Ellenzék, 1936. szeptember (57. évfolyam, 201-226. szám)

1936-09-13 / 212. szám

19 3 6 szeptember 13.

HARSÁNYI ZSOLT: Mátyás afyaiisága

A minap né hám; szót ejtettem Mát gás király származásának kérdéséről. Ehhez a témához szemesen hozzákapcsolódik családi összekötietéseink kérdése.

Legközelebbi rokonsága a Szilágyi-rokonság volt. Négyen voltak a Szilágyi-testvérek, a legidősebb volt Mihály, a kormányzó, aztán következett László, katonaember, akit Rran- kovics György szerb fejedelem emberei öltek megt majd Zsófia, aki Geréb János transzil- vámai alkormányzóhoz merd nőül s a negyedik veit Erzsébet, férjezett Hunyadi Jánosné. G er éhéknek három fiuk született, akik tehát Mátyás király első unokatestvérei voltak. .4 közéletben ez az atyafiság nem is volt kárukra. A legidősebb Geréb-fiú kalocsai érsek lett, a második vajda és később nádor, a harmadik horuát bán.

Szilágyi Mihály az országbíró Bátori István lányát, Margitért vette feleségül. Házasságuk gyermektelen maradt.

Apai ágon is voltak Mátyásnak unokatestvérei. Hunyadi János egyik nővére, Klára, Denyelegi Pongrác ahrajdának volt a felesége. Egyik fiuk pohár no kmester lett, másik vajda. Hunyadi másik nővére egy Manzilla nevű román nemeshez ment nőül. Fiát Oláh Istvánnak ismeri a történelem., erűtek a fia pedig Oláh Miklós volt, esztergomi érsek és prímás.

Ezzel az atyafisággaf indult a gyermek Mátyás közéleti pályája De még gyermekkorában hatalmas uj rokonság csatlakozott ehhez

, Mikor tizenöt é&es volt Mátyás, összeházasították Ulrik, difii gróf tizennégy éves Erzsébet leányával, ţţt jegyzem mtey, hogy a CiUey név, amelyet a förfértelemben tanultunk, önkényes kitalálás. így semmiféle családot nem hívtak. Ellenben a stájerországi Ciflí város birtokával németrámai birodalmi grófság járt együtt. Kicsiny osztrák dinasztia volt ez, amely azonban mindig vigyázott ar- ra< hagy ügyesen házasodjék. Például Ulrik gróf atyjának hires nővérét, Cilii Borbálát, Zsigmond király vette feleségül. Zsigmond leányát elvette Albert osztrák herceg s ennek ooft a fia a gyenmrkkirúly, V. László. Mátyás tehát, mikor ggermekhárasságát megkötötte, törvényes rokonságba került a királlyal.

Ki tudja, hogyan alakul a magyar történetem, ha ez a házasság később megszűnik névleges lenni. A kis crillii grófnőnek a szerb király volt a nagyapja, Brankovics György. Azonkívül rokonságban állott azokkal a magyar mágnáscsmádokkal, amelyek az országban a Hunyadira féltékeny hatalmat jelentették: a Gorákkal, Újlakiakkal, Páninkkal. Ha Erzsébet grófkisasszony magyar királyné gyanánt trónra került volna, ezzel kiehégüft volna egész rokonsága s még előbb: Ulrik grófnak nem kellett volna meghalnia. Azonban a tizennégy éves feleség nem sokkal az esküvő után zneghak.

Mátyás második felesége a cseh királynak, Pogyebrád Györgynek védi o leánya. Ez sem jelentett volna egyebet, mint végeredményben UJkifh-rokonságot, mert Pogyebrád fia, Hin- kó nevű, elvette Újlaki Miklós bosnyák király lányát. Csakhogy Mátyásnak ez a felesége is rövidesen a házasságkötés után meghalt Végül harmadszor házasodván, elvette Fer- rantc nápolyi király leányát, Beatrrcét. Ez a házasság az olasz udvarokkal hozta rokonságba. Beatrice testvérbátyja, Alfonz, nápolyi király lelt utóbb és Sforza-leányt vett nőül. Beatrice testvemén}*, Eleonora, a ferra- rai uralkodóhoz ment feleségül, egyik leánya mantuai őrgráf né lett, másik egy Sforza felesége. És Beatrice egy másik fivére, Federi- go szintén rokonságba került a Sforzákkal. Ijy tehát Mátyás csaladját háromszoros rokoni kapcsolat fűzte a hatalmas milánói dinasztiához. Beatrice harmadik fivére volt az o Giooonm, akiből Mátyás esztergomi érseket csinált és Beatrice uaokaöcse volt az a Hip- polit herceg, eskü szintén esztergomi érsekké tett Mátyás, mégpedig elég korán: a kis herceg r yolc éves volt, mikor Beatrice kongór- ghére elnyerte Magyarország legfontosabb főpapi métiásiigál.

Gyermeket azonban Beatrice nem adott a királynak s Magyarországnak nem adott nemzeti dinasztiát, amely a szivekben az Árjrádok helyét elfoglalta volna. Mátyás,rtak csak természetes fia volt. János, akinek anyjáról nem sok biztosat tudni. Legvalószínűbb, hogy egy Barbara nevű boroszlói polgárleány volt a János anyja. Mátyás, mikor látta, hogy a királynétól nem remélhet trónörököst, mindent elkövetett, hogy János trónöröklését biztosítsa. Olasz hercegnőt szerzett neki feleségül és renaeteg vagyont biztosított számára. Tudjuk a történelemből, hogy szegény, féllábára sánta, erélgtelen Korvin János nem került a magyar trónra. Ellenben óriási vagyona mindenféle bonyolódott utón alapja lelt a Ilohen- zollern-dinasztia későbbi vagyonának.

Mindezeken kívül volt Mátyásnak egy kevéssé ismert és igen érdekes rokonsága, ö maga mondta el ennek a történetét, melyet családjában hallott még mint gyermek. Nagyanyjának, a szép Morzsiimi Erzsébetnek, egy ugyancsak hires szépségű nővérét portyázó törökök elraboltálc és Konstantinápolyba vitték a szultánnak. Az besorozta feleségei közé. Ez a magyar leány lett anyja a következő szultánnak. Tehát Hunyadi János vér szerinti első unokatestvére ellen viselt győzelmes háborút és Mátyás is egy másodizü unokatestvére ellen hadakozott. Mátyás emlegette és számontartotta ezt az cdyafiságot. Ha a szultánnak irt, rokonának szólította, pedig ez akkor még keresztény fejedelmek közt is csak akkor volt szokás, ha csakugyan rokonok voltak.

Ehhez a sok leszármazáshoz és atyajlósághoz még hozzá lehet tenni, hogy Mátyás egyik sógornője, Pogyebrád-leány, volt ősanyja a szász királyi dinasztiának.

SCHERK

EP*

$ > a 8

Pl fii

megmutatja, hogy kék, vagy szürke szemhw*, szőke hajhoz, élénk arcszlnhez Mystikum Rachel I púder és egy kevés Orange arcfesték illik I Azonban ez csak egy példa, mert akár szőke, barna, vagy gesztenyeszin a haja a Scherk táblázat alapján kiválasztott - Mystikum púder arcfestéle kiegészíti szépségét és ami még fontosabb: kiemeli egyéniségét • _ W ® B

A Scherk táblázat jţfwţfg $1®

minden üzletben Ţ; ^. —r,

ki van függesztve. §J

KílyéníFerencs Jóssei unitárius püspök emlékezete

Szikes részietek a rsagy egyházfő éleiéből. — Megjegyzések dr. Gál Kelemen síj könyvinek margójára

CLUJ, (szeptember hó-.) Előttem fekszik dr. Gál Kelemen hatalmas uj könyve. Kilyéni Ferencz József uniíárius püspök életét és korát ismerteti az ötszázoldalas egyháztörténelmi munka, amely örök értéket jelent országrészünk tudományos irodalmában. Lehetetlen meg- hatódás nélkül forgatnom a könyvet. Nem tudom az újságíró tárgyilagos bírálatával olvasni, mert a téma annyira kö- zeláll hozzám, hogy a színes és szép emlékek egész tömege elevenedik fel bennem, amint a könyv adatai egymás mellé sorakoztatják Ferencz József püspök gyönyörű életének eseményeit. Nem tudom csak az egyházfő ténykedéseit figyelemmel kisérni az egyes fejezetekben. Minduntalan eszembe jut Ferencz József, az ember. Mintha most is magam előtt látnám nagyapám jóságos arcát, hallanám tisztán csengő kedves hangját, amiért „aranyszájúnak“ nevezték. És felujulnak bennem annak a februári hajnalnak emlékei, amikor 7 óra volt, megszólalt az unitárius templom harangja, hogy imára hívja a híveket. Egész éjszakai agónia után, a harangszóra még egyszer magához tért a haldokló püspök. Körülnézett a szobában, ahol családjának tagjai könnyes szemmel állották körül betegágyát. Imára kulcsolta össze kezeit, szemeiből — amelyeknek fénye már megtört — még egyszer felénk sugárzott az a végtelen szeretet, amellyel hozzátartozóinak minden életmegnyilvánulását kisérte. Csen- gett-bongott a harangszó és a nagyapám felénk fordulva utoljára mondotta: — Édeseim!... — Azután visszahanyatlott feje a párnára és mire a harangozás befejeződött, elszállott a főpap lelke is. Olyan volt a halála, mint amilyen az egész élete. Isten kegyes volt hü szolgájához, akkor vette vissza tőle az életet, amikor híveinek serege reggeli imára indult.

Ilyen emlékeket sohasem lehet elfelejteni. Idegen emberben is örökké élnének, megérthető tehát, hogy Gál Kelemen könyvének olvasása közben újra és újra kísértenek engem. Ezért nem tudok adatszerű könyvismertetést vágy rideg kritikát írni. Személyes emlékeim mindig előtérbe tolulnak és ennek a hangulatnak hatása teszi kissé egyénivé ezt a beszámolót.

*

Gál Kelemen dr. könyvének megjelenését eredetileg arra a napra tervezték, amelyen századik évfordulója volt Ferencz József püspök születésnapjának. Az anyag azonban olyan nagy munkát igényelt, hogy Gál Kelemen dr. csak mostanra készült el minden részletével. Olyan munkás élet ismertetése, mint amilyen Ferencz Józsefé volt, nem is történhetett könnyen. Kilencvenhárom i

év olyan hosszú idő egy emberi életben, amely csak kiválasztottaknak adatik meg. Különösen nehéz olyan egyházfő életének felvázolása, aki szervesen ősz- szenőtt egyházával. Báró P.-Horváth Kálmán, aki egyik legmelegebbszivü barátja volt, úgy jellemezte, hogy Ferencz József élete annyira összenőtt az egyházával, mint a csiga a házával. Egyiket a másiktól nem lehetne elszakítani végzetes következmények nélkül. Hogy menynyire mélyen élt a lelkekben ez a meggyőződés, mutatja az egyik unitárius egyházkor vezetőségének az a nyilatkozata, hogy az unitárius egyháztörténetemnek ezt a korszakát az ő nevéről fogják elnevezni. Gál Kelemen dr. leszögezi bevezetésében, hogy ezt a korszakot tanulmányozva maga is a néhai főgondnok meggyőződésére jutott. Hibás és hiányos vállalkozás lett volna csupán Ferencz József élettörténetét megírni az egyháztörténet mi vonatkozások nélkül. Ez az oka, hogy az életrajz a tervezettnél sokkal terjedelmesebb lett. Nem volt kárbaveszett munka a nagy mii megírása. Örök emléket állított fel ezzel a szerző nagy püspökének és megőrzi az utókor számára az unitárius egyház és magyar közéletünk háromnegyedszázadának minden jelentős eseményét. Hitet önt az utódokba és buzdít a jövőre.

*

Lelkiismeretes és pontos adatokkal vázolja fel a szerző Ferencz József életét. 1835 augusztus 9-én született Ferencz József. A sors úgy rendelte, hogy már első fiatalságában nagy időknek legyen tanúja. Tizenhárom éves volt, amikor 184-8-ban szabadságot követelt magának Becstől a magyar nemzet. A gyer- mekifju lángoló lelkesedéssel hallgatta a felnőttektől nemzetének heroikus küzdelmeit. Figyelemmel nézte a diákok nemzetőri gyakorlatait. Maga is beállott nemzetőrnek és gyermekfejjel szeretett volna résztvenni a nagy csatákban. Két hétig irodai szolgálatot teljesitett. Harctérre természetesn nem engedték.

Ezt a részét életrajzának nagyon jól ismerem. Számtalanszor hallottam megemlékezni erről a nagyapámat. Hosszú téli estéken, otthon mindig régi emlékeiről beszélt. Késő öregségében is felcsillant a szeme, ha Kossuthnak, Bemnek, Damjanichnak, Klapkának és a szabadságharc többi nagyjainak nevét emlegette. És elborult a tekintete, amikor arra gondolt, hogy milyen szomorúan ért véget a nagy küzdelem. Egészen haláláig szivében őrizte a szabadságharc történéseit. Mert a lelke össze volt forrva egyháza mellett a nemzetével is.

Felemlíti Gál Kelemen dr. a püspök gyermekkori nevelői között Anna nénjét is. Ismét személyes élményeim elevenednek fel Rajongásig szerettem naoyapám nővérét, akit otthon Anikó néninek hívtunk. Aranyszívű, kedves öregasszony volt Anikó néni, akit költői lélekkel áldott meg az Isten. Számos verse jelent meg különböző folyóiratokban. Négykötetnyi kézirata van otthon családi emlékeink között. Egyik legboldogabb perce az volt az életének, amikor egy iskolai ünnepélyen, mint egészen kisdiák, az ő versét szavaltam el. Hol vannak már ezek az idők, amikor szeretettel tanitgatott és dédelgetett ez a szép, fehérhaju öregasszony9 Törékeny teste ott pihen a házsongárdi temetőben. Szeretett öccse tiz évvel élte túl. Most mindkettőjük nemes szive ott porlad a családi sirkert méltóságteljes fenyőfái között.

Nem csoda, ha ilyen nemes lélek irányítása mellett nemesen gondolkozó ifjúvá serdült a gyermek Ferencz József. Az abszolutizmus éveiben végezte el gimnáziumi tanulmányait. Nyolcadik gim- názista korában már köztanitó. Kedvenc tárgyát, a matematikát tanítja. Érettségi után mérnöki pályára akart menni. Különös a sors, hogy mégis pap lett és ezen a pályán elérte egyházának legmagasabb méltóságát. Egyik legjobb barátjával, Buzogány Áronnal mentek külföldi tanulmányútra. Göttingában egy évet töltöttek. Azután Berlinben tanult Ferencz József egy félévet. Később beutazta Hollandiát és Franciaországot. Párisban az olasz—osztrák háború idején tartózkodott. Láthatta a párisiak lelkesedését, amikor III. Napoleon szövetségestársa, Viktor Emanuel segítségére ment. örvendett Ausztria veszedelmének és töbször találkozott Szemere Bertalannal, a nagy bujdosóval. Párisból Angliába ment. Buzogány Áronnal együtt alapozta meg az angol és magyar unitárius egyházak szaros összeköttetéseit. Lelkes rábeszélésének köszönhető, hogy az angol unitáriusok minden évben ösztöndíjat adnak egy magyar unitárius ifjú részére. Ezt az alapitványt ma is élvezik az unitárius ifjak. 1859 júliusában érkezett vissza városunkba. Szeptemberben elfoglalta tanári székét és másod papnak is megválasztották. Először 1860-ban, a Széchenyi-emlékünnepen ébresztett figyelmet maga iránt. A templom zsúfolásig megtelt. „Soha többet akkora közönség előtt nem beszéltem, alkalmasint nem is beszélek soha, — mondja feljegyzéseiben. — E perctől fogva nevem ismeretes volt nemcsak gyülekezetem tagjai, hanem a város lakói előtt is. Szónoklatom felöl igen kedvezően ítéltek mindenfelől.“

♦

1860-ban vette nőül Gyergyay Annát. Együtt élték meg a huszonötéves ezüst, az ötvenéves arany és a gyémántlakodalmukat. Boldogabb emberpár talán nem is élt ezen a földön náluknál. Újra és újra magam előtt látom őket. Két olyan ember volt, akikről bátran el lehetett mondani, hogy az Isten is egymásnak teremtette őket. Soha egyetlen gondolattal sem bántották meg egymást. A hitves mindig segítőtársa volt férjének és a férj csak a családjának élt. hn a köz- ügyek intézését befejezte. Megérdemelték és megkapták a sorstól a tökéletes boldogságot. ,4 mai rohanó, zűrzavaros életben túlesik tisztelettel adózni a bob