seit és ennek tartamára az elnök szüne­tet rendelt el. MIT ÍR A ROMÁN SAJTÓ Kompenzáció A CHitdupá/nittr ■— M unkát óbor — It műi DREPTATEA: A kormány két tábora kö­zött áll a harc. A kompenzáció hívei jelenleg lelj<-s támadásban vannak. Meg kell értenünk őket. 'l’eljesen lehetetlen, hogy megszüntes­sék a kompenzáció rendszerét akkor, mikor a kompenzációs hívek és kijárók már föl­vették a ,,sperteket“ és félő, hogy amennyl- ben vissza nem téritik a sokmilliós kijárási tixztcletdijakat, az ügyek vizsgálóbíró elé ke- riilnek. Ezért van a csatazaj. Dr. Costinescu, a kereskedelem és iparügy minisztere heve­sen védi a kompenzációs rendszert, anélkül, azonban, hogy a már lefizetett spertekről valamit is mondana. Mi, a magunk részéről nem egyszer hívtuk fel a figyelmet azokra a szemérmetlen üzletekre, amelyek a barátsá­gos Irankok irodahelyiségeiben, sőt a keres­kedelem és iparügyi minisztérium termeiben kerültek tető alá. Mert a Gagero társaság helyét mások vették át. Ezek a dolgok már nem olyan természetűek, hogy sajtóviták tárgyául szolgálhatnának. Az ügyészségek-, nek kell közbelépniük és a legsürgősebb vizsgálattal tisztázni a megvesztegetések és kijárások ügyét. De nem úgy, mint a Cagero- botrányban történt, mely ebben a pillanat­ban egyszerű hamisítási üggyé zsugorodott. ZORILE: A Maglavit-i istenlátó pásztor együk hive miatt valószínűleg érdekes ese­mények központjába kerül a közeljövőben és kibúvik Oltenia-i falujából. Petrache Lu- punak Aradra kell mennie, hogy egy gonosz­tevő perében tanúskodjék, aki — mint állít­ja — egy isteni látomány hatása alatt ölt. Gerasim Pascnu a neve n gyilkosnak és bűne az, hogy megölte Ana Ardeleanu postai tiszt­viselőnőt, aki hosszú hónapokon át ellátta őt koszttal és lakással. A bűntett elkövetése előtt Gherasim Pnscau isteni álmot álmodott és látományáról levélben kért véleményt és tanácsot Petrache Luputól, a Maglavit-i cso­dajuhász azonban nem válaszolt neki. A vádlott által előterjesztett tanúkihallgatási kérelmet a törvényszék kedvezően bírálta el. Csupán mi vagyaink ezek után zavarban: kérem, miért is hívják Petrache Luput Arad­ra? Mint az isten közvetítőjét? Vagy, rövi­den és egyszerűen, bírósági kuriozitásból, hogy lássa a törvényszék, mit mond az ügy­höz a Maglavit-i csodalátó? DREPTATEA: Az újjáalakított kormány, Tătărescu egyéni összeállítása, amelyből a liberális párt hiányzik, egész csomó társa­dalmi irányai rendelkezéseket hirdetett be és ezek közül leglármásahban a diplomás munkanélküliség megszüntetését kürtölte vi­lággá. Az összeirás már több mint egy hete megkezdődött, csak hogy nem halad a kellő sebességgel. Miért? Ennek oka, hogy a kor­mány az összeirás elrendelésével egyidőben egy rendkívüli fontosságú újítást hirdetett, melyr kötelező munkát ró a 18—21 év kö­zötti fiatalságra és munkatáborok felállítá­sát közli. Sőt, odáig ment az őszinteségben, hogy kijelentette, hogy a diplomás munka- nélkülieket ezekben a munka tábor okban foglalkoztatják majd. Az egyszerű behirde- tés elég volt ahhoz, hogy megtorpedózza a nagy lármával behirdetett összeírást. Vájjon melyik diplomás munkanélküli jelentkezik olyan kedvező kilátások mellett, hogy kény­szermunkára viszik a rounkatáborba? Az isten szerelmére, vannak még intelligens fia­talok, akik másra hivatottak, mint csákányt és lapátot ragadni. A falvak — ahol sötét­ség uralkodik és betegségek pusztítanak — fiatal orvosokat, műveltséget akarnak. A( kormány ehelyett ásókat és kőtörőket ajánl fel nekik. NAŢIONALUL NOU (kormánypárt): A mai zavaros helyzetben csak világosfejü, erőskezü ember folytathatja a szélsőségek leküzdésének azt a munkáját, amelyet Ion Inculet, a volt belügyminiszter megindított. A lelkek kibékitésének műveletében — őszin­tén kívánjuk — Iuca uj belügyminiszternek legyen több szerencséje, mint volt elődjé­nek. Iuca nyilatkozatában olvassuk, hogy magához kérve az ellenzék vezéreit, meg­állapította, hogy mindnyájan egységesen kí­vánják a régi törvényes politikai küzdelem visszaállítását, mely egyedül képes biztosí­tani az ország haladását és Nagy-Románia összekovácsolását. Egyetlen körülmény sem bizonyítja, hogy a román népi tömegek ro­konszenveznének bármely oldalról jövő meg­gondolatlan túlzással. Iuca alakja a belügvek élén biztosítékát adja annak, hogy a politi­kai vélemények a jövőben törvényes keretek között maradnak és a rendbontásnak bár­mely kisérletét csirájában fojtják el. &ereske«Ielfirei levelezofssraelk foEdos liir Megjelent az oly régen nélkülözött román kereskedelmi gyorsírás tankönyve, melynek segítségével minden egyéb útbaigazítás nél­kül 30 leckében el lehet könnyen sajátí­tani a román kereskedelmi gyorsírást A rendkivül gondos kiállítású könyv 100.— lejért kapható az Ellenzék könyvosztályá­ban, Cluj, Piaţa UniriL yidékre utánvéttel

Next

/
Thumbnails
Contents